Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-19 / 40. szám

JKiaamOismi MAi ELŐADÁSOK: . — Gelei József „A szárazföld meghó- í ditól“ cimmel tart vetített képekkel ' kísért előadást délután fél T órakor a Mátyás király Diákház nagy hangversenytermében. (Szabad­\ egyetemi előadássorozat.) (Díjta­lan.) MÚZEUMOK: Krdétyl Nemzeti Mitaeu*» ’(Rójrt-ya, •«. \ 2. se.) Nyitva: délelőtt 9—1-ig, dél­után 3—6-ig. Megtekinthetők: őskori, fórnál, népvándorlás- és honfoglalás- kari gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. (Képtár, fegyvertár és éremtár rendezés alatt.) j t£-ea Kreklyemuzeu m Unió-utc«( Kedcmt-épület, (Rendezés alatt ). A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este 8 órakor a „Vidám szüret," előadása. MOZniőAMASOK: CAPITOL: A cigány. (Magyar.) EDISON: Árvíz Indiában. (Ameri­kai.) EGYETEM; Krüger apó. (Német.) RIO: Méltóságos kisasszony. (Ma­gyar) ROYAL: A fekete Vénusz. »Fran­cia.) URANIA: Hat hét boldogság. (Ma­gyar. ) (SZOLGÁLATOS GYOGVSZKBTAKAK: Szentháromság gyógyszertár, Unió- utca 2. Távbeszélő: 20—78. — Ke­resztelő Szent János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9 Távbeszélő: 13-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi Miklós-utea 28. Távbe­szélő 21-54. Magyar Korona gyógy­szertár, Heltai-utca 3. Távbeszélő: 27.92. — Hegynek repült és lezuhant egy ame­rikai személyszállító repülőgép. Amszter­damból jelentik: Az Associated Press jelen­ti a virginiai Norfolkból, hogy a tengerészeti minisztérium közlése szerint az Egyesült. Államok egyik járatának repülőgépe hétfőn délután Buena Vista tói keletre hegynek re­pült és lezuhant. Hét ember meghalt. (M. T. I.) — Április 34-én lesznek az egyiptomi par­lamenti választások. Amszterdamból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A brit hírszolgá­lat kairói jelentése szerint Faruk király alá­írta azt a rendeletét, amely április 25-ében állapítja meg az egyiptomi általános válasz­tások idejét. — SZEGED TAKSÁD ALMA — A HON- VÉDEKÉRT.' Szegedről jelenti a 'tfagyar Távirati, Iroda: A Turul Szövetség szegedi ,, Botorul“ bajtársi szövetsége gyűjtési indt- tolt o fronton küzdő magyar honvédek »tá­rnára, A megmozdulásbaw Szeged égésé, la­kossága résztvett. Vasárnap füstnélküli na­pot rendeztek Szegeden s ennek eredménye mintegy 50 ezer cigaretta és tekintélyes meny- ■nyiségű dohány volt. Pénzadományokból 1135 pengő gyűlt össze) Ezenkívül összegyűjtöttek ‘több miml 300 könyvel, folyóiratot, továbbá ét&önfék meleg ruhaneműé két. és egyéb hasz­nálod tárgyaikat, A világirodalom története, irta Szerb .Antal, három nagy kötet kötve 28 p. Illyés Gyula: Koratavasz, két kötet, az író uj és legnagyobb regénye, 13.60 p. Steinbeck: A mohos szikla, fűzve 5 p., kötve 7.50 p. stb. Lepagenál, Kolozsvár. Kérjen uj jegyzéket. Eperjessy Béla halála. A kiskükülló- megyel Miuefalván, február 10-én 75 éves korában 1 meghalt ivánfalvi Eperjessy Béla földbirtokos, aki nemcsak az erdélyi gaz­datársadalomban töltött be fontos szerepet, hanem töretlen magyarságával cselekedetek­ben is mindig- nemes példáját adta székely faja és nemzete iránt való hűségének. Ha­lálát felesége nemes hilibi Gál Ilona gyá­szolja és Kolozsvárról is előkelő rokonság, köztük sógornői, diósadi Wargha Andrásné, hilibi Rothenthal-Gál Mária és hilibi Rothen- tbal-Gál Elsa. ♦ — Rom ba dőlt a hótöineg súlya alatt egy hétgyermekes orosházai napszámos háza. Orosházáról jelenti a Magyar Távirati Iroda: Palócz Bálint hétgyermekes családapa, nap­számos háza a ráhullő hatalmas hótömeg alatt összeroskadt. A község gyűjtést indí­tott az uj ház felépítésére. Huszévi fegyház Sakancsrejleţfef ésiérl A Kassán megjelenő „Felvidéki Újság“ február 17-lki számában jelent meg az aláb­bi cikk. Tárgya és megállapításai miatt teljes terjedelmében szükségesnek tartjuk közölni; A magyar királyi honvédvezérkar főnöké­nek bírósága háro-m kassáé cipörejtegetöt, akik hatszáz pár munkásbakancsot és cipőt falaztak egy titkos raktárba, jogerősen húsz évi fegyházra Ítélt. A honvédvezérkar főnöke bíróságának ítélete általános megnyugvást keltett. A mai készletgazdálkodás idején, amikor a honvédelem érdekei szükségessé teszik, hogy értékes nyersanyagokkal a legtakaré­kosabban bánjunk és meglévő készleteinket a honvédelmi célok szolgálatába állítsuk, fo­kozott mértékben szükséges az anyaggal való takarékoskodás. A magyar honvéd a harctereken küzd a, hazáért és annak kell a jó anyag, azt kell ellátni a legjobban. Ha­sonlóan fontos a belső országrészek lakossá­gának anyagellátása. És ilyen időkben je­lentkeznek a* árurcjtegetök, akik ugyan­olyan hazaárulők, mint aki a harctéren kft­vet el hűtlenséget. Az anyag, az ellátás ma mindennél fontosabb. Aki elvonja a közfor­galomból a honvédelem érdekében szükséges árut, anyagot és felszerelési cikket, az ugyanúgy büntetendő, mint aki átpártolt az ellenséghez. Az első világháború alatt lelkiismeretlen üzérek papirbakancsokkal, hamisított élelmi­szerekkel gyengítették az ország ellenálló­képességét és szereztek mérhetetlen vagyo­nokat, A világháborút elvesztettük, de a sö- tétlelkü üzérek meggazdagodtak és még ma Is határtalanul garázdálkodnának, ha törvé­nyes intézkedésekkel nem korlátozták volna feneketlen étvágyukat. A világháború hiénái ma újra próbálkoznak, de csak próbálkoz­nak, mert hatóságaink éber szeme vigyáz es kémény ökle azonnal lesújt, ha ezek a paraziták bárhol megmozdulnak. Szerencséjük ezeknek a nemzet testen ‘— A keleti főkormányzöságban az ukrán is hivatalos nyelv. Krakkóból jelentik: A leg­újabb megállapítások szerint a fökormány- zóságban lakó lengyelek száma 14.4 millió, az ukránoké 3.95 millió, a zsidóké 2 millió, a goráloké 80.000, az oroszoké 20.000. Ezen­kívül 10.000 rutén és 4000 a kaukázusi nép­csoporthoz tartozó egyén él a fökormányzó- ság területén. Érdekes az egyházak megosz­lása: a római katolikusok száma 64.5 száza­lék, a görög katolikusoké 20.2 százalék, a görögkeletieké 2 százalék, az evangélikusoké 0.6 százalék, áz ókatolikusoké 0.6 százalék, az izraelitáké 11.5 százalék. A különböző szekták tagjaié 0.6 százalék. Az egyházakat az állam védelemben részesíti. A fökormány zóság területén egyébként a hivatalos élet­ben a lengyel mellett megengedték az ukrán nyelv használatát is. (MTI.) — líovoltiuultn betörök felett Ítélkezett a szabadkai törvényszék, Szabadkáról je­lenti a Magyar Távirati Iroda: A törvény­szék Tari Inare és Keresztes Mihály rovott- multu betörőket, akik januárban kifosztot­ták egy szabadkai fatelep pénztárát, 2—2 évi fegyházra Ítélte. —• A kolozsvári idegenvezetői tantól,va­mok előadásait nem az Unió-ház helyiségé­ben, — mint eredetileg tervezték — hanem a Bai tha Miklós-utea 10. szám alatti keres­kedelmi iskola alkalmasabo helyiségében tartják meg. Az előadásokra szívesen látnék érdeklődőket is. Parltel!e«éi«í nHinlfála- lokál iufdtnjosan vállal Lőrinc*! megrendelését a S H B 0 K cukrászda 5zenteov?ház-u. 1 és Zápoivja-utca 6 — Töbh hónapot igényel a „Normandie“ kijavítása. Stockholmból jelenti a Magyar Távirati Iroda: Mint az „Aftonbladed“ new- yorki tudósítója közli, az amerikai hatósá­gok előkészületeket tesznek a „Normandie“ francia személyszállító hajó kiemelésére. A hajó annyira megrongálódott, hogy több hó­napba telik, míg újra üzemképes állapotba helyezhetik. élősködő piócáknak, hogy nálunk meg nin­csenek még szigorúbb rendelkezések az ilyen bűnözőkkel szemben. Golyó és kötél jár háború idején a hűtlenségért. Minden­esetre ezeknek az embereknek el keU tűn- niök a magyar életből. Mint a kártékony élősdieket, ki kell irtani őket. Ha szemügyre vesszük a kassai bakancs- rejtegetők arcképsorozatát, elsőnek egy fel­tűnően faji jellegű profil ötlik a szemünkbe. A kassai elsőszámú közellenség tipikus szé­delgő és henye tagja volt a társadalomnak. Kis József alias „Menjou". A kassai éjsza­kai élet egykor dédelgetett lovagja volt a spiritus rectora a hatszáz pár bakancs el­tüntetésének. A zsidó Kis József pontos kalkulációt készített, hogy a hatszáz pár bakancson néhány hónap alatt minden mun­ka nélkül 30 ezer pengőt fognak keresni. A keresztény Havas Lászlót, a kassai Cikta áruház volt üzletvezetőjét megszéditette ez a getthomentalitásu bárlovag. Valóságos Lu- eiíer-ként járkált a nyakára és addig nem nyugodott, amíg ezt a jobb sorsra érdemes keresztény fiatalembert teljesen hatalmába nem kerítette. A könnyű meggazdagodás fényét csülogtatta meg Kis József az üzlet­vezető előtt és magával rántotta a romlásba a megszéditett embert. Egy Neumann Hugó munkácsi zsidő kereskedösegéd is közremű­ködött a bakancsrejtegetésnél. Amikor Kis rábeszélése nem volt elég, jött a Neumann Hugó és a munkácsi bőher fifikájával csal­ták lépre az áldozatot. A magyar királyi honvédvezérkar főnöke bíróságának ítélete minden árurejtegető számára komoly figyelmeztetést jelent, hogy reájuk is hasonló sors vár. A magyar keresztény társadalom viszont megnyugod­va látja, hogy nem jöhetnek vissza azok a szomorú idők, — mint az első világháború idején, — amikor a társadalomnak ezek a sötétlelkii elemei hadimilliomosokká gazda­godtak és közben pusztulásba sodorták az országot. Mai gyűlésükön határozzak meg állásfoglalásukat a fodrásiipari munkások a bérkérdésben Kolozsvár, február 18. A kolozsvári /od­ra »»ipari szakmában a munkavállalók bére még mindig rendezetlen. Egyes fodrászüze­mekben annyira gyengén fizetik a tanult szakmunkásokat, hogy a heti keresményük alig haladja meg egy napszámos keresmé­nyét. Ez az állapot arra késztette a Nem­zeti Munkaközpont helyi szervezetének ve­zetőségét, hogy a munkaadókkal békés utón rendezze a bérkérdést. A munkaadók és a munkavállalók között ismételten folytak tárgyalások a bérek megállapítására, de végleges állásfoglalás a Kérdésben még nem történt. A fodrászipari munkások csütörtö­kön este 8 órakor gyűlést tartanak a Nem­zeti M un kőközpontban és ezen határozzák meg állásfoglalásukat a kérdésben, A gyűlés határozatát azután a pénteken este 8 óra­kor folytatandó tárgyalásokon terjesztik elő a munkaadóknak. A munkaadók és munká­sok képviselői az Ipartestüietben ülnek ösz- sze a vitás bérkérdés letárgyalására. — Tizenkét halottja van egy angliai szén- bá u.varobba násna k. Stockholmból jelentik: A Német Távirati Iroda jelenti: Yorkshire grófságban egy szénbányában robbanás tör­tént. Tizenkét ember meghalt, 30 pedig meg sebesült. Már hétfőn keletkezett a tűz, amit nem tudtak eloltani, hanem elfalazták az ak­nát. A robbanás az elfalazás után történt. (MTI.) — A Búvár februári számában a mai há­ború legérdekesebb eszközéről, a rohamcsó­nakról irt érdekes cikket Horváth Zoltán. Ezenkívül cikket Írtak még Haltenberger Mihály Indonéziáról, Sédi Károly a hazai konyhasós fürdőkről, Marcell Gyula Buda­pest élelmiszer fogyasztásától, Ferenczi Sándor a hegyi ingoláról, Gömbös László a kábái meteoritről, Feticzián Vilmos a jég életéről, Vali Ferenc a bagdadi vasútról, és Baskai Ernő a magyar deritöföldröl. A Tu­domány műhelyének népszerű apró cikkein kívül a Kis Búvár friss rovata gazdagítja a lapot. Itt említjük meg, hogy a mostani számában uj rovatot nyitott a Búvár Kér­dés-felelet címen. Ebben a rovatban minden tudományos kérdésre feleletet ad a népszerű folyóirat szerkesztősége. A Búvár a Frank­lin Társulat kiadásában jelenik meg. 1042. f £BR l/4r i9 — Robert! olasz orvostanár inzulinná! küzd a rák ellen. Rómából jelentik: Az olasz lapok hirt adtak arról, hogy Roberti firen­zei orvostanár erős inzulin-adagolással ke­zeli a rákmegbetegedéseket és kutatásai meglepő eredményekkel jártak. A Glornale d’Italia firenzei jelentésében megállapítja, hogy Roberti tanár kutatásai egyelőre tud- dományos stádiumban vannak, de lehetsé­ges. hogy a firenzei orvostanár olyan ös­vényt tapos, amely a rákkutatás során a győzelemhez vezet. — Súlyos széngázmérkezéssel kórházba szállítottak egy bácsalmási családot. Sza­badkáról jelenti a Magyar Távirati Iroda: özvegy Stabl Istvánné bácsalmási asszony este tüzet rakott a kályhába. Éjszaka szén­gáz fejlődött, amitől ő, kisleánya és unoká­ja elvesztették eszméletüket. Súlyos álla­potban mind a hármat kórházba vitték. Könyvek koaoft betelt a föld hamissággal — Mollmáry Gizella regénye. Grill kiadás —■ Kritika és közönség egyaránt nagy ér­deklődéssel fogadta az elmúlt évben Molli- náry Gizella első regényét. Mind a bíráló­nak, mind az olvasónak feltűnt a ,3ctévedt Európába“ cimü Mollináry-könyv a hatal­mas és hitelesnek látszó életanyag, amely a hatodfélszáz lapos regényben összezsúfoló­dott. De feltűnt az élet kendőzetlen és nyers ábrázolása mellett az a forró szenvedély és részvét is, amellyel az írónő a maga viha­ros és iszonyú gyermekkorának ábrázolásá­ban emberi megértfest és szeretetet kért a lelencgyermekek számára. Az uj Mollináry-régény minden vonatko­zásban folytatása az elsőnek. A regény Gi- zája itt már serdülő leányka, több öntudat­tal és sokkal több veszedelemmel maga kö­rül. Kibontakozó szépségét éhes és mohó szemmel lesi a férfiak tábora. Mint az űzött vad menekül és fut végzete elöl. Ez a vég­zet a szép és kívánatos külvárosi lányok végzete: a bukás. Két szerelem érzelmi vi­harán esik keresztül, hogy végül is egy sen­kinek adja első ölelését. Most már rája. is az a sors vár, mint szép és ' közönséges anyjára: törvénytelen gyermeket hordoz a szive alatt, öngyilkos akar lenni, de meg­mentik és — hogy a végzet beteljesedjék — vtlágra hozás a gyűlölt apa gyermekét. Megkapó az a bőség és áradás, amellyel ezt az utat megrajzolja. Nem olvastunk még regényt, amelyben az iró az életét ilyen közelről, ilyen részletességgel, ily meztelen valóságában mutatja meg. És ritkán kerül kezünkbe ilyen szenvedélytől fűtött, vádirat- szerű önvallomás a társadalom felé. De ép­pen ez a féktelenül vad szenvedélyesség is igazságkeresés, figyelmezteti az olvasót a kérdés lényegének megvizsgálására. S ebben a vizsgálatban aztán érdekes körülmény de­rül ki. Az tudniillik, hogy a regény hősnő­jének minden szenvedéséért a szerző a tár­sadalmat teszi felelőssé. Csak a társadal­mat. Tökéletesen elhanyagolja azt a ténye­zőt, hogy egy-egy emberi sors kialakításá­ban nem csupán és nem kizálólag a társa­dalom az irányitó tényező, hogy maga az egyén is felelős önmagáért. A kis Giza pe­dig, figyeljük meg, egy pillanatig sem tud­ja a maga körül tajtékzó tengerként hullám­zó életet a közösség szemszögéből is tekin­teni. Mindent csak a maga szemüvegén ke­resztül lát és ítél meg s mindig az adott pillanat szeszélye szerint. Szemlélet dolgá­ban ez az önkényesség a mii Achilles sar-, ka. De gyengéje a könyvnek az is, amiben leggazdagabb, az élet meztelen ábrázolásá­ban. Olvasás közben elemi erővel kisért ál­landóan az az érzés, hogy a szerző igazat mond ugyan, de azt amit elmondott, túlsá­gosan. nyersen, átéletlenül, fésületlenül irta Te. Kevesebb —' több és értékesebb s főkép­pen művészibb értékű lett volna. Ezért azonban nem is annyira a szerzőt, mint in­kább a kiadóvállalat lektorát kell felelős­ségre vonni. Csakhogy a. „nagyregények divatját és korát éljük. A „nagy" regény minden bizonnyal jobb üzletnek látszik, mint a kisebb, de művészi erőben gazda­gabb alkotás. Ennek az üzleti célnak szol gálatában aztán az a bizonyos lektori szi­gorúság hihetetlen^ engedményekre képes Azt is elnézi, hogy elirások, helyesírási hi­bák maradjanak a kinyomtatott kéziratban. Mollináry Gizella regénye azonban c meg­állapítások ellenére is érdekes, sőt lenyűgö­zően érdekes olvasmány. Talán éppen ezért, mert a stílus pongyolaságát, fésületlensé- gét, a szerkezet széthulló egységét helyen­ként meg-megszépiti a szenvedély és a hév forró áradása, egy-egy költői villanást» mondat. Mert amit Mollináry Gizella el­mond, az — igaz. Az maga az élet. De ugv beszél helyenként, mint holmi fégi világból való külvárosi demagóg, helyenként mint a szigorú moralista, más helyen szólal meg az igazi művész tiszta hangján, aki fölötte áll mindannak, amiről meg akar nyilatkozni. Reméljük, hogy legközelebbi könyvében elsősorban a művész szól majd hozzánk — í* —■ ADAKOZZUNK a 99.000 Mi csekk lapon a Főméltóságu K ormányzóné téli segélyakciójára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom