Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

P é a í e & 1042. i mm Măr-v-wxwcionas fcGayvtăraţtf f&DAPS&T- ,\fe P A RL.t X E M ^ Bgr^ ejî ff: /" r y Mra iz fillér eiöfizetesi arak: i hora 2.70, nb­GTXD EVKE 8. FEL ÉVRE 16, KGESZ EVHE » PENGŐ. — POST ATAHAREK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ U £ S Z V E N YTARSASAG 1'ZLKtőS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZS E F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADţTNK VISSZA Pannonia köszönti Rómát Egy héttel Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter hivatalos magyarországi lá­togatása után érkezett Budapestre Ciano gróf olasz külügyminiszter. A tengely veze­tő államainak külügyminiszterei Kormányzó Urunk és a magyar kormány meghívásának tettek eleget s ha a magyar főváros a ma­gyar vendégszeretet hagyományos szívélyes­ségével és a magyar szív forró szeretetével, * magyar lélek emelkedett ünnepélyességé­vel és lelkesedésével fogadta a nagy, baráti hatalmak áliamférfiadt. bizonyos, hogy a nemzet nagy vendégei a bajtársi érzések e megnyilatkozásaiból kiolvasták a magyar nemzet igazi érzéseit és őszinte akaratát az uj Európa megteremtéséért folytatott ke_ resztes hadjáratban. Bizonyos, hogy ei a két látogatás törté­nelmi jelentőségű. Történelmi fontosságúvá avatják azok a történelmi kapcsolatok, ame­lyek Magyarországot a múltban Németor­szághoz és Itáliához fűzték, a jelen törvény- szerűségei és a jövendő szükségletei. Rib­bentrop birodalmi külügyminiszter látogatása alkalmával már utaltunk a magyar—német kapcsolatok történelem formáló erejére s most ugyanezt a kedves kötelességet teljesít, jnk, amikor az évezredes magyar—olasz kapcsolatok gyönyörű távlataira mutatunk' rá. Gyönyörű ez a történelmi távlat : a ma­gyarság és Európa sorsközösségénefc gyöke "rei mutatkoznak meg benne. Az ázsiai pusz­tákról érkező nomád és lovas nép ezen a földön nemcsag otthont talált, de Pannonia rögein ismerte fel annak szükségszerűségét, hogy nyers és zaboiázatlan lelkét el kell je­gyeznie a legszentebb és legmagasztosabb eszménnyel, az Európát már meghódító krisz­tusi hit törvényeivel A középkor két pólusa közül Bizánc talán közelebb esett volna Magyarországhoz, de Szent István nagy ál­lamférfini bölcsessége a magyar hivatástu­dat és magvar küldetés felismerésében Ró. máit választotta. A II. Szilveszter pápától kapott Szent Korona a magyar nép és Eu­rópa örök frigyének jegygyűrűje. A krisztusi hit és latin szellem szépsége szegélyezi az Európában elhelyezkedett magyarság első öntudatos lépéseit Európában s azóta — hányszor bizonyították már a történelem lapjai! — a megtért ezer éven ke­resztül a Keletről Nyugat felé özönlő bar­bárok támadásait fullasztotta a nemzet ki­öntött vérének tengerébe. Védte Nyugatot és védte — Rómát, a keresztény hit felleg­várát. A nemzetnek évszázadok ■ valóságos máso­dik anyanyelvinek vállalta a latint s ami­kor a középkor végén a Rinascimento uj éle­tet fakasztó szellői a szellem és művészet legszebb virágait fakasztották Itália földjén, a régi latin emlékek kincsét rejtő Pannónia rögein élő magyarság lelke újra kitárult a legkékebb ég alól érkező. fuvákuak előtt. A nemzet szellemi elitje évszázadokon át Itá­liából hozta biza a hideg Pannóniába a ko­rokat formáló szellemi erőket s természetes volt, bogy a magyar szem akár a békésebb korszakokban, akár a megpróbáltatások sú­lyos éveiben, sokszor igazodott Róma felé. S az njabb korban is hányszor adta bi­zonyságát a magyar nép annak a mély és őszinte együttérzésnek, amely a magyar szi­vet áthatotta Itália iránt. A latin szellem ajándékait régi. nagy tartozás késői tör lesz. téseképen az olasz szabadság zászlójáért, ki­ontott magyar Vér fizette s ha a világhábo­rúban a sors ellenfelekké is tette az államo­kat. a két nép lelkében as ellenséges gyű­lölködés alantos érzése egy pillanatra sem hatalmasodhatott el az évezredes lelki össz­hang hagyományainak éló ereje mellett. Sőt, a világháború után, épp az uj olasz Rinas-: cimento vezére, Mussolini volt a^első euró­pai államférfin, aki igazságot követelt a méltatlanul rabságba döntött magyar nem­zetnek. Ciano gróf a Duce egyik legbizalmasabb munkatársa, ismerője és végrehajtója azok­nak a nagy elgondolásoknak, amelyek a fa­sizmus tisztító füzében megujhodott olasz nép vezérét az elnyomott-, és kisemmizett népek jogainak kiharcolásában áthatják. A magyar nép jól ismeri a fasizmus célkitűzé­seit és a maga nemzeti megújhodásának ha­talmas erőket megmozgató folyamatában a testvéri együttérzés melegével kísérte annak minden állomását Ciano gróf személy sze­rint is kedves ismerőse már a magyar nép. nek. Három évvel ezelőtt már vendége volt a magyar földnek és a mostani fogadtatás nagy ünnepélyessége, egetverő öröme nem­csak a baráti nemzet államférfhíjának, ha­nem az ismert és a hűségéről már próbát is tett barátnak is szólott. Az a nagy, törté­nelmi fontosságú szerep, amelyet Ribben­trop német, birodalmi külügyminiszter mel­lett, Ciano gróf betöltött a magyar sors jobb jövendőjének megalapozásában és előkészí­tésében. régi történelmi hagyományokon ala­puló, de uj célokat szem előtt tartó kapcso­latok megpecsételése volt. Amikor Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter csütörtök esti pohárkö- szőntőjében klasszikus tömörségű és gyönyö­rű olasz szavakkal a magyar nép háláját fejezte ki a baráti Olaszországnak és Ciano grófnak, a két nemzet, » német Birodalom mellett az uj Európáért uj vérszerződésben uj keresztes háborút viselő olasz és magyar nép uj sorsközösségére utalt. S ez a sorskö­zösség abban teljesedik ki, hogy nemcsak a hit. és nemcsak a szeltem közössége, ha­nem a* uj életet formáló erők vérrel és vassal megkeresztelt kapcsolata, S ennek a kapcsolatnak, az nj világrend­ért egymásra talált tengelyhatalmak vérszer. zódésének megteremtésében magyar állaim- férfin is szerepet játszott, kijelölve azt az utat, amelyen a magyarságnak a felemelke­désig el kell'jutnia. A német birodalom külügyminisztere után most az olasz birodalom kiküldöttjének is látnia és éreznie kell azt a komoly és szent elhatározást, amely az egész magyar nem­zetet eltölti nemzeti és európai hivatásának betöltésében. E pillanatban, amikor a moszk­vai paktumban az önzésében és hatalmi té­bolyában erkölcsöt és határt nem ismerő brit oroszlán a szovjet medvének szolgáltatta ki Kelet, és Középenrópát, a magyar hiva­tástudat és a magyar kötelésségvállalás nagy erőpróbájában az európai vonatkozások ál­lanak előtérben. A magyar nemzetet és a magyar náp minden gyermekét megnyugvás és bizakodás tölti el jövőjét illetőleg, ha figyelembe veszi, hogy Ribbentrop német külügyminiszter budapesti látogatása után egy sulvos szavú német lap azt a nágy horderejű megállapítást tette,, hogy „Magyar- ország feltámadása csak kezdetét vette és távolról sem jutott, még el a befejező ered­ményhez“. Ciano gróf olasz külügyminiszter csütör­tök esti pohárköszöntője is meleg és benső­séges hitvallás volt a modem civilizáció hajnalhasadásakor megpecsételt magyar és latin összetartozás tudatának. A magyar lélek hűségét és önzetlenségét világította meg, amikor arra utalt, hogy a magyar és olasz népet ..nem alkalmi érdekek, hanem eszmei erő egyesítette századokon ,i.i több­ször“ — aminthogy a legszorosabban v*n nemzeti célok elérésén kivü! most is a leg. teljesebb önzetlenség és a legnagyobb áldo­zatot is vállaló áldozatkészséggel veszünk részt ebben a mai keresztes hadjáratban, amelyre „kiterjedését és reménységét tekint ve, a világtörténelem nem ismer precedenst“. Ebben a háborúban a magyar hivatástudat ismét régi kötelességét teljesiti: védi ha kell, utolsó csepp vérig, a Kelet sötét és baljós erőinek martalékául szánt- Európát, benne Rómát és Krisztus keresztjét és a Lajtha vonalán tuli Európában a keresztény kultúra és civilizáció minden nagy eredmé­nyét, a hit és a család szentségét, a jog és igazság eszményét. A magyarság a Ciano gróf pohárköszön­tőjében elhangzott szavak szerint ,.híven történelmi küldetéséhez“ vesz részt a meg­semmisülés ellen védekeeő Európa nagy küz­delmében, az eszmék és a fegyverek meg­szentelt, szövetségében és történelmi külde­tésének parancsát, követi, amikor az uj Eu répában a maga nemzeti célkitűzéseinek gyümölcsbe érését is bizakodva reméli a közös győzelemtől. Attól a győzelemtől amely Ciano gróf hittel és erővel teljes szavaiban ilyen szilárd meghatározást kapott: „Hadseregeink vitéz­sége és vezéreink lángelméje biztosítja szá­munkra a győzelmet, a világ számára pedig az igazságos békét. S a magyar szív dobbanása kérhet-e szebb és drágább ajándékot a történelemtől és a sorstól, mint töretlen útja végén a békét, az igazságot és erkölcsöt szolgáló rend bé­kéjét. S abban azt az Európát, amelyben múltjának hiven megőrzött hagyományai szerint legeredményesebben töltheti be év ezredes küldetését a hit és a szellem vedel, mének, őrzésének, felvirágoztatásának szol­gálatához méltó szabafl magyar élettérben? 99* Itália és Magyarország »séges baráti viszonyán semmi sem változtathat“ — mondotta Bárdossy miniszterelnök csütörtök esti pohárköszöntőjében „A magyar barátság mindig sarkfcöve volt az olasz poliliicának ‘ hangoztatta Ciano gróf olasz külügyminiszter válaszbeszédében Leírhatatlan lelkesedéssel és szeretettel fogadta Budapest a barát! olasz nemzet külügyminiszterét A főváros lakossága, ameiy Ciano grófot három évvel ezelőtt történt láto­gatásakor már megismerte és megszeret­te. rendkívül meleg ünneplésben részesi- tette az olasz külügyminisztert. A keleti pályaudvar érkezési oldalát, úgy mint Ribbentrop birodalmi külügyminiszter lá­togatásakor, ünnepélyesen feldíszítették. A Baross téren és az állomásépület előtt óriási árbocokon hatalmas olasz és ma­gyar nemzeti szinü lobogók lengtek. Az állomáson és a pályaudvar környékén már a kora reggeli órákban gyülekezett az ünneplő közönség. Kilenc órakor a rendőrök kordont vontak és e mögött helyezkedett el a fogadtatás alkalmából megjelent óriást embertömeg, amely a nagy hideg ellenére is a fényes fogadta­tás utolsó mozzanatáig kitartott helyén, A pályaudvarra érkező előkelőségeket Bárcziházi Bárczy István miniszterelnök ségi államtitkár. Teleki Gyula gróf kö­vetség! tanácsos, a külügyminisztérium protokollfőnöke és Szép László minisz­terelnökségi miniszteri osztályfőnök fo­gadta. Hegérkezik a különvonat A pályaudvar . tornácán Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter várta olasz vendégét. A vonat megérke­zésekor a perionon volt Bárcziházi Bár­czy István miniszterelnökségi államtitkár. Horthy István államtitkár, a MÁV el­nöke és Teleki Gyula gróf a külügymí nisztérium protokollfőnöke. Pontban 10 órakor a rendőrzenekar rázendített a Hunyadi indulóra és lassan begördült a különvonat a pályaudvarra. Amikor Cia­no gróf mosolygós arca [eltűnt a szalon- kocsi ablakában, a megjelentek meleg él­jenzésben törtek ki Bárdossy László miniszterelnök esküi üayminiszter üdvözölte elsőnek az olasz külügyminisztert. Szívélyesen kezetráz- tak és pár pillanatig Mosolyogva beszél­gettek. Ezután Ciano gróf bemutatta kí­séretének tagjait Bárdossy Lászlóinak. majd a kölcsönös üdvözlések után bevo­nultak a fogadási csarnokba. Itt a ma­gyar miniszterelnök és külügyminiszter mutatta be a fogadásra megjelent szemé lyiségeket, akik közül azonban sokkal már mint régi ismerősével fogott kezet Ciano gróf. Ezután Teleki Gyula gróf protokollfőnök bemutatta a diplomáciai testület íagjeit. Az olasz külügyminiszter néhány szót váltott velük. BUDAPEST, január 15. Mugiar Távirati Iroda jelenti: Pia no gróf olasz, külügyminiszter a Kormányzó Ur Üföroéltósága és a magyar kormány meghívására többnapos hivatalos látogatásra csütörtökön •léu>lőtt Budapestre érkezeti. Az olasz külügyminisztert a Keleti pályaud­varon fényes ünnepséggel fogadták és üdvözlésére Bárdos,sy László minisz­terelnök és külügyminiszterrel az élükön megjelent a kórraány valamennyi tagja, ott voltak az ország legfőbb polgárai és katonai vezetői, a kommu­nista ellenes egyezményhez csatlakozott államok Budapesten akkreditált kö­vetei, diplomáciai képviselői és vezetői, a diplomáciai testület sok tagjával együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom