Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

C5SCC 1942. Fmnmvam 21 Á szárazföldi meghódítói Ge|«i József dr, szabadegyetemi előadása 4 «zAíaítold élővilága, a vízből, éspedig tőként a tengerek vizéből népesedett be. Bi­zonyítékok: 1. a legegyszerűbb élőlények ma is vízben, éspedig a tenger vizében élnek; 2. a föld rétegeiben legalól több évmillióé esz­tendőkön át csakis vizi lények maradványait leljük; 3. a ma élő szárazföldi lényeknek egyedfejlődése során a legtöbb esetben meg lehet találni az egykori vizi életmód nyomát, igy az emberi magzatnak is előbb kopoltyu- lvei, halszive s a legprimitívebb halakra emlékeztető gerinchúrja van s csak a ké­sőbbi fejlődése során alakul ki a szárazföldi emlős-szervezet és csak egész későre for­málódik ki. emberi iplvolta. A Vizet az állati lények elhagyják, mert a viz növényzete s vele táplálékuk korlátolt, mert a víz oxigéntartalma harmincszor ke­vesebb, mint a levegőé s mert a vízben a mozgást a viz elIenáláBa és súrlódása nagy­ban gátolja. És kijönnek a vizi lények a szárazföldre, mert ott növényi táplálékuk bővebb, az eleven élethez szükséges oxigén gazdagabb s a mozgás a levegőben kevésbbé gátolt. Száraföldi életre a viztér szabadon mozgó «nyel, vagy a mély vizek gyöngédalkatu élővilága alkalmatlan. Ezzel szemben azon­ban a vízpartok s különösen a tengerpart ekélyes, könnyen kiszáradó és a hullámve­réstől mozgalmas parti élővilága sok tekin- etben előkészületi lehetőséget nyüjt a szá- azföldl élétre. így a vizi ütközésektől, ille­tőleg az általuk okozható sebesülésektől, « alamint a kiédesülő viz káros hatásaitól a oarti állatok vagy nyálkával, vagy kemény páncéllal védik magukat. Ez a két anyag azonban egyúttal arra is jó, hogy a szárazra vetett, vagy a szárazra törekvő állatot az ott ráváró legnagyobb veszedelemtől: a ki­száradástól is megvédje. A kétféle védelem közül a páncélos felsőbbrendü, mint a nyál­kás. Nyálkáik felhasználásával szárazföldi állatokká váltak a férgek (örvényférgek, giliszták) és a csigák, sok tekintetben bi­zonyos tengeri és édesvízi haalk. Páncélos védelem alatt szárazföldre kerültek a fonal­férgek, az Ízeltlábúak, mint egyes rákok, az ^i-sszea pókok, százlábúak és bogarak. Nyál­kát és páncélt együttesen használtak föl a csigák, legfőképpen azonban az első száraz­földi gerincesek, az u. n. kétéltűek, hová a szalamandrák, gőték és békák tartoznak. A páncélos védelmet később teljes tökélyre vit­ték a bogarak és a csuszó-másző, Illetőleg a belőlük leszármazott madarak és emlősök. A Rzárazföldhöz a kivándorolt állatnak a legkülönbözőbb módon idomulniok is kell. A leglényegesebb alkalmazkodás a légző­szervekre vár, mert a vizl kopoltyús légzést rendszerint szárazföldi tüdős, vagy légcsö­ves légzéssel kell fölváltaniok. Ezt a nehéz föladatot is a két legtökéletesebb szárazföldi állatcsoport: a bogarak és a négylábú ge­rincesek (Tetrapoda) oldották meg. Ezért a férgek és a csigák a szárazföldi élet kény­szerű alkalmazkodól, a bogarak és a négy­lábú gerincesek azonban tudatos hóditól. Rövidesen megkezdi munkáját a Baioss Szövetség föszerszokosztá lyának otubeszerző szövetkezete Kolozsvár, február 20. A Baross Szövetség füszerszakoszt.