Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-17 / 13. szám

Bárdossy minís^lerelnök pénteken estebédet adott Ciano gróf tiszteletére BUDAPEST, január 16. Bárdossá László m. Mr. titkos tanácsos, miniszterelnök «£ olasz királyi külügyminiszternek Mezőhegyesre történő elutazása előtt pénteken este 8 órakor estebédjet adott a Duna palotában. (MTI) Európa politikai és katonai kérdéseiről tárgyal Ciano Budapesten POZSONY, január 16. (MTI) Air. összes szlovákiai lapuk beszámolnak Ciano gróf ofa-s*. külügyminiszter budapesti látogatásáról. Valamennyi lap római jele,ntés alapján foglalkozik az államférfiu látogatásával és nemcsak a magyar hírek római verzióit, hanem az eredeti római kommentárokat is közli, Ezek szerint szoros összefogást lát­nak a német és olasz külügyminiszter egy mást követő látogatásában. Nincs tebát kizárva, hogy az olasz külügyminiszter Budapesten az olasz—magyar »iszonyon kívül Enrópa politikai és katonai kérdéseiről is tárgyal. Az olasz-magyar megbeszélések a gyéreimet követő uj rendezésre is hatással lesznek Róma, január 16. (MTI) A „Tribuna" vezércikkében Guglialmotti főszerkesztő ezeket írja: — Az. olasz—magyar barátság a nemzet-' közi politika viszontagságai között mindig a legteljesebb mértékben fennmaradt és misem természetesebb, mint az, hogy végül a. közös fegyveres harcban is megnyilvá­nult.-— Tény. hogy valahányszor a két ország vezető államférfiéi egymással találkoznak, az együttműködés a megbeszélésekből min­dig szorosabban ■ kerül ki és jelenten már túlmegy a háború következményein és a győzelmet követő uj rendezésre is hatással lesz. Vezető olasz lap méltató cikke Magyarországról Milánó, január 3 6. (MTT) A „Popolo tli Italia“ különtadóeitója, aki Ciano gróf k,ü- 1 ön vonatán utazott, több Hasábos tanúsítás­ban számol be az útról és a fogadtatásról. Lelkes & színes szavakkal írja le a buda­pesti fogadtatást és kiemeli, hogy a magya­rok arra boldogságot sugárzott, — Magyarország egyike azoknak az álla­moknak, — írja — amelyek á legjobban érzik az nntibolsevista küzdelem értelmét, annál az egyszerű oknál fogva, mert Ma­gyarország a saját bőrén tapasztalta a bol­sevista kísérletet. Magyarország a legke- vésbbé sem Habozott akkor, amikor jmiius 27-ikén a tengely oldalára állott a háború­ban. Ettől fogva ösztönösen érezte, hogy melyik oldalon van az igazság és az nj vi­lág reménye. A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy a bolsevistaellenes háború és általában a mostani háború milyen súlyos, talán a vi­lágtörténelem egyik legnehezebb, legnagyobb háborúja. A magyar nép mindezt tudja. Magyarország mindig fegwerbeszállt akkor, amikor a nyugati civilizációt romboló erők fenyegették és a jövő tavasszal még több emberrel áll majd fegyverbe. Tasnádi Vagy "András hálás köszŐnéíeít mondott a szívélyes üdvözlésért. Hangoztat­ta, hogy a birodalmi gyü’és alelnökónek a szavai nemcsak a két nemzőt barátságát tük­rözik vissza, hanem a bajtársiaeság érzépét is, amelyet a maga részéről iga/, szívvel vi­szonoz, A frázisok, hazugságok, félmegoldá­sok és kényszerű megegyezés ideje •— mon­dotta többek között — lejárt. 3fa Európá­ban csak két szónak van lél jogosultságit, igen, vagy nem, — Vagy támogatunk egy irányzatot tel­jes szivünkből, vagy küzdünk ellene min len erőnkkel. Mi magyarok, teljes MeggyösodAs- sel, félreérthetetlen igennel veszünk részt az uj Európáért folyó gigászi küzdelemben, A szabad népek uj Európájáért küzdünk, nmt'y az igazságosságot és az érdekek kiegyetd'tö- dóséit jelenti. Jelenti százmillió emberhez méltó sorsát, tiszta, nemes nemzeti kultúrá­ját, békés és gazdag fejlődését, — Mi magyarok büszkék vagyunk, hogy ebben a harcban részt vehetünk és a .hatal­mas baráti német nép oldalán küzdhetünk a közös célokért. Tttsnárfi Nagy András előadása Délután ti órakor Tusnádi Nagy- And. ó- az egyetem aulájában előadást tartott .,A magyar alkotmány szelleme“ címmel. Ej er­barmt egyetemi tanár, az egyetem prorektorá üdvözölte Tusnádi Nagy Andrást és hangoz­tatta, hogy benpe a baráti magyar nép egyik legkiválóbb férfiút üdvözli. Tusnádi Nagy András ezután megtartotta előadását,’ amelyet a hallgatóság feszült fi­gyelemmel kisért. Lehetetlen, hogy as nj Europa jogrendje hatástalan maradna, a nagy európai közös­séget alkotó szabad népek belső jogrendjére. A jövő alakulását minden bizonnyal min­denütt befolyásolni fogja ennek a nagy kö­zösségnek a szelleme. Kétségtelen azonban az is, hogy as egészséges életet élő fejlő­dés csak úgy képzelhető el, ha egyes népek értékes sajátságaikat megőrizve, ezekre az értékes sajátságokra támaszkodva illesz­kednek bele az európai közösségbe s ezeket fenntartva, süt erősbitve építik jövőjüket. Nagyon bölcsen mondotta Kreisler állam­titkár ur Budapesten tartott előadásában: „Az európai közösségnek a jogrendje tehát azokat az' erőket ápolja, amelyeken nyug­szik: a népeket. Nem szabad, hogy ezt a való világtól idegenül, egy homályos való­ságérzések nélküli mesterségesen nivelláló a természetesen fejlődött legjobb erőket megsemmisítő világpolgári gondolat javára aláássuk. A népek sajátosságait meg kell őrizni és igyekezni kell fejleszteni, mert ez a személyiségük, a személyiség pedig az élet, s Európának élő népekre van szük­sége.“ Benne van ebben a megállapításban a fej­lődés szükségességének gondolata, de benne 19 4 2. J AN U A VL 17 van az is, hogy ennek ff- fejlődésnek nem szabad gépies unif ormizálódásn ak lenni, amely megöli a népek lelki egészségét Amikor a magyar alkotmányról elmélke­dünk és annak jövőjével foglalkozunk, ál ­kor is est a két szempontot kell szem előtt tartam. Nem mondhatjuk azt, hogy alkotmányunk minden egyes részletéhez, mint érinthetet­len szentséghez ragaszkodunk, viszont hiba lenne, ha olyan változtatásokat akarnánk lenni, amely alkotmányos felfogásunk sok évszázados szellemét érintené és alápelveit felforgatná. A mi alkotmányunk történelmi alkot­mány, amely a jogfolytonosság talaján nőtt. fejlődött és mindenkor rendelkezett a való­di alkotmány valamennyi kellékével. A nemzet akaratának megnyilvánulásé, nélkül — a nemzetet megnyugtatóan — a nemzetet érintő nagy dolgok nem történ­hettek'. a. jövőben is aligha történhetnek. Bizonyos, hogy már ezer évvel ezelőtt a honfoglalás végén és a vérszerződésben hangzik a nagy elv: „semmit rólunk — nélkülünk“, amely elv azután mint a nem­zet önrendelkezési jogának az elve, mint a nemzeti szabadság elve vörös fonalként hú­zódik végig nemzeti históriánkon, i Megtartó erő volt számunkra ez' a lélek, ' udjuk. de tudjuk azt is, hogy megnyilvá­nulásának, érvényesülésnek túlzásai sokszor hajt is okoztak. Az egyesek túlzott sza­badsága a közösség számára és, ha — kü­lönösen válságos időben — nem volt köz­ponti erő, amely ezeknek a túlzásoknak kártékony érvényesülését akadályozza, ak­kor ezt a nemzetnek kellett — olykor ször­nyen — megszenvednie. Mégis meg tudtunk állni, mert tudtunk regenerálódni. Nem pusztultunk el, írtért nem vénhedtünk meg. Ami igazi nemzeti érték, azt megőriztük és megőrizzük a jö­vőre is. de non hunyjuk be szemünket és nem zárjuk be fülünket a mindenkori Ma szükségességei előtt sem. Ragaszkodunk hagyományainkhoz, de tudunk megújulni is Nem öregedtünk meg, mert képesek vol­tunk uj ideákat felvetni és azokat nemzeti, lényünkben, vérrendszérünkben a gyökér- szálakig fölszivni. ‘ A magyar alkotmány nemcsak történeti alkotmány, hanem hajlékony és az idők törvényeihez simuló alkotmány is, amelynek legújabb intézkedései a kivételes hatalom­ról a kormánynak igen széles jogkört adó újabb törvények. Ezért lehetséges alkotmá­nyos rendünk pusztító megrázkódtatások nélküli fejlődése és a nemzeti erők épség- bentartása. Ez egyik alapja nemzeti jövőnk biztató ígéretének.. Előadás után az egyliegyült közönség so­káig ünnepelte az előadót. Az előadásért is- - bét Hierbaum prorektor mondott köszönetét. Ritka szép 9f\ vénlány^ ! Kérdezze csak meg barátait, akik látták. ífoinsifi utoljára pergeti a ROYAL filmszínház. Holnap délelőtt 11-órakor matiné 2g3Ö !\em leüld üzenetet a pápa a délameríkai álBaiiiofc népeinek A magyar-német testvéri sorsVözösség el­mélyülését szolgálja Tasnádi Nagy András berlini látogatása Berlin, jan, 15. (MTI.) Délben a Né­met—magyar Társaság az Adlou szál'óban .villásreggelit adott Tasnádi Nagy András elnök tiszteletére. Délután látogatást tett Meissner állanun;- nifiztemél. Este 6 órakor a Német—magyar Társaság saját helyis ég eilen fogadást ren­dezett Tasnádi Nagy András tiszteletére. A fogadáson Gleise von Ho.-stenau ny. vezér­őrnagy, a Német—magyar Társaság elnöki meleg szavakkal köszönő Te Tasnádi Nagy Andrást. Hangoztatta, hogy azóta, amióta két évvel ezelőtt a Német—magyar Társaság megnyitó ülésén Tasnádi Nagy András utol­jára Berlinben volt, történelmi eseményei? vonultak át a világ színpadán. Akkor a meg­nyitó ülésen sok szó hangzott el a hagyomá nyos német—magyar barátságról. E két év alatt a kél nép hagyományos barátságát az újból közösen kiontott vér pecsételi meg. A magyar katonák az ősi bolsevista ellenség el­len a német katonákkal vállvetve küzdenek é’. régi, tiszteletet érdemlő zászlóiknak újabb dicsőséget szereznek. Berlin, jam. 16. (MTI.) A Német—Ma­gyar Társaság meghívására Berlinben tar* *-za­kódé Tasnádi Nagy András, képviselőházi elnök pénteken délelőtt t látogatást, , tett Weizsäcker külügyi államtitkárnál,. Schwerin von Krossigk pénzügyminiszternél cs Zschintseh kultuszminiszteri államtitkárnál. Délben Goring Hermann birodalmi tánor­Ezután egy percnyi néma csenddel adó­zott az Oroszországban hősi halált halt ma­gyar ás német katonák emlékének. • Tasnádi Nagy András o.nök megindu'tan mondott köszönetét a me'eghangu üdvözlés­éit. Amikor 1940. tavaszán — mondotta — rész tvettem a Német—magyar Társaság megalapításán és szívből üdvözöltem a tár­saságba tömörült kedves német barátainkat kifejezést adtam a német nép iránt érzett igaz barátságnak, tiszteletnek és csodá,latnak. Azóta ezek az érzések és gondolatok csatc fokozódtak. A baráti érzések testvéri érzé­sekké erősödtek, a tisztelet és csodálat meg­növekedett bennünk annak az erőkifeszitésn ?k a láttára, amelyet a hatalmas német nép és Vezére Európa, sőt az egész világ kultumé. yennek érdekében kifejtett és most is kifejt Éppen ezért a német nép iránt érzett bánáti érzésünk, a tisztelet és csodálat azóta csak elmélyülhetett. Beszéde végén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az egyesületek cél­jaikat el fogják érni. nagy, a német birodalmi gyűlés elnöke a berlini repülők házában 80 terítékes villás- reggelit adott tiszteletére. A magasabb fel­adat miatt akadályozott tábornagy helyett Stauss államtanácsos, a birodalmi gyűlés al­elnökié látta el a házigazda tisztét és a vil- l'ásreggeli során meleghangú felköszöntífjen üdvözölte vendégét-. Vatikánváros, január 16. (OFI) A Vati­kánban határozottan megcáfolják azokat a külföldön elterjedt híreket, amelyek szerint a pápa a riói értekezlet alkalmából üzene­tet küldött, vagy szándékszik küldeni a latinamerikai államok népeinek, (MTI) Vargas brazil elnök az amerikai országok szolidaritásáról Rio de Janeiro, január 16. (DNB) A riói értekezlet megnyitó ülése alkalmából Var­gas elnök valamennyi amerikai ország szo­lidaritását hangsúlyozta. Az értekezlet programja tekintetében Vargas megállapította, hogy Brasilia terü­lete minden arasznyi darabját megvédi minden betörés ellen és nem engedi meg, hogy területét és vizeit támaszpontul hasz­DÁVID LÁSZLÓ ELŐADÁSA A VILÁGIAK TEOLÓGIÁJÁN Kolozsvár, jan. 36, Péntek este tartotta meg előadását a Világiak Teológiája kated­ráján Dávid László dr.., az egyházmegyei tanács előadója. Az előadó mindenekelőf. tisztázta a szétszórtan élő magyarság kérdé­seinek alapvető fogalmait, majd az egyház­megye idevonatkozó munkájának céljairól és nehézségeiről adott képet Rámutatott a kérdés nagy nemzeti fontosságára, mert csak Istenben bízó, erkölcsileg magasabb színvo­nalon élő magyarok tadnak eleget tenni a magyar küldetés parancsának őrhelyeiken Dávid dr. a kérdésről még egy előadást tart s abban a nemzeti, egyházi és erkölcsi vonat­kozásait részletesebben fejti ki. Az előadó ♦ Veress Ernő pápai kamara« vezette be me­leg szavakkal. A Világiak Teológiájának Lg közelebbi előadása január 23-án lesz a meg­szokott időben, amikor Rejcd Tibor dr. be­szél az egyházmüvészetről vetített képekkel. Hálhassák a baráti nemzetek ellen irányuló támadásra. Az értekezlet munkatervének második- része tekintetében Vargas kiemelte az ame­rikai népek gazdasági együttműködését. A feladatok egyenletes felosztásának szüksé­gességét hangoztatta, nemcsak a fegyveres viszály tartamára, hanem az egész világ számára az igazságos béke visszatérésére is. (MTI) A kolumbiai kiküldött javaslata STOCKHOLM, január 16. (DNB) Mint az Associated Press jelenti, a riói értekezleten a kolumbiai kiküldött határozatot terjesz­tett be. amely azt követeli, bőgj- Pélame- rika szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait a tengelyhatalmakkal. (MTI) L'ndberohet műszaki tervezet k«dol<-oz~savtI b'ztík meg Genf, jan. 16. (DNB.) SUmson, hadügy­miniszter a sajtóértekezleten közölte, hogy Lindbergh ezredest egy műszaki tervezet ki­dolgozásával bízták meg. Lindbergh nem mint tiszt, hanem muri polgári személy fog dol­gozni. (MTI.) A szerkesztésért felel: NYIRÖ JÓZSEF. A kiadásért felel: J E N E Y LÁSZLÓ, Szerkesztőség, kiadóimat«! és nyomda: Brassal-utea 7. sz. Telefon: 1508. Posta- takarékpénztári csekszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Göring tábornagy villásreggelit adott a maayar vendég tiszteletére Nyomatott a Lapkiadó Részvény társaság korforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Pável Miklós•

Next

/
Oldalképek
Tartalom