Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

I ?* A 2, JANUA

sitéka. A jog önmagát korlátozta, bogy a közösség érvényesülhessen

A háború folytán tehát előállott a közösségi gondolatot és közösség érdekeit védő jogalkotás szükségessége Ez a jogalkotás nem dobta sutba a békés viszonyok örökbecsű szabályait., hanem az idők parancsolta átállással védeni hivatott a modern hadviselés érdekeit és óvja azt a küzdelmet a létért, melyet most közösen kell végig küz- denünk.

íme, most nem az egyén a főszereplő, ha nem az' egyénekből összetevődő közösség, mely óvja és védi — önmagán belül — az egyént. A közmi küzdelemben fel kell ismerni azt az igazságot, hogy a háború folytán előállott tebertöbblctet a nemzet csak ngy lesz képes elviselni, ha az önző egyéni érdeket háttérbe szorítjuk és a közösségen belül egyesült erővel visszük tovább a küzdelmet a létért.

A „küzdelem a létért“, a közösségi küzdelem nemcsak azt jelenti, hogy megszerezzük a mindennapi falatot; a közösségi küzdelem a nemzet életéért folytatott harcot is jelenti, mellyel erősítést adunk a küzdő honvéd fegyvereknek és építjük a jobb jövendőt.

Ennek a közösségi küzdelemnek meg vannak még a maga sajátos feladatai is. Itt, Erdélyben fokozódó sulival előállottak a mult idők rendezetlen kérdései is. A nemzet ezeknek a feladatoknak megoldásában a közösség ereiére számit és épit. Ezeknek a megoldandó feladatoknak nagyságához képest, a nemzet öncéljainak szolgálatára, a közösség tagjainak egyéni jogkörét korlátok közé szoríthatja, hogy a közösségi küzdelmet diadalra vezethesse.

A mi feladatunk és kötelességünk az, hogy az uj esztendő küszöbén tegyünk Ígéretet- és fogadalmat arra, hogy az eljövendő esztendőben hűséges katonái leszünk a hősi közösségi küzdelemnek és együttesen folytatjuk a harcot mind a magunk, mind a nemzet létéért.

Az első világháború elmúltával az építő munka megindulásának idejében abban a reményben éltünk, hogy az emberi művelődés és erkölcs előretörése meg fogja gátolni, hogy a müveit nemzetek nézeteltéréseiben, a nemzeti élet eltaposhatatlaai jogainak és igazságainak védelmében, mint ■ döntő tényező ezek után is a fegyver hatalma nyerjen szerepet. Bíztunk abban, hogy a jognak az uralma fokozatos térfoglalásával eléri a fejlődés ama fokát, mely a fegyver helyett, az egyes államok érdekeinek védelmét is. a jog fönségének védelme alá helyezi és nem lesz szükség arra, hogy az igazság védelmét, a bűn megtorlását a fegyveres hatalomra hízzák, Reményünk nem vált valóra. Mi azonban hibásak nem vagyunk, mert nyílt homlokkal, emelt fővel és büszkeséggel lépünk majd a történelem bitói itélöszéke elé: mi békét akartunk, mi az igaz barátság útjait kerestük és hittünk az igazság erejében.

Az örök és konok ellenség ellen a honvéd, hazájának védelmében fegyvert kellett, hogy ragadjon és ma messze hazájától, orosz földön, vérfagyasztó hidegben, folytatja küzdelmét hátran és hősiesen a honért.

Ez a háborús lépés megkövetelte az államtól, hogy a béke rendjének jogszabályait a háború igényeihez alkalmazza és ez által lehetővé tegye, hogy a köz és magán gazdaság a hadviselés érdekeit szolgálja.

Már a világháború után arra az útra tértünk, mely a közösségi gondolat felé vezetett. A mai jogfejlődés pedig a közösséget a modem individuálizmus fölé helyezte és azt teljesen legyőzte. Mint egy hatalmas tölgyfa emelkedik ki a közösség gondolata és érzése és az egyéni szabadság, a tulajdonjog, a szabad kereskedelem, a nemzet önrendelkezése folytán, mind eltörpültek mellette. Egy uj korszellem alakult ki, mely nem az igazságtalanságnak, nem a jogtalanságnak alapján épült, mert a jog minden emberi viszony felett áll és igy a háború nem ellentéte a jog. nak, amint a jog sem kizárólag a béke biztoADAKOZZ*

» 99.000 sz.

cspák I» apón a Főméltó?águ Kormán yzóné tél» segélyakciójára

Á magyar iskofa — a közösségi érzés temploma

népek kötényen megvannak igazságok nélkül, de bizonyosságok nélkül nem tudnak élni.“

Falfelület nagyságú, ultraviolett, sugarakat átbocsátó, üvegablaka, fényt és világosságot, cerüt és tisztaságot sugárzó, nemasvakolattal s legömbölyített sarkokkal, linóleum padozattal tökéletesem portaiamtott, s a. korszerű technika minden rennekbekészült felszerelésével dúsam ellátott úgynevezett modern iskolák, minden pompájukkal, minden korszerűségükkel, hygiénájukkal, ragyogó szépségükkel, — önmagukban csak élettelen valóságok, csak keretok.

Az iskola: lélek. Azoknak az embereknek lelke, akik a maguk felnőtt, mivoltukban, a széxeteit. szent érzésével eltelten, jóságos szívvel, a külső világ minden gyarlóságaitól s szennyétől valló megtisztulás törekvésével közelednek és felemelkedni igyekeznek hogy bebocsátást nyerhessenek abba a világba, amelyikben a földi lét legszentebb csodája és örök misztériuma: a gyermek él a maga csodálatos nagyságában.

Az iskola: a tanító. A tanító a gyermek nagyságához felemelkedni tudó ember!

Minden társadalomnak olyan tanítója van, amilyet megérdemel. A közösségeket s társulásokat szabályozó örökérvényű törvények közül mindazok, amelyek közrejátszanak egy társadalom életének alakításában, erőinek kifejtésében vagy hanyatlásában és elpusztulásában, egyszersmind közvetlen tényezők abban a tekintetben is, hogy megformálódhassanak és kifejlődhessenek azok az egyének, akik hivatásként vállalni és elvégezni tudják azt a gigászi feladatot és munkát, amelynek célja egy kialakult civilizációnak, erkölcsi rendnek s hagyományok nak, egyik nemzedéktől a következőnek »aló átadása. A végérvényesen lehanyatlott anyagelvű világszemlélet tételei szerint íölépült _ társadalmi alakulások felbomlóban vannak.. Minden élniakaró és fennmaradását biztosítani törekvő Közőssé? igyekszik szellemi és anyagi életéből a matériainda életszemlélet, kidöntött fájának gyükér- zetét is kiíépdesni a maga testéből.

Abban a társadalomban, amelyikben materialista életszemlélete és az osztály-harc és a szabad verseny elvén felépült gazdasági rend volt és amelyikben a pénz volt a mindenható hatalom, végső eicmizésben minden megmozdulás a haszonratörés éhes & falánk ösztönének kielégítése miatt történt. Abban a társadalmi berendezkedésben a tanító a kiuzsorázottate, kihasználtak s kiszolgáltatottak között volt, (Tanító alatt ériem az összes tanítással foglalkozókat.) Az osztá!yharc hirdetői megker- giiit vagy megfizetett bérencei minden tekintélyt Lerombolni igyekeztek. Támadásuk dühével elsősorban a nép hivatott és önzetlen vezetői, a tanítók és papok ellen fordultak. Nép butitoknak nevezték őket és ami akkor egy idegen fajta hatalmába került sajtó és irodalom a közvélemény előtt toraképaek rajzolta, meg a tanítót, aki felszeg bégében és gyá- moltalanságábau gerinctelenül hajbókol egy falat kenyér reményében. Atom volt a magyar közéletnek megcsufoltabb, megaláz ott abb és védtelenebbel kiszolgáltatott m tmkása az elmúlt évtizedekben, a liberális korszak viruld- savak idején, a magyar tanítónál.

11a sor kerül egyszer arra, hogy mi is — amint a németek tették — teljes egészében és a tánsadalomtudioínány módszereivel és mindent számba vevő. minden részletére kiterjedő pontossággal felderítsük és Tnegálla- pitsuk a világháborúban való összeroppanásunk okait, egyik külön és izgalmas fejezete lesz e munkának az, amelyik a magyar tank. fás-nevelésügyének a világháború előtti magyar kultúrpolitika tévedéseivel s* hibáival foglalkozik. A s iskola önmagába n csak egy épület, a kultúrpolitika is csak egy elgondolás, mindakettöbo: csuk annyi less éló valósággá, amennyit munkájával, személyes cselekvésével a iyiiiló belőle Megválását vagy megvalósítani képes.

Hiábavalók s meddők a Jegragyogóbb s legalaposabban kidolgozott tan tervek, vagy neveiét; rendszerek, a legravaszabbni kiépíti é if ţi-f? ü i folt !

Vétel, csere, eladá.s. Újdonság szolgáját. Bélyeggyűjtő kellékek. Tömegbélyegeket es gyűjteményeket magas áron veszek, iszol id árak. Cégt. Veress R. Kolozsvár Wesselényi Miklós u. 6. I, em.

tett ellenőrzések, az adminisztráló s aktáikat halmozó irodák, bizottságok és propagandák, végső fokon, megfellebbezhetetlenül ott áll egymással szemben a gyermek és a tanító és ők ketten döntenekt

A gyermeken keresztül eltép lieferten kötelékkel oda van kötve az iskola, tehát a tanító s a szülői házhoz & a. társadalomhoz. A gyermek, mimt egy rendkívül finotn szeizmográf, minden legkisebb változást, ami a hozzá tartozó társulásban megtörténik, azonnal1 és pon tosan jelez az iskolában és az iskola hatását hasonlóan közvetíti az otthonhoz. A négy tömeg, a nép lelke ezen az utón, mint a tenger vize úgy hullámzik át állandó mozgásban az iskolán és ez a szelllemi hullámverés sodorja magával az iskolák és a nép lelki értékeit. A lelki értékek végső értelemben és filozófiai meghatározással azok a bizonyosságok vagy hiedelmek, amelyekre, mint ailappillórek- re a nagy emberi közösségek, tehát népek és nemzetek kulturáíis és morális építményéi s alkotásai felépülnek. „Egy nemzet aszerint halad előre vagy marad Iratra, hogy mennyit érnek azok a koncepciók, amelyek vezetik“, — mondja az emberi társadalmak életének ég törvényeinek legnagyobb ismerője.

A múlt világháborút követő összeroppanásunkból nein tudtunk volna soha felemelkedni, ha népünk lelkében nem élnének olyan bizonyosságok, hiedelmek

, amelyeknek alkotóelemei örök erkölcsi értékűek és igazságai az élet törvényei. Az élő hit erejével báró bizonyosságokat, hiedelmeket csak nagyon bosszú idő alatt s/orezliet egy né.p & megszerzésének törvényei összefüggnek a haladás, a fejlődés törvényeivel, tehát a nép múltjával, történetével.

Nem lehet egy népnek, máról holnapra nj bizonyosságokat adni, a lelkében élő hiedelmeket megváltoztatni. De lehet és kell as örök értékű bizonyosságait ápolni és gondozni. Ezt a munkát kell az iskolának elsősorban elvégezni. Ez a nagyjelentőségű és rendkívüli nagy felelősséggel járó kötelesség terheli a

magyar tanításagot általában és fokozott mértékben az erdélyi tanítóságot.

Pontosain ma egy éve abban a szerencsiében részesültem, hegy a legnagyobb magyar tanító: gróf Teleki Pál előtt állhattam és élő szóval a. kisebbségi sors erdélyi magyarjának lelki alkatáról beszélhettem. Elmondottam, hogy a 22 esztendő alatt az idegen civilizáció és idegen társadalmi erők sodrába és hatásai alá került Erdélyben vergődő és viaskodó magyar lelkét — nézeteim szerint — talán úgy lehetne a legpontosabban megrajzolni, ha módszeresen s a léleklátó tudományok röntgen sugaraival átvilágítanék a volt kisebbségi tanítók s papok lelkét. Ebbőí a képből minden vonatkozást levezetve s az összefüggéseket felderítve, pontosan meg lehetne állapítani az értékeinket és terheinket, nyereségeinket és veszteségei nket. Megemlítettem azt a tényt, hogy az elszakadt s magára,hagyott és az ösz- seeomlás következtében megfertőzött & ájult erdélyi lélek legehő magára esamélése abban nyilatkozott meg, hogy a tanító mellé állt és felépítette s kialakította a maga. iskoláját. Megemlítettem, hogy a kisebbségi sorsban verejtékkel, vérrel emelt és sok-sok könnyel ' fenntartott magyar iskolák csak külsejükben s csak a körülmények kényszere miatt hasonlítottak a többi előírások s rendeletek szerint működő iskolákhoz, de belsejükben, a lényegben Erdélyben uj iskola született: a közösségi érzés szent temploma.

Az uj tanító, ez a szegény meghajszolt, agyongyötört ember pedig az uj tanító, a magyar közösség eszméjének hirdetője és hőse. Soha olyan közel egymáshoz tapadva nem állott tanító és nép, mint a magyar sors e szomorú korszakában és soha nagyobb szükség nem' lenne arra mint most, hogy ezt » tényt ■figyelemre méltatva Erdély népoktatás- ügyét ezen a megkezdett utón folytassák és fejlesszék tovább.

A nagy Tanító meghallgatta. szavaimat és azt mondotta igazam van. Tanúm rá, hűségéé munkatársa és bizalmasa.

TÚRÁN LAJOS

Megjelent az árkormánybiztosság megszüntetéséről szóló rendelet

Nagy várad, dec. 31, ^'«/«állították az Erdélyi Szociális Szervezet 1941. évben kifej, tett munkásságának mérlegét. Eszerint '61 kertes házat építettek, 112 ezer pengőt fordítottak áJlatlvislcdásra, 40 napközi otthonban 5000 gyermeket gondozlak, 24 fiatal házaspárt butoréegélyhen részesítettek, 45 ezer

A Kormánytó a magyar érdem* rend nagykeiesztjét adományozta Tcrsnádi Nagy Andrásnak

BUDAPEST, december 31. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. Tasnácli Nagy András m. kir. titkos tanácsos, ny. igazságügyininiszter, az országgyűlés képviselőháza elnökének a Haza szolgálatában kifejtett kiválóan értékes és eredményes munkássága elismeréséül a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozta.

Á talános részvét mellett temették el Pécs volt polgármesterét

Pécs. dec. 31. .Pécs város társadalmának nagy részvéte mellett temették ej a belvárosi temető halottas hazából Makkay István ny. polgármestert (MTI)

Má-us eleién tartiák a nagyváradé Szent Lásztó-ünnepségeket

Nagyvárad, dec. 31. Azzal az egyes lapokban megjelent hírrel szemben mintha Nagyváradon a Szent-Tászto ünnepségek juniu« 27-én kezdődnének, Nagyvárad vezetője, illetőleg’ az ünnepi bizottság közli, hogy az ünnepi bét május 3-án kezdődik és május 10-4? tart. (MTI.)

A szerkesztésért felei:

N y I R ö .1 Ó Z S E F,

A kiadásért feiet:

I ÉKÍT USft 0.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda;

Brassai-utca 7. sz. Telefon: 1308. Postalukarékpémiztári esek »zárnia száma: <2148.

Postaitok: 71, sz. Kéziratokat nem adunk • vieszÄ,

$yornatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Pével Miklósí

Kökös küzdelem a létéri

irta; Bariba Igncc drs orsiéggyüfési képvisel©

BUDAPEST, december 31. A Hivatalos Lap keddi száma rendeletet közöl, amely intézkedik az árkormánybiztosság megszün teI

téséről és meghatározza a kőzéllátásűgyi tárcanélküli miniszter hatáskörét.

Huszonnégy moldvai csángó család tért haza

SEPSISZENTGYÖRGY, december * Öl. Ábrahám József dr.-t, Csik-megye I alispán ját a belügyminiszter értesitet- I le, bogy 24 moldvai csángó család, I

I összesen ÍHi lélek érkezett a gyimes- bükki állomásra, A lakosság nagry szeretetni fogadta a hazatért csángókat. (MTI)

Nagyjelentőségű eredményekről számol be az Erdélyi Szociális Szer* vezet 1941, évi munkamérlege

pengőt folyósítottak házjavitási célokra, 10 ezer pengőért vetőmagot vásároltak, a kis* gazdák támogatására 75 ezer pengő kölcsönt folyósítottak, Berettyöujfahm és Derecskén ienderáitató telepet létesítettek és tervbevették egy népfőiskola felállítását, amelynek célja faluvezetők kiképzése. (MTI.)