Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-20 / 41. szám

ÍTlBÉMVsSifsMcí 1942. FÉMMŰ# nyitásába Is. Ebben a beosztásában több külföldi utat tett. Járt Németországban, ihol vállalatának különféle licenciái voltak (Daimler Bens A. G., Hirth Motor Kft., stb.) Üzleti utat tett Svédországban, Hollandiá­ban, Franciaországban és más európai ál­lamokban. Hosszabb időt töltött még .Perzsiában, mert egy nagy tétel vasúti vas­talp megrendelésének ügyét kellett nyélbe­ütni, a ez az üzlet rendkívül fontos volt a magyar ipar szempontjából. Törökországban például többször Is megfordult hivatalos megbízatással. flaraimrsan fellendült a MA VÁG üzlet­menete Amint már említettük, 19S3-ban tanácsos­sá, két évvel később igazgatóhelyettessé, 1937-ben Igazgatóvá lépett cló', a következő év júniusában pedig a MA VÁG vezérigaz - gatőhelyettesc lett. 1939-ben bízták ^neg a vállalat vezetésével. Az alatt az Idő alatt, amelyet Horthy István a vállalat élén töl­tött, a MAVAG üzletmenete fellendült. Amig á vállalatban foglalkozatott munkások szá­ma a megelőz^ időben 5000 volt, ez a lét­szám csakhamar 31.000-re emelkedett. Ez­zel párhuzamosan lendült fel az üzletme­net, lett élénkebb a termelés üteme, amelyet Horthy István a fiatal, lendületes, nagy ta­pasztalatokkal bíró, világlátott, Ízig-vérig modem szakember diktált. Jellemző a vállalat munkaütemére, hogy 1939-ben, amikor egy nagy és fontos kül­földi megrendelést kellett sürgősen lekötni, Horthy István 100 lóerős kicsi sportrepülő­gépen, minden kisérő nélkül, egyedül repült Bombay-be és ott személyesen letárgyalva az ügyet, teljes sikerrel tért vissza Buda­pestre a kis légi lélekvesztőn. Ez olyan ki­váló teljesítmény volt, amelyhez hasonlót kevés üzletember s még kevesebb vállalati vezető «-vitt véghez. Horthy István nevezetes repüiőutja annakidején az egész világsajtót bejárta és ismertté tette mind a kiváló ve­zérigazgató, mind a vasidegzetü pilóta mi­nőségében. Hori lay Isi Tati m Magyar TU la »■»'rasul® Ie elén 1940 junius elsején lett Horthy István a ' Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósá­gának elnöke. Rendkívüli időkben, nagy energiával vette kezébe az intézet vezetését és személyes példájával diktálta az általa megkövetelt munkalendületet. A MAV-nak a nehéz viszonyait között és ezek ellenére Is, mindenben megkeilett felelnie a vele szemben támasztható követelményeknek. A MÁV. vezetésének átvétele után néhány héttel megkezdődött a magyar-román határ- kiigazitási tárgyalás, majd augusztus 30-án megtörtént a második bécsi döntés, amely 3300 km. hossz« vasútvonal iizembehelyezé- sének és a kolozsvári uj üzietvezetőség meg­szervezésének nehéz feladatait rótta a MAV-ra. Az uj határvonal tudvalevőleg a székelyföldi vasútnak a magyar vonalakkal való kapcsolatát megszüntette. Annak hely­reállítására uj vasútvonalat kell építeni Szeretfalva és Déda között. Vasútépítési szempontból azonban az érdekelt vidék rend­kívül kedvezőtlen terep. Az építés sok aka­dályba ütközik és ezért drága és hosszadal­mas. Emiatt gyorsabb, kisegítő megoldást is kellett keresni s ezt a kolozsnagyida— szászlekencei összekötő keskenyvágányu va­súiban sikerült is a MÁV. vezetőségének megtalálnia. Ez a keskenyvágányu vasúti Összeköttetés gyors ütemben három hónap alatt teljesen megépült s ezzel a székely- földi áruforgalom legszükségesebb részének lebonyolítása lehetővé vált. Súlyos gondot okozott és nagy feladatot jelentett a MAV-nak a gördülőanyag és fel­szerelés nélkül visszakerült vasúti vonalak felszeriése is, de ezt a fontos munkát is si­került kielégítően elvégezni. A MÁV vezetősége ezenkívül uj, a mai követelményeknek megfelelő jármüvekkel egészíti ki ar, intézet kocsiparkját. Egy újabb gyorsvonati mozdonytypus tervezése is munkában van. Ezeken kívül — amint már jelentettük — legközelebb egy nagy gyorsaságú mőtorosvonat elkészítését vesz! az államvasut munkába. Ez a motoros vonat Budapest és a Székelyföld legtávolabbi pont­ja közötti utat mintegy 10 óra alatt fogja megtenni. A Délvidék visszafoglalása is újabb ne­héz feladatokat rótt a MAV-ra. Horthy István ezeket erélyével és szaktudásával is sikerült megoldani. A megrongált pályák gyors helyreállítása és forgalomba helyezé­se, horvátországi határforgalomnak a leg­rövidebb időn belül, történt rendezése igen figyelem reméltó eredményeket jelent. Tevékeny szociálpolitika a MÁV alkal* mázolták helyzetének javítása korül Horthy István elnöksége alatt, súlyos Időkben is különös gondot fordított az ál­lamvasutak vezetősége az alkalmazottak, főleg a munkásság szociális helyzetének ja­vítását szolgáló intézmények létesítésére és fejlesztésére. így máris befejezés előtt áll az uj orvosi rendelőintézet és a vele kapcso­latos Budapesti Szeretet-Kórház, több mint <$ millió pengő költséggel. Ez az uj építke­zés a Horthy Miklós kórház és rendelőinté­zetben az ágyak számának 250-nel való szaporítását teszi majd lehetővé. A MÁV. kiépítette az erdélyi egészségügyi szolgálatot. Ennek központja a kolozsvári Kórház és rendelő építése, amelyet teljesen korszerű egészségügyi berendezésekkel lá­tott el. A költségek 650.000 pengőt tettek ki. Az alkalmazottak üdültetésére a Balaton mellett, Balatonfüreden 70.000 pengő költ­séggel gyógyházat helyeztek üzembe. Az 1943-es költségvetésben a MÁV. ! 500.000 pengőt irányzott elő alkalmazottai­nak üdültetésére. Ez a jóléti alap állandó jdlegü intézmény és minden évben szerepel a költségvetésben. A pénzügyi keret évröl- évre bövifl. Fontos szociálpolitikai intézkedés volt az is, hogy a MÁV. a legutóbbi év folyamán a már meglévő három régi árvaházon kí­vül, amelyek Szegeden, Kaposvárott és Kő­szegen állanak fenn, két uj árvaházat is létesített és rendezett be. Az egyiket Szat­márnémetiben, ahol az ott régebben fenn­állott árvaházat újból teljesen felszerelte és berendezte a MÁV. vezetősége. A másik, amely Újvidéken létesült, egészen uj intéz­mény. Az előbbiben 150, az utóbbiban 60 bentlakó talál otthonra. Általában nagymértékben emelték a be­tegségi biztositó intézeti szolgáltatások, így a táppénz, az anyasági és temetkezési se­gélyeket és a tüdöszanatóriumi kezelés in­gyenes időtartamát is. A 60%-os táppénzt betegség esetén 1941- ben 75%-ra emelték fel. Hasonlóképen be­vezette a pótlékok kifizetését is betegség esetén a feleség és gyermekek után is. Az anyasági segélyt az alkalmazottak egy havi fizetésének 50%-áról 80%-ra emelték fel. Ennél a segélynél külön tekintettel vol­tak a munkásságra. Eddig a munkások a napi bér 12.5-szörösét, most már a 20-szo- rosát kapják. Az alkalmazottak temetkezési segélyét 120%-ról 150%-ra emelték. Külön gondos­kodtak a munkásokról, ahol még az általá­nos napi bér 3ö-szörösét is kifizetik, azon­kívül a gyermekneveltetési pótlék egy havi összegének 50%-át. Jelentős szociális intézkedés az is, hogy 1941-től kezdve nemcsak az alkalmazottak, hanem a családtagok is díjtalan fogápolás­ban részesülnek. A tüdőbeteg szanatórium! ápolást felemel­ték az alkalmazottaknál egy évre az eddigi négy hónap helyett, a családtagoknál pedig hat hónapra. Gondoskodás történt arra nézve is, hogy az alsó fizetési osztályokban az alkalma­zottak ingyen gyógyszert kapjanak. Jóváhagyás alatt van az államvasutak jó­léti alapjának szabályzata,' amely lehetővé fogja tenni az alkalmazottak jólétét szol­gáló újabb arányú szociális program meg­valósítását. Az alap dotálására ez évben 1,500.000 pengő fordittatiU. A vasúti munkásság részére rendszeresí­tett gyermeknevelést pótlék, különösképen a nagycsaládu vasúti munkásság anyagi helyzetében idézett elő nagy javulást. A, több izbea végrehajtott béremelésekkel a vasúti munkásság megélhetési feltételei lé­nyegesen javultak. Újból bevezették az óra­béreknek Időközönkénti emelését s ezzel nagy lépés történt az ideális munkabérrend- szer megvalósitása felé. Gondoskodás történt a tényleges szolgá­latból kilépett vasúti munkásság helyzeté­nek' a megjavításáról részint uj nyugbér- szabályzat, részint pedig a nyugbérek újabb emelése utján. * Mint az álamvasutak elnöke Horthy István a vasutassággal a hivatalon kívül is állandó meleg érintkezést tartott fenn. Sok­szor megjelent a vasutasság társaskörének, a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak — amelynek tiszteletbeli tagja — összejövete­lein. Közvetlenségével s a vasutasság hely­zete iránt mindig tanúsított megértésével annak osztatlan szerctetét nyerte meg. Szá­mos alkalommal fogadta s hallgatta meg a vasutasság —különösen a vasúti munkásság — küldöttségeit. A vasutasság a kihallga­tásokról mindenkor megnyugvással s azzal a tudattal távozott, hogy sorsa nemesen és szociálisan gondolkodó, igaz magyarember kezébe van letéve. Az államvasutak fentvázolt sokirányú technikai és szociális tevékenységének moz­gató ereje az intézet elnöke, Horthy István volt, aki mindenütt a lényeget tekintő, nagyvonalú koncepciójával, erős szociális érzékével, a szükséges költségvetési fedeze­tek biztosításával, a külföldi tárgyalások irányításával és sokszor közvetlen vezetésé­vel a lelke volt, ennek a nagy és fontos . munkának. Vitéz nagybányai Horthy István, a magyar iff óság nagy barátfa Vitéz Horthy Istvánnak a sportrepülésen kívül különösen kétirányban vannak szoros és bennsőséges kapcsolatai a magyar ifjú­sággal. Mint a Diákkaptár-mozgalom veze­tője, a gazdasági életrevalóságra neveli a jövő nemzedéket s a cserkészetbe való be­kapcsolódásán keresztül is hathatósan se­gíti az ifjúságot. A Diákkaptár-mozgalom élén A Diákkaptár-mozgalom 1940-ben vett erőteljes lendületét, amikor vitéz nagybá­nyai Horthy István állott élére. Magyar- ország konnányzóhelyettese már akkor fel­ismerte a mozgalom fontosságát és orosz­lánrésze volt népszerűsítésében. A mozga­lom, amely mint ismeretes, különféle fon­tos és hasznos anyagokat gyűjt, diákok által készített játékszereket hoz forgalom­ba, tagjait méhészetre, kisebb állatok te­nyésztésére és különféle hasznot hajtó mun­kára neveli, jelenleg már 86 városban, ille­tőleg 500 iskolában működik. A mozgalom fontosságára misem jellemzőbb, mint az, hogy például az elmúlt esztendőben gyűj­tött egymillió pengő tőkével számos diák- tábort lehetett építeni, rengeteg szociális támogatás és nemzeti munka vált lehetővé. A Diákkaptár-mozgalom segitett az anyagi bajokkal küzködö székely Gyergyósomos- falu lakosságán is: 19 ezer pengő kamat­mentes kölcsönt bocsátott rendelkezésükre. Ennek az üdvös mozgalomnak a lelke vitéz nagybányai Horthy István. Nem cso­da, hogy a Diákkaptárba tömörült diákok vezetői minden alkalommal bizalommal for­dulnak magas támogatójukhoz, aki mindig szívesen szolgálta célkitűzéseiket eredmé­nyes pártfogásával. Vitéz Horthy István egyébként mint mű­egyetemi hallgató is részt vett azoknak az ifjúsági szervezeteknek a munkájában, amelyek a diákság jólétének emelésén dol­goztak. Sziwel-lélekkel kapcsolódott bele abba a mozgalomba is, amely egy korsze­rűen felszerelt, országos diákotthon felépí­tését célozta, azzal az elgondolással, hogy a nagy befogadóképességű otthon bennla­kóinak cgyharntada a szűkös anyagi viszo­nyok között élő, sokgyermekes családok tehetséges gyermekeiből kerüljön ki. A cserkészek pártfogója Mint említettük, vitéz nagybányai Horthy István a magyar cserkészet munkájában is nagy szerepet játszik. 1919. végén mint HTi reáliskolai tanuló a 11. számú Bocskay cserkészcsapatban kezdte el munkáját, rö­videsen őrsvezetővé nevezték ki, ő lett te csapat első csónakjának vezetője s részi vett a csapat 1920-as Duna—Sió—Balaton? mozgótáborán. Cserkésztársai mint szolgá­latkész, Igazi cserkészbajtársra emlékeznek vissza Magyarország Kormán jvóhelyette- sére. Nem szakította meg kapcsolatait a cser< készettel akkor sem, amikor az állami gép -- gyárak mérnöke lett. Ekkor a 13. számd „Ezermester-csapat“ munkájába kapcsolói dott bele és ö tette lehetővé, hogy a eser-l készek két slklógépet építhessenek. A bu-S daőrsi repülőtéren folyó kiképzésekben isi résztvett és csakhamar megszerezte a vi-s toriázó repülők „C“ vizsgáját. Több alkaJ lommal meglátogatta az „Ezermester-csa-i patot" balatonmenti és bükkhegységi tábo-: raikban és mindig hosszabb időt töltött ve-4 lük. 4932-ben letette a cserkésztlsztij próbát. Tevékeny munkát végzett az 1933-as gö-j döltöi cserkészvilágtáborozás előkészítésé-’j ben és megrendezésében, amlkorls a C3cr-! készrepülőtábor parancsnoka volt. Akkor vetette meg a magyar vitorlázó repülőtábor alapjait, ami nagy hatás­sal volt az említett sportág további fej­lődésére. A gödöllői dzsembori után is állandó figye ­lemmel kisérte a cserkészrepülők munkáját | s hideg, sőt viharos időben is el-ellátogatott a cserkészrepülők hármashatárhegyi reptt- Iötelepére. A cserkészfitiknak feltűnt, hogy vitéz Horthy István, függetlenül az időjá­rástól, mindig kiskabátban. jelent meg kö­zöttük, télikabátot még véletlenül sem lát­tak rajta. Edzettsége mindig bámulatot keltett. Az utóbbi években, mint a Magyar A erő Szövetség, majdpedig a -Horthy Miklós Nemzeti Répülőalap elnöke segítette elő a eserkészrepülés ügyét. Ezt a támogatást ismerte el 1940-ben a Magyar Cserkészszö­vetség országos közgyűlése, amikor általá­nos lelkesedéssel tiszteletbeli országos társ­elnökké választották. Vitéz Horthy István egyébként társelnöki minőségben tagja az; Országos Intéző Bizottságnak, amely a>- cserkészek legfőbb testületi szerve. Horthy István, a sporte*1»lier Horthy István katona-bajtársaí, repülő- kollégái és sportbarátai sok kedves apró történetet tudnak arról, hogy a kormányzó- helyettes kora gyermekkora óta milyen erős akarattal és szívós kitartással Igyekezett minél jobb eredményt elérni és a maga erejéből mindenkit túlszárnyalni... Amikor öccsével, a három évvel fiatalabb Miklóssal együtt megtanulták a motorveze­tést, kezdetben rendszerint öccse volt az ügyesebb. Amikor Miklóst életében először ültették motorkerékpárra, rövid idő alatt, a pályán megtett második kör után már úgy kezelte a gépet, mintha hosszú idő óta értene a motorkerékpár vezetéséhez. Horthy István többet küzdött a kezdet nehézségeivel, de összeszorltott fogakkal tett meg, tiz, tizenöt kört Is és semmiféle nógatásra abba nem hagyta a kísérletezést, amíg tökéletesen meg nem szerezte a veszélyes motorsporthoz annyira szükséges biztonságot és ügyessé­get. Kedves sportja kezdetben a motorkerék­pározás volt. 1922 és 1929 között részt vett az összes fontosabb svábhegyi motorkerék­pár-versenyeken és indult számos külföldi versenyen is. Kitűnő versenyző: öt első dijat és abszolút győzelmet nyert. Ezek között első dijat nyert a MAC futárversenyében, valamint első dijat és abszolút győzelmet a KMAC tura-versenyén. 1926—27-ben pilótakiképzésben részesült és letette a hivatalos pilótavizsgát. Mint re­pülő, számos bravúros teljesítményt végzett, így 1939 tavaszán, amikor az angol Aero­club a Budapest—London és vissza vonalon versenyt rendezett, öt gép közül Horthy Istvánná volt az egyetlen, amely leszállás nélkül repülte be a Budapest—-London vona­lat és vissza, bár rendkívül kedvezőtlen lég­köri viszonyok uralkodtak. A világszenzációt jelentő Budapest—Bom­bay-! vakmerő légi útról az egész világsajtó nagy elismeréssel emlékezett meg. Az afrikai vadászkirándulás Rendszeresen vív, sízik és vadászik. 1928 és 29 között egy fél évig nagybátyjá­nak, Horthy Jenőnek, a hires vadásznak é3 VVlttenbergfcr Kálmánnak társaságában Ke­let- és Középafrikában tett vadászutat. Ke­nyában, Ugandában és a belga Kongóban (elefántra, orszarvura és bivalyra) vadá­szott. Számos elefántot, orszarvut és bivalyt ejtett el és pompás vadásztrofeákat hozott haza. Ezekről a nagy vadászatokról mozgó- képfelvételeket is készített az ősvadouban e azokat a magyar filmhíradó rendes műsorá­ban is vetítette. Érdekes, hogy amikor elsőidben volt va­dászaton, bizony nem mutatkozott jő pus­kásnak. Lödözött a vadra, de alig talált. A balsikert némán tűrte. A következő alkalommal ismét vadásza­ton vett részt, csaknem ugyanabban a tár­saságban. Az első hajtás nagy meglepetést hozott: a társaság legjobb vadásza akkor már Horthy István volt! Könnyedén, telje3 biztonsággal ejtette el a vadat. Kiderült, hogy az első balsikerek nem kedvetlenítet­ték el. Rendszeresen kijárt a Margitszigetre, ahol mozgó célpontokon gyakorlatozott* amig teljesen el nem sajátította a Nimró­dok tudományát. Hogy Horthy Iştvân Igazán elsőrendű ét> hidegvérű vadász, azt pompásan bebizonyí­totta afrikai expediciós utján, ahol nagy va­dakat ejtett el veszélyes körülmények kö­zött. Aki olvasott afrikai útleírásokat, tud­ja, hogy a nagyvadak elejtéséhez mekkora hidegvérre és milyen nyugodt kézre van szükség. Egyetlen elhibázott lövés már vég­zetessé válhat a vadász szempontjából. Horthy István hidegvérének nehéz hely­zetekben sokszor adta tanujelét. Amikor Afrikában járt nagybátyjával, Horthy Je­nővel, a világhírű vadásszal, sátorban tábo­roztak. Egyizben Horthy István éppen a sá­torból készült kilépni, ue észrevette, hogy közvetlen közelében egy rendkívül mérges kígyó settenkedik feléje. Olyan volt a hely­zet, hogy ha egyetlen hanggal, egyetlen mozdulattal elárulja jelenlétét, elveszett vol­na. Mozdulatlanul, hosszú ideig türelmesen várt, amig nagybátyja fegyvert kerített élő, és agyonlőtte a veszélyes állatot. Mint lovaspőló-versenyzö... 1927-től a lovas-póló sporttal is foglalko­zik. Itt is kitűnő versenyző volt, amit szá­mos hazai és nemzetközi versenyen bebizo­nyított. Számos országos bajnokságban győzött, mint a magyar válogatott pőlócsapat tagja és mint a Magyar Póló Club csapatának tagja. 1939-ben a Magyar Póló Club elnöke lett s ebben a minőségében rendkívül sokat tett a magyar lótenyésztés fejlesztése és a lo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom