Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-10 / 281. szám
194 L DECEMBER iO MÍBusrxíIrsjfCi JAPÁN TÖBBE HEH ALKUSZIK Japán ég az angolszász hatalmak között megkezdődtek az ellenségeskedések s ezzel a drámai fordulattal az Anglia és a Szovjet ellem viselt európai keresztes háború újra világháborúvá szélesedett. Történelmi távlat, ból megítélve, ez a fordulat nem volt meglepetés. A közvetlenül ^érdekelt feleken kivül az egész világ már régóta tudta, hogy erre az összecsapásra sor kerül és a fegyverek erejével kell kiharcolnia az ázsiai és a Csen. des-óceáni élettér elrendezésének jogát. Állítson bármit az angolszász hírverés, sorakoztassa fel London és Washington a legszebben és legmegvesztegetőbben hangzó érveket, egy bizonyos: Japán önvédelmi harca most jntott el a maga esetjogába ve. tett hit erkölcsi magasságára. Az európai háború eseményeivel párhuzamosan mindinkább nyilvánvaló lett, hogy a két angolszász nagyhatalom, Anglia és az Egyesült Államok Japán ázsiai törekvéseit lépésről lépésre igyekeznek elgáncsolni és azt a bekeritési politikát, amelynek legelső látható bizonyítéka a Panama-csatorna megépítése volt 1907-ben. Washington a Londonnal való legtökéletesebb egyetértésben gyorsütemben és következetesen igyekszik odáig kifejleszteni, hogy Japán kényre kedvre ki legyen szolgáltatva a nyersanyagokban bővelkedő két nagyhatalomnak. Japán azonban nyitott szemmel látta a közeljövő eseményeit és a háromhatálmi egyezmény létrehozásával megadta az utolsó figyelmeztetést a világ javait a maguk zsebébe összezsúfoló angolszász hatalmaknak. Amerika gazdasági megtorlásokkal válaszolt Japán elhatározására. Már ennek az évnek közepén befagyasztotta az USA területén fennálló japán követeléseket és a Japánba irányított, kivitelt is megszorította, A gazdasági megszigorításokra Washington még talált ürügyet és magyarázatot, de amikor Japán a maga ér. dekeinek biztosítására Tahifölddel egyezményt kötött és Indo_Kina megszállását, békés eszközökkel keresztül vitte, Amerika magatartása a nyílt gazdasági háború küszöbére lépett. Letiltotta Holland-Indiának, hogy Japánnak olajat szállítson, a Fülöp- szigetek nyersauyagkincseit is elrekesztette Japán elől, mig maga Vladivosztokon át megindította a hadianyag és kőolaj szállít, mányokat a szorongatott helyzetbe jutott Szovjetuniónak. Japán erőteljes tiltakozására a japán— amerikai viszony a nyilt szakítás stádiumába jutott. Ekkor érkezett Washingtonba Konoye herceg japán miniszterelnök levele. Ezt az üzenetet az egész világ közvéleménye úgy fogta fel és úgy Ítélte meg, mint. Japán utolsó békés diplomáciai lépését* a Távolkelet nyugalmának megmentésére. Bár a Ko. noye-levél szövegét és tartalmát a titkok fátyola födi, mégis valószínűnek, sőt bizonyosnak vehető, hogy Japán valóban az utolsó kísérletet tette meg annak érdekében, hogy Amerika szüntesse meg a gazdasági háborút, mert aníiak fejleményeit Japán nem nézheti tétlenül. A békekísérlet kudarcot vallott s Konoye herceg levonta a sikertelen lépés konzekvenciáit. Az uj japán kormány még mindig a béke fenntartásának vágyával vette át a külpolitikai ügyek irányítását. Kuruszu rendkívüli követ, is ezzel a reménnyel utazott Washingtonba. De Ku_ ruszu kiküldetésekor már senki sem kételkedhetett abban, hogy Japán jottányit sem áldoz fel távolkeleti politikájából és az is nyilvánvaló volt, hogy Japán* semmiféle ér- velős, semmiféle fenyegetés sem tudja a há- romhatalmi egyezménytől eltántorítani. Néhány nappal ezelőtt már nyilvánvaló volt, hogy milyen feltételek alapján képzelje el az angolszász hatalmak a Távolkelet békéjét és Japán élet jogainak tiszteletben- tartását. Első követelésük az volt, hogy Japán azonnal szakítson meg minden kapcsolatot a tengelyhatalmakkal, adja fel a háromhatalmi egyezményt, vonja ki csapatait Kínából, Indo-Kinából és a Csendes-óceáni térségben szüntessen be minden támadó szándékot. A washingtoni „feltételek“ elfő- «adása ugyanazt jelentette volna Japánnak, mint amit Németországnak jelentett Versailles S Japán az őt jellemző tárgyilagossággal «B higgadtsággal mérlegelte a lehetőségeket. Amerika feltételeinek elfogadása Japánt nemcsak hatalmi helyzetében, hanem világfelfogásának, erkölcseinek, népi ideáljainak teljes alábecsülésében, önkéntes feladásában, életének elárulásában tette volna felmenthe. tétlen bűnössé önmaga itélőszéke előtt, A kis szigetország, amelynek területén minden négyzetkilométernyi földön 160 ember sóvá- rog megélhetés után, már teljesen az elszi. geteltség állapotába jutott..-Amerika, — bár az 1922-ben megtartott washingtoni konferencián ünnepélyes Ígéretet tett — egymásután építette ki a Csendes-óceáni szigeteken hatalmas támaszpontjait, Szingapúrba bevonultak az angol erők mellé az amerikai tengerészeti és légi erők, Ausztrália a háborús mozgósítás állapotába jutott, a barmai útvonalon amerikai gépjármüvek ezrei szál. litják a hadianyagot Csunkingnak, a Fülöp- szigetek lakosságát mozgósították. És Japán, amely 1905. óta épp elégszer tapasztalta meg, hogy mit érnek az angolszász hatalmak ígéretei és ünnepélyes fogadkozásai, tanult a legnagyobb tariitómester, a történelem leckéiből — Japán többé nem alkuszik, hanem küldetésének és felelősségének legteljesebb átérz ésével maga vette kezébe sorsának irányítását. Ebben az elhatározásban mindenesetre nagy szerepet játszott annak felismerése is, hogy az 1935-ben kidolgozott japán flotta- fejlesztési program 1942-re, tehát már a következő évre elkészül és Japán néhány hónap múlva haditengerészetének legmagasabb teljesítőképességével rendelkezik, mig az Egyesült Államok hasonló programja csak 1944—45-ben fejeződik be. Igaz, hogy Amerika hajógyárai már ebben az évben meggyorsított ütemben dolgoznak, de a tonnatérben és fegyverzetben mutatkozó többletet alaposan igénybe veszi az a segítség, amelyet Amerika az Angliának szánt szállítások miatt kell adnia. Súlyos terhet jelent Kolozsvár, december 9. A kolozsvári Mariáimra leánynevelő intézet december 7-ikén, vasárnap délután ünnepelte felszentelésének 30. évfordulóját. Ugyanekkor köszöntötte az intézet uj igazgatóját, Baráth Béla dr. kanonok, esperes-plébános* is. Délelőtt 9 órakor bálaadó istentisztelet volt a Marianum dttsz. temn-kápolnájában. délután öt órakor pedig az intézet dísztermében rendeztek ünnepélyt. Kudela: Christ« vincit! cimü énekszáma után Kerete János mariánumi tanár mondott emléfcbeszédet. Visszapillantott az intézet 30 munkás esztendejére. Méltatta néhai Hirschler József dr. érdemeit, majd felsorolta az intézet régi híres igazgatóit, Nemes Endrét, Riethly Károlyt, Petres Kálmánt és dr. Szőkefalvi Nagy Gyulát, Ezután elmondotta, hogy az intézetnek harminc esztendő alatt 26.304 növendéke volt. Beszéde befejező részében a nagy alapttó, Hirschler József emlékét méltatta, akit irredenta vádak hangoztatásával tiltottak el a szeretet intézet látogatásától. Ezt a golgotám keresztet is férfias akarattal, bár nehezen, de elviselte, mig a halál össze nem szorította meggyötört, beteg szivét. Ezután az intézőt régi növendékei nevében beszélt Orbánná Spdda Irén. A régi növendékek elhatározták, hegy ,,Örök barátság" névvel a szegénysorsa növendékeket támogató egyesületet létesítenek. Csillogó szemű lányok ajkán csendült fel a.;, ének: ,.Mily szép a lelkes, tiszta ifjúság!“ Orlando di Lasso kétszólamn müvét ilyen töjetnniő helyzet» fa. A bolsevista szövetséges a tőle várt segítség helyett maga is támogatásra szorul s bizonyos, hogy a távolkeleti helyzetben bekövetkezett döntő lépések rövidesen a szovjet-arcvonal minden pontján éreztetik hatásukat és az angolszász demokráciák igen rövidesen ismét egy ábránddal lesznek szegényebbek. A távolkeleti háború első két napjáról beérkezett jelentések azt árulják el, hogy a japán haditengerészet és a légi haderő minden vonalon magához ragadta a kezdeményezést és máris olyan eredményeket ért el, aminőkra nem volt példa a tengeri háborúk történetében. E történelmi pillanatokban, amelyeknek hatása alól senki sem vonhatja ki magát, lélekzetvisszafojtva tekintünk a baráti japán nemzet gigászi erővel megindított szabadságharca felé. És önkéntelenül is idézzük a századelejei japán élet kiváló államférfin- jának, Okuma grófnak 1913-ban irt levele egyik mondatát: ,,A fehérek kihívták a sorsot és jaj nekik!“ Okuma gróf a „fehérek“ alatt az angolokat, amerikaiakat és az oroszokat értette. Japán ama ellenségeit, akik mindig ellenségek voltak attól a pillanattól kezdve, hogy Japán erejének s erkölcsi igazának tudatában teljes fegyverzetben lépett a világtörténelem színpadára és helyet kért magának a nap alatt. kéietes tisztasággal, őszinte átéléssel csak valóban lelkes, tiszta ifjúság énekelheti! A Marianum, az erdélyi leányiskolák büszkesége, nemcsak a nevetés, hanem a magyar ének művelésének terén is a legmagasabb csúcsokra tüete ki zászlóját. Lehetett-e szebb az angyali üdvözlet, mint ahogyan Kodály: nAve Maria“-javai köszöntötte a Szüzanyát ez a pompás hangú leány.kórus? Az angyali énekszó finomsága után nem kis meglepetés az énekkar erőteljes zengése: „Serkenj fel, uj nemzedék, rád vár az elhagyott nép!“, majd mint égi harsona-jelek hirdetik: „Lesz még ünnep, jő még féltámadás!“ (LisTt: Ünnepi d«L) A nemes, tiszta ének nevelő erejének élő bizonyítéka a Marianum szellemi és erkölcsi színvonala. Nem véletlen, hogy Erdély legjobb leány-kórusa évek hosszú sora óta a Marianum énekkara. Az intézet szellemi életének irányitói igen jól ismerik az ének lélek- formálő erejét és Kotsis M. Ceciha énektanárnő meleg, szerető szívvel, páratlan hozzá. értéssel minden reményüket megvalósítja. Az igaz magyar ének áldott forrása buzog ebben az intézetben. Innen merítenek az erdélyi magyar leányok lelki tisztaságot, szerete- tet és mélységes magyar szellemet. Pillanatig sem kétséges, hogy a magyar zene ügyét is sokkal inkább szolgáiba ez az intézet, mint ..konzervatérium“-aink a Heller, Seitz, Rie- d;'ig, Hünten szerzeményeik tanításával. A mélyhatásn énekszámok után Gy'on- gyÖssy ,M. Aurélia főnöknő üdvözölte az intézel. uj igazgatóját, Baráti Bél# dr. kanonok. esperes-plébánost, mint a nagy alapitó szellemben és tudásban méltó örökösét. Kiemelte Xántus János igazgató érdemeit, a le a legnehezebb időkben irányította az. intézetet és tartotta meg a magyarságnak. Baráth Bé’ía dr. válaszbeszédében méltatta a nagy alapitó és munkatársainak érdemeit, a Marianum fontosságát a magyar nőnevelésben s hangoztatta, hogy munkájában azokat az alapelveket fogja követni, amelyeket néhai Hirschler József dr, kijelölt. Ezután a közönség kivonult az intézet folyósójára s ott Baráth Béla dr. plébános leleplezte a Hirschler József ás Serbőczy M. Amanda emlékére elhelyezett emléktáblákat. Az ünnepségen nagyszámú, előkelő közönség jelent meg. Ott volt Inczédy-Jokomon Ödön dr. főispán, számos magasrangu katonatiszt, dr. gróf Bethlen Gyöigyné, Teliig Zoltánná, Boga Alajos dr. gtátnsi előadó, György Lajos dr. egyetemi tanér és számos más előkelőség. Kormányzó Urunk nevenapját ünnepelték a Kolozsvárott élő Qi/örgyfalvi menekültek Kolozsvár, december 9. Azokból a hódolat- teljes ünnepségekből, melyet Kormányzó Urunk névünnepén szerte a megnövekedett országban rendeztek, kivette részét Györgyiül va sokszáz Kolozsvárra menekült magyarja is. Vasárnap déltatán 6 órakor gyűltek egybe a Mészáros Szövetség Kriza-utcai szék. házában, hogy megrendezzék örömünnepüket. Az ünnepség elején a györgyfalvi menekült gyermekek kórusa a Magyar Hiszekegyet moo - dotta el s azután László Ferenc gazdálkodó szavalta el Ámon Ágnes. „Segély Uram“ nagyhatású vallásostargyu költeményét. Utána íjászló Dezső lelkész, országgyűlési képviselő lépett a dobogóra s mondott lelkesítő beszédet az egybegyűltekhez: — Azért vagyunk itt ma, hogy megetuté- készünk országgyarapitó Kormányzó űrünkről. Mély és fmnséges ez az ünnep, ha elgondoljuk, mit jelent a magyarság, sőt Európa számára Horthy Miklós. Akkor állott az élre, amikor egy ország már-már teljesen sárbabukott. Lelkiismeretiem. idegEn fajú kommunisták döntötték meg évezredes erkölcsét, ráillesztették le mindazt, ami ennek a nemzetnek eddig örök értéket jelentett De ez csak addig tartott, amig a sárbatiport nemzet zászlaját Horthy Miklós vette kezébe és a Szegeden köréje csoportosult lelkes, önfeláldozó maroknyi magyar hadsereg élén elindult Budapest felé. És ekkor, akik raraba- döntötték ar. országot, menekülni igyekeztek, mint a patkányok a süllyedő hajóról... A „vus-kéz“ pedig biztosan és erősen tartatta ac ország gyeplőjét. És tartja, ma is. ,i«w ■ « ., ito ■ f,‘ ét * Á Af . A*, i kvóí. \4: ,bV *, Ezért nézzetek mindég úgy országgyarapitó Kormányzó Urunkra, mint aki egy nemzetet és országot váltott meg a biztos pusztulástól. Es azért is szeressétek Kormányzó ünmlcat, mert Ő a legelső magyar gazda. Gazdálkodók wgytok ti is — fordult László Dezső képviselő az egyszerű györgyfalvi menekült magyarok felé — s igy tudnotok kell, mit jelent ez. Kormányzó Urunk volt az első, aki a nagy Magyar Alföldön, ahol eddig csak dudva és nád termett, meghonosította a henyérpóiló kölest. Minden iránt érdeklődik s igy a ti sorsotok iránt is. Éppen ezért, tekintsetek Rá mindig a legnagyobb hódolattal és szeretettel s ha egyszer elhív, sorakozzatok jókedvvel egytől-egyig zászlaja alá... László Dezső országgyűlési képviselő beszédét háromszoros, harsogó éljen követte a györgyfalvi menekültek ajkáról. Az ünnepség további részében Gergely Kata, ifj. Sebest László szavalattal, Sipos László hazafias dalokkal szórakoztatták a szépszámban egybegyült közönséget. László Ferenc pedig esekefalvi Tamás Bélánénak köszönte meg ezt az önzetlen szeretetet, améliyel már esztendők óta fáradozik azon, hogy a Kolozsvárra került györgyfalvi magyarok közüí egyetlenegy se kallódjék el. Az ünnepség után tánc kezdődött s tartott a hajnali órákig — Megismétlik Jendrassik professzor szabadegyetemi előadását. Az Egyetem Barátainak Egyesületének e’cadássorozatábaa november 11-ikén előadást tartott Jendrassik l.óránd dr. „Az élőlény mozgásairól“. Minthogy az előadás iránt olyan nagy mérvű érdeklődés nyi'vánult meg, hogy a közönségei nem tudták elhelyezni, az előadást december 13-ikán, délután félhét órakor megismétlik a Mikó-utca 5. az. alatti élettudományi intézet előadótermében. Az előadáson ki serieteket és vetített képeket mutatnak be. Ed son Mozgó erei. ai60) Csak nóhóny napig! Heltai Jenő, a „Néma levente“ költőjének világhírű regénye, A 111-3s Főszerepekben: Jávor — Lázár Mária — Csortos — Rajnay Gábor Törzs J. — Számozott helyek! Előadások kezdete: 3, 5, 7910. Német, Magyar híradók.-----------------------------------------------------------------------------------------------V-----az angolszász szövetségesek szamara a SzovA R(am»r»zen« ©feifitepviselői Kői oars*Vi?»- őrt DecsntbBf i3“á^aMátyásDlákház hangversenytermében CASELLA-TRIO hangversenyezik. Tagjai: Alfredo Casella (zongora), Alberto Poltronieri (hegedű), Arturo Bonucci /gordonka). — Műsoron : Beethowen, Caoella, Brahms. Jegyek elővételben /1.50—6.— pengőig) az ELLEN ÉK könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Távbeszélő: 11—-99. Rendezi a kolozsvári Filharmóniai Társaság „Erkel Ferenc“ hangversenyrendező iroda Harminc év alatt 26*304 növendéket bocsátott szárnyra a jubiláld Marianum Bensőséges emlék ünnepséget rendezett o három évtizeddel ezelőtt felszentelt intézet
