Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-15 / 11. szám

V MU IS illetően is zavar- vegállapitja, hogy mem hasonló dh- ijen Anglia volt aki Auszirá­á\ >y . ® ^,\pviseli, olyan ki- 4^ f 61 öl kiderülj hogy ^ ^Pijoguság alapján S) tanácsban. (M. kötetlenül árgyal ,.B) Roosevelt a saj- ■cette. hogy az Egye­tlenül és nem a torit kor ,t tárgyal Ausztráliával. A akt illetően közölte, hogy a .ménnyal egyetértésben uj záró létesítettek az Atlanti- és Csen­Mjexm Vt UrXJ*G Ciano gróf olasz külügyminiszter útban Magyarország leié ROMA. január 14. (MTI.) Galcazz® Ciano gróf olasz külügyminiszter ja­nuár 14*én éjszaka 12 óra lő perekor különvonaton elutazott Budapestre. Ugyanerre a vonata szállt fel Má- riássy Zoltán Magyarország quirinali követ«* Is. A különvonaton utaznak Bu- dapestre az olasz sajtó képviselői, köz­tük Ansaldo és Baroni főszerkesztők. Az olasz újságírókat Huszka István a magyar követség sajtóelőadója kiséri. Ciano gróf külügyminiszter búcsúz­tatásán a pályaudvaron megjelent a quirinali magyar követség, a római tartomány prefektusa és számos más előkelőség. Ciano gróf külügyminisz­ter Máriássy Zoltán követ társasági* ban érkezett a pályaudvarra, ahol szí­vélyesen üdvözölte a magyar követség tagjait és az előkelőségeket, Az olasz sajtó közli az utazás hírét Róma, jan. 14. (MTI.) A szerda reg­geli olasz lapok vezető helyen közük Ciano gróf külügyminiszter magyar- országi utazását, melyet Horthy Mik­lós kormányozó és a uiagyar kormány meghívására tesz. A lapok szóról-szóra ismertetik a Magyar Távirati Iroda jelentéséi. des-óceánt összekötő vizf ut közelében. (M. T. I.) ¥ Ansrtia elhárítja itittgrfírol a liorín^ill N^emrehán?ásokat Berlin, január 14. Illetékes német hely­ről közlik: Mértékadó német körökhöz semmiféle olyan hiteles hir sem érkezett még, amely­ből következtetni lehetne Angliának Portu­gália elleni szándékaira. Ami azokat az ér­tesüléseket illeti, amelyek szerint az angol kormány Portugáliát a timori kérdés ren­dezésének ügyében Holland-India és Ausz­trália kormányához utasította, meg kell várni ezeknek a híreknek a megerősítését. Berlinben bizonyos valőszinüséget tulaj­donítanak ezeknek a híreknek, írtért azon a véleményen vannak, hogy Anglia szem­pontjából igen kényelmetlen, sót kínos, hogy Portugália szívós állhatatossággal védeke­zik a portugál felségterület megsértése ellen. Egyébként azt hiszik, hogy az An­glia által Portugáliának javasolt eljárás az illető kormányok elérhetetlensége miatt tárgytalan marad. (MTI) Az uj Európa szerves fejlődés eredménye BERLIN, január 14. Mértékadó német helyen nem hajlandók nyilatkozni arról a londoni értekezletről, amely az úgynevezett európai gonosztevők megbüntetésével fog­lalkozott. A WUhelmstrassén hangsúlyoz­zák, hogy ez a kérdés komoly gyülekezet előtt még említést sem érdemel. Azokra a kérdésekre, amelyeket ezzel összefüggésben Európának német részről történő ujjáren- dezésére vonatkozólag tettek fel, a német külügyminisztériumban kijelentették, hogy ezzel kapcsolatban nem . nyilatkozhatnak, mert az uj Európa csak szerves fejlődés eredménye lehet és sohasem mesterséges szerkesztésé. (MTI) • Az erdélyi menekült magyarok megsegítésére alakult bizottság áldozatos munkája Dr. Mihailich Győzőné, a bizottság elnöke Kolozsváron egész sereg menekült diák sorsát vette kézbe — Az égszínkék „Erdélyért“ felvény csodáia Kolozsvár, január 14. Manapság rengeteg jelvényt lát az ember. Jelvénye van minden politikai pártnak, a legtöbb egyesületeknek és testületeknek, mozgalomnak és klubbok- nak. Számos jelvény esetében csak az tud. ja, hogy mit jelképez, aki hordja. De azért azt se feledjük, hogy minden jelvény beszél magáért, a maga nevében s annak a célnak a nevében, amelyet képvisel. Itt van például as „Erdélyért“ egyszerű, égszínkék jelvény. A baja,tórés után Hint fel férfiak és nők kabátja hajtókáján. Azt mindannyian tudtuk és tudjak, begy az úgynevezett .gróf Teleki Pálnc Akció“ jelvénye. Filmhíradókban lát­tunk megindító jeleneteket, amint menekült erdélyi gyermekeket fürdetnek és öltöztetnek tiszta, emberi öltözetbe a jelvények árából befolyt 20 fillérekből... Tehát mindezekből megállapíthatjuk, • hogy az „Erdélyért,“ jel­vény minden politikán felül álló egyesület jelvénye. Sőt nem is egyesületé, csak egy bizottságé, amelynek a hivatalos elnevezése a, következőképen hangzik i „Erdélyi mene­kült magyaros megsegítésére alakult bizott­ság“. Székhelye Budapestem van a Városház »tea 16. szám alatt. Az ,.Erdélyi menekült magyarok megsegí­tésére alakult bizottság“-ot boldog emlékű, néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök hozta létre. Már a címében benne van létrehoza­talának célja is. De nevezik „gróf Teleki Pálné Akció“-n«k is, mert létrehozatalában s kezdeti állapotában rendkívül nagy szere­pe van ma már özvegy gróf Teleki Pálne- nak is. Jelenlegi elnöke dr. Mihailich Győző egyetemi tanár felesége, aki néhány önfel_ áldozó munkatársával ezekben a napokban éppen Erdélyben, illetve Kolozsváron van. Felkerestük dr. Mihailich Győzőnél kolozs­vári szállásán. Hajdú Gyula erdőigazgató vendégszerető házában, aki a bizottság mun­kájáról a következőket mondoft-a : Ötvenhat magyar a-ss/.oiíj' - a menekültekért — Kevesen tudják, hogy a bécsi domes yián Délerdélyböl csak Budapestre 28.000 magyar menekült. Legalábbis az „Erdélyi Menekült Magyarok Megsegítésére Alakult Bizottság“ ennyit tart számon. A számontar­tás azonban mást is jelentett, mert a mene­kült magyarók alig puszta életüket hozták magukkal régi családi tűzhelyükről. Vala­mennyi mind arra várt, hogy elhelyezzük őket. Ekkor Tetéki Pál gróf megalakitotta a Bizottságot. Eleinte alig néhányon voltunk benne s ma már 56 uríasszony fáradozik azért, hogy a menekült magyarok ne érezzék a hazátlanságot. Anyagi fedezetünk a köny- nyek és kétségek eloszlatásaim nem volt. Ak­kor adtuk ki az „Erdélyért“ ismert jellvényt s annak árát 20 fillérben állapítottuk meg. Soha jelvénrmek még ilyen népszerűsége nem volt!... Ezt abból tudtuk megálkpitani, hegy a menekült magyarok még mindig özön­löttek nemcsak Erdélyből, de a Délvidékről is és a jelvények árából — legalább is átme­netileg — minden menekültet el tudtunk lát­ni. sőt még 300 iskolás gyermeket is fel tud­tunk' szerelni ruhával és tanszerrel. Az uEr- délni Menekült Magyarok Megsegítésére Ala­kult Bizottság“ összesen 300 iskolás gyer­mek ellátásáról gondoskodik. Elemistáktól kezdve papnövendékig minden korosztályból, akik különösen az anyaországi intézmények­ben kaptak elhelyezést, de ruházatukról és tanszereikről a Bizottság gondoskodik. Most is azért járjuk Erdély különböző városait és fálvaeit, hogy személyesen felkutassuk azokat a magyar gyermekeket., akiknek szülei a tmiyt fel nem szabadult erdélyi területeken élnek. Azt akarjuk, hogy egyetlen magyar gyermek se. kallódjék el, mert valamennyi az összma- gyarság értéke vagy vesztesége!... Egyedül Marosvásárhelyen 160 olyan magyar gyerme­ket találtunk, akik szülő nélkül élnek a fel­szabadult székely fővárosban. De számosap vannak Nagyváradon. Csíkszeredán és Sepsi- szemtgyörgyön is. Gimnáziumokban, tanító­képzőkben mindenfele találtunk hasonló sors­ban élő magyar ifjakat, akiknek gondozását ezután mi vesszük kezünkbe. Az elnöknő figyelmébe ajánljuk, hogy a kolozsvári unitárius főgimnáziumban is 42 menekült magyar diák van, akiknek szülei Tordaaranyos megyében, tel iái a bécsi-döntés által megvont magyar területen kívül éLnek. Ezenkívül arról is tudunk, hogy az állami ta­nítóképzőben is számos menekült magyar diák él, akiknek a további taníttatása a leg­nagyobb anyagi nehézségekbe ütközik. Mihai­lich Gvőzőné már .jegyzi is az adatokat s még a szerdai napon elindul, hogy személyesen Is meggyőződjék a hallottakról Á menekült diákok gondozása —- Nálunk, a mi hivatáiwnknál nincs bü­rokratizmus — mondja. — A segítség, ha valaki érdemes rá és csakugyan rászorul, azonnal jön. Vasárnap adták at nekem Adóm Béla Csalta IV. gimnazistát, akinek édesapja Brassóban ügyvéd* A kisdiák kö­rülményes utón .jutott Kolozsvárra s ma mar a bajai főgimnáziumi növendéke... Már meg is érkezett Bajára. Itt van például Lőr'mcz Ákos, a kis menekült székely fiúcska. Lát- tűk, hogy éleseszü, jómagaviseletü, beutal­tuk a veszprémi kegyesrendiek ginmáztusná- ba. Taníttatását a budapesti piaristák gim­náziumának egyik osztálya vállalta és zseb* pénzéből el is küldi nvinden havi esedékes tandíját, Amint emlitettem, 300 erdélyi me­nekült magyar diákot taníttatunk. Bizottsá­gunk minden egyes gyermeknek édesanyja. Annyira, hogy még eiőmenetükről is hoz­zánk küldik az illetékes gimnáziumok az ér tesitést. Jövő évre már végzett embereink is lesznek. Aztán még arról beszél Mikmlich Győző né, hogy a menekült érdéig 'magyarok meg elhefyezkedésiik pilon is fel-/elkeresik a bi­zottságot. — Különösen keresztszülőket kérésnek igen, gyakran, születendő gyermekeik számá­ra, Én magam 36 menekült székely szülő gyermekének keresztanyaságát vállaltam — mondja. — De szívesen vállalja mind az 56 önfeláldozó úri asszony, aki ma a bizottság ban dolgozik. Most máskülönben országosan, is megszerveztük a bizottságot, Kolozsváron gróf Bethlen Györgyné, TLajdn Gyulán« és Nagy Margit, a Kolozsvár városi szociális szervezet vezetője van nagy segítségünkre. Ezeket mondotta az „Erdélyért“ jelvény kiadó bizottsága elnöke arról az áldozatos munkáról, amely ennek a kis ékszinkék jel­vénynek a jegyében még mindig szakadat!» mii tart. fV ez a csöndben folyó munka, amint látjuk, csakugyan „Erdélyért“ vau, mint annyi más akció, amelyet- Hazatérésünk óta megismertünk... Ró Bereczky Ernő dr., a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara fő­titkára, bolgár kitüntetést kapott Kolozsvár, január 14. A Budapesti Köz­löny január 13-iki száma közölte, hogy a Kormányzó Ur öföméltósága a külügymi­nisztérium vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar közélet több kiváló személyiségé­nek megengedte külföldi rendjelek viselé­sét. A személyiségek között szerepel Be­reczky Ernő dr., a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara főtitkára, miniszteri biztos is, aki a bolgár polgári érdemrend parancs noki keresztjének viselésére kapott enge­délyt. Kitüntetése a magyar kereskedelmi bizottság emlékezetes tavalyi bulgáriai ut­cával áll összefüggésben. A bizottságban Bereczky Ernő dr. is résztvett és- értékes közreműködésével előmozdította a tárgya­lások sikerét. Erdélyből még' Bíró József dr., a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara főtitkára, miniszteri biztos ré­szesült bolgár kitüntetésben. Bíró dr. szin­tén a, bizottság tagja volt. Újult erővel folynak Szerbiában a t'sdoqülo barcok Belgrad, január 14. (Búd. Tud.) A szerb sajtó újabb adatokat közöl a Szerbia belse­jében újabb erővel folyó tisztogató harcok­ról. -1 kormánycsapatok legutóbb 87 szabad- csapatot fogtak el. M acsvában 15 kommuni tát fogtak el és állítottak haditörvényszék elé. Petrovácndl öt tagból álló harcos sejtet (pe- torkát) tettek ártalmatlanná. (MTI.) ARADON ELETBELÉPTETTEK -4 KENYÉRJEGY-RENDSZERT BUKAREST, január V,. (MTI) A köz­ellátási államtitkárság Aradon mar hétfőn életbe!éptette a kenyérjegyet. A szellemi és könnyű testi munkát végsők napi a*,, a nehéz testi munkát végzők pedig ae deka kenyeret kapnak. 9KHÜKT uikuksskív A MELK TI UJSA.UHAN ? Mm ca. « íjtpof >y ORSZÁG EGÉSZ VEVÖKEPF.S KÖ­ZÖNSÉGÉ olvas» A Baross Szövetség Kék könyve A napokban hagyta el a sajtót tízezer példányban a Baros.-' Szövetség kolozsvári fiókjának úgynevezett „Kék könyv“-e. A kő zel 130 oldalas Baross „Kék könyv“ tartal­mazza a Baross Siovetség összes kereske- kedőinek, és iparosainak a címjegyzékét szakosztályok szerin: s egyben azokat a hl vatalokát és hatóságokat is felsorolja, me­lyekkel a Baross Szövetség tagjai a min­dennapi, az üzleten kívüli életben is kapcso latban vannak. Betűrendes névjegyzékben szerepelnek az összes állami és városi hi­vatalok. bíróságok pénzügyi és postai hi­vatalok. A „Kék könyv“-hóz előszót. Lehőcs Jó­zsef elnök és Geréb Károly főtitkár irt. Lehöcz elnök előszavában olvashatjuK: — Ez az előszó egyben előszava is annak a munkának is, amelyet a Baross Szövet­ség Kolozsvári FiőKja Mátyás király ősi magyar városában végzett. Aki végiglapoz­za e szerény „Kék könyv“ lapjait, meggyő­ződhetik lóla, hogy munkánk nem volt hiá­bavaló. Elismerjük, hogy a kezdet kezdetén, állunk, de az adott körülmények között mégis értünk el eredményeket.,. Köny­vünk kiadásának egyedüli célja eddigi mun kánk számbavétele és ezen keresztül meg­ismertetni a nagyközönséggel a kolozsvári keresztény magyar kereskedőt és iparost, kérve az oly sokszo* hangoztatott jelsza- ■ vünk betartását: „Keresztény kézből ke­resztény kézbe a p -nzt“ ... E kis könyvecskéből örömmel és önér­zettel állapíthatjuk meg, hogy a Baross Szövetség Kolozsvári Fiókjának munkája csakugyan nem volt hiábavaló.. Az alig egy éves és néhány hónapos egyesület kemény, elszánt és egyúttal eredményes munkát végzett azért, hogy Kolozsvár Kereskedő és iparos társadalma újból magyar legyen. Hiszen láthatjuk a városban jártunkban- keltünkben is, hogy hazatérésünk óta meny nyíre gyarapodik számbelileg is a keresz­tény magyar ipari és kereskedelmi vállala­tok száma. Az örvendetes folyamatról ez a kis „Kék könyv" ad tiszta képet. A keresz­tény magyar keres'edök és iparosok vala­mennyien a Baross Szövetségbe tömörültek. A Baross Szövetség „Kék könyv“-e a, Baross Szövetség Hazai Iparpártoló Propán pandájának keretébe tömörült pártoló tar gók használatára Készült és évröl-évre ki­adásra kerül, hogv adatai mindenkor fris­sek és pontosak lenessenek. Célja az, hogy figyelmébe ajánlja azokat a keresztény ma gyár kereskedőket és iparosokat, akik kifo­gástalan áruval és magyar anyaggal is ki, tudják szolgálni vevőiket. A címjegyzékben feltüntetett vásárlás, kedvezményeket min-', denkl igénybe veheti, aki a Baross Szövet­ség pártoló tagjai közé évi 2 pengő lefize­tésével bilép. A címjegyzékben szereplő ke reskedök és iparosok minden pártoló fog­nak, aki kiváltott igazolványát felmutatja, vásárlási kedvesemé >yt nyújtanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom