Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

Ciyorslráiis gépírás,. • y m jr tanfolyamok kezdődnek fanaár 1.-én FABRO Telefonsáéin: 29—24 Első fellépésem az újjászületett kolozsvári Nemzeti Színházban Irta: TÁRAY FERENC Régi vágyamat vádlóm valor», mikor G, Porzana „CaesRr“-jáhan újra színészként ]é_ kiszárító, a könyvtárakat építő a gyarma­pek a kolozsvári koaoBseg elé. Valóban ez- iikág a szjaagazgutó tétlenségre ítélte berniem a ssinészi. A keadet-tel járó munkálatok, a jnegsswrrezée sokfelé irányuló teendői, annyi­ra igénybe vettek időmet, hogy nem is gon­ii állattam a magam Merepeltetésés*. Helye­sebben ssólvs, csak goadolitattam erre, most végre meg ja vsűosáttsattajb Miért választottam elaű feSéjrésam fcerfc., léül a í?. Fórzana „Caesar“-ját 7 Ennek több oka van, .Egyik aa, hogy folytatni akaróra azt a budapesti Nemzeti Színház kezdemé- iiy-eate törekvést, mely s& eláss—magyar kol- iurkapcsolafck Idnrélyitéaére irányúi A , Caesar“ saeraőjébem, G. Forzanobcm, az olasz színpadi irodaiam egyik temékeny éb kiváló munkását juttatom szóhoz szinpadun- feon. Forzaoo a világhírű mii anei Scala egyik kiváló rendezője és számos jelentékeny sátor fűződik nevéhez. Első müve vígjáték volt, „II demo de mattino“, majd a történelmi tárgyak felé fordmt „Marat“, „Robespierre“, ,,Danton“, „Madame Roland“,, „As arany- liliosnoik“, „Breoűard gróf“ a jeízokövei en­nek as útnak, Jelentős alkotása ..Nagy Pe­ter“. Hazai tárgy*» a „Villaframm“ és oltasz vért dicsőit a ,,Campo di Maggio“, mely Na­poleon száz napját vetiti s&Lnpadra, É két utóbbi darabot részben Mussolini tanácsára, részben vde együtt irta. Ugyctrcsak Musso­lini inspirálta a „Gassár“-t is. A ,,Cas9sr“ több szempontból figyelemire méltó mü. Velie, azt hiszem, egy minden izé­ben mai korszellemet tükröző darabot jutta­tok aektházlétogató közönségünk elé. A Siiafeespcare „Julius Caesar“-ja az emberi nagyság hiábavalóságát péLdázza. Diasősegé- uek teljőlseax földre omlik a hős és halálával értékűéi is veszti az élete. „A rosst, mit em­ber tesz, túléli őt, a jó gyafxiria sírba száll vele. Es begyen nemes Caesar sorsa is." Eze­ket a szavaikat mondatja Antoniussal Shakes­peare a holt Caesar felett. Ezael a bakóit nagysággal szemben Fosrzano egy halhatatlan Caesar kápát vetiti elénk, kinek alkotásai eä- praztithatattaok. Természetes, hogy ehhez képest megváltozik a drámai mcgfonmáMs is. Foraano drámája »am tragédia, minthogy aesn tekinthetők tragédiának egy munkásság­ban eltöltött élet végén békésen ©teenderendő aggastyán halálát sem. Maga, a halál még nem tragikus és Caesar halála sem az, mert mm jelenti Caesar bukását. Tettei, alikotá- saj büszkéé. dactóaaát &s enyészettel, életét mér miivé váltotta, nűkor sânta jelentékte­len epizódként lesújt reá Brutusék bőre. Kö- vetkezésképpeii Ilóm'a örökös á&táicra meg. gyilköltatásának hires jelenetét, mety a Shakespearetragédia középponti helyét fog­lalja él, Forzam teljesen mellőzte. Ez az el­mondottakból érthető. A Mussolini Okiszor- szága mm ismeri a nagyság bukását, mert felismeri a nagyságot és támogatja azt. For.zone nj dramaturgiája azonban nem csupán abban a tagadó lagos mozzanatban merül 3d, hogy a halált, mint többé nem fon­tos jelenetet kiküszöbölni az uj tragédiából (mely így tehát voltaképpen nesn is tragé­dia). A hasztalan küzdő, bukásában meg­semmisülő hős helyéra a háláltál nam törő­dő, as életet names eszmények szolgálatába iílilitó, az életet tettekre váltó és tetteiben örökkévaló aktiv férfiút, állítja, így azok a mozzanatok, melyek a Shafeespeare-i tragé­diában Antonius ajkán, a bukott ember vég­ső akarataként csupán azért csendülnek fel, bogy a bukás nagyságát illusztrálják, Por­tosokat útnak indító, a meghóditottakat civi­lizáló hóditót, a legyőzőiteknek megbocsátó nagy lelket, aki elég romai ahhoz, hogy ma­gának a hatalmat Róma nagyságának érde­kében akarja és elég ember ahhoz, hogy Róma nagyságát a meghódítottak javára ál­lítsa szolgálatba, Farmno alapgondolta as, hogy a hatalom szolgálat és hogy annak, aki a hatalmat szolgálatnak tekintette, hiába ütik ki kezéből a hatalmat, mert a szolgálat­ban tovább &. Fonano Caesar halálhírét ut­ra kelő gyarmatosok által tudatja a nézővel; ■Kolozsvár, dec. 31. Azok, akik átélték az ezerkileneazáztiaeiinégyes „első“ világháborút s annak borzalmait nem felejtették el, emlé­keznek arra a nagy, áldásos és Lelkes mun­kára is, amelyet a négyéves háború alatt a „Magyar Vöröskereszt" végzett. Negyedszá­zad után is csak megbatódottsággal lehet gondolni a ,fMagyar Vöröskereszt" működé­sére, gyöngéd női kezekre, amelyek annyi sebet gyógyítottak be és annyi könnyet tö­röltek le.... Csaknem negyedszázad telt el azóta s is­mét világháborúban vagyunk. A magyart ezúttal sora hódítási szándék vagy mások le­igázásának gondolata vezette háborúba, fca- nem önvédelemre leényszeritették ellenségei, akik nemcsak ezeréves országát akarták meg­semmisítem, hanem egész Európa kultúráját és kereszténységét ia. Megint fegyvert fo­gott, a magyar és — megint megkezdte mun­káját a „Magyar Vöröskereszt“. Az öldöklő fegyverek tökéletesebbek lettek negyedszá­zad után. de éppen úgy biztosabbak, ered­ményesebbek azok az eszközök is, amelyek­ké! az nj „Magyar Vöröskereszt“ az uj vi­lágháború .borzalmait, nélkülözéseit igyek­szik enyhíteni. Ismét a magyar harcolók, küzdők elszánt vonala mellé lépett 6 „Ma­gyar Vöröskereszt", anyák után talán lá­ny tränk: magyar asszonyok és lányok, akik nem irtóznak a kórházakban a vértől és kül­városokban a szegény-szagtól. ■* A „Mat/yar Vöröskereszt" országos nagy munkájából ezúttal csak Kolozsvárról írunk, sőt ennél: a kolozsvári csoportnak is csupán legutóbbi ténykedéséről. Karácsony előtt nagy munkába kezdett a kolozsvári „Vörös Kereszt“, amelynek minden megmozdulását, ténykedését a város hivatalosan támogatja. Az orosz harctereken küzdő vitéz honvédéiig; szent Karácsonyát akarták megszépíteni. Mindenki jól tudja, hogy a magyar katona milyen kifogástalan felszereléssel, ruházat­a eéízatcs kontraszt sokatmondó. 'A öaesar müveként meggyarapedott latin élettér be- népesitőinek élén Metellus így hirdeti mass- szezengő hangon a tanulságot: „Caesar most száll az égbe, most lép be az istenek közé", Különös őrömmel vállalkozom a Caesar megsaemélyitésére. Ezt a szerepet már aia- kiíotiam a budapesti Neanaeti Színházban, Tenméssetes, hogy a budapesti előadás ta­nulságait értékesíteni fogjuk a kolozsvári rendezésben. A darabban a színház teljes drámai sze­mélyzetén kívül az operai kórus, aemeikar és nagyszámú karszEméiyzet vess részt, A da­rab Varga Mátyás forgószmpadra szereit stilizált neopiasztikus disslteteivel kerül a közönség elé. Minden, reményem meg van arra, bogy a „Caesar“ kolozsvári előadása, melynek be­mutatóján a fordító Révész József,1 továbbá az olasz- és német konzulátus is megjelenik, zéséről csak azt mondhatjuk, hogy valóban — békebeli... A magyar katona nem szorul adományra, a „Magyar Vöröskereszt“ tehát, amikor sseretetesoanagokat gyűjtött a harc­tereken vitézül küzdő véreinknek, csupán há­láját és szeretető: akarta a gazdagok & sze­gények adományaival kifejezni, azt a test­véri szseretetet, amelyet nem Lehet visszauta­sítani.... * Sokat tudna a „Magyar Vöröskereszt” kolozsvári csoportjának munkájáról beszél« Velits Zoltán ny. főispán felesége, aki az „nj magyar keresztesháboru“ óta minden ide­jét erre a célra fordítja. Fáradhatatlan volt a nagy és magasztos cél érdekében önzetlen munkatársaival együtt. De eredményt is ér­tek el: ezrekre ment azoknak a szeretetcso- magoknak a száma, amelyeket Kolozsvárról a tábori postára irányítottuk, Ezeknek a cso­magoknak a feladója a — sáv volt. Isme­retien magyar küldte ismeretlen magyarnak, neun kért érte semmit, még köszönetét sem. Egy íiyen Ids csomag csak azt akarta kife­jezni, csak azt akarta üzenni az orosz hő­mezőkön. házatáját védő magyar honvédnek, hogy gondolunk rátok, aggódunk értek, Is­ten segítsen meg mindnvájattokat.... A csomagokat elvitte a posta. És most válaszok érkeztek a kolozsvári „Magyar Vö­röskereszt “-hez tábori lapokon. Ismeretlen katonák válaszai — az ismeretlenhez... Ta­lán pár pere múlva őrjáratba ment az, aki a tábori lapot a fedezékben szépen megírta, mert illőnek tartotta, hogy megköszönje a küldeményt. Azok a tábori Lapok, amelyeket végigolvastam, nagyon meghajtók. Milyen nagy utat is tettek meg, hány kézen mentek keresztül, amíg idáig érkeztek Karácsony előtt, amikor itt mindenki karácsonyfát vá­sárolt.... De — mielőbb tovább folytajarám magya­rázatul el kell mondanom valamit, *■ A kolozsvári „Magyar Vöröskereszt“ a hozzá juttatott adományokat a beérkezés után elosztotta. Volt gazdag, aki a csomagjában annyit küldött, hogy ajándékul három kato­nának is elég lett volna. A szegény külde­ménye pedig vékonyabb volt, pedig as is a szivét csomagolta hozzá, Az elosztás tehát 03 egyenlőség jegyébe» történi. Egyforma bis csomagot kapott mindenki De az eredeti oso- magokban ott volt a küldők neve: a saorgal- maa gyűjtőé, vagy lelkes ajándékozóé, Ezeik legtöbbje, amint kiderült — kislány volt. Az egyik kisiány rávarrta a nercét a kötött mel­lényre, s keztyüro, & másik bedugott egy cé­dulát a csomagba, a harmadik a csomagba tett többek között egy dobos gyufát, de hi»* sett rá egy fedőt és ezen a nevét... Nem tud­ta, nem is tudhatta, hogy kinek küldi, ki vesä a kezébe, de valami édes, nőies aayáa. kodással közölte a nevét. As irodában, ahon­nan n csomagok végtelen útjukra elindultak, nem tépték le a kis cédulákat, feljegyzése­ket. Igazságosam ekssstra indultak rcadeíte- t&i helyükre...-A Ami igazán megható, ac most következik. Velits Zoltánod úrasszony egy balom tá­bori lapot aadott át nekem. A Gaeretetreosnar gokat köszönik meg a katonáik. Papp Sándor tizedes megköszöni a csomagot. Branau En­dre honvéd boldog újévet láván as aroga földről. A művészies kivitelű Levelezőlap, amely a zuzmorás fák között mutatja a ma­gyar koronát, a Haditudóe-itő Század kiadása, Imrék (árpád karpaszomtányoa tizedes töb­bek között ezeket írja: ^Ezúton mondok kö­szönetét Kolozsvár lelkes Vöröskereszt Egy­let vezetőségének." ígérem — Írja tovább —- hogy nem leszünk méltatlanok a küldemény­re " — „Erdély fiai nem felejti!c el, hogy mit lesz érettünk Erdély és kincses Kolozsvár" — kezdi köszönő sorait Gyüre Zoltán őrvezető és Brossai Endre honvéd. Forró Sándor had- apródőrmester ezeket írja: ,.Örömkönnyek csillogtak szemünkben, amifeor az egyes cso­magokat átvettük. Kincses Kolozsvár nem feledkezett meg fiairól." A levelek között vsának —- névressólák Is, bár bizonyos, hogy sem a feladó, sem a cím­zett nem ismerik egymást.... Kövessünk el egy kis indiszkréciót, Wertheimer Évikének Forró Sándor bad- apród-ó’naester ux két lapot is ir. Kedvet) Éviké, kezdi a kadetí ur, majd így köszöni meg a küldeményt: „ nevemre szóló szereié*- csomag gyufáikatutyáján magácskának ne­vét láttam. Igazán köszönöm, fáradtságát és kedves figyelmét, hogy ennyi sok ismeretlen katona bácsinak küldött, és gondolt ránk.A* A kis Évikének Czibak Ferenc honvéd is küldött lapot. Úgy látszik, hogy Évike sokat gyűjtött a honvédeknek. Kántor Irén&ének is szói cgy Bap. Balogh Kálmán honvéd nagyon szép és kifogástalan, irás.nl ezeket írja: „ígérjük, hogy minden erőnkkel meg fogjuk ezt a szép országot vé­deni minden veszélytől és Isten akaratából meg is fogjuk nagyobbitemi. Ezért imádkoz­zanak maguk is odahaza esténként, amikor fejüket nyugvóra hajtják." A levéhnásoló nagy mtóiegsigeit áras, n szeméből kibuggyan a könny, nem látja to­vább tisztán a leveleket éa nem is másol to­vább— TÓTH SÁNDOR Romániában államosították a gabonakereskedelmet Á temesvári Déli Hírlap jelenti, hogy a román hivatalos lapbán rendelőt te rvény je­lt nt meg a buza, rozs, árpa és sörárpa, vala­mint az ezekből őrölt liszt eladásáról és vá­sárlásáról, ami a gyakorlatban a gabonake­reskedelem államosítását jelenti. Ezeket a gabonanemüeket és lisztet csak az államnak lehet eladni. A rendeletiörvény érteimében feloszl&íottnak tekintendők azok a részvény- társaságok és részvénytársasági betéti társa­ságok, amelyeknek fő- vagy melléküzletága a gabonakereskedelem volt. A gabonakészle­teket be kell jelentetni. Aki 1942 február 15- ig eladási ajánlatot tesz as államnak, kivé­teles szállítási prémiumot kap. Ez a búzánál vasúti kocsinként 20.000 lejt, az árpánál pe­dig 15.000 lejt jelent. A rendelet megtiltja a gabonartemüek és a ifezt kivitelét. Azokat, akik az állam által gabonavásárlás céljára kiutált összegekét eltulajdonítják, vagy a ga­bonát szándékosan megsemmisítik, halállal büntetik. Adrik a kiutalt összegeidet más cél­ra fordítják, tízévi fegyházzal bűnhődnek. Az ilyen ügyek a hadbíróság hatáskörébe taitozm.k. zano darabjában különös fontosságot nyer­nek. Látjnk az alkotó Caesart, a mocsarakat tál teljesíti n ssolgálíitát, Honvédeink éiehae­S&ldog yjévef kíván vevőinek az őskeresztény Tóth András cég Mátyás kitály-íér Í9. sz. a siker jegyében fog lezajlani. flídtsós Rirdln Didkhtíz 1942. ianuár 5, Károlyi,, zongoraestje IHűsorön: Beethoven, Chopin, Schumann, hiszi 3egsek elővételben az ELLEUZEH KÖHYUESBCLtT3ÄBflTI flîdfyâs hirdlţ-târ 9, Telefon 11—99. A kolozsvári honvédek köszöneté a „MagvarVö(öskereszt"-nek „Éviké, a magáeska nevét láttam" — írja a hadaproá ur. Irénjének így szél az üzenet: „Imádkozzanak odahaza..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom