Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-04 / 3. szám

GL­*9*1 katonai mérlege Berlin, janawr 3, 1943. ' eíejéft. M tekintve ace olasz-görSg haraoktáL, Eu­rópában tulajdonképpen nem voii s»ára®* földi frpnt. A nyugutemrópai harci lár­ma elcsendesedett. A háború második ab kálómmá! téli nyugatom fázásáb® lépett. A ezükségs-rerüség és a nyugalom külső jele mellett ez az idősRsk tulajdonképpen nem volt más, mint erőteljes eSőkóasüler. na uj év előre még nem látott nssy feladataira!, Az Északi Sarktól a Rizkayai öbölig a lehetőséi határáig felkészüli íront őrködött a* angol sziget felé eső tengenpaírtokon. Innen indult fej. az Angüa eliöüi viza, meesaeteogetri és légi támadások szaioadaitiau láncolata.. A német hadsereg zöme azonban téli sssáiiiláaáirt he- Ijsezbedett eí. A nyugati hadjárat tapeffita- hutaiból merítve minden veszélyre felfigyelt., minden feladatra felkészült, hogy alkalom adtán megfelelő erővel foüépjwi. A második év végén a háborús színjáték oáy módon megváltozott dranmtizálódoH és világpolitikai távlataiban annyira kiterjedt, amely az év elején táplált legmerészebb ol- képaeilésdfcet is felülmúlta. Az Északi Jeges Tengertől a Fekete Tengerig Oroszországom keresztül szinte felmérhetetlen távolságban húzódik az a front, ahol német vezetés alatt Európa harci ereje mérkőzik a boisevizmus két; évtized óta fegyverkező fáírra-dósoreeé- veL * A japán—angotezáss: eifeuoegesfced&i fatnob- banásával az év utolsó hetei a háború tör­ténetének uj fejezetét nyitották meg. Kelet- áizsia partjai és a Csendee óceán szigetvilá­ga harcszmtérré vál tozott, ahol száraztól- dőn, tengerem és levegőben olyan méretű küzdésem körvonalai bontakoznak ki, amely e távoli földrész somsát illetőleg fontos ese­mények csiráját hordja magában * A helyi jelmloségű danzigi probléma két év alatt az egész világot köiülszántó hábo­rús kérdéssé fajult. Az angol és 'később az ameri kai inter w« eiónak köszönhető, hogy » lengyeljnémet konfliktust nyomon követte s nyugati és a keleti l«djárat, majd pedig s. szó legszorosabb értelnjóbon vett óriási méretű világháború. A háború térbeli kiter- tesztésónek. amelyet 1941 hozott, természe­tesen végsőkig ' foltozott erőfeszítés felel meg, amelynek a« európai és távolkelleti tőr ujjárendezésének kérdése nagyhorderejű vi­lágpolitikai jelentősnek kölcsönöz. 1941 elején a német vezetőség- legfonto­sabb feladatának tekintette, hogy az eddigi hadjáratokban nyert pozicioit mogeirőeitee, sói tovább kiépítse, egyben az alakulóban lévő Ej Európát minden, kívülről jövő táma­dásai szeirtbtm biztosítsa. Az angol—ameri­kai haditerv ezzel ellentében, miatt illetékes személyek nyilatkozataiból láthattuk, arra irányul, hogy 1942-ben Németország és Eu­rópa elten a lehető legnagyobb támadó erő. ’set vossék latba, A Birodalom elleni har­cukban már előre biztosra vették a Szovjet­unió szövetségét. A német vezetőségnek ilyen köriilmények között arra kellett töre­kednie, hogy a már felvonult bolsevista had­erővel szemben legalább hátulról biztosítsa magái Ezen célból elsősorban a jugoszláv—görög hadjárat által Anglia utolsó szárazföldi tá­maszpont-j fit és felvonulási területét semmi- sitette meg és verte szét rövid i>ár hét le­forgása alatt. A ragyogó hadműveleteket a krétai győzelem fejezte be, amely a német sáró- és támadófrontot a közel-keleti angol haderő’ rovására a Földközi-teaserem messze előretolt«. Ily on nyitány után junius 22_én széles fronton kezdődött meg a már felvonult bol­sevista támadósereg elleni akcióbalépés. A votös haderő készenlétben várta, hogy adott pii Jana than Angliával együttműködve kon­centrikus támadást intézzen a Birodalom ellen. Június 22-től decemberig a bolsevista sereg zöme egymást követő megsemmisitő csaták során megsemmisült, a Szovjetunió elveszítette iparilag és mezőgazdaságilag legfontosabb területeit. A keleti hadjárat kétségtelenül a kontinentális háború csúcs­pontját jelenti, akár a harcok méretét, szí­vósságát és a megsetolmisités formáját, akár az elért térbeli és stratégiai eredményeket, nézzük. A keleti hadjárat katonai eseményeinek hatalmas dinamikájától és ennek megfelelő szokatlan erőkifejtésétől majdnem teljésen érintetlenül 1941-ben szünet nélkül tovább folytatódott az angol sziget, hajózás és fon­tos hadi célpontok elleni támadás. Nemcsak a brit. kereskedelmi és hadi flotta szenvedett ezekben a harcokban súlyos veszteségeket, amelyek a sziget ellátási egyre aggasztóbb méretekben tüntetik fel, hanem az az angol kísérlet is meghiúsult, hogy nagyobb légi kötelékek harci)áverésével könnyiteenek a bajbajutott szovjet szövetséges nehéz hely­zetéin 1941. katonai unl&iegét, amely a már vá­zolt fejlődésből adódik, a kővetkező szem- ixmtokibóll foglalhatjuk össze: 3» Európa Anglia számára teljesen meg. táoniadlatetlan. Az angol hadvezetés számai­ra nincs egy pont, ahol a Kontinensen még- egyseer megvethetné a lábát. 2. A keleti front a hadjárat első stádiumá­ban a« európai államok számára biztonsági övét húzott, amelyet a Szovjet többé nem tud keresziültömi, tehát a bolsevista veszély Európa számára ma már lényegében meg­dönt. A nagy megsemmisítő csaták a bolse­vista haderőt olyan mértékben meggyöngi- tettófc, amely minden .jogot megad arra, hogy ezen eilen ség véglegf-s leverését biztosra vegyük. 3. Németország ellen a Szovjetunió bevo­násával angolszász részen tervezett koncent­rikus támadás még ennek megvalósulása A brit birodalomnak a mai háború súlyos veszteségei mellett meg kellett érnie, mint hullanak ki kezéből egymás után a töke világuralmának legnagyobb gócpontjai. Ily pénz és tökeközpont volt Sanghaj. Anglia benn ült ebben a városban, melynek nemzetközisége an­gol alkotás. Az ,,Europa Sonderd&enst“ külön- tudósítója érdekfessitő modem festi, le e pémfellegvámak felbomló életét. A „Bund*4, a Sanghaja foiyamkikötő széles parfcsétánya, a Wbangpu partján, a kelet- áizsiai metropolisok büszkesége. Miikor az ember Sanghaj előtt a Whangpjm felfelé hajózik, már igen messziről feltűnik a hatal­mas kőkolosszus, mit Sanghajnak hívnak. Lassan kivehetők lesznek a hatalmas ház­tömbök. Itt állanak széniünk előtt a sangháji tőke fellegvárai, mely uralja ezt áz égetsz nemzetközi várost. A vjz felé csak egy rö­vid, mintegy kilométeres hosszúságban véz­nák a Kínában székelő óriás koncemok ad­minisztrációs palotái. Itt kezelik a pénzeket, mit Kína kiizzadott és megszerzett az utolsó száz év folyamán. A gazdaságnak e grandió­zus épületfront j» kizárólag angol. Már Az egész Rina területén működő 200 angol f ügynökség közül már a* fele bezárult. Az irodai személyzet, negyedére csökkent, és a megmaradt tisztviselőknek is alig van dol­gozni valójuk. Szerencset, hogy a negyed köz­vetlen szomszédságában van a hires Shang­hai Klub, ahol kellemesebben ei lehet tölteni I a hivatalos órákat & ha netalán valami sür­gős dolog mégis akadna, ok-kor hamai-osan előiáncigálják a kínai titkárt. Ez atz angol fclutb egyébként Shanghájban az. a Itely, ame­lyen nem vonult még- keresztül az uj idők szele. A klub legendás hosszúságú bárja zsúfoltabb, mint valaha, die benne az angol vendégek már kevesebbet kacagnak, viszont annál többet panaszkodnak. E mögött az angol hondoibzat mögött egyik napról a másikra gyökér«? változás állott be: Anglia „önként“ — vagyis gyen­geségének tudatában — feladta vezető po­zícióját a nemzetközi engedményes terüle­teken. Eddig választották az engedményes terület vezető tanácsát, melyben a kínaiak el voltak választva a külföldiektől. Szava­zati joga mindenkinek volt, ki bizonyos ösz- szegü bért és adót fizetett. A két milliónyi kínai lakossá*? öt, a 100.000 külföldi pedig kilenc képviselőt- küldött a tanácsba. Az an­goloknak igy^ meg volt az abszolút többsé­gük. A mult évben — a tanács-választásokat mindig tavasszal tártjáé' meg — heves harc­ra került, sor. mit az angolok ügyes válasz­tási csalással megnyertek. Az újonnan választott tanácsnak rendkí­vüli sok híz elintézni valója, mert hiszen Shanghai is megérzi a háborút és igy oly problémák előtt áll, melyek nehezebben old­hatók meg. mint ezelőtt. Shangháj valóban az a párádiesorr., amely­ben meg van a föld minden elképzelhető kincse, — legalább ezt hiszi első látásra minden ember, ki üzleti ügyekben ide vető­dik Németországból, Amerikából. Indiából 3 vagy Ausztráliáiból. A shaaighájiak azonban I nagyon is tudják, liqgy csak. a kirakatok fé- 8 nyesek és gazdagok és mögöttük ott rejtőzik | a borzalmas szegénység teljes valóságában. 1 Sehol a világon nincsen a pénznek oly ab * szolul, önkényes hatalma, — sehol sem tob- , zódik az önzés oly orgiáiban, mint ebben a j városban. Itt a jól megszervezett gangsztor- * előtt csődött mondott. Az a kísérlet, hogy Németországot több fron tu háborúba kény­szerítsék, éppen ellenkező eredményt ért eL Japán közbelépésével Angliának és as Egyesült Államoknak kell ilyen háborúval megbirkózniok. Ez a fejlődés egyben azon angolszász célkitűzést is keresztezte, hogy a háborús termelés tehetőség szerint való fejlesztésével óriási mennyiségű hadianya­got koncentrálnak a Birodalom ellen. Az Angliába. Afrikába vagy a Szovjetunióba szánt hadianyagszáUitmámyoknak azonban az uj fejlemények következtében nagyrészt irányt kell változtatniok. A háború 1941-i szakasza ezzel a Biroda­lom javára olyan helyzetet teremtett, amely tehetővé teszi számára, hogy összegyűjtse erőit és a nagy keleti hadműveleteknek uj_ i-afelvételére minden előkészületet megte. gyen. amely 1942-ben a téli szünet befejezé­se után, nagy sikereket ígér. qiwaHHHi——* ....... 1 1 9 4 2. J A N V A R 4 kínai környezettől, miért is világpiaccá tett. Ide már a rizst is tengerentúlról kell be­hozni, valamint a szenet, lisztet és cukrot is. Meg kell itt fizetni — akarva-nemakarv® — a magasba ívelő világpiaci árakat, melye­ket a roppant száMitási költség és a spekulá­ció még jobban felemelik. Mivel tonnatartau lom hiány van, a kereskedelem nem tud mindent importálni, amire szükség van, ha­nem inkább csak azt, ami a legtöbb hasznot biztosit. A kínai munkásnak azonban nincs semmi értéke Sanghájban. így tehát valóban rosz- szul megy a kínaiaknak, sőt annyira rosz- szul, liogy már csak keveset panaszkodik és ha nem lennének a természetadta pénz­ügyid ángésszel megáldva, bizonyára még jobban éreznék a nyomort. A kínaiak most még egyelőre elrejthetik nyomorukat, mert náluk az az első életazabálv, hogy nőm ®a£- bad az embertársnak mutatni azt, hogy már rosszul megy. így a kínaiak összeráncolják kereskedői homlokukat es minduntalan kita­lálnak. kis, nagy, többé, bevésbbé becsületes fogásokat, csak hogy tele tömhessék a 'zse­büket. Akinek azonban régi Irinái baraija van. tudja, hogy az életszínvonal sokkal alacso­nyabb most, mint amilyen két évvel ezelőtt volt. így fogja találni az uj konfliktus is Sanghájt, a politikailag teljesen légüres teret. Másfél év alatt folyton azt hajtogatják azok, akiknek elég jól megy soruk, hogy állami be­avatkozás és vezetés mellett minden sokkal jobban monno. Most. a legutóbbi időben hirtelen oly ará­nyú nehézségek merültek fel, melyek mellett senki sem tudja, hogy milyen tanácsot adjon és miként segítsen a bajon. Érdekes tesz min­denesetre Iátoi, hogyan alakul majd ki e® a songba ji válság, amely nem más, mint a— nemzetközi pintokráeia esődje. A V. Hí tejéi * kai léptettek életbe KoÍQzsvérot* Kolozsvár, január 3. Az áreltfenőrzéa or­szágos kormány biztos ának 57.558—1941. számú 1941 deoemiber 15-ikéar kbit, rendelote alapján Kolozsvár város felületére Keledy Tibor dr. polgár-mester a tej ágát a követke­zőképen állapította meg: Teljes tej fogyasz­tói ára literenként 36 fillér, a viszonteladói ár 34 fillér. Teljes bivalytej fogyasztói álra literenként 48 fillér, viszonteladói ár 46 fillér. A termelők a 120.000—1941. A. K. sz. ren­delet értelmében az engedélyezett fogyasz­tói árakat csak fogyasztók résziére történő házhoz szállítás esetén számíthatják fel. Minden más módon történő értékesítés, ese­tén csak a viszonteladói árak felszámítására jogosultak. Házhozszállítási jutalékot tehát még házhozszállítás esetén sem számíthat­nak fel. A fenni engedélyezett, fogyasztói árak kereskedők által történő házhozszállítás esetén literenként 1 fillérrel növelhetők ház­hozszállítási költség címén. Az uj tejárak a kihirdetés napján lépnek éléibe Károlyi (lyu a zongora" mbvés* Koioxsváiolt A kolozsvári hangverseny éjét kimagasló zenei eseménye lesz Károlyi Gyula világhírű zongoraművész január 5-iki hangversenye A fiatal művész ailíg 26 éves és máris bejárta Európát: vendége volt a világ leghíresebb karmestereinek és játékával olyan sikereket ért e|, amilyennel nem sok magyar művész dicsekedhet. Kém túlzás, ha megállapítjuk, hogy Károlyi mind a hazai, mind a külföldi hangverseny élet legkeresettebb művésze én táján egyetlen, aki kizárólag a bangveraeny- podiumot tekinti életcéljának. A világsajtó egyöntetűen áílapitja meg, hogy Chopint Oor+#t-n kívül senki sem ját­szó olyan fölénye* technikával é* mély át­éléssel mint Károlyi, Budapesten kívül ásan­dó vendége Berlin, Dresda, München, Varsó, Párta, London, Kóma, Milánó, Riga hangver­senytermeinek, Csak a napokban tért vissza németországi körútjáról, ahol 16 hangversenyt adott, olyan nagy sikerrel, hogy valamennyit még ez évben meg kell ismételnie. A buda­pesti rádió állandó vendége ős játékával min­dég kivételes élvezetet nyújt hattgatoinak. Játékát fölényes technika, csodálatos hilleü­tés. a zenemüvek mesteri felépítése jellemzi _ Minden reményünk meg van azt hinni, hogy Károlyi Gyula első kolozsvári hangver­senye méltó lesz eddigi tüneménye« páfyoftc- fásához. Sanghaj kulisszái mögött A* fln??oS arnnytintaloin itiűrüll felfeijvára Csend az Ázsia? Petróleumtársaság portáján messziről hirdeti a jövevénynek — akárcsak egy világító reklám — Anglia írnia Imi hely­zetét Távol-Keleten. Ha azonban egy körsétát teszünk, a Bun- don, a bankok, i rodák és közigazgatási pa­loták között, aizonoai észrevesszük, mennyi­re üres itt mindenhol az alap, milyen ke­vés van a pompázó kü’lszin mögött. Az épületek elérik a 20 emeletnyi, magas­ságot is. Mintha egymással versenyeznének magasságiban. A legmagasabb .épület a leg­újabb is, mert mindjén egyes tulajdonos egy vagy két emelettel biztosan magasabbra emeltette házát, mint a szomszéd. Az utón két nem modern épület van csupán — a> brit főkanzulátus és az Ázsiai Pctróleumtársaság palotája. „A brit főfconzul őfelsége“ Shang- hájban <aég regi gyarmati stilus szerint la­kik: öntöttvas kerítés veszi körül palotáját és a kapu előtt síkot ruhás őr sétál. AM csak másodszor megy végig az épület előtt, már ismeri az őrséget. Sanghajban ugyanis mind­össze csak" 12 angol katona állomásozik., A konzulátus a kaszárnyájuk- és,a® őrtálláisom kivül alig akad más dolguk. Egy évvel ezelőtt még 7000 embert tartott- Anglia itt készen­létben. barakkokban elhelyezve és a konzu­látus előtti őrség egész kis hadsereg volt. világ következtében az emberek életének vagy halálának eldöntése bizonyos pénzösz- szeg lefizetésétől függ és senki sem gondol ama, hogy megvonjon magától oly élvezete­ket, melyeket meg tud fizetni. Sanghaj gaz­dagjai között igen sok az uj gazdag. Érettük ragyognak á szép kirakatok, velük lehet ta­lálkozni a drágái szórakozóhelyeken, hozzá­juk tartoznak a roppant. modem gépkocsik is. Ezek az embernek azok, kik kihasználták Sanghaj helyzetét a kina-japám háborúban. Fe j­és derékfájás, idegesség, émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye. •Sttr. asms Ezek dollárban spekuláltak, meg értékpapí­rokban. rizsben és újságpapírban is. Hogy Sanghájban. oly temérdek uj luxuscikk ta­lálható, az elsősorban ezeknek a „hadigazda­goknak“ köszönhető. Így található a város­ban a legmodernebb német rádiókészüléken és gyógyszereken kívül angol whisky és gyapjú, francia selyem és bor, orosz prémek, amerikai gépek, ausztráliai gyümölcsök, uj- zélandi konzervek és végül indus és japán különleges üzletek. Minden egyes kereskedő reklámmal dolgozik, mert mindegyik sokait akar eladni, még pedig oly horribilis áron, mint a bennszülött' sangháji nem tud meg­fizetni. Sanghaj legutolsó meggazdagodási forrása az úgynevezett „hölgyek börzéje“. Sanghaj­nak vagy 50 börzéje és pénzpiaca van, köz­tük -száimos olyan, hol kizárólag csak nők veszraefc-eladnak. Nők, kiknek saját vagyo­nuk van -és kik nem bíznak a férfiúi okos­ság és leleményesség félsőbhségében. A sangháji kínaiak nyomora a nehéz har­cok miatt, melyeik három évvel ezelőtt a város kapui előtt dúltak — igen nagy. Ak­koriban százezrek menekültek a városból. Sokan, akik időközben visszatérhettek, a város legszegényebbjeivé váltak. A háború újabb szegénységet és nyomorúságot hozott a kínaiaknak. Sanghájt elszigetelték a többi

Next

/
Oldalképek
Tartalom