Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-20 / 15. szám
1V42. JASUait 20 György (Kőrösfő), Tóth Ba'ázs (Kézdivá- aárhely), Gönczi László (Kolozsvár), Ady Elemér (Gyalu), Orbay Ferenc (Kolozsvár), Kivibe Lajos (Kolozsvár), Falkenhayn István, Nagy Miklós dr., Szilágyi András (Kolozsvár), Szilveszter István (Siklód), Bölönyi Holtán dr. (Zilah), Sebesei Samu (Székely- udvarhely), Somodi István dr. (Kolozsvár), Teiegdy íjászló (Kolozsvár), vitéz Bíró Gyula dr.', Olajos Domokos lapszerkesztő, Zaíliu- reczky Gyula lapszerkesztő, Mahler György (Sitér), Demeter Ferene ipartestületi elnök, Kolumban József dr., Dánt« József, Szabó Imre (Kolozsvár), Kovács Elek, Bányai Sán. dor, K. Bakgh Ferenc (Nagyszalonta), vitéz túró István. Somodi Ferenc, Tóth Károly, Szakács Zoltán, Páll Ferenc, Botár István, 3’á‘ffy Tibor, Fodor Károly, Gyereczky Károly, Pál Antal (Budapest). Nagy Pál, Lévay József. Keresztes Sándor, báró Szentkeresztliy Béla, Mü»ő Imre dr., Jankovits Béla dr., Beat's István dr., Rátz Mihály. Daróczi Ko®ma Gvörgy, ifj. Bcezáesy Imre, Bartos Adorján, Pátffy Kálmán (Ákosfalva), Dezséri Miklós í Nagyajtai, Lönhardt Antal, Szilágyi Olivér dr., Bálint József, Mikó László (Marosvásárhely), Sebesi Ákos dr. főispán (Székely-udvarhely), Vonczel Antal, VLossák Rudolf dr.. Cseh István (Geleneze), Dankanies László. Imrén Gyulai, Böszörményi Károly dr., Kor- ■potuay Kornél (Feketefaiu), Mildősv István, Pohl Béla, Farkaa Sándor, Fehér János, Csipák Lajos dr., Kcszta Mihály-, Szpbó J. felsőházi tag, Miklós István, Patzkó Elemér dr. (Nagyvárad), Bodnár Sándor képviselő, Ilcé- Msy Mihály, Ugrón Pál, Polonkrty Tivadar dr. (Középajta), Imecs Kálmán. Símé Lajos (Blenkemező), Svaitzcr Béla (Szatmárnémeti), Finta Zoltán lapszerkesztő, Málnásy Tivadar larlapiró, Sándor Bóláné, Sándor Margit, Tiinyogi Cs. Béla, Keresztes József. Szolay Miklós, Jód ál Gábor dr., Dálnoki István, Dunkv Jenő, Beke Ödön országgyűlési képviselő (Beszterce), Galambos Elemér, dr. Páll György az Erdélyi Párt főtitkára, Boga: Alajos dr. kanonok, gróf Bethlen Béla Szol- nok-Doboka vármegye főispánja, Zsnlyevits Mátyás, Platsintár András, gróf Bethlen László, Dombi József, Balogh Vilmos, Cs. Soithy Ernő, Meskó Andor, Demeter Béla lapszerkesztő, Mikfcissy László. Szabó Endre, Bakos Aladár, Paál (Árpád dr. országgyűlési képviselő. Szász Endro lapszerkesztő (Maros- vásárhely). Venczel József dr. Géléi József dr. Tusa Gábor dr. Sérv István dr, Horváth Miklós, báró Bánffy Albert. Móricz István (Dós), Fíorosz Bé'a dr.. Balogh Vilmos dr. Vita Sándor országgyűlési képviselő. Szűnni nem akaró tapsvihar és lelkes éN jesizés fogadta a Katolikus Kör pompásan feldíszített nagytermében Bárdos.sy minisSter- elnököt és kíséretét. A miniszterelnök mosolygós arccal, kedvesen fogadta a szeretetnek ezt a saivből fakadó, őszinte megnyilatkozását, majd a. lelkes ünneplés végeztével elfoglalta helyét az elnöki asztalnál. A miniszterelnök jobbján Zsindely Ferene dr. miniszterelnökségi állinmtitkár, latra Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt országos elnöke foglalt helyet. Téleky Béla gróf mellett báró Bdnffy Dániel föltimiveíésügyi miniszter. Nyíró József, ez Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának elnöke. Kolumbún József dr. országos alel- nök és Páll György dr. főtitkár, a másik oldalon Albrecht Dezső dr. országgyűlési képviselő és Mikó Imre dr, az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának főtitkára ült. Általános figyelem mellett nyitotta meg az ülést Teleki Bél« gróf elnök. Teleki Béla gróf beszéde — Tisztelt intézőbizottság, kedves magyar testvéreim! — kezdte beszédéi. — Mai választmányi ülésünk különös örömünnep számunkra. mert körünkben üdvözölhetjük szeretett miniszterelnökünket (hosszantartó lelkes éljenzés és taps) és külügyminiszterünket, Bárdogsy László őnagyméltóságát (éljenzés), valamint báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter urat (lelkes éljenzés és taps), pártunk illusztris tagját és Zsindely Ferenc államtitkár urat (éljenzés és taps). Pártom nevében a lomelegebben üdvözlöm őket. Hozta Isten! Tudjuk, milyen áldozatot jelentett ez a lejovetel a miniszterelnök Ur részére, aki emberfeletti munkával végzi országunk irányítását. Tudjuk, hogy jól ismeri helyzetünket. Tudja kérdéseinket és tudja Erdély teendőit.-— Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormány az erdélyi építést csakis Erdély magyarságával egyiAtesen tudja elvégezni, Éppen ezért mi a kormánnyal a legszorosabban együttműködve, a kormányt támogatva kívánjuk ezt a munkát elvégezni és azt remélem, hogy a kormány továbbra is azt a megértést fogja tanúsítani, ami eddig lehetővé tette azoknak a társadalmi értékeinknek o tovább fejlesztését, amit a kisebbségi élet bői hoztunk át. — A kormány egyes tagjaitól mindig a legnagyobb segítési szándékot, megértést tapasztaltunk kérdéseink iránt és különösen Bárdossy László miniszterelnök ur személye részéről. Mi Bárdossy László miniszterelnök urban felejthetetlen miniszterelnökünk Telek! Pál utódját látjuk, nk; Erdélyre nézve, tudjuk, vállalja az ő politikai hagyatékát, azt, hogy ezeket a társadalmi értékeket itt megmenthessük és tovább fejleszthessük. Éjn tudom, hogy a miniszterelnök Ur nem azért jött közénk, hogy itt állami berendezésünknek csak jő oldalait emeljük ki, hanem azért is, hogy rámutassunk azokra, am'ket mi észleltünk és úgy gondoljuk, hogy az azokon való segítés nemcsak nekünk fog javunkra szolgálni, de az, egész országnak. — Tisztában vagyunk azzal, hogy amikor « bécsi döntéssel felszabadultunk, akkor bizonyos kötelezettségeket is vállalt a magyar áram. Ezeket a kötelezettség: ke! tudjuk s természetesnek tarjuk, hogy azokat respektálni kell. A magyarság megerősítésével sohasem gondolunk arra. hogy másol jogait csorbítsuk, hanem kizárólag arra. hogy a magyar elemet minden vonalon és minden módon, mindenben Megerősítsük. Tudjuk, hogy ez a kormány szándékaival is teljesen egyezik, hogy a miniszterelnök ur mutatott rá. arra, hogy nekünk itt igenis elsőbbségi jogunk van. Ezt az elsőbbségi jogot kérjük, és akarjuk megvalósítani az itt élő magyarság számára. A második kérdés az egyházaknak és ezzel összefüggésben az iskoláknak a kérdése. Ez után a lelkészek anyagi és tó.: adóim: megerősítésének nagy fontosságára mulatott rá. — A harmadik kérdéscsoport az igazgatási és közigazgatási kérdések csoportja. Nagyon súlyosan érezzük — valószínűleg a távolsággal áll ez Ö>«7í "ggősben, ami a cen- t*amtól elválaszt bennünket — hogy az igaz gatás nehézkes. Kérnünk kell, hogy a minisztérium állandóan foglalkozzék azzal a gondolattal, hogy lehetne igazgatásunkat gyorsítani és azokat » kisebb jelentőségű dolgokat, amelyek valóban törvényes változtatások r.élkü! megvalósituatók, minél jobban megoldani. összefüggésben van ezzel a kinevezések kérdése is. — Fontos kérdés az erdélyi magyar gazdasági intézmények ügye. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet, a hitelszövetkezetek és a Hangya-szövetkezet, — Mog kell említenem továbbá a munkás- kérdést. Elnyomatásunknak egyetlen -ió eredményét abban látom, hogy a kiegyenlítődésben magyar társadalmat hozott létre. Mi a munkások ügyéi nagyon fontos kérdésnek, azt mondhatom, szívügyünknek tekinthetjük, különösen azért, mert hiszen tudjuk, hogy kisebbségi időnkb -n munkásságunk egy része nem mindig nemzeti alapon, hanem néha nemzetközi alapon állott. A felszabadulás öröme azokban ;s felébresztette a magyar nemzeti öntudatot, akikben ez még korábban fel nem ébredt és itteni munkásságunk — merem állítani - ■ száz százalékban magyar nemzeti alapon í 11. — Különösen intézkedéseket várunk a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem terén. Tudjuk, hogy a szakminiszterek meg fogják ezeket tenni. Mi nem vagyunk túlzók ebben a kérdésben, hanem 22 év mulasztását kell pótolnunk a szerencsésebb esonkaerszág me- zőgpwíaságával, iparával és kereskedelmével szemben. — Igen fontos kérdésünk a közlekedésügy. Semmi költség sem iehet sok, mert hiszen a közlekedést, mint életeret kell tekinteni, amely a magyar testet táplálja és a magyart a magyarral összeköti. Az egyik vonalunk Hárcfos&y minisiVerelnölt: már épülőben van, remélem, hogy a folyó év folyamán és lehetőleg mielőbb átadhatjuk rendeltetéáÉfnék, de hangsúlyoznom kell, azonnal neki kell kezdenünk a következő nagy építkezéseknek is Csíkszereda—Székely- udvarhely felé. — Meg kell említenem végül az adóügyeket. Rá keli mutatnom két körülményre, amely különösen súlyosam érinti a> felszabadult terület lakosságát. Az egyik kis házak adója, tehát az egy-két szobás házak adója, amely a törvény szériáit adómentes is »ehetne, de ez, meglehetősem iIlluzórikus valami. A másik kérdés, ami ez adóban súlyosan érint, az. a jövedelemadó. A földadó fix, nem is súlyos, az összes többi adó is rendben van. A jövedelemadó az, ami terhes és főleg terhes lehet. — Hangsúlyozni szeretném egész gazdatársadalmunk nevében, hogy az adónak a lényege nem az, hogy kicsi . 'agyon, hanem, hogy a jövedelem nagy legyen (ügy van!). Mi fizetünk adót, csak legyen mi után és úgy érezzük, hogy a mezőgazdasági, ipari cikkek cs árak túlságos eltolódása van. — Azt hiszem-, mindnyájunk gondolatának, érzésének adok kifejezést, ha ont mondom', hogy Erdély felszabadult magyarsága teljes szívvel és lélekkel áll külügyminiszterünk külpolitikája mellett, (Úgy van! Ugv van! Éljenzés). — Meg vagyunk mindnyájan győződve arról, érezzük és tudjuk, hogy az az ut, amelyen országunlcat vezeti, az az őszinte ha- r Itsáfí As szoros kapcsolat, amely országunkat Németországhoz fűzi. (Éljenzés, taps), nemzeti érdekeinknek tökéletesen megfelel és ceen az Utón fogunk eljutni oda, hogy majd, a diadalmas háború végén hazánk méltóképp helyezkcdJietik be az uj Európába. (Ügy vau! Úgy van! Éljenzés, taps.) — Hangsúlyozni szeretnem, hogy azok a szavak, amelyeket Délerdély kérdésében dél- erdélyi testvéreinket illetően a felhatalmazd- bí vita során mondott, mindnyájunk szivébe ért. (Úgy van! ügy van! Taps). Mi tutijuk, megértjük, hogy itten hangosan szólva, sokat beszélni délerdélyi testvéreinkről nem lehet, de tudjuk azt is, hogy mindnyájunknak van valakije odaát testvére, szülője, esetleg csak egy sir, ami ezt a két magyarságot elválaszthatatlanul összekapcsolja. (Úgy van!) és tudjuk azt is, hogy érzéseink megvannak és ha ma azt benn tartjuk rs, akkor is ezek az érzések arrafelé szállnak, amit kimondani nem akarok itten. —-■ Mélységes hálával kössö'iöm a miniszterelnök urnák, hogy alkalmat adott arra, hogy itt szemtől szembe áldhatunk. Azzal fejezem be: Isten hozta a miniszterelnök urat körünkben. Az Erdélyi Párt országos elnökének az erdélyi sorskérdéseket felölelő beszédét a miniszterelnök látható érdeklődéssel és figyelőmmel hallgatta végig. Ezután Albrecht Dezső ügyvezető-aleínök tett jelentést az Erdélyt Párt eddigi működéséről ás beszámolt a parlamenti csoport eddig végzett eredményes munkájáról. Beszédében hangoztatta, hogy az Erdélyi Párt már közei negyedmillió tagot szánjál, ami ékes bizonyítéka annak, hegy az erdélyi magyarság ma is töretlenül egységes. Az ügyvezető-alelnök részletes és minden mozzanatra kiterjedő jelentése után Kolumbán József dr. alelnök adott pontos képet az Erdélyi Párt székelyföldi munkájáról. Jelentése végén wrra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a székelyföldi erdő- és mc- zőgazdáljiodás talpraállitása érdekében tett e gondolását fokozottabb ütemben hajtsa végre. A megszállás alatt leszegényitett szé- kelység igy hamarosan talpra állhat ismét. §merem sziveSelc dobbanásáf... Ezután Bárdossy miniszterelnök emelkedett s ó'ásra s nagy figyelem és érdeklődés mellett mondotta el beszédét. A kormányfő erőteljesen mutatott rá azokra a kérdésekre, amelyeknek megoldásától a boldogabb magyar jövendő megteremtését várhatjuk. — Kedves magyar Testvéreim! A jó Indulatnak, ha szabad mondanom, a szeretetnek olyan melege áradt felém, hogy mély meghatódottsággdl mondok nektek köszönetét azokért a kedves szavakért, amelyeket. elnökötök, ügyvesető-alelnökötök és a szé- kelység ügyének intézését végző dlelnökötö'c hazám intézni szives volt. — Elnökötök» azt mondotta: áldozat volt nekem ide lejönnöm. Ezt a megállapítást helyesbítenem kell. Nincs szó áldozatról. üröm nékem, hogy itt lehetek körötökben, hogy a szemetekbe nézhetek s ezt az örö- met már hamarabb meghoztam volna mayámnak, ha a viszonyok alakulása eddig Pern kívánta volna jelenlétemet állandóan Budapesten. De most itt vagyok, hogy lássalak benneteket, hogy meghallgassam paciéit okát, — mert tudom, hogy panaszok lehetnek és vannak — hogy v^gtaiatjam a ■ anaszok orvoslásának módját, veletek együtt — értetek és r közös nagyarságc kitörő lelkes éljenzés és taps). — Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy azok közül, akik nem itt születtek. akik más országrészekben nevelkedtek, talán alig van valaki, aki nálam jobban ismer benneteket, jobban ismerné szivetek dobbanását, elmétek csillogó ragyogását s álmaitokat. Almaitokat, amelyek lekesitenek benneteket, álmaitokat, amelyek gyötörnek benneteket, álmaitokat, amelyeket a jövőről szőttük s amelyekben a mult emlékei Msértenek. Én tudom, hogy miiyen nehézségeken, milyen szenvedéseken és meg próbáltatásokon át jutottak ide. Bn tudom, hogy az erdélyi magyar nép hogyan tartotta meg nem a népi vegetativ élet, hanem a nemzeti élet színvonalán azokat az ideálokat, amelyeket ezer éven át mindig szolgál. Én tudom, hogy amikor megszűnt a magyar állami berendezkedés szerveinek működése, egy csapásra helyükbe léptek a magyarság ősi szervezetei, a magyar egyházak, hogy' átvegyék ősi feladatukat és kezükbe vegyék a nép irányításának munkáját. S mint más országrész szülöttje mondhatom nektek, az egész magyar nemzet mélyen hálás az erdélyi magyar egyházak minden egyes magyar lelkészének azért a munkáért, amelyet az elmúlt Ét éven át önzetlenül, lelkesedéssel és áldozatkészséggel végeztek. Az ő áldozatos tiszta kezükből vette át a magyar állami szervezet-gépezet újból a ti sorsotok intézését s igyekszik ezt tovább vinni úgy, hogy a közös ügyet közösen jól szolgáljuk, (Kitörő taps és éljenzés.) A mogyorsóq meqbeníósní scho senlrnok nem sikerülhet — Erdélyi problémákról beszéltetek, erdélyi problémákat hallgattunk meg. Engedjétek meg, hogy mindjárt megmondjam Nektek: Ezek a problémák nem erdélyi problémák, esek az egész magyarság problémái, épen úgy, amint pl. a dunántúli olajkutatás kérdése, vagy a kárpátaljai vizduzzasztőme- dence megépítése « fi problémátok is, — mert a magyarság elválaszthatatlanul egységes, annak megbontása soha senkinek nem. sikerülhet! (Viharos éljenzés és hé- lyeslés.) „Minden cq a maqymt tép:e..,'f- Mi tudjuk, hogy az itt élő magyarság a magyar törzs egyik ága. S engedjétek, hogy megnniijam n?kek — mi dunántúli megvárok mindig t gy tudtuk hogy a legdtisabb ága: az az ág, amelyen a leggazdagabb színekben nyílik a virág, amelyen a legtöbb, a legizesebb gyümölcs terem. (Viharos taps és éljenzés.; Mi, túl a Cunáró; mindig vjy néztük Erdélyt, mint tíi tündérkertet Tudjuk, hogy ez a tündéikért az elmúlt l‘J év alatt megváltozott g-t ont és riadva l őtt virágoság izíba, bozótos kert lett belőle, amelyben minden ág '<■ magyart tépte, minden tüske a magyart szaggatta. Nekünk az a köteisségünk, hogy űzőkért a szenvedésekért, amelyeket a sors reátok mért s ami a mi szenvedésünk is volt, mert veletek éreztünk, mert a megcson kitettség minden hátrányát mi is szenvedtük, amennyire tőlünk tellett, amennyire képességeink és lehetőségeink azt megvalósíthatóvá teszik, megadjuk néktek azt a kárpótlást, amelyet megérdemellek. „Egész Európa sorsában most dől ©! a mi sorsunk 5sf< — Elnökötök s mindkét alclnökötök körsy- nyüvé tette nekem a munkát. Mert rámutattak kérdésekre, amelyek égetőek, de mindjárt hozzátették azt is, hogy orvoslásukra már megvan a lehetőség, a szándék, sőt már intézkedések is történtek, legföljebb siettetni kell azokat. Tudom, hogy nehézségek vannak, De gondoljatok arra, hogy nehéz küzdelemben állunk s ebbe bele kell vetnünk minden erőnket, mert egész Európa sorsában most dől a ml sorsunk is, kedves testvéreim! Szembe kell néznünk ezzel a ténnyel s az ebből levonható konzekvenciákat akarnunk kell, vállalnunk keil és vállalni is fogjuk. (Kitörő taps és lelkes éljenzés!) i— A felvetett kérdésekhez, éppen azért, mert előlegeztétek nekünk azt a bizalmat, hogy megoldásuk érdekében megvan bennünk nemcsak a jó szándék, hanem az elhatározás Is, nem kell sokat hozzáfűznöm Tisztában vagyok azzal, hogy mivel tartozik ennek az országrésznek a többi országrész — engedjék meg, hogyne használjam ezt a szót: anyaország, mert ez a terület éppenolyan anyaország, mint az ország többi része! (Viharos és éljenzés és taps!) A kormány készen ál a komoly adóoenaszok eivoslására — Tudjuk azt, hogy as elezakitottsdg utolsó éveiben, — nem akarom azt mondani, hogy az első években nem —-de az utolsó években különösen, milyen megpróbáltatásoknak, sanyargatásoknak voltatok kitéve s hogy ezek mennyire Igénybe vették anyagi erőtöket, gazdasági teljesítő képességeiteket. Tudjátok, mire gondolok: az adózásra! De hozom és tolmácsolom a pénz ügyminiszter ur hozzájárulásával a kormánynak azt az üzenetét: ha komoly panaszok vannak az adózás terén, a kormány készen áll ezek orvoslására s ha letelt volna az adófelszólamlás határideje, újabb határidőt adunk, hogy mód legyen a viszonyoknak megfelelő helyes adókiszabásra. (Éljenzés és taps.) fcbben az evbers megnyílik a dédfnszereifa'vi vasútvonal — Említettétek a közlekedést, amely valóban egyik legfontosabb kérdése Erdély magyarságának, mert a közlekedés vonalai, mint életerek kapcsolják össze ezt az országrészt a többi országrésszel. Eboen a vonatkozásban is előlegeztétek a bizalmat. Meggyőződésem, hogy a déda—szeret}aivi vasútvonal ebben az övben megnyílik e lehetővé teszi, hogv a iavak és személyek