Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-25 / 20. szám
19 4 2. J M AH V MU 25 JSsaaearargraeaio ÂuszSrâlâa» az elreszell konlinens? Ha fizet Comberra évszázados közönyéért. Nyelem.Ilió négyzeikiíoméietnyt szomjazó főid Irta: fanja Inez Binaco A földgömbiül nagy szigetként terpeszkedő Ausztrália politikai, stratégiai, sőt még néprajzi szempontból is: egyaránt valóban nagy sziget. Gyakorlati szemmel nézve a szigetek minden hátrányával, azonban anélkül, hogy azok egyetlen előnyével is rendelkeznék. Stratégiai szempontból tekintve Ausztrália Védelmi helyzete, ellentétben általában a szi- gelek védelmi lehetőségével, nem előnyös és ennek a hatalmas védet len kontinensnek a védelme mindenkor az adott politikai helyzettől és a többi esendesóeeáni hatalmakkal való együttműködéstől függött. Az alig 1500 méter magasságot alig-alig meghaladó hegyvo- nulatok és a végtelen távolságok a korszerűen felszerelt támadó félnek ma már nem. jelentenek leküzdhetetlen akadályokat. Ausztrália tényleges gazdasági helyzetét tu lajdonképpen nyersanyagokban való végtelen gazdaságának kellett volna meghatároznia. De azt a helyet, amelyet mint elsőrangú nyersanyagtermelő állam a világgazdaságban elfoglalhatott volna, sohasem tudta magának kivívni. És politikai önállóságának teljes elvesztését is csak akkor kerülhette volna el, 1« az ország természeti adottságának az előnyeit korábban felismeri. Sajnos, azonban Ausztrália abban a reményben, hogy egyszer majd „független“ lesz, a minden észszerüséget nélkülöző iparosításra vetette magát. Fantomok és illúziók után futott és minden bizony- nya! csak ma ébredt tudatára annak, hegyez a veszedelmes játék Angliának csendes- óceáni helyzetébe került. És ha Ausztrália valóban az egész világ számára az a fontos és nélkülözhetetlen nyersanyag-kontinens, melynek szerepére hivatva volt, akkor az egész világnak egyetemlegesen érdekében állott volna, hogy ezen a kontinensen a békét fenntartsa. Ausztrália azonban attól félt, hogy életstandardjának természetellenesen magas szintje lesüiiiyéd, éppen ezért Anglia kivételével az egész világ számára szinte leküzdhetetlenül magas fal ai vette körül mrgát. Ausztrália a világ legfontosabb kontinense lehetett volna, ha Camberra (az ausztráliai kormány székhelye) idejekorán felhagy a közönyösség £e- ‘ lelőtlen politikájával és kísérletet tesz a brit oroszlán karmaiból való megszabadulásra. Régi mesék valósággá lesznek ,.. Mi, európaiak szeretjük ezt a messzi Ausztráliát. Szívesen. álmodtok tropikus prérijé- nek végtelen távolságairól, hiszen magunknak oly kevés terünk van! És az ötödik világrésznek, ennek az óriási üres kontinensnek a felfedezéséiről beszámoló titokzatos történetek . valóban úgy hatnak, mint reges-régen el ült 1 időkből ránkmaredt mesék. A legszívesebben mindegyiket az annyiszor és oly szívesen hallott „hol volt, hol nem voit “-tál kezdenénk. Ezeket a meséket azonban nem nagyapó mondotta a kandaló meghitt sarkában, hanem komoly könyvekből oivastuk. így például, hogy a kinaiaie, művésziesen faragott hajókkal már a XIII, században ki- kötöttek valahol ennek a nagydarab földnek ászaki partjain. És Autti-li, mint ahogyan a kínaiak Ausztráliát még ma is nevezik, áll'i— tóilag már akkor sem volt számukra idegen föld. Más könyvek arról imák, hogy a ma- 14jók is jártak Ausztrália pártjain, hogy azonban psrtraszállottak-e valaha is, senki sem tudja. Hallottunk aztán, f rancia, spany >l és portugál hajósokról, akiket vad tájfun sodor / . partra re akik később hazaiérve, otthon egy irat 'mas uj földről a legcsodálatosabb dolgokat mesélték. Valójában azonban James Cook, őfelsége az angol kirá'y „Endeavour“ nevű, 370 tonnás és 22 ágyúval fel fegyverzett srénszá’Iitó hajójának parancsnoka, egyébként korának legkiválóbb hajóskapitánya volt az, aki ezt az elvarázsolt földrész: „csipkerózsaálmábó'“ 1770 április 19-én felébresztette. így lett Ausztráliából valóság, egyben hitt birtok és a világbirodalom kétség'elenül mostohagyer li- líént kezelt domíniuma. Angliának sem; szüksége sóra volt egy gasxiaságüag erős f nagyon életképes uj kontinensre. Éppen ezért ismét ráteritette a takarót a véle*'»írül ölébe 'hullott óriási, nem kevesebb, mint S millió négyzetkilométernyi földre (majdnem ekkora, mini Európa, ázsiai -Oroszország nélkül)' és i hagyta, hogy a vég eién tengerek 'leghagyobi szigete tovább aludja ki tudja hány,. évezredes állmát. És Ausztrália még egy teljes századot átaludt.,Nem hallgatott a partjain meg, törő hullámok intő szavára, ms’yek oly gyak van csevegtek élményekről, megfigyelésekről és a végtelen óceán bin 'állmának területén lévő többi szigetek sorsáról. 'Ötvenezer birka, de egyetlen asszony sem 'Anglia az újkori Ausztrália történetét azzal kezdte, hogy fegyenctelepet csinált belőle. És London csak hosszú évekkel később határozott úgy, hogy Ausztráliát gyarmattá építi ki és nem esnpáh fegyenceket küld oda, mint ahogyan eddig szokásában volt. A bennszülött ausztráliai négereket kipusztitották és ezzel a kontinenst fehérré tették. A londoni politika Ausztráliából, hogy úgy mondjuk tartalék-kontinenst akart csinálni, amelyet minden eshetőségre készen magánák kívánt fenntartani. Hagyta azonban, hogy az ország tovább pusztuljon és mentalitása belevesszen a közönyösség feneketlen fertőjébe. így kellett történnie, hiszen Ausztrália brit lett, nem pedig kinai vagy éppen maláji. Ausztrália S mdhó négyzetkilométeren elszórt, alig 7 mii Hőnyi lakossága ma tősgyökeres angol. S ezek nagyon is értették a módját annak, hogy az anyaország és maga között ezer hidat verjen, az unalomba, vasárnap délutántól kezdve, a vision, bridzsen, kriketten, rugbyn és klubokon, valamint a társadalmilag szentesitett angol kedélyességen keresztül az ugyancsak a társadalomtól szigorúan tiltott személyességig. Az ország tökéletes technikai berendezése az életnek látszólag valamennyi problémáját kiküszöbölte és a konzervgyárak, hűtőberendezések, tankállorr.ások, autók, sőt maga a kormánykerékncl ülő asszony is nagyobb diadalt arattak ott, mint például az anyaországban. Csak az angol lelkiség és a brit életforma találta meg az utat a mérhetetlen óceánon út. Ausztrália technikája és külső képe Amerikát leheli, mint például Sidney és Melbourne felhőkarcolói. Ezek a kontinens legkülsőbb szélein fekvő városok azonban egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy ennek a földnek és lakosságának valódi arculatát híven visszatükrözzék. Menjünk inkább az ország belsejébe, egy birkatenyésztő farmjára, mert 5 Ausztrália valódi polgára, a megtestesült gyarmatasitó. Égy ilyen queénslandi farm átlagos mérete meghaladja az ötezer négyzetmér földei (14.000 négyzetkilométer), ami körülbelül Szászország területének felel meg. És Mr. T) vey-nck, aki ötvenezer birka „boldog“ tulajdonosa, napról-napra mi - kell küzdenie á csapadékban oly szegény időjárással és a for- róság ól tikkadt földdel a nyája számára elengedhetetlenül szükséges vízért. Néha csak 50 láb mélyen, némely helyen azonban már 500, sőt előfordul az is, hogy 5000 láb nyír a kell lefurnia, hogy vizet találjon. Ha aztán megtalálja az annyira keresett áldást jélent-ő-foíTasf, fezei* nehézség Sran levezet! azt völgyeinek szomjas legelőire. A viz jelenti nyája számára az életet, farmja számára a jólétet. A viz az alapja minden elképzelhető sikernek és eredménynek. A fanner a Queensland és részben Közép-Ausztrália alatt elterülő hatalmas, a becslések szerint mintegy 600.000 négyzetkilométernyi területű artézi vízmedencéről beszél, melynek teljes feltárására megintesak hiányzik a vállalkozó szellemű ifjabb . gyarmatosító nemzedék. Kém túlságosan kedélyes dolog Mr. Dewey oldalán a farmot járni. A szúnyogok és más trópusi férgek serege, mint valami szürke felhő terpeszkedik a párolgó legelők felett. A viszonyokkal ismerős ausztráliai lakos zsebkendőt köt ilyenkor szája elé, közben pedig szolgalmasan pöfékel kulisszára pipájából. Mr. Dewey szó nélkül tűri e szenvedéseket, megszokta azokat, hiszen már apja is a queensfcindi gyarmatosítók közé tartozott és pedig abban az időben, amikor a bennszülött fekete boy még gyakran rontott rájuk ijedt ordításával: — Hálál! Hálál! .Meghalt a folyó és meghaltak a birkák is! Az apák elképzelhetetlenül nehéz küzdelmére való emlékezésben azok a szenvedések, amelyeket a szúnyogok, a bőség és a szinte őrületbe vezető egyedüllét okoznak, a fiuk számára jóformán nehézséget sem jelentenek. Mr. Dewey napról-napra egyedül tölti estéit hatalmas farmjának magányos házában. A színes szakács nap mint nap egykedvűen viszi ki a birkacomb szokásos maradványait, miközben a farmer legalább olyan mindennapi egykedvűséggel nynl a viskisüveg után. Mr. Dcwey jobban utálja ezeket az estéket mint a szárazságot, szúnyogokat és patkányokat együttvéve. Hatvan mérföldnyire fekszik tőle a legközelebbi farm, csak ritkán akad része egy kis eszmecserében. Mr. Dewey tekintete a falon függő fényképre esik, ahonnan részvéíteljesen mosolyog rá egy szőke leányfej. Csak álom volt és a szép illúziónak már vege. Mabei nem volt haj. landó Ausztrália végtelen prérijének magányát megosztemi vele, Sidneybe vagy Mel- boumebe talán meg eljött volna, hiszen ott vannak mozik, bárok, klubok és akad társaság is. De a sivatagba!.. . Nem! Hiába, An- g’ia ifju-leány nemzedéke semmi érzékkel sem bír ezek iránt a prob’émák iránt. Hiányzik belőle a valódi gyarmatosító szellem. És ezért; kell Mr. Deiveynak ötvenezer birkájával; de asszony nélkül végigkü-denie az ausztráliai farmerek szomorúan egyhangú, magányos életét. Ausztrália azonban tető Sítalpig angol vök & az is akart maradni. Sem színes, sem idegen bevándorlókat nem volt hajlandó megtűrni, Behunyt szemmel siklott át életterének valamennyi gazdasági és politikai problémája fölött. Camberra órái vakon követték a londoni park nent óráit, míg az'án ma, « lequjdbb cseúények következtében hirtelen ráeszmélt a hosszú évszázad alatt elszenvedett és behozhatatlan időveszteségére és sorsát haladéktalanul hatalmas ,,barátjának“ az északamerikai Egyesült Államoknak kezébe helyezte. \ life*'.# íáiintmcn» Curtín miniszterelnök, amikor Atiázfeáíiát az Egyesült Államok védelme alá helyezte, minden tékinlétbei#, iferit szellemben cselekedett. Az angol történelemben ugyanis nem egyszer fordult cíS, hogy Av.Jlm bfevnyos. előnyök megszerzéséért g legnagyobb hidegvérrel teljes tekintélyét áldozta ff>L Hogy Áiiiérika a brit Impérium örökségének ezt a hatalmas darabját is meg htűjat-e majd emészteni, az egyelőre a jövő kérdése. Nagyon könnyen megérthető lenne azonban, ha az emberfeles- lígébéh szinte fítlládozó Ázsia, melynek határait Japán terjeszkedési törekvései és ’Kína milliós tömegei feszítik, á jelciileifi helyzetben az eddig az egész világ számára tilos'kontinens után kinyújtaná kezét. Hogy a fehéreké vagy a Színeseké lesz-e Ausztrália, ezért a jövőben Angliát fogja terhelni a felelősség. V vőjérői döntő események elé. Ázsia parti államainak éppen abból van bőséges fölöslegük, amiben Ausztrália a brit politika bűnös mulasztásai következtében hiányt szenved: harcra kész tömegekben! És prt; a hifölmas szgetet csakis embertömegrk- kel nem pedig gépekkel lehetne eredményesen megvédelmezni. Az ausz ráliai politika nj húrokat penget imái és a világtól való természetellenes elzár- 'kózbttságából erőszakkal kiszakított hatalmas kontinens védelmet biztositó flotta hiányában a brit Impérium esŐdtömeggondnokáinak karjaiba vetette magát, A „british loyaWty“ unalomig megszokott dala elhalt már Ausztráliában. A kísérleti kontinensek romantikus kora végkép a múlté és a világ feszült figyelemmel néz a szikkadt „Terra Australis“ jöA " i3iiit?vriiis egyház: képviselőit emlékiratot ^disk át Hóman Bálint K ^ítusszmlnlszternek ii« mm» ecjyel'îm hSvla ssnetj előadásra Ctoíei «Ir. efjystemi tanárt Budapest, fán, '24,' Január hŐ 23-án <$r. I 'Géléi József egyetemi tanár, áz nnitárips I .egyház fogon clnöká és dr. Mihó Imre ország” 1 gyül.ési képviselő' kilsnllgátáson jelent 1 Tneg j Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi mi* niszter, valamint Fog István ál1; -etilkor előtt. A 7 unitárius egyház képviselői a legsürgősebb egyházi és iskolai kérdésekben beható tárgyalást folytattak a minisztérium államsegély tárgyában, megállapodást létesítettek a lelkészek kongruájának ügyében és kifejtették álláspontjukat a felekezeti oktatás időszerű kérdéseiről. A miniszter és íz államtitkár legjobb indulatáról biztosította az egyház képviselőit és mind az egyháznak, mind iskoláinak legmesszebbmenő támoga’á- sát helyezték kilátásba. Géléi professzor több német egyetem megA MINDENNAP/ ELEI állandó figyelmet, fokozott munkateljesítményt kíván a ma emberétől. — Idegeink, izmaink csak akkor tudnak feladatuknak megfelelni, ha gondoskodunk a megfelelő táplálkozásról. Egy-két csésze ÖV0MALT1 természetes, erősítő tápszer reggelire, uzso- nára, bőségesen juttat a szervezetbe az idegek, izmok munkájának elvégzéséhez szükséges energiát és gondoskodik az egészség fenntartásához múlhatatlanul szükséges állandó pótlásáról. A XX. század zaklatott emberének a különleges eljárás szerint készült Ovomaltine adja vissza elvesztett erőit. Budapestre visszatérve folytatni fogja azokat a tárgyalásokat, amelyeket dr Mikó Imre képviselővel az egyház nagy kérdéseiben beindított. A hadtestparancsHokság uj patotátevak hew**a*psa Kolozsvár, jan. 24. Ma, vasárnap délutáD 3 órakor a Népművelési Bizottság rendező seben Kelemen Lajos levéltári főigazgató ismertetni fogja a hadtestparancsnoksági palota művészi szépségeit; az épü etet, a magya- ros st'lusu berendezést & a falfestményeket A lépcsőház és első emelet fa'nit Szopat Sándor hatalmas freskói díszítik: a Kaláka Lármafa, Hunyadi dános Szélen, alatt, Mátyás király megszervezi a fekete senget; a3 el ső emeleten Istenítélet és a Tatárbetörés (gyepüliaret mesteri erővel, ragyogó rnjztu dóssal megörökített jelenetek. A berendezés bútorait Kiczkó László 'par művész — a székely népművészeti ősi ele mek felhasználásával — tervezte Harangiig Jenő iparművészeti főiskolai tar hár az oromfal sgrafittóiva!, iivegfesttnéry terveivel, valamint a bevonulás hódolati fres* kó attrotásával fokozta mesteri alkotásainak számát. Az itt vázlatosan elősorolt műalkotásokat Kekemen Laios levéltár* főigazgató ismerteti magyarázó e’őadásában. Légy ónk ott minél többen, használjuk fel ezt a ritka alkalmat arra. hogy egy nagy kulturélvezettcl bővítsük élményünket. A Népművelési Bizottság Szeretettel »is ée vár mindenkit! vezetőivel, Emlékiratot nyújtották át a m.- hívására a napokban tanulmányúira indul és • nisztemek az 1942 évre előirányzott egyházi » három német egyetemen fog előadást tartani I Elkészült ez ingó íeile^ü hcnyaţossrtk rendezésé* íőS szóló fpndie'eî-'érkézét Kolozsvár, jan. 24. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a közelmúltban arra kérte a kormányt, hogy a hazatért erdé'yrészi területe* ken az ingó jellegű bányajog (bányarészvé* nyék. zártkiitatmányok) ügyének rendezésére az 1410/1941. M. E. számú kormányrendelet mintáidra rendeletet bocsásson ki, mert meg“ éllanitást nyert, hogy az e’mult uralom alatt ebből a szempontból is komoly károsodéi érte a magyarságot. Az igazságügymiviszté- rium a Tanács felterjesztését teljes mérték- ben magáévá tette és a törvényelőkészítő oss- tá’uával elkészíttette a vonatkozó rendelet- tervezetét s azt áttanulmányozás céljából meghittdött az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, nah. A Tanács a legutóbbi ülésén foglalkozott a rendelet-tervezettel, amelynek intézkedéseit minden vonatkozásban megfelelőnek találta és erről haladéktalanul értesítette » minisztériumot, köszönetét fejezve ki egyben a gyors intézkedésért. Az ni kormányrendelet most már rövidesen megjelenik és lehetővé teszi majd sok magyar ember utólagos kártalanítását, aldk a bányagazdaság terén sokszor egész vagyonokat felemésztő kárt szenvedtek.