álya szakmai értekezletet tar­tott csütörtökön este a szövetség Deák Fe- renc-utcai helyiségében. Az értekezleten Kiss Károly elnökölt. Az értekezlet elhatározta, hogy beadványban fogja kérni a közélelme­zési hivataltól, hogy ne csak a piaci árusok árulhassanak burgonyát, hanem a füszerké- reskedök is. Kiss Károly bejelentette a szak­osztálynak, hogy a város 50.000 kilogram habot bocsájt a kolozsvári fűszeresek, illetve « nagyközönség rendelkezésére, amelyet arányosan szét is osztottak egymásközött a füszerkereskedök. Ezenkívül a város még ZO.OOO kilogram lencsét és 2000 kilogram kölest oszt szét. Az értekezleten a lencsét és a kölest Is felosztották egymásközött a fü- iízerkereskedök. Amint már megírtuk, a Baross Szövetség füszerszakosztálya elhatározta, hogy árube- szerzö és értékesítő szövetkezetét létesít. A szövetkezet már a közelövöben megnyílik. Kiss Károly fűszerszakosztályi elnök a ta­gok megbízásából már el is utazott Buda­pestre árubeszerzés céljából. Itt írjuk meg, hogy vasárnap délelőtt 11 árakor a Baross Szövetség kereskedelmi, utazó és ügynökség szakosztálya tart szák­inál értekezletet a Baross Szövetség Deák Ferenc-utcal helyiségében. A tárgysorozat fontos pontjaként szerepel a kereskedelmi utazók és ügynökök Iparengedély kérdése. Mint ismeretes, újabban az utazók és ügy­nökségek gyakorlását is ipar jogosítványhoz kötik a hatóságok. A kereskedelmi utazók és ügynökök most szakmai értekezleten tár­gyalják meg az iparjogositvány eluyerese- aak íshétőéégétj illetve módozatait.. Megkezdte nemzetépitő munkáját Szalmáim egyében a Széchenyi Társulat Szatmárnémeti, február 20. Szatmárnémeti, amely a visszacsatolás után Erdély egyik leg­mozgékonyabb cs legmunkásabb városává vált, ujább mozgalmat indított, amely talán minden eddiginél fontosabb. Megalakította a Széchenyi Társulatot, amelynek munkája igen nagyjelentőségű, nemzeti szempontból Földes Ferenc vármegyei népművelési tit­kár, az újonnan alakult társulat ügyvezető igazgatója érdekesen világította meg a nagy­horderejű mozgalom célkitűzéseit: — A Széchenyi Társulat a múlt bűneit hi­vatott jóvátenni. Szükség van a vármegye minden irányában elágazó, erős, tevékeny tár­sadalmi szervezetre, amely megerősíti Szat- már-vármegye magyar jellegét.-— Ezektől a gondolatoktól áthatva alakí­tottuk meg a Társulatot — mondja Földes Ferenc. — A Társulat alapítói Kölcsey Fe rene dr. főispán, Streicher Andor dr. alispán, Csóka László dr. Szatmárnémeti polgármes­tere, vitéz Madarassy Géza dr. árvaszébi el­nök és még sokan a hivatali és közéleti veze­tők közül. A társulat alakuló közgyűlésén az egész vármegye vezetősége megjelent s mint- egy nyolcszázan indultak el, hogy kivegyék részüket a Széchenyi Társulat nemzetépitő munkájából. — A vármegye központjában történt meg­alakulás után most a vármegye többi városai következnek sorra. A Széchenyi Társulat mű­ködése ezekben a városokban is végtelenül Kolozsvár, február 20. A közellátásügyl minisztérium, Illetve a közélelmezési hiva­tal a közönség érdekében és az ügyviteli munka megkönnyítésé végett tudvalevőleg több hónapra előre szolgáltatja ki az élel­miszer jegyeket és igy —sajnos— nagyon sok esetben előfordul, hogy a hosszabb ideig használatban levő jegyek megsemmi­sülnek, vagy elvesznek. Az elsőrendű élel­micikkek közül jegyrendszer alapján kiszol­gáltatandó élelmiszerek (kenyér, liszt, cu­kor), korlátozásáról szóló rendeletek felem­lítették mindannyiszor, hogy a jegy másra át nem ruházható és az elveszett vagy megsemmisült jegy helyett uj jegy kibocsá­tásának helye nincs. Ennek ellenére a vá­ros közélelmezési . hivatalát elárasztják olyan természetű kérésekkel, amelyeknek benyújtói ellopott, elveszített, elégetett, vagy elázott, elrongyolódott jegyeknek pót­lását kérik. Ezek közül a közélelmezési fontos. A tervezet szerint, ha egy községben legalább húsz tag jelentkezik, külön helyi bi­zottság akikul, amely állandóan napirenden tartja a helyi vonatkozású kérdéseket s eze­ket a központi vezetőség segítségével igyek­szik megoldani. Ha egy községben nincs húsz tag, akkor a körjegyzőség területén alakul egy helyi bizottság, s annak vezetőségét a központi bizottság nevezi ki. Minden járás élén külön el nők teg áll, amelyet a Társulat közgyűlése választ. A városok külön kerületi elnökséget szerveznek, ezek kidolgozzák saját különleges munkatervüket és helyi jellegű kérdéseket igyekeznek megoldani. Ez a szinte tökéletes szervezés lehetővé teszi, hogy az egész vármegye területén minden ho'yi bizott­ság, a központtal összhangban a maga sajá­tos nemzeti kérdéseivel foglalkozzék. A Széchenyi Társulat sikere természetesen tagjai létszámától függ. Minél több tagja, van, annál eredményesebb működése. A Tár­sulat tagja lehet minden nagykorú keresztény férfi vagy nő. Lehetnek aiapitótagok városok, községek, egyházak, jogi személlyel bíró egye. silletek, ha az előirt kétszáz pengő alapítói tagsági dijat egyösszegben lefizetik. Az eddigi eredmények határozottan bizta­tóak, Szatmárnémeti már felismerte a Tár­sulat célkitűzéseinek jelentőségét és tömörülni kezdett a felemelt zászló alá. Szatmárnémeti után most Nagybányán alaikul meg a Szé­chenyi Társulat. hivatal csak azokat a kéréseket teljesíthet!, amikor a jegyek felmutatható maradványai­ból a jegy létezése igazolható. Elutasítani kénytelen minden egyéb kérést, még az olyan igényt is, amikor az igénylő önhi­báján kívüli esetre hivatkozhatott, mint például lopás tányéré. Tekintettel arra, hogy a lopás Is egy elbírálás alá eshetik az elveszítés tényével, vagyis bizonyíthatat­lan, a közélelmezési hivatal az ilyen kéré­seket szintén elutasította, de egyszersmind megkereste a közeílátásügyi minisztériumot és meghatározott eseteket sorolt fel. A közellátásügyl minisztérium 203.551/ 1942. számú leiratában közölte a közélelme­zési hivatallal, hogy még méltánylást ér­demlő esetekben sem teljesíthető az élelmí- szerjegyek pótlása, mert a rendelkezések, amelyek a jegyek pótlását megtiltják, egy­ségesen és kivételekre való tekintet nélkül intézkednek. ísleki Păi arát előadássorsza'oí rendez Buda® pesten az Erdélyi Férfiak? Egyesülete Budapest, február 20. (MOT) Az Erdélyi Férfiak Egyesülete néhai elnökének emléke­zetére februártól áprilisig előadássorozatot rendez az egyesület dísztermében (Bp. VETI. Rákóezi-ut 2.) és az előadássorozatot néhai gróf Teleki Pál halála évfordulóján nagy gyászünnepséggel fejezik be. Az első előadás kedden este 7 órakor: „Erdély helyzete a Kárpát-medencében“. Kolozsvári Bálint társelnök megnyitója után gróf Teleki Pál utóda a %iüegyeteml. tanszéken, Rónay Ala­dár egyetemi tanár és Fodor pécsi egyetemi tanár tartanak előadást Erdély geopolitikai helyzetéről. Az előadássorozatot minden ked­den folytatják a magyar tudományos élet kiválóságainak közreműködésével. Később az előadások anyagát könyvalakban is ki­adják Idegen nyelveken, hogy az ellenünk folyó tudományos álarcu külföldi propagan­dát ellensúlyozzák. A közel 20 esztendős legnagyobb erdélyi egyesület előadássoroza­ta Igen nagy jelentőségű és méltón kívánja szolgálni a tudós és államférfi Teleki Pál gróf emlékét, de egyben Erdély ügyének is jó szolgálatot tesz a baráti államokban ter­jeszteni tervezett kiadványaival, amelyben az előadások anyagát gyűjtik össze. Az elő­adásokra mindenkit szívesen látnak. Kétezer pengőt adományozott a bultuszminisztérunn a magán­tisztviselők és keieskede'mi alkolmozoWok lövészegy elének Kolozsvár, február 20. Az Krdélyrészl Ma­gántisztviselők és Kereskedelmi Alkalma­zottak Egyesületének most tartott Igazgató- sági ülésén Dnnky Jenő elnök és Miklősy László főtitkár részletes jelentést tett az elnökség munkájáról. Dunky elnök közölte, hogy az elnökség közbenjárására a kultusz- miniszter 2000 pengős segélyt utalt ki az egyesület Gábor Áron lövészosztályának. Miklősy László főtitkár beszámolt az egye­sület vezetőségének a legkisebb munkabérek folyósítása érdekében tett intézkedéseiről. A főtitkár ezután közölte, hogy az egyesület vezetősége gyorsíró tanfolyam rendezését határozta el, hogy a tisztviselők elhelyezke­dési lehetőségét ezzel is megkönnyítse. Ugyancsak elhatározta az elnökség, hogy életbiztosítási mozgalmat kezdeményez az egyesület tagjai között. Az Erdélyrészi Ma­gántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazot­tak Egyesületének tagjai 60—70 filléres díj­tétel mellett köthetnek életbiztosítást és ha­lálozás esetén a tagok hozzátartozói 400 pengős segélyben részesülnek. Végül jelen­tette, hpgy az elnökség közbenjárt Keledy Tibor dr., polgármesternél az önállósulni akaró keresztény magyar kereskedösegédek üzlethelyiségekhez juttatása érdekében. Dunky Jenő elnök és Miklősy László főtit­kár a kérdésben hosszas tárgyalásokat foly­tattak Grucza Lipót tanácsnokkal és Decsy István dr. városi aljegyzővel. Minden remény meg van arra, hogy a polgármesteri hivatal a kérést támogatni fogja. Kiiiliio nvusora Tat! a Léíjoíí ©Ifin* fjeiét sasonrafoiai* műsoros &s9jéisetc Kolozsvár, febr. 20. A Légoltalmi Liga ko­lozsvári csoportja szombaton este 9 órai kér. dettel a Redout nagytermében jótékonycélu műsoros estet rendez. A műsoros* estélyen közreműködnek a Nemzeti Szinház tagjai. Rendező: Keméndy József, zongorán kisér: Szabó Ica. A műsor a következő: Megnyitót mond Kiss Károly dr., a Légoltalmi Liga kolozs­vári csoportjának alelnöke. Reményik verse két szaval: Bodó György, a Nemzeti Szín­ház tagja. Végh Kató énekel zongora és fu» volaklsérettel. Itimőczy Viola és Szaboray Zoltán tánckettöst adnak elő. Kapatamo- vics Alfonz csellózik. Operaáriákat énekei Sallak Pál, a budapesti rádió kedvelt éne­kese. Táncszólót ad elő Rlmőczy Viola. He­gedül Kollár Károly. Chopin etude, előadja: Tóth Baba. Köváry Gyula: „Pörpatvar“ cí­mű vidám jelenetét játszák Csengery Aladár és Keméndy József. Szteppszoló, előadja: Komáromy Atilla. Magyar nóták cigányzene kísérettel, előadja: Keméndy József. Sláger­dalok, énekli: Csengery Aladár. Petöfl-Husz- ka: Szeptember végén. Előadja: Szabó Ica. Székely adomák, előadja: Tompa Sándor. A rendezőség kéri a műsoros est közön­ségét, hogy utcai ruhában jelenjék meg. 3IIJE1IT m I Mat ezt » i«PQt g A HUL.KT1 f VEVOKEPES KÖ* ÚJSÁGBAN 9 ZÖNSfcGE dw» L£b MbIkssi «gféiiei1 uj iérgy» lásV r©i»dí©if az Ef9YSzeriif»f> és gyorrabb leli az uisorabiróíági eljárás Kolozsvár, febr. 20. Péntekén délelőtt tár­gyalta a kolozsvári királyi ítélőtábla Leb Miksa koHozsbor&ai kereskedő árdrágitási ügyét. Léb Miksát az elmúlt év decemberében Ítélte el a királyi törvényszék mint uzsorabiróság árdrágító visszaélés büntette miatt 8 hóha ú börtönre. A királyi ügyész a vádtól, eltérő minősítés miatt és súlyosbításáért, a vádlott és védője pedig ■ enyhítésért éltek semmiségi panasszal s ezért a királyi ítélőtábla újból tárgyalta fellebbvitelin Léb Miksa árdrági­tási ügyét. A tárgyalás után Vékás Lajos dr. királyi Ítélőtáblái elnök kihirdette a Tábla Ítéletét, amely szerint alaki olcbóii megsemmi­sítette az uzsorabiróság Ítéletét s egyben uj tárgyalásra és határozathozatalra utasította a királyi törvényszéket, mint uzsornbiróságot. Itt Írjuk meg, hogy.a 7070/1941. számú miniszterelnöki rendelet az uzsorabirósági el­járást egyszerűsítette. A jogikig és ténybeli­ség egyszerű ügyeket a királyi ügyész egyes­bíró elé viheti az eddigi uzsorabirósági ta­nács helyett. Ugyancsak a fenti rendelet intéz­kedik arról is, hogy tettenérés esetén a kirá­lyi ügyész a terheltet akár az uzsorabiróság- hoz, akár az egyes-bíró elé állíthatja ügyének tárgyalása végett már három napon belül. Ez a rendelet a perorvoslatokat az eddigiek, tői is eltérően szabályozza. Az' előző rendelet szerint ugyanis csak jogkérdésben lehetett semimiségi panasszal élni a királyi Kúriához, most pedig mind tény, mind jogkérdésben semmiségi panasznak van helye a törvény lé­nyeges rendelkezésének a megsértése miatt a királyi ítélőtáblához. Ez a rendelet lényegé- bán aü jeleaţi, Jhscgy a királyi ügyész m ár­drágításon tettenértBt esetleg még ugyan­azon a napon vagy pedig 3 napon belül bí­róság elé állíthatja. A rendeletnek az az In­tézkedése, hogy a perorvosslatot a királyi íté­lőtábla birálja el, az ügy jogerős befejezését rendkívül meggyorsítja. Ezért van az, hogy a rendelet életbelépte óta az egyszerű uzsora ügyeket nem tanács, hanem egye«-biró tár­gyalja, az érdekeltek pedig nem a királyi Ko­ri óhoz jelentenek be semmiségi panaszt, hanem a királyi Ítélőtáblához. Vasárnap tortio tendes évi közgyűlését a légoltalmi Liga kolozsvári csoportiéi A Légoltalmi Liga kolozsvári csoportja február 22-ikén délelőtt 11 órai kezdettel az Unitárius Kollégium dísztermében tartja ren­des évi közgyűlését. A közgyűlés tárgysoro­zata a következő: 1. Hiszekegy. 2. Elnöki megnyitó. A csoportelnökség beszámolója az elmúlt év munkájáról. 3. Az előző évi zárszá­madás letárgyailása és a felelős számadók ré­szére a feilmentvény megadása. 4. A folyó évi költségvetés letárgyalása. 5. Csoportelnök, csoporttitkár valamint pénztáros választása. 6. A Budapesti Főcsoport és Területi elnök­ség közgyűlése és az Országos közgyűlésre ki­küldöttek megválasztása. 7. A csoport elnöki tanács és fegyelmi bizottság tagjainak meg­választása. 8. A csoport számvizsgáló bizott­ságba 3 rendes ás 1 póttag választása. 9. A csoport pénztári ellenőr választása. 10. In* áimmfrpk, felszólal ásók. H. BG»ssbbsl .............. ............................................... Az elvesztett, vagy megsemmisült élelmiszerjegyet semmi körülmények között nem lehet pótolni!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom