Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-13 / 9. szám

19 42. J AH U AU 13 Hatalmas résivét Ifiséite olsó útjára a tragikusan elhunyt Tonka Károlyt Kolozsvár, január 12. Nagy részvét mel­lett, hatalma« tömeg jelenlétében temették el vasárnap délelőtt a Tűzharcos Szövetség Volozsvári főcsoportjának Majális-utcai s-.ékházábél a tragikus körülmények között 1 hunyt. Tanka Károlyt, a toriiai unitárius egyházmegye volt gondnokát. Már jóval a gyászszertartás megkezdése előtt gyülekezni kezdett a résztvevők tömege. Formaruhás tűzharcosok, az egykori 21-ik gyalogezred, az 51. gyalogezred és a 35. tábori ágyuezred .aitâreai, az aranyosszéki és tordai mene­kítek csoportjai. A székház kapuját, lép. «•házát és falait fekete gyászlepeí bontot­ta, a tanácskozó teremben felállított ravatal- sál pedig tűzharcosok álltak diszőrséget. A gyászszertartáson, megjelentek a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportjának vezetői: Vékás Lajos dr., Ítélőtáblái elnök és Baatz Jenő nyugalmazott ezredes diszelnökök, Szász Ferenc dr., vármegyei főjegyző elnök, Botos János Erdélyi párti főtitkár, társel­nök. továbbá a főcsoport tisztikarának és választmányának tagjai, a bajtársi egyesüle­tek küdöttségei, több közéleti előkelőség és az elhunyt, tiszttársainak nagy csoportja, A gyászszertartáson megjelent Józan Miklós dr. unitárius püspök is. Délelőtt 11 órakor kezdődött meg a gyászszertartás, amelyet Fikker János dr. unitárius teológiai dékán végzett. Megható búcsúbeszédéiből kiérzett az a meleg barát­ság, amcjy őt az elhunythoz fűzte. A gyász­beszéd után Körösi Dudus és zenekara Tanka Károly kedvenc nótáit játszotta el. Ezután a megalakult gyászmenet a Majális-, Unió-Utcákon és a főtéren átvonult a há- zsongárdi temetőbe. Az Unió .utcában a 21. gyalogezred bajtársi Szövetségének székháza alőtt a gyászkocsi egy percre megállt. Tsnka Károly ugyanis megalapítója és főtitkára volt a Bajtársi Egyesületnek. A simái Fikker dr. dékán imája után Málnásy Tivadar tartalékos főhadnagy, a Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportjá­nak főtitkára, a tűzharcosok és a bajtársi egyesületek képviseletében, Csekefalvy Fax- gas István, Tórda volt kisebbségi polgár­mestere pedig Torda- és Aranyosszék ma­gyarsága nevében mondott meleg búcsúsza­vakat1. fiatal anya elhagyta súlyos beteg csecsemőiét Kolozsvár, január 12. Moios János kolozsvári, Zug-utca 13. szám alatt lakó bérkocsis hétfőn délelőtt egy leány csecsemőt, akart elhelyezni a csecsemő - védő intézetben. Előadta, hogy a múlt héten- az egyik vonat érkezése után, karján csecsemővel, fiatalabb nő lépett hozzá és aziránt érdeklődött, vájjon is mer-e valakit, ahol gyermekével együtt meghúzódhatnék. Megesett a szive az anyán és gyermekén, elvitte őket & vele egy udvaron lakó Muresan János néhoz, aki hajlandó is volt arra, hogy befogadja az anyát és leánycsecsemő­jét. Két nappal ezelőtt azonban -íz anya eltávozott a lakásról és azóta többet nem jelentkezett. A bérkocsist a cse csemővédő intézetből a gyerwv nen- helyre utasították, ahol a leányka haj lékot is talált. Egyszersmint jelentet íék az esetet a rendőrségnek, amely bevezette a vizsgálatot a lelketlen anya felkutatására. A nő kiléte teljességgel ismeretién. Jelentkezése pedig annál is inkább sürgős lenne, mert gyermeke súlyos beteg. — Egyiptom gyapotot szállít a szovjetnek. Ankarából jelentik: Kairói jelentés szerint, tárgyalás folyik arról, hogy Egyiptom gya. potoi adjon a Szovjetnek. (MTI) 30 perc ÍHarosvásárheh? perc Rac^várad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Léaiforgalmi r, t. MALÍRT Iégi|drata' vasárnap is közlekednek, ilóeiőre gondoskodjék hel^Lóqlaídsró Mátyás liiráiy-lér / Telefon: 35—96 A 1c avasok levest alaretal káavé helyeit felszolgálni Érdekes mozgalom o pótkávé kiküszöbölésére — Á kávésok áremelést várnak a vendégiparban Kolozsvár, január 12. A budapesti Kávésok Ipartársulata azzal a kéréssel fordult a Ke­reskedelmi és Közlekedésügyi minisztérium­hoz, hogy rendkívüli viszonyok tartamára engedjék meg a kávéháziakban a levee kiszol­gálását. A kávások kérésüket azzal indokolják, hogy a babkávé beszerzése egyrészt a nagyfokú áruhiány miatt, másrészt a tuümagas ár miatt megnehezült és emiatt különböző tápérték nélkül főtanyagokat kellett igénybe venni. Ez a körülmény arra vezetett, hogy a kávémérő ipar a kávéfogyasztás nagymérvű csökkenése következtében reggeli és uzsonna forgalmát úgyszólván teljesen elveszítette. Ehhez járul még a tejhiány, ami még a pótanyagok kiszol­gálását is megnehezíti. Ezáltal a kávéméxő- ipar válságos helyzetbe jutott. A Kávés Ipartársulat hivatkozik arra, hogy az 1914—1918. évj világháború idején a leves kiszolgálását az ipar számára megen­gedték. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara szintén foglalkozott az érdekes mozgalommal & aizt kedvezően véleményezte. Érdeklődtünk a Kolozsvári Vendéglős Ipartársulatnál is, amely még hivatalosan nem szerezhetett tudo­mást a fővárosi társegyesület kezdeményezé­séről. Mindenesetre rokonszenweL kíséri s szívesen csatlakozik hozzá, Arnnál is inkább, mert úgy lehet, az ötletes fordulat az újsze­rűség ingerével fog hatni. A Kolozsvári Vendéglős Ipartársulat egyébként áremelési intézkedést vár a ven­dégipari cikkek kiszolgáltatása terén. Általá­ban 10—15 százalékos áremelés végrehajtása érdekében tett központilag lépéseket. ADAKOZZUNK a 99.000 sz. eset* le lapon a Főméltóságu K ormányzóné téli segélyakciójára „Kicsi honvédek“ és pufók angyalkák virágoskertje Séta a kolozsvári állami gyermekmenheíy 1ehér agyacskái között Kolozsvár, január 12. Soha életemben any nyi kis vidám, pirosareu, gügyögő csecsemőt nem láttam, mint a minap, a Rákóczi-uti Ál­lami Gyermekmenheiyen. Úgy lubickoltak a jókedvben, vidám kacarászásban fehér kis rá­csos ágyaikban, mint a pisztráng napkeltekor a liavasi habos patak vizébén. A „legidősebb“ talán tiz hónapos lehetett, de ez aztán olyan életrevaló volt, hogy még az ágya fölött is rácsot, kellett huzni, amolyan hálófélét, mert mindenképpen a szabadba akart kijutni. Ami­kor ott jártam — délelőtt tiz óra után, ■— éppen etették őket. Tej, édes anyatej helyett különböző vitaminokat kaptak, kinek miit kí­vánt meg a szervezete, kiből mi hiányzott. Aztán következett a méxicskélés. Minden kis­dedet lemértek s felírtak, hogy egy hét alatt mennyit fejlődött. — Fejlődnek „ezek“. Mintha húznák őket felfelé, úgy nőnek — mondta vidáman az, ápo­lónő. A túlsó teremben pedig éppen fiirösztés voit. A kisgyermekek nyikkanás nélkül tűrték a fürdetést. Csupán még jobban ficánkoltak a jó meleg fürdővízben, mint az ágyban. Feltűnően sok játéka, van minden gyerek­nek. A színes játékok, zörgők az ágy fölé vannak kifeszilve annyira, hogy mindenik jól elérje s ha rájön, játszhassak. A „kicsi honvédek“ Az ablakmeliletti ágyban, hófehér mackóru- hában, feje alá tett két kis öklével bűbájos csöppség szundikált. Kiesi, pufók, rózsaszínű arcán álom-manók ugrándoznak. Csodálato­sakat álmodhatott, mert mindegyre mosoly futott végig arcán s kezével mindegyre állma tárgya után- kapkodott^ Itt bizony kissé hosszabb ideig keliett időz­ni, mint amikor az ember a csodával találko­zik... De hamar észrevettem azt is, hogy ez a kis gyerek nemcsak nekem lett hirtelen kedvencem, hanem az egész Menheiy személy­zetének, sőt orvosainak is. — Kicsi honvéd — mondja mosolyogva az ápolónő. — Olyan, mint egy vasgyuró, Édes­anyja hozta be, hogy több ideje legyen tíz lilán kutatni ... Érdekes, hogy a felszabadulás után az ilyen „kiesi honvédek“ száma nagyon meggyarapo­dott, Az édesapa helyett most már az állam fog nevelésükről gondoskodni. Sokan azt hinnék, hogy a lelencházban csak lelenc-gyerekek vannak. Olyan Újságpa­pírban, vágj' rongydarabokban elhagyott szé­gyenfoltok. Pedig nem igy van. A kolozsvári Állami Gyermekmenheíy, a lelencház ápoltjai­nak körülbelül ötven százaléka törvényes gyér. mek! A szülők szegények. Nincs miből enu beri körülmények között felnevelniük magzat­jukat. Elmennek az árvaszékhez. Kémek egy beutalási igazolványt s ha kérésük jogos? minden további nélkül felveszik gyermeküket az állami gyermekmenheíy re. Az is megtörtént már, hogy néhány hónap elteltével a szülők jobb módba kerültek. Ak­kor bejöttek s előadták, hogy szeretnék újból ők maguk nevelni a gyermeket. Ilyenkor meg­vizsgálják erkölcsi és anyagi helyzetüket s ha biztosnak találják a gyermek további ott­honi neveltetését, a szülők hazavihetik a ki­csikét. Nem egy ilyen eset volt már. Azon a napon, amikor a Gyeimekmen.be- iye-n voltam, 12 csecsemőt kapott a Gyermek- menhely Budapestről. Onnan utalták át őket ide. Egytől-egyik törvényesek voltak. Családi és keresztnévvel ellátva kerültek kis fehér ágyaikba, a többi 6Ö mellé. Ezerkétszáz gyermekről gondoskodik a kolozsvári gyermekmenheíy A kolozsvári Állalmi Gyermekmenheíy kö­telékébe egyébként jelenleg 1200 gyermek tar­tozik. Néhány napos kortól egészen 15 éves korig. A Gyermekmenheiyen azonban csak csecsemőket találhatunk, mert a nagyobbacs­kák már mind „ki vannak adva“. Kint neve­lik őket a telepeken. Kolozsvár maga például egy telep. Dés, Szamosüjvár, Bánffyhunyad, Kalotaszeg s igy tovább, újabb telepek. Min­den forgalmasabb hely, ahol körorvos, orvos, vasút és egyéb életfeltételeket jelentő dolgok vannak, az egy-egy telep. A gyermekek testi és lelki épségére telepfeliügyelők vigyáznak s ha valahol nem találják megfelelőnek a menhelyi gyermek fejlődését, onnan vissza­rendelik a gyermeket, örökbefogadásnál mái az örökbefogadó felelős a gyermek jövőjéről. Azt is nagyon számbaveszik, hogy kinek ad­nak menhelyi gyereket „örökbe“. Kalotaszeg gyermeket akar! Érdekes megemlíteni, hogy a hazatérés után többen jelentkeztek Kalotaszeg környékéről örökbefogadnivaló gyermekért a kolozsvári Áiiiami Gyermekmenheiyen. Különösen őre- gebbrendü emberek. Nagy titka van ennek... Kalotaszeg az „egykés“ magyar tájak közé tartozott. Számos portáról még az egy gyerek is hiányzik. A kalotaszegi magyarok azonban időközben rájöttek arra, hogy mégis hibát, sőt bűnt követtek el azzal, hogy nem engedlek a világra gyermeket. Árván marad nemcsak a porta, de a föld is s ez pedig mindennél nagyobb baj s bűn. Ma már menhelyi gyer­mekkel igyekeznek pótolni édes-gyermeket... Látogatásom napján is egy öreg kalotaszegi magyar vitte a maga örökbefogadott kis­dedét. ,— Yénségünkre egyszerre lesz fiunk is, meg unokánk is — mondja a szemesarkából elő- bujt könnycseppet letörölve ... Tizenöt pengő — kilenc pengő ,.. Ha olyan szülőkhöz kerül a menhelyi gyer­mek, akik nem látják és nein erezik benne a „mostohát“, nem is történik semmi baj. Hi­szen még csecsemő korban van úgy is. De jaj, ezerszerte jaj ezeknek a kis lelenceknek ak­kor, ha senki fiaivá válnak. Sem az emberi­ségnek, sem az államnak nem lehetnek hasz­nára s nem is lesznek. Az állam peddig, amint írásunk elején már érzékeltettük, nagy gond­dal és erőfeszítéssel fáradozik azon, hogy ezek az elhagyott, gondozására bízott kisdedek mi­nél jobban fejlődjenek, semmiben hiányt ne erezzenek. Olyan szépek és egészségesek is csecsemőkorukban, amíg a Menlielyen vannak, mint akármelyik polgári gyermek. Csak mz­Gyakorlott, megbánható, keresztény fűszerkereskedő segédeket és segédnőket azonnali belépésre ke­resünk. Ajánlatok közvetlenül hoz­zánk küldendők. KARÁCSUK VIL­MOS UTÓDAI, fűszer nagykereskedők Nagybánya után van baj sok esetben, am in pedig változ­tatni kell! Mert nézzük csak: Aki akar, kivehet magának leltencgyermeloet. Tartani, nevelni. Ezért még fizet is az állata neki Csupán arról van szó, hogy nem sokát. Két éves korig 15 pengőt havonta. Két éves kortól hét éves korig már csak 12 pengőt. Hét éves kortól tizenkét éves korig még 11 pengőt s tizenkét éves kortól tizenöt éves korig 9 pengőt! — Elégségesnek tartja-e az ál lám ezt a dí­jazást egy-egy menhelyi gyermek után? t- kérdezzük Krusniczky dr. főtanácsostól, aki a Menheiy adminisztratív ügyeit intézi a leg­nagyobb körültekintéssel — Sajnos, ez az összeg csakugyan csekély, __mondja — de ezenkívül minden ruházattal ellátják a kiadott gyermekeket 3 ha iskolá­ba járnak, tanszerekkel is. Egyelőre még ennyi van megállapítva, de az összegét azon­ban emelni kellene, mint ahogyan a megélhe­tés ára is emelkedik. A napokban például 16,000 pengőt kaptunk az államtól cipőbeszer. zésre, hogy minden menhelyi, illetve menheiy- bői kiadott gyermeket lássunk el lábbelive' Kérdés, hogy lehet-e lábbelit kapni ^ ilyen nagy mennyiségben s megfelelő minőségben. A menhelyi gyermek ugyanis valahogyan min­dig élénk ebb. mint a rendes körülmények kö­zött nevelkedő gyermek. Elszakítja egykettőre a lábbelijét, mégha vasból van, akkor is. Az, a legnagyobb gondunk most, hogy honnan szerezzünk tartós lábbelit?... Közben megérkezik a Menheiy igazgató fő­orvosa Markos doktor is, a hírneves gyermek , speci álista. Azzal kezdi, hogy a gyermekek egészségi állapota, fejlődése felöl érdeklődik. Majd személyesen jár sorra minden szobái s a csecsemőket egyenként megvizsgálja. Ha beteg, ha egészséges. Nem számit az semmit, mert éppen preventiv intézkedései árán érte el, hogy a kolozsvári Állami Gyermekmenhe­iyen a múlt év augusztus óta egyetlen elha­lálozás sem voii, * Igen, akik ide bejutottak, azok a csecsemők biztos helyen vannak. Éppen csak azok hely­zetén kellene segíteni, akiket nem örökbefo­gadásra, hanem „nevelésre“ visznek ki innen. Mert aki kiviszi őket .nevelésre“', legtöbbször kereseti forrást lát a gyermekben. A inai anyagdrága világban azonban nemhogy „ke­resni“ lehessen egy-egy Merne eltartásán, hanem az az összegecske, amit havonkint kap az eiitartó, még kenyérre is alig elég. Annyi kenyérre, amennyit naponként egy jóétvágyu gyermek elfogyaszt. Most, amikor az állam az egyke ellen, meg­indítóin. a harcot, érdemes ezt a véghetetlen, bő életerős áldást melegebb szívvel, több ál­dozattal: felkarolni. Az államnak is, üo meg azoknak is, akik nem részesülhettek a gyer­mekáldás boldogságában. bíró János Hogy síkéit amiatt a Repülő Gárda Lavészegyesü* (ötének müsorcs est e Kolozsvár, január 12. A Kolozsvári Repü­lő Gárda Lövészegyesület, január 11-ón, va- . sárnap délután 6 órakor tartotta meg műsoros előadását a Vigadó dísztermében a Vörös- kereszt javára. Az előadást Körmendy Lajos rendezte s azon közreműködtek a kolozsvári Nemzeti Színház művészei. Hidy Franciska* Angyal Nagy Gyula, Szabady István és Me­leg Kató énekszámokkal, Sallay Kornélia és Perényi János szavalatokkal, Bázsa Éva, Bi- móczy Viola és Szaboray Zoltán tánesEámok- kal szerepeitek. Tompa Sándor ée Körmendy Lajos tréfás jelenete valóságos nevetőorkánt keltett. Rendkívüli sikere volt Sallay Kamé­liának, aki művészi áhítattal adott elő Ba­bits, Finta Zoltán, Erdélyi József verseket. Bezik Károly gorűonkaszáma is. szép sikert .aratott. A MjÁV zenekara hatásos zeneszÁ- mokkal bizonyította be kitűnő képességeit. A zeneszámokat Szita Oszkár kisérte zongorán. *A jól sikerült műsoros előadásért dicséret illeti a Gárda Liiveszegyesuietenek egész ve­zetőségét és elsősorban Haray Béla dr.-t az egyesület vezetőjét. — Hetenként két maajaliga nap Ivamániá- ban. Bukarestből jelenük: A közellátási mi­nisztérium elrendelte, hogy ezentúl hetenként ismét két „mamaliga-napot“ keil tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom