Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-30 / 24. szám

I 1942, J AM U Alt 30 Bá rdfossy mlnîsxVerelnoli * v A magyar, «lémet és o!asz léryr^Sk a bennünket kezesen erdeit IS kérde sehet egyformán ítélik meg A Ma, gyár Távirati Iroda Jelenti: A képviselőház külügyi bizottsága gróf Takách-lölvay József elnöklésével csü­törtökön délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelynek napirendjén az időszerű kül­politikai helyzetről szóló tájékoztatás szerepelt Az ülés megnyitása után Bárdossy László miniszterelnök külügyminiszteri minőségében részletes tájékoztatást adott a külpolitikai helyzetről. Megemlékezett Joachim von Ribben- trop német birodalmi külügyminiszter, gróf Galeazzo Ciano olasz külügymi­niszter és Wilhelm Keitel vezértábor­nagy látogatásáról, akik a Kormányzó Ur, illetőleg a m. kir. kormány meghí­vására és a magyar kormányférfiak né­metországi és olaszországi látogatásai­nak viszonzásaként néhány napot Ma­gyarországon töltöttek, ami, mint a ma­gyár állam megbecsülésének látható je­le, közvéleményünkben általános örömöt keltett, A külföldi államférfiakkal foly­tatott eszmecseréket a barátság és a bi­zalomteljes együttműködés szelleme ha­totta át. A megbeszélések ismét azt mu­tatták, hogy a magyar, német és olasz tényezők a helyzetet és a bennünket kö­zösen érdeklő kérdéseket egyformán íté­lik meg. Teljes volt az egyetértés abban a tekintetben is, hogy a Szovjet ellen vívott védelmi háború győzelmes befeje­zése Európa és az európai népek létkér­dése. A magyar állam az ország hely­zetében a rendelkezésre bocsátott erők mértékéig természetesen továbbra is részt vesz ebben a küzdelemben, melyet saját védelmi harcának tekint. A mi­niszterelnök a közelmúlt jelentősebb külpolitikai eseményeiről adott felvilá­gosítást. A nagy tetszéssel fogadott tájékozta­tó után felszólalt Bajcsy-Zsilintszky Endre, gróf Hunyadi Ferenc, Rátz Kálmán, Vájná Gábor1. Maróthy Ká­roly, Rajniss Ferenc. Esterházy Móric, gróf Budinszky László, Turcsányi Imre. vitéz Irnrédy Béla, Peyer Károly és Rassay Károly. A hozzászólásokra Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter kime­rítő választ adott.' Az ülés két óra után ért véget. AZ EKE népviseleti táncestéli/e 1942. február 7.-én a Mátyás Király Diákhávban Ausztrália gazdasági helyzete Ausztrália soky tekintetben a föld legkü­lönösebb kontinense. Területe mintegy Eu­rópa területének felel meg. (Oroszország le­számításával), «.8 millió főnyi lakossága azonban még London lakosainak számát sem éri el. Ausztrália feltűnő lakatlanságá­nak azonban korántsem a kietlen éghajlat, vagy a müvelhetetlen területek nagy arány száma, azaz a gazdasági életképtelenség az oka, mint ahogyan első pillanatra gon­dolni lehetne, hanem félreeső földrajzi hely­zete. Ez volt az oka Ausztrália késői felfe­dezésének és annak is, hogy a hollandok ntán az angol James Cooknak 1770-ben nj- ra fel kellett fedeznie. Ez volt az oka an­nak is, hogy Anglia a mult század hatva­nas éveiig ezzel az óriási földterülettel nem tudott egyebet kezdeni, mint hogy — ép­pen félreeső helyzetére való tekintettel — fegyenetelepül használta. Ez volt az oka, hogy lakosságának számát 1800-ban még csak 5 ezerre, 1830-ban 70 ezerre becsül­ték. A milliós számot csak a múlt század hatvanas éveiben érte el. Ausztrália mai 6.8 millió lakosságával EGYETEM MOZGÓBAN i * n mm ma az idei évad leg­szenzációsabb filmese­ménye, ősbemutató, Bu­dapestet is megelőzve, a legújabb és legérde­kesebb magyar film bumos Vagyok A legizgalmasabb mese. Drámai fordulatok! Lélekzetelállitó események. Rendező: Pünkösdy Andor. Zene: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Mezey Mária, Koós Dodó. Rácr Vali, Csortos Gyula, Komái ás Gyula, Somogyi Husi, Grog üss Zoltán. — A mai bemutató előadásokra a. jegyek nagy része már tegnap elővételben fogyott el, —. A megmaradt jegyek délelőtt 11 órától 1 óráig válthatók ki Merényletet kíséreltek meg az iráni miniszterelnök ellen ADANA, január 29. (MTI) A DNB je­lenti: A teheráni rádió jelentése szerint, Irán miniszterelnöke ellen » parlament­ben merényletet kíséreltek meg. Amikor * miniszíereluök »2 országgyűlésben is­mertette az Angliával és Szovjet-Unióval kötött egyezményt, valaki egy követ do­bott feléje, de nem találta el. Erre a me­rénylő & miniszterelnökre akarta vetni magát. Letartóztatták. a Kerületi kirendeltségeket létesít kolozsvári közélelmezési hivatal Kolossvadr, Január 29. A város közélelme­zési hivatala elhatározta, hogy a hivatal munkájának megkönnyítésére, valamint a közönség kényelmének biztosítására kerü­leti kirendeltségeket létesít. A város öt ke- lületében február elsejétől kezdödöleg mar meg is kezdik működésüket a kirendeltsé­gek. A lakosság ettől kezdve minden köz­ellátási vonatkozású kérést, igénylést, ki­véve a lábbeli- igénylést, közvetlenül a ke­rületi kirendeltségekhez kell eljuttasson. Természetesen minden igénylő a saját köz­igazgatási kerületéhez tartozó kirendeltség­hez kell, hogy forduljon. A kerületi kiren­deltségek munkájának zavartalan lebonyolí­tására a város vezetősége uj tisztviselőket alkalmaz. A kerületi kirendeltségek a kővetkező he­lyeken működnek: 1. kerület: Uniö-u. S, 11. kerület: Apponyi-u. ',7. III. kerület: Kris- bay-u. 17, IV. kerület-: Varga-u. ti, V. ke­rület: Tass vesér-u. 1. Elsőbbséget biztosítanak az élelmicikkek beszerzésénél a hadirokkantaknak, hadi­özvegyeknek, hadiárváknak és a hadba- vonultak hozzátartozóinak Kolozsvár, január 29. A közellátási mi. niís/.tor rendetetc értelmében gondoskodni kell arról, hogy a legalább' 5Ö százalékos hadxrofcfaantak, hadiözvegyek. hadiárvák, valamint a hadbavonultak hozzátartozói megkülönböztetett elbánásban részesülje­nek és elsőrendű közélelmezési cikkek ki­szolgálásánál eotnrendd elsőbbséget élvezze­nek. A fenti rendelet végrehajtására Koledy Tibor dr. kolozsvári polgármester elren­delte, hogy a közellátási íiivatal azoknak a személyeknek mindennemű élelmiszerje­gyeit, akik igazolják, hogy legalább 50szá­3II£KT HIRDESSEN A KELETI UJSAUBAN 7 Mert ezt » lapot »?■ ORSZÁG EGESZ VEVŐK EPES KO- ZÖNSEGt olvasd zalékos hadirokkantak, hadiözvegyek, hadi- árvák, vagypedig velük egy háztartásban élő hozzátartozói hadbavcnult, („hadirok­kant“. hadiözvegy, hadiáfcvák. vagy hadba- vonult hozzátartozója soron kivül kiszolgá­landó“ felirásu bélyegzővel lássák el, hogy a fentemüitett csoportokba tartozó szemé­lyek olyan élelmiszerek, illetve elsőrendű közszükségleti cikkek beszerzésénél is, ame­lyek nincsenek jegyrendszerhez kötve, el­sőbbségi jogosultságukat igazolhassák. Egy­ben elrendelte, hogy az említettek vásárlási könyveit is feltűnő helyen a megfelelő bé­lyegzővel lássák el A polgármester felkéri Kolozsvár város kereskedő és iparos társadalmát, hogy mind­azokat a személyeket, akiknek élelmiszer- jegyein és vásárlási könyvén ,,hadirokkant, hadiárva, hadiözvegy, vagy hadhavon ült hozzátartozója“ bélyegzés van, az elsőrendű fogyasztási cikkek beszerzésénél sorrendi elsőbbségben részesitefcik és másokat jneg- fclőzőcn szolgálják ki. szemben egyesek szerint 100 milliós lakos­ságot is eltarthatna. Lehet, hogy ez a szá­mítás némileg túlzott, az ország gazdasági lehetőségeinek áttekintése azonban könnyen meggyőzhet arról, hogy Ausztráliának be­látható időn belül nem kell túlnépesedéstől tartania. Ausztrália földjének itt százaléka még most is teljesen kihasználatlan kincstári te­rület. Igaz ugyan, hogy száras; éghajlata erősen korlátozza a mezőgazdasági kiakná­zás lehetőségeit, azt azonban, hogy Ausz­trália földjének csupán egy százaléka áll eddig művelés alatt, az említett nehézsé­gek nem magyarázzák meg kielégítően. Ausztrállá mezőgazdaságilag hasznosított területe egészben lő millió hektár, ebből 12 millió hektár szántóföld, a többi rét. Ausz­trália búzatermése 1985-ben 41, 1936-tmn pedig -13 millió métermázsa volt, összeha­sonlításul megjegyezhetjük, hogy ugyanek­kor Anglia búzatermelése ke-eken 45 mil­lió métermázsa volt. Mig azonban Angliá­ban egy hektárra 22 métermázsa, Ausztrá­liában csupán 8-5 métermázsa átlagtermés esik. Azt. hogy Ausztrália búzatermelésé­nek alacsony színvonala ellenére jő termés esetén termelésének több mint a felét ex­portálni tudja, csak csekély népsűrűsége magyarázza. Ezek szerint tehát Ausztrália mezőgazdasága csupán termelési módszerei nek korszerűsítésével Is mostani lakosságá­nak többszörösét tudná eltartani, annál is inkább, mert árpa-, zab és burgonyatermelé­sének megtöbbszörözésére is minden adott­ság birtokában van. Nagy gazdasági jelen­tősége van az északkeleti partok kiterjedt eukornádültetvényeinek is, amelyeknek hek- táronkint 40 millió métermázsás termés­eredményeit csupán HoUand-India, Kuba és Portorleo ültetvényei múlják felül. Végül nagy jövője lehetne az ausztráliai gyümölcs termelésnek is. Az északi vidékeken kitűnő minőségű déligyümölcs terem, Tasmánia pedig elsősorban mérsékelt égövi gyümölcs fajták termelésére alkalmas. .. Éppen ily sok lehetőséget kínál Ausztrá­lia erdőgazdasága is. Az ismert;, kitűnő mi­nőségű ausztráliai keményt» 22 millió hek­tárnyi területű erdőséget alkot, ennek gaz­dasági kiaknázása azonban eddig csupán Itt millió hektárra terjeszkedik ki. Azt, hogy , Ausztrália mezőgazdaságának és erdőgaz­daságának ezekkel a felbecsülhetetlen ér­tékű lehetőségeivel olyan mostohán gazdái- , kodik, kizárólag a munkaerőhiánnyal, illrt- tfcleg a lakosság minden bevándorlással szemben tanúsított ellenzó magatartásával lehet magyarázni. Ausztrália legjellegzetesebb és legneve­zetesebb kiviteli terméke azonban a gyap­jú, Éghajlata kitűnően megfelel a fí'tiomabl» minőségű gyapjút szolgáltató juhok tenyész lésének. Az ausztráliai állattenyésztés éven­te átlag 25—80 millió kilogrammos húski­vitel járul. Igaz ugyan, hogy a száraz esz­tendők óriási pusztításokat szoktak végez­ni Ausztrália juhállományában, száz. és százhuszonöt millió között ingadozó juhál­lománya azonban a világon így is messze kiemelkedően az első helyet foglalja el. Hasonlóképpen kedvező helyzetben van Ausztrália a bányászat terén is. A világhá­ború előtt a világ aranytermelésének 1(V„ cl a termelésének 6. réz termelésé rtek 5, ólom- *>■ és ciukterinelésének pétiig 20 százalékát szol gáltatta. Széntermelésének kivitelre jutó részét, amely mintegy egy millió tonnát tesz ki, nagyrészt az ausztráliai kikötőkbe be­futó hajók veszik fel. Nagy .jelentősége vön a Melboume-tpl délkeletre fekvő tlippsland bamaszéntelepelnek is, amelyeknek terme­lése négyötödrészben a kontinens majdnem teljes áramszükségletet ellátó áltatni elek­tromos müveket táplálja. Ilyen körülmények között Queenslandben felfedezett széntele- pclnek kiaknázására a kitermelés könnyű lehetőségei ellenére Ausztrália még a kez­deményező lépéseket is fölöslegesnek tar tóttá megtenni. Ennél nagyobb gondot fór­éi* azonban délausztráliai vasércelöíordu- lásainak hasznosítására. Bár a kitermelést esi, k a világháború után kezdte meg,, majd­nem sikerült magát a behozataltól teljésen, függetlenítenie, sőt főként Japán irányába u: még jelentékeny kivitelre is maradt fölös­leg«“. * .Akár a mező- es erdőgazdaságot, akár a bányászatot nézzük, Ausztráliának minden­képpen meg van minden oka arra, hogy ret­tegve gondoljon a, nyersanyagokban sze­gény országok törekvéseire. Japánnak a je­len katonai helyzetben ugyan elsősorban hadászati okokból van szüksége árnak az Ausztráliának megszállására, ahonnan .az angolszász hatalmak állandóan közvetlenül fenyegethetnék a „felkelő nap országáénak ni csendesóceáni szerzeményejt, ha,'azonban erre egyszer már sor került, Japán tninden bizonnyal gondoskodni fog arról, hogy az ötödik földrész kincsei se maradjanak, ki­aknázatlanul munkáskéz hiányában. (MN.) í. Fajgyalázásért is vádat emeltek a kolozsvári üzlet fosztogató banda vezére ellen Kolozsvár, ja». 29. Beszámoltunk mar ar­ról a nagyszabású bünperről, amelynek tár­gyalása szerdán reggel kezdődött nieg a ko* lozsvári törvényszéken. Samelás Vili Áron oroszországi születésű, zsidó bolti tolvaj és bűntársai a vádirat szerint 18 lopást követtek el Kolozsvárott. A vádlottak kihallgatása titán a törvényszék egész sereg tanút hallga­tott ki. A tanúkihallgatások egészen a késő éjszakai órákig tartottak. 'Utolsóelőtti tana­ként Jánosi Anna 20 évee kolozsvári lakost hallgatták ki. Jánosi Anna kihallgatása szenzációs for­dulatot adott a bünpemek. A tanú kihallga­tása során elmondotta, hogy két hónapig élt közös háztartásban Samelás Vili Áronnal. Amikor a tanú vallomása során ideért, szót kért Kynsburg dr. királyi ügyész: — A fajgyatázási törvény alapján púdat emelek Samelás Fűi Áron ellett. Samelás, aki kijelentette, hogy 'nein ■&*! magyarul és éppenezért orosz, és olasz nyel­ven hallgatták ki, ebben a pillanatban izga­tottan .felugrott és közbekiáltött: "'-.— Azt mondod a, hogy az anyja zsidóf. ■ Samelás Vili Áron tehát, bár Addig váltig tagadta, magyarul Is ért. Megkerült a „tolvaj-kabát" Jánosi Anna kihallgatása -.során még azt is elmondotta, bogy nála vum SamelăsnaJ egy bő kabátja, amelynek belső oldalán nagy­méretű, bő zseb van. Ez volt Samelás „ţol'* vaj-kabátja“ s ebbe a bő zsebbe rejtette él * lopott árut. Ezt támasztja alá az egyik tanú vallomása is, aki elmondotta, hogy Samelás, glci többször járt benn üzletéiben, mindig, még a legforróbb nyáron is bő köpenyben járt. A törvényszék elrendelte a fontos bűn­jel lefoglalását és a fajgyatázási vád kivizs­gálására a tárgyalást február 4-re, halasztotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom