Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-11 / 282. szám
r^eiMTs iirsMQ Véres eseményekben bővelkedik a FüSöp-szigetek Sxokodotlan lázadások és hrbcruk fark'iljók a hedászati szem* pontból rendkívül jontos szigetcsoport történetét A távirati irodák jelentései szerint japán ejtőernyős csapatok és tengerészek halalmuk- ba kerítették a Fülöp-szigetek néhány na- agobb szigetit és birtokukba vették az Egye- sitit Államok egyik legszámottevőbb tengerészeti és katonai támaszpontját. A brr világszerte nagy feltűnést keltett, inert a Roosevelt-féle háborús párt viselkedése után alig lehetett arra számítani, hegy a „Philippine Islands“ oly könnyű zsákmányává válik a japán csapatoknak. Az amerikai magyarázatok még hiányoznak, de bár is. tovább.! Bauan, Lipa, Argao, Lovag, Sa- tanges, Carcar, Cebu, Barili és San Carlos. Egy kis történelmi visszapillantás A Fülöp-szigetek történelme tele van a legvéresebb fejezetekkel. Elsőnek Magelhaes szállott partra 1521 március 17-én a mai Mindanao szigetén. Halálát azonban nem itt leite, hanem Macian szigetén, ahol a bennszülöttek ölték meg a múlt idők egyik legnagyobb ulazó-féifedezőjét, Magelhaes a Fülöp,Ví> . W , tL j szigeteket Szent Lázár szigeteinek nevezte el. milyenek ® «egyenek azok, azon a tényen, 1 '. , , hogy „keltet németjei« egyszerűen lerohamozl j '-í' ták ezen a "ponton a* USA-t, már semmit sem változtathatnak 7083 sziget! A Fülöp-szigetek n keletindiai srfgettenger legészakibb szigetcsoportja és nem kevesebb, mint 7083 kisebb-nagyobb szigetből áll. Ezek közül ma 2441 szigeten vannak emberi tölte- ATések. A szigetcsoport területe 206.310 négyzet- 1 kilométer. Legnagyobb szigete Luzon, majd | M ndanao, Samar, Panay, Palawan, Negros, Mmdoro, Cebu és Leyte. A többiek már ki- •obb kiterjedésüek. Rendkívül érdekes ezek- • k a szigeteknek erősen tagozott, korall- -l:onyo6 partvidéke, valamint hegyalkata, ímely festői szépségűvé varázsolja a Fi- appteákat. A szigetcsoport nem szűkölködik vulkánokban sem, amelyek közül az Apó és Calayo a legnagyobbak. Működésűk követőében gyakori a földrengés. A földlökések a Luzon szigetén felépült Manila fővárost már több Ízben rombadöntötték. Folyói közül a legnagyobbak a Cagayan, Pampangan, Agnr, Chico, a Rio Grande de Mindanao és az Agusan. Éghajlata trópusi és óceáni. Szinte art lehetne mondani: az örök tavasz ho- '•ája, mert hőmérsékingadozása alig 3—5 fok. Két évszaka van: száraz & esős. Az esős évszak idején gyakran pusztít a Fülöp-szigetek felett a tájfun, a colla és több más fajta forgósad. Manilát például 1865-ben és 1882- ben majdnem főidig rombadöntötte a tájfun. Növényzete trópusi. Különösen gazdag a különböző orchideákban, de vannak pálma, fü- -u*r, banán haraszt, sőt a nyugati részeken fenyőfáiéi ia. Állatvilága Plég gazdag. Harmincegy féle emlőse van, közülük a majomvilág van a legjobban képviselve. Szarvas- űfflék, novare vők és félmajmok egészítik ki art az állatvilágot. Ragadozói nincsenek. Kínaiak, japánok, malájok, negritok és más bennszülöttek... A Fülöp-szigetek lakossága mintegy 13— 14 millió lélek. Ebből fehér mindössze 32.000, kínai 90.000. A j apának száma pillanatnyilag ismeretlen. Az utolsó évtizedekben azonban válságos kis japán honfoglalás színhelye nőit a fontosabb szigetek területe. A többi bennszülött malájt és negrito. Nevezetesebb maláj i törzsei a tagál, visaya, iloco, igorrota, pangasina és eagaya. A fehérek közűi több, mint 20.000 amerikai, a többi különböző nem- jwtíségüekből, főleg angolszászokból, boülan- dusokból tevődik össze. Legsüiiibben lakott szigetei Luzon, Panay, Cebu, Mindanao és Leyte. A lakosság főfoglalkozása a földművelés és a házüpar sok fajtája. Főtermékek « kender, cukor, kávé, rizs, kopra, dohány és az indigó. Alattenyésztéae az utóbbi évtizedekig jelentéktelen volt, de az Egyesült államok mindent elkövettek az állattenyésztés fejlesztésére. Ma már nagy ló és szarvasmarha tenyészete van fe különösen híresek kacsái. Bányatermékei közül a legnevezetesebbek a szén, vas, arany, ezüst, platina, réz, ólom, mangán, cink, kén és petróleum■. Ez az, ami a Fülöp-szigeteket különösen értékessé teszi birtokosuk számára. A háziipar főbb «fel :ei a gyékény, vászon, szőnyeg, csónak, szív'ii- és a fafaragványok. Nyolcvanhárom lapot olvashatnak a szigetek lakói Az fJ, S. A. a 'Fül öp-szigeteket 36 közoktatási kerületre osztotta. Uralkodó vallás a rőmtsi katolikus. Hírlapjainak száma 83, ebből SJ migoL, 21 spanyol, 20 bennszülött, 13 pegye- nyelvi és 6 kínai. A legfőbb törvényszék és az igyetcm székhelye Manila. A kor- mányozás élén a főkm-mányzé (a Philippine Coramision elnöke) áll. Két törvényhozási há. za van, azonos szánni fehér és bennszülött ta gokkal. Minden provinciának egy-egy kormányzója van, ezeket 32 provinciában a nép réka ztja, hatban pedig a főkormányzó nevezi ki. Péazegysége a füippino dollár, amelvnek állandó értékét aranyfedezet biz.to. sit.ja. Legnagyobb városai a festőién szép helyim épült Movila, amely egyúttal főváros a második spanyol expedíciót vezette az örök tavasz honába. Ettől az időtől kezdve a szigetcsoport története a szakadatlan háborúk és lázadások sorozata, 1573-han a Icinai halótok, majd ft’ angolok és hollandok tettek kísérletet arra, hogy elrabolják a szigetcsopor. tot a S) anyátoktól, de sikertelenül. A spanyolok ezután háborítatlanul birtokolták a területet 1898-ig, amikor a spanyol—-amerikai. háború sorsával együtt eldőlt a Fülöp- szigetek kérdése is. A közbeeső időkben azonban szinte állandósultak a szigeteken a belső lázongások, ame'yek rendkívül sok áldozatot követeltek. /■ spanyol—amerikai háborút követő béke a szigeteket az amerikaiak birtokába juttatta 20 millió dollár lelépési dij fejében, de az V rS. A. ennek ellenében sem tudta mindmáig megszüntetni azokat • függetlenségi mozgalmakat, amelyek e szigetek történelmének legjellegzetesebb mozzanatai. A harmincas években Amerika politikai körei sokat foglalkoztak a Fülöp-szigetek sorsával. Volt egy idő. amikor Roosevelt egyenesen fel akarta adni a Ftilöp szigetek katonai támaszpontjait. Az amerikai törvényhozás 1934. május elsején a Filipjnn- kérdest azzal oldotta meg, hogy tiz cv elteltével, tehát 1944. május elsején a Fülöp szigetek visszanyerik függetlenségüket, az amerikai haderőt visszavonják s a következő újabb tiz év alatt döntenek a Manilától északra 50 mérföld távolsághaja levő Okm- gapo és Cavite támaszpontok helyzetéről. A szigetcsoport hadászati jelentősége A Fülöp-szigetek hadászati jelentősége abban van, bogy a legfontosabb összekötő állomás Amerika és Kina között. Ennek a nagyjelentőségű kereskedelmi útnak biztosítására vette birtokba a>z USA a Haváji ingeteket és vásárolta meg a spanyoloktól (Inam szigetét. Mindkét helyen hatalmas tengerészeti és légi támaszpontok épültek A katonai szakértők úgy tudják, hogy Amerikának a Fülöp-szigeteken 12 hatalmaz légitámaszpontja volt és ugyanakkor egyike volt a legjobban felszerelt flottabázisok, nak is. Hogy Japán mégis hogyan tudta olyan „simán“ és — amint ft császári hadi jelentés mondjál — veszteség nélkül megazállani, pillanatnyilag még nem lehet megmagyarázni. Annyi azonban bizonyos, hogy Japán hatalmas katonai sikerként könyvelheti el az eredményt m k ADAKOZZUNK st 99.000 sr. cseltklafion a Főméltóságu Kormányzóné téli segélyakciójára Huszonnyolc beţiei a csapással megqyi 9(c O ált G*ro$V község öreg koTécsmesVerél Hét községet jártak be a esendőtök, amíg a gyilkost megtalálták. Az áldozat asztalán felejtett pipa árulta el az elvetemült rablógyilkost Kolozsvár, december 10. Borzalmas módon elkövetett ra blógyilkosság tartotta néhány napon keresztül izgalomban a Szamosnjvár közelében lévő Girolt község tekosségá1. Bezárt, lelakatolt lakásában huszonnyolc sebből vérezve, holtan találták a 79 éves Fán tv Máté kovácsot. Már az első pillanatban látszott, hogy a magánoson élő kovács rablógyilkosság áldozata lett, A halott mellett ott feküdt egy véresnyelü balta, amellyel e«s elvetemült gyilkos az áldozat fején 28 ütést ejtett... Az. egyszerű lakás bútorzata pedig össze-vissza dobálva, amiről arra lehetett következtetni, hogy a tettes pénz után kutatott... A bűntényt nyomban jelentették a negyiklódi csendőrőrsnek, amely nyomban megkezdte a vizsgálatot s kedden estére eredményesen be is fejezte. Késre került a gyilkos is Rostás János dengetegi 46 éves roetakéssntő cigány ez», mélyében. A kegyetlen módon elkövetett nablégyilkos- ság előzményeiről és részleteiről s egyben a bravúros nyomozás eredményeiről a következőket mondja a nyomozást vezető esendőrfő- hftdnagy. — Fánta Máté 79 éves girottá, magányosan élő öreg kováesmester néhány héttel ezelőtt eladott félhold földet. A föld árából korcs- mázni kezdett s uton-utfélen azzal dicsekedett, hogy most már von pénze s ezután nem fog úgy élni, mint egy kivert kutya, hanem asz- szonyt hoz a házhoz. Megnősül. Néhány nappal ezelőtt Dengelegre ment s ott betért a cigánybiró házába. Ott is azzal dicsekedett, hogy pénze van s meg fog nősülni — Szeretek egy asszonyt! — kiáltott fel ittasan az öreg Kovács. — Jól lesz dolga, erről felelek .. . Pénz van elég! Otthon van a pénzem! — hangsúlyozta. — Történetesen a cigánybiró házánál volt ekkor Rostás János dangelegi roetakésatő cigány is, aki Ígéretet tett az asszony-szerzésre. Másnap, azaz november 26-ikán Rostás Jájaos elment Gixoltra rostát árulni. Az este a faluban érte s betért szállást kérni az öreg kovácshoz. Az öreg befogadta, sőt még vacsorát is adott, csupán arra kérte a cigányt, hogy aprítson fát a vaesocrftfőzéshez. Rostás fát vágott s a fejszét a pitvarban hagyta. Vacsora után még eldiskurálgattak a pénzről s főként a jövendőbeli asszonyról. Aztán lefeküdtök. Az öreg kovács az ágyba, a cigány a tűzhely iwdlé. A cigány azonban csak azt 1941. DECEMBER 11 Hallott« mór A Utrv Annát • A NEW-YORK étteremben várta, hogy Fonta elaludjék. Aztán kiment « pitvarba, behozta a baltát s összesen huszonnyolcszor fejbevágta áldozatát.... A házban sötét volt. Rostás gyufát keresett a sötétben, hogy világot gyújtson, de nem talált. A sö. tétben pedig az „elrejtett“ pénzt sem találta. Csak azt tudta, hogy valahol a lakásban kel lennie annak a félhold ára pénznek ... Amikor hiába kutatott giptfáért, 'fogta az asvtaAmig Qh alszik • Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mágli meghozza reggelre az onyne é* fljdalmatlao kiürültei, hathajtó: ţassssa Ion lé vó lakatot, az ajtót lelakatolta * hazament Üengelegre. A pipáját ott felejtette a tett színhelyén!... Reggel hiába várta a falu, hogy megszólaljon fiz ülő az öreg kovács udvarán, a kicsi kovácsmühelyben. Azt hitték, elutazott. Végül ie feltűnt, hogy nagyon sokáig marad távol és valaki benézett az ablakom. Borzalmas lát. vány tárult szeme elé!. .. Néhány nap múlva megérkeztek a csendőrök Nagyiklódról s behatottak a házba. Kétségtelenül megá1 lapítható volt, hogy rablógyilkosság történt. A gyilkos úgy összetörte áldozata fejé', hogy a koponyacsontok 28 darabra zúzódtak. Az öreg kováé? asztalán egy szutykns pipát találtak a csendőrök. Rövidesen kiderült, hogy a pipa near: az Öreg kovácsé. A fajúban sem akadit senki, akinek ilyen pipája lett volna. Kiégett, kiszívott egyszerű cseréppipa volt. „Mikulás“ gyártmány. A csendőrök pedig magukhoz vették a fontos bűnjellé vált pipát s elhatározták, hogy kéz- rekeritik annak tulajdonosát.. Bejárták a .szamosi!jvárkörnyéki falvakat. Összesen hét községet. Dengel-egen felkeresték a cigánybirát s vofl-atóra fogták. Kis habozás után mindjárt rávágta: — Ez a pipa Rostás János tulajdona. Előkerestették Rostást s neki szegezték a kérdést Î Hol a pipád!? — Itt van. testálom — húzta elő a kabátja zsebéből. — A pipe csakugyan rntaUta édes testvére lett votes a bűnjelnek. Csakhogy más gyártmányú volt. A formája ugyanaz. A színe te. Rostás a vallatás során azt a mesét tálalta fel, hogy a pipa a cigánybiróé... A gyilkosságot a cigánybiró követte el s ő csupán segédkezett neki... Rostás később megtört és őszülte vaJJlomást tett. Még oda is elvezette a csendőröket Sza- mogujváron. ahol a pipát vásárolta, amelyet a bűntény elkövetése után, vesztére, az áldozat házában felejtett... Azt is bevallott*, hogy előr? megfontoltan követte el a rablógyilkosságot, mert, azt hitte, hogy megtalálja az áldozat pénzét. Rostást átadták a dési királyi ügyészségnek, Minden valósonüség szerint akaaatőfán végzi be életét... A Kor me nyzó működési engedélyt adott a kolozsvári román főkonzuínak BUDAPEST, december 10. A Kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére Negulescu Pálnak, a Kolozsvárra kinevezett főkonzulnak megadta a működésre az engedélyt. (MTI) Január elsejéiéi Ijezdve a város nem szed ifibbé ériéit rámol Kolozsvár, december 10. Ezelőtt körülbelül hat évvel a város romén vezetősége adót vetett ki a városin behozott & a vidékre irányított árucikkekre. A kétezrelékes úgynevezett értékvám bevezetése ellen a kereskedelmi ét gazdasági érdekképviseletek erélyesen tiltakoztak. Arra aa álláspontra helyezkedtek, bogy az uj adó nemcsak megdrágítja a fogyasztók elé kerülő árucikkeket, hanem as adó behajtása körülményes és emiatt az áru nem juthat el idejében a megrendelőhöz- Az érdekképviseletek álláspontjával szembe» a város akkori román vezetősége kitartott az érték vám bevezetése mellett, de még annyit sem tett. a* adó behajtásának leegyszerűsítésére, hogy megengedje az értékvámnak átalányösszegben való fizetését. A becsé döntés ntán az ért ékvára szedéséről szóló szabályzat te érvényben maradt. Most azonban a belügyminiszter 143363/941. szám alatt körrendeletét, küldött a hazatért országrészek valamennyi törvényhatóságához és ebben elrendelte az értékvám, illetve az erről alkotott szabályrendelet hatálytalanítását. A belügyminiszter leirata csütörtökön délelőtt érkezett meg a városházára és a következő rendelkezést tartalmazza: A várom és közúti kövezetvámok ujább szabályozása tárgyában kibocsátott 3710/940. M. E. számú rendelet a szábanforgó vámok szedését felfüggesztette és a vasúti és hajóállomásokra cs egyéb árukezelési helyekre rendelt, áruküldemények után az 58.400/941. K. K. M. számú rendelet értelmében külön dijat* kell felszámítani. Tekintette! arra, hogy a fenti rendelet hatálya. kiterjed a hazatért, területekre is, nem indokolt, hogy az önkormányzati testületek a román uralom alatt alkalmazott és az érték- vámokról rendelkező szabályrendelet érvényben tartassák. A belügyminiszteri leirat alapján a városi értékvámról szóló szabályrendelet 1942 január elsején érvénytelenné válik. — Kinevezték az Erdélyi Tudományos Intézet vezetőit. Budapestről jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gróf Teleki Pál tudományos intézet kötelékében Tamás Lajos dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt az erdélyi tudományos intézet igazgatójává. Kniezsa István dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt pedig az erdélyi tudományos intézet ügyvezető igazgatójává nevezte ki. illetőleg megerősítette ebben a minőségében. Deák és 7>eék ú rádió és villamossági u.diók szaküzlete, Csilláról* Mátyás király-tér Reisólt 15. sz. Tel. 21-38. Korszerű rádió lantás
