Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-07 / 30. szám

A Ptevifa thhangmseviif A Kolozsvári Filharmóniai Társaság csü­törtök esti hangversenyének ünnepi fényt és jelentéséget adott aa a körülmény, hogy a zenekart F. Previtaii, az olasz rádió főze- nelgazgatója vezényelte. A közönség tüntető melegséggel és ro- konszcnwel fogadta a baráti olasz nemzet zenei életében nagy szerepet Játszó Prevtta- lit és a műsor a legteljesebb mértékben iga­zolta a fiatal mesternek előlegezett bizal­mat. Bár a miisor — végleges összeállításá­ban — eltért attól, amit az előzetes Jelenté­sek közöltek, mégis Igen szerencsés alkalom volt Previtaii érdekes és értékes egyénisé­gének megismerése és a közönség gyönyör­ködtetésére. Vivaldi D-moll Concerto grosso- ja és Mozart Esz-dur szimfóniája az any- nylra sóvárgott preklasszikus és klasszikus zene szépségeit bontotta ki, mig a műsor második felében összezsúfolt remekművek a vendég-karnagy nagy zenei tudására, fel­fogására és sokoldalú képességeire vetettek jellegzetes fényt, Previtaii Igazgató egyéniségére minden bizonnyal a túláradó lírai kedv és a lefoj­tott pátosz jellemző. Az előadott műből in­kább az érzelmek belső tüze és izzása, mint­sem az erőbeli lendület érdekli. Hogy a mű­ben megnyilatkozó lélek varázsa mentői egyszerűbben és mégis a lehető legtökélete­sebben ejtse rabul a hallgatót, sok-sok ön­ként kínálkozó érzéki hatást fokoz le és a részletességek kiemelése helyett az egysé­ges hangzás szépségére törekszik. Valóságé ga! cizellál, de ebben a munkájában as egész mű lényegét dolgozza ki. Igen szép és értékes bizonyságtétel törekvései mellett a Vlvaldl-koncert Allegrója és a Mozart- szimfónia első és második tétele. Cizelláló művészete Berlioz „Sziliek tánca“ cimü kis műremekében érte el a legmagasabb fokot. A hangulati elemek végsőkig való kiakná­zására pedig a TravSata Hl. felvonásának előjátéka volt igen szép és hatásos példa. Previtaii azonban, ha elsősorban lírikus és formamüv&sz is, aki a dallam vonalve­zetését fokozza fel a tökéletességig, ugyan­azzal a nagy elmélyüléssel és átérzéssel tol­mácsolja az epikus és a drámai színekben gazdag alkotásokat is. Igaz, hogy Mahpiero szimfonikus költeményének egyetlen tételé­bő’. a műről keveset tudunk meg, de annál többet — Previtaliról. Az erő szavának Is utat nyit, de a kirívó színeket mindenhol enyhíti. így mind a Malipiero-szimfönla részlete, mind a Mesterdalnokok jól ismert nyitánya gazdag egyéni színekben jutott ki­fejezésre. Az a nagy és meleg rokonszenv, amellyel a hangversenyest közönsége Previtaii fő­igazgatót fogadta, a műsor egyes számai után állandóan fokozódó értékeléssé és elis­meréssé változott. Minden miisorszámot fer­geteges tapsvihar köszönt meg és az ünnep­lés hatása alatt a Berlioz-apróságot és a Mesterdalnokok nyitányát meg kellett is­mételni. A közönség egy forró zenei est élményé­vel, Previtaii főigazgató pedig egy értékes siker élményével távozott a hangverseny­telemből, — £ a „Világképünk tárgyilagossága4* Kolozsvár, febr. 6. A „Világiak Teológiá­ja“ előadássorozatban Baráth Béla df. ka­nonok-plébános „Világképünk tárgyilagos­ága“ címmel tárgyalta a tudatból a külvi­lágba vezető hldverés ismeret-kritikai pro­blémáját. Az erre a kérdésre vonatkozó el­ütő elméletek közül arra a lélektanilag is igazolható álláspontra helyeződött, amely szerint a külvilágnak tudati életünkben je­lentkező képe, illetőleg a kép adottsága és kötöttsége a mögötte álló való rend nélkül nem nyer megoldást, önmagában érthetet­len. Ha érzéki és értelmi megismerésünkben •iok is az alanyi elem és egyéni feldolgozás, alapjaiban mégis mindettő a való világra utal, abból fakad. Időbeliség, térbeliség, aa érzéki minősítések, »általános fogalmaink tartalma végeredményben a külvilágba nyúl a teljes megindokolás során. Más emberek létéről is kézzelfoghatóan győz meg a be­széd fenomenológiai elemzése. Közvetett bi­zonyossági forrás tehát az ember lelki vi­lága számára a megismerés bármely faja Ha az érzékelés nem is lesz immár hü fény­képezés, de megbízható, alapos tájékozást nyújtó térképezés marad. Ha fogalmaink nem. is tárják fel előttünk a dolgok teljes mibenlétét, azokra nézve mégsem nyújtanak nekünk hamis meglátásokat, vagy merőben alanyi mozzanatokat. Általuk a való renddel kerül összeköttetésbe minden emberi megis­merés, A magas színvonalú, minden részében ér­tékes és érdekes előadást nagy figyelemmel haiígatta a nagyszámú közönség. A „Világiak Teológiája“ előadás-sorozatá­ban legközelebb Péter Antal dr. teológiai rektor, február hó 13-án este fél 7 órakor a plébánia nagytermében „A szülők és a gyer- eţniHŞjk“ fijhgael tart 'előadást. 19 4 2, FEBStiK* 7 A képviselőhöz nagy lelkesedéssel*, egyhangúan fogadta el a képviselő- behív Zsoltról szőlő törvényjavaslatot 4 nemzet és az egyház nagyjainak neve nem használhat© üzleti reklámoknak Budapest, febr. 8. (MTI.) A képviselő* Mz pénteki ülését Tasnády Nagy András el­nök 10 óra után nyitotta meg. Az elnöki je­lentés beterjesztése után a Ház áttért a na­pirend tárgyalására. Először a miniszterelnök által csütörtökön benyújtott bárom indítványt tárgyalta, a felvidéki és a kárpátaljai területek ország­gyűlési képviselői létszámának meghívás ut­ján való kiegészítéséről és a visszacsatolt dél­vidéki területekről az országgyűlés képvise­lőházába képviselők ■ meghívásáról szóló in­dítványokat, Mosónyi Kálmán beszéde után a képvise- lőház a felvidéki és a kárpátaljai területek képviselői létszámának meghívás ntján való kiegészitéséről benyújtott miniszterelnöki in­dítványt egyhangúlag elfogadta és art a Fel- sőházhoz tárgyalásra átteszi. A délvidéki területekről a képviselőházba képviselők meghívásáról tett miniszterelnöki indítványhoz a nyilaskeresztes párt részéről Szögi Géza szólt hozzá. A képviselőhöz az­után a miniszterelnöki indítványt egyhangú­lag elfogadta, majd áttért a nemzeti nagy- jóinkra, úgyszintén a szentekre és az egyház nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való hasz­nálatáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Tornyos György előadó hangoztatta, hogy az eddig használatos ilyen vonatkozású meg­jelöléseket a javaslat alapján meg lehet til­tani, anélkül, hegy az iparosok, vagy keres­kedők ezért kártérítést igényelhetnének. A törvényjavaslatnak tehát visszaható ereje van, A törvényjavaslatban az egyházi ve­zetők kérésére felvették még azt a részt is, amely az egyházi elnevezések védelméről szól, A törvényjavaslathoz elsőnek Bapesányi László, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka szólt hozzá. Úgy érzi, hogy ezzel a javaslat­tal az nj korszellem világított be a parla­ment falai közé. Kérte az sgazgságügymi- nisztert, hogy a javaslatot egy módosító javaslattal egészítsék ki és ebben a magyar címernek a védelmét is törvényileg módosít­sák, Ezzel a módosító kiegészítéssel elfogad­ja a javaslatot. Szabó Gyula hosszasan foglalkozott az egyes történelmi és egyházi neveknek az üz­leti életben való alkalmazásával és megemlí­tette, hogy ez különösen a liberális időkben öltött nagy méreteket. Annak a kívánságá­nak adott kifejezést, hogy a különböző in­tézmények és üzleti vállalkozások idegen el­nevezésüket magyar nevekkel cseréljék fél, A javaslatot örömmel elfogadja: Ezután Bálint József szólalt fel, aki sán­tán örömmel üdvözölte a javaslatot. Kérte, hogy tiltsák meg az egyházi kegyszerek áru- sí fását nem keresztények számára, Meshó Zoltán kérte, hogy a javaslat visszamenő ereje legyen általános és heteken belül rendeljék el a történelmi és egyházi nagyok nevét viselő vállalatok és gyártmá­nyok számára a névváltoztatást. Kérte, hogy az idegen feliratokat is tűntessék el. Vájná Gábor beszédében főleg a magyar címernek az üzleti éleiben váló használatát kifogásolja. Kérte, hogy ezt csak a legrit­kább esetben engedélyezzék. nyel. A javaslat megakadályozza az azonos Szakmák közötti, tisztességtelen versenyt, az alkalmazottak munkaidejét pedig egységesen szabályozza. A javaslatot teljes ménekben elfogadja. Walter Gábor a javaslatot, ame­lyet szociális lépésnek is tekint elfogadja. Málasits Géza megállapítja, hogy ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a munka­adók és a munkavállalók részéről egyaránt mintegy 50 év óta dúló harcnak vet véget. Hosszan fejtegette a régi liberális rendszer idején kialakult gyakorlatot, amikor a ke­reskedelmi alkalmazottakat a munkaadók kényük-kedvük szerint használták ki. Mint ellenzéki képviselő elismeri, hogy a törvény világos, de meg kell mondania art is, hogy vannak hiányosságai is. Kérte a vasárnapi munkaszünet megvalósítását legaJább a vá rosokban. A javaslatot nem fogadta el. Tatár Imre a javaslatot elfogadta. Boros János örömmel fogadja a javaslatot, ugyan akkor a falu érdekében kéri, hogy egyes rendelkezéseit módosítsák, mert a falu Gete teljesen ellentétben áll a városi életmóddal. Foglalkozott ezután az élelmiszerüzletek és a borbélyok zárórájával. A javaslatot elfo­gadta. llovszky János örömmel üdvözölte a javaslatot, amely szociális, egészségügyi és üzletforgalmi szempontból előnyös. A hét­végi üzleti zárórát helyesnek látja Budapes­ten. a főváros kornyékén és a vidéki váro­sokban. Több szónok nem lévén Tors Tibor elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy Varga József kereskedelem* és iparügyi miniszter viselőház egyetért a javaslattal és hozzá­tette, hogy a részletes tárgyalás során fi­gyelembe vesz minden célravezető indít­ványt. A miniszter beszéde után Tors Tibor el­nök bemutatta a Felsöház Elnökének át­iratát, amely szerint a Felsőház elfogadta a miniszterelnök mindhárom indítványát és azok ezáltal országos határozatokká vál­tak. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. amely szerint a kápvlselöház legköze­lebbi ülését hétfő délelőtt ÍJ Órákor tartja és azon napirenden szerepelnek a mai ülé­sen le nem tárgyalt javaslatok. Ezután Vájna Gábor helyreigazította december 15- én mondott interpellációjának egyes adatait s ezzel az ülés 2 órakor végétért következtek, majd Tarányl Ferene Jegye® felolvasta a miniszterelnök három tnditeA- nyát a visszacsatolt felvidéki és kárpátal­jai országgyűlési képviselők meghívás ut­ján való kiegészítéséről és a visszacsatolt délvidéki területekről az országgyűlés kép- vlselőházáha képviselők meghívásáról, Szüllő Géza üdvözölte a délvidéki képvi­selőket, majd a felsőház a miniszterelnök mindhárom indítványát vita nélkül egy­hangúan elfogadta. A Felsőház ezután ki­mondta az igazoló bizottság jelentésének tárgyalására a sürgősséget. A Felsőház az igazoló bizottság jelentését elfogadva a felsőházi tagok névsorából törölte az el­hunyt felsőházi tagokat és tudomásul vette Károlyi Gyula grófnak, mint életfogytiglan kinevezett tagnak, valamint Gesit Gyulá­nak, Békés megye megválasztott felsőházi tagjának tagságát és felvette őket a felső­házi tagok jegyzékébe. Tudomásul vette to­vábbá a Felsőház, hogy Józan Miklós uni­tárius püspöki vikáriust megválasztották unitárius püspökké és kimondta, hogy Jó­zan Miklós a tagok jegyzékében, mint püs­pök szerepeljen. A napirend letárgyalása után az elnök tájékoztatásul közölte a Fel­sőház tagjaival, hogy előreláthatólag a leg­közelebbi ülést a Felsőház a jövő hét kö­zepén tartja, amiről a tagokat a szokott módon kellő időben értesíti. Széchenyi Bar- talan elnök ezután órakor az ülést be­zárta. Foüo/olf "S'’e«fí5Í’ei*í»lre*» részesül as Valt£sfi<vyi E»izlos az aibérlőltel Budapest, febr. 6. Illetékes helyen kozlik a Magyar Távirati Irodával: Bár az érvény­ben lévő jogszabályok szerint a felmondás albérleteknél nincsen úgy korlátozva, mint a főbérleteknél, a közismert nehéz elhelyezke­dési viszonyokra tekintettel a lakásügy* mi­niszteri biztos az albérlőket a legmesszebb­menő védelemben részesíti s ennek követkéz" tőben lakásuk hasznáíatát mindaddig bizto­sítja, mig tűrhetetlen magaviselet, vagy ko­nok bér nem fizetés miatt ezt lehetetlenné nem teszik. Még határozottabb védelemben részesül az albérlő, illetve családja-, ha S maga, vagy a vele együtt lakó oly hozzátar­tozója, aki az albérlő eltartásáról gondosko­dik, katonai szolgálatot teljesít, sőt abban az esetben, ha a lakást önhibáján kívül nem képes fizetni, a miniszteri biztos a hozzátar­tozókat megfelelő anyagi támogatásban réz szédíti. A katonai szolgálatot teljesítő albér­lő, illetve hozzátartozói a velük szemben! történő felmondás esetében forduljanak pa­naszaikkal a lakásügyi biztoshoz (Budapest, V. Markó utca 25, III. em.) ü bndu,#f<§5 indul meg ö munVa a kolozsvári római katolikus egyhózkosségak munkásszakcmfáfyaiban Kolozsvár, febr. 6. Baráth Béla dr. kaso- nok-főesperes a Szent Mihály egyházközség plebánosi székébe való beiktatása mán nyi­latkozott munkatervéről. Nyilatkozatában többek között kijelentette, hogy a katólikas egyesületek közül különösképpen súlyt he­lyez az egyházközségek munkásszakosztályai- nak, az EMSzO-knak munkájára. Baráth Béla dr. a közelmúltban értekezlet­re hívta össze a munkásnegyedekben tevé­kenykedő lelkipásztorokat és néhány lelkes fiatalembert, akik szivvel-lélekkel szolgálják a munkásügyet. Az értekezlet eredménye­képpen a közeljövőben sorozatos megmoz­dulások lesznek az egyes városrészekben, amelyeken munkásszónokokon kívül meghí­vott előadók ismertetik az EMSzŐ eddigi történetét, célkitűzéseit és munkatervéi Az el=ő ilyen nyilvános megmozdulás február 8-ikán, vasárnap délután lesz a Monostoron. Félreértések elkerülése végett le kei! szö­gezni, hogy az EMSzŐ a keresztény mun­kásság bátorhangu világnézeti szervezete. Az EMSzŐ tehát nem folytat gazdasági érdek­védelmet, mint például a Nemzeti Munka- központ vagy a Hivatáaszervezet. Függetle­nül tehát attól, hogy valamelyik érdekvé­delmi (szakmai! szervezetnek tagja valaki, részt vehet az EMSzŐ munkában. Az EMSzŐ tehát kimondottan világnézeti, kulturális szervezet, amely világnézetileg meenlnnozott, szélesMtőkörii mnnkásvezető- ket kíván adni a magyar dolgozók vársada:- mánnk. A magyar munkásságnak végre sa­ját léhára kell »Unia, világosan fel kell Is­mernie saját érdekét, hogy többé lelkiisme­retlen törtetők — szervezetei ólére állva — ne tudják a munkásságot ugródeszkának használni. Az EMSzŐ tehát arra hivatott, bogv lelkes tagokat ad ion az érdekvédelmi munkásszervpzeteknek. Épnen ezért minden 1 magyar és keresztény munkásnak, aki lelke­sen és felkészültén kívánta szolgáim a ma­réért kell venmé aa Az ígazságügvmimszfer válasz« a felszólalásokra Badocsay László igazságügyminisrttr vá­laszolt ezután a felszólalásokra. Örömmel ál­lapította meg, hogy a javaslat szellemével még azok a képviselők is egyetértettek, akik nem fogadták el. A címer használattal kap­csolatban kijelentette, hogy felesleges ebben a javaslatban újból szabályozni a címer használatát, mert ez már törvényileg szabá­lyozva van. Kétségtelen azonban hogyha az, akinek eimerhasználati engedélye van és büntetendő cselekményt követ e s az ítélet politikai jogaitól való megfosztásra és hi­vatalvesztésre is szól, ű törvény erejénél fog­va elveszti cimerhaszná'tati jogát. Természe­tes tehát, hogy itt külön szabályozásra szük­ség nincs. Bejelentette ezután hegy a maga részéről hozzájárul az előadónak ahhoz a kiegészítő indítványához, hogy a védelem az egyházak elnevezésére is vonatkozzék, A Ház ezután általánosságban elfogadta a javaslatot. Az üzleti zárőra-javaslaí vitája Dotiáth György előadó ismertette ezután az üzleti záróráról szóló törvényjavaslatot. Megemlítette, hogy a javaslat benyújtására nemcsak a kereskedelmi alkalmazónak, ha­nem a munkaadók úgyszólván egyöntetű kí­vánságára volt szükség. Ismertette ezután a részletes javaslatban lefektetett záróraron- delkezéseket és megemlítette a javaslat szo­ciális szempontjait. Figus Albert szerint a javaslattal az or- | szág egysége törvényt kap amely mar azá- j molt minden jövőben elkövetkező körülmény â kivan szólni. Varo« iT»ii*í**fer kiem©Vle A miniszter örömmel állapította meg, hogy a felszólalók egy kivételével mind el­fogadták a javaslatot, de ez az egy képvi­selő is elismerte, hogy a javaslat 50 év küzdelme után nagy haladást jelent. A ja­vaslatot nagy lépésnek tartom — mondta — a szociális rendezés utján. A javaslat rugalmasan rendezi a különböző vidékek és városok igényeit. A vasárnapi munka­szünetet nem ebben a javaslatban kívánja rendezni, egyébként most lehetőség van arra, hogy a szombat délután! munkaszii- netet a kiskereskedó'kre is ki lehessen ter­jeszteni, mert a második szakasz szerint a többrég kívánságára életbe lehet léptetni a szombat délutáni munkaszünetet. A mi­niszter végül megállapította, hogy a kép­a Budapest, február 6. (MTI) A Felsőház pénteken délben ülést tartott, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülést 12 órakor nyitotta meg Széchenyi A Felsőház Is elfogadta t’ én-viselői beír vá sokról szóf© lavaslafof l Bertalan gróf elnök. Mindenekelőtt ksgye- leteş szavakkal elparentálta a Felsőház legutóbbi ülésé óta elhunyt felsőházi tago- gyar munkáig ügyét, kát, Ezekután különféle elnöki bejelentések 4 EMSzŐ zóankájábar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom