Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)
1941-12-07 / 280. szám
/ KmaarnttrsMa 1941. DECEMBER 7 Horthy kormányzó vállalta egy visszateieoitett bukovinai magyar tizedik gyermekének kereszíaoaságát Budapest, dec. 6 (MOT.) Vitéz Varga Bajosnak. akit júniusban telepítettek Bukoviná ból a felszabadult bácskai területen lévő An~ drásfa)vára. a közelmúltban született tizedik gyermeke. Az újszülött fiúgyermek keresztapái tisztségét a Kormányzó Ur elfogadta éa a keresztelőn képviseletével és a keresztelői ajándék átadásával a Bács-Bodrogr varmegyei Vitézi Szék kapitányát bízta meg Helyőrségi tiszti elő’^ós A m. kitt kolozsvári honvéd áilomáspa- rancsnoksá.g felhivja a. Kolozsvárott laké igazolt, és rendfokozatukat visszanyert nyá., szkv. tiszteket, a régi hadseregben szolgált, keresztény származású. valamint a fiatalabb évfolyamokba tartozó — am. kir. honvédségben —• átképzésben már részt vett tartalékos tiszteket, hogy folyó hó 10-én, a Magyar színházban 17 órai kezdettel tartandó helyőrségi tiszti ismeret- terjesztő előadáson jelenjenek meg. Katonai igazolványát mindenki hozza magával. Öltözet: utcai ruha Az előadás tárgya: A Szovjet Unió elleni habom (vetített képekkel). — M. kir. kolozsvári honvéd állomásparanesnokság.“ Rózsa őrnagy Néorteí ipari és gazdasági küldöttség érkezeit Ankarába Ankara, dec. 6. (DNB.) A német ipari év gazdasági élet képviselőinek egy csoportja Ankarába érkezett, hogy a német—török gaz. dasági egyezmény keretében részletmegbeszéléseket folytamon as uj ügyletkötésekről. (MTI.) /«iirka Péter hegedüeslje 1941 ó<>cemt>er lO-én A fiatel hegedűs generáció egyik kiváló ingja mutatkozik be a kolozsvári közönségnek szer-dán eetc a Mátyás Diák ház nagytermében. Zsarfca Péter már IP, éves korában végig járta Németország nagyobb városait óe kon certei vei komoly sikert ért cl. Budapesten több nagy koncert szólistája volt és állandó szereplője a rádiónak is. Különösen szép, meleg-tónusa és lendületes játéka, átélt előadása mindenkor szép sikereket eredményezett. Komoly műsora nagy érdeklődést kelt a város zeneórtő hangversenyt látogató közönség kürtiben Huqyszeb-JSU Széchenyi«emlélf ünnepélyt rendeznek december 14-ikén Szamosit jvárott Szamosnjvár, december 6. A Tamássy Károly dr. polgármester elnökletével megalakult Széchenyi Km1 ékbizottság december 14-ikén a Hősök Emlékművének és az, országzászlónak felavatásával egybekötött Szécbenyi-emlókiinnepélyt rendez. A Hősök-- emlékművénél nemes szentgyörgyvári Stirling László kolozsvári hadtestparancsnok mond ünnepi beszédet. A Széchenyi emlék- beszédet vitéz Endre László dr. Pest-vármegye alispánja mondja, Péter Endre dr. és Páll András főtitkár Széchenyiről tartanak előadást. Szerepel a műsoron Wass Albert, a «eves erdélyi iró is. A nagyszabású ünnepély részletes ismerteté-sére még visszn- t érünk. A BECSÜLET LOVASA Diszbemutató az Uránia mozgóban langen báróról a nagy német urlovasrói szól ez a film, aki a világháború utáni zür- *ivarban is rendkívüli áldozatok árán szinte sgymaga vállalta, a német lótenyésztés munkáját s aká a genfi nagy lovasversenyen világraszóló diadalt aratva legyőzte a világháború nyerteseinek versenyzőit. Langen báró nem a százezer frankos nagy díjért hanem Németország becsületéért lovagolt. K;r tonabeosület, a férfias akaraterő s egy nemzet diadalmas élniaka.rásának megrázó regénye ez a film. A főszerepet Willy Bdrgel a mai német színjátszás egyik kiválósága játssza, Illúziót keltő módon formálja meg a nagy német urlovas alakját, A többi, nagyobb részt ismeretlen fiatal színész, de mindnyájan igen tehetségesek. A filmben különösen a genfi nagy lovasverseny jelenetei bilincselik le a közöna'g figyelmét. A film díszbemutatóján ott voltait a hatóságok képviselői éc képviseltette magát a német konzulátus á». Ujből magyar imádság csendült fel a kolozsvári gorogkatolikus templomban Százezer szépaSGzany köszönheti ragyogóan szép. hamvas arcbőrét a híres Kolozsvár, dee. 6. A 22 évee idegen megszállás után, szombaton délelőtt. Kormányzó Urunk névünnepén újból magyar imádság csendült fel a kolozsvári Kismester utcai régi görögkatolikus templomban. Magyar imádság és magyar istenes-ének saúMott az Urlioz azok ajkáról, akiket idegen oltárhoz kényszeritett térdepelni egykor az erőszak. Tudjuk, hogy Ercté&yt a vallásszabadság klasszikus földjének ismer a müveit világ, de volt Erdély történetében 22 kemény esztendő, amikor ebben a magyarok által emelt templomban nem volt szabad magyarul imádkozni... Szombaton délelőtt azonban megnyilottak a templom ajtaá s a görögkatolikus magyar hívők olyan önérzettel és iméds-áeos hittel siettek a Kismester utcai, öreg kápolhiaszerű templomba, mint valami uj honfoglalásra, A szentmisét Farkas Gyula görögkaitolikus tábori lelkész celebrált.;, utána pedig örök igazságokban bővelkedő szentbeszédet mondott— Itt Eidéíybeai voi< a magyar görögka lo- likustság bölcsője — mondotta — itt volt az. első n»gyár görögkatolikus püspökség is és annak első püspöke. Hţterothetis görög szerzetes, aki papjaival együtt téri tette őseinket Krisztus hitére! Hogy működése eredményes volt, az minden kétséget kizáróan megállapítható, hiszem az erdélyi fejedelem, a Gyula és annak leánya, Sarolta — aki később első királyunk, Szent István édesanyja lett — már szintén ;t görög kereszténységet követték. Sarolta által azután ez a görög kereszténység bejutott a királyi udvarba, is, sőt egy gyönyörű emlék is maradt hátra1 a görög katolikus apácáknak, a veszprómvöLgyi magyar bazilisszák-kezemunkájából, az a szép mise-ruh:, amelyet királyaink megkoronázásánál korouázó-palástként használnak, s amely másolata a minden görögkatolikus templomban feltalálható ikonosztáziónnak — Ennek a történelmi ténynek büszkeséggel kell elfölteniie minden magyar görögkato- likns szivét; mert arx« csak büszke lehet, hogy éppen itt Erdélyben a hon fogláré magyarok az ő szertartását, a görög s®ert«rhSst követték! — ás most Magyar Testvéreim! — isméi aj honfoglalás történt! Uj honfoglalás, de egyben régi jogaink felújítása is! Mert azon a főidőn, ahol a messzibe tekintő — de sajnos igém gyakran mégis rövidlátó — politika eltaémátotta a magyar görögkatolikuis- ság ajkán a magyar szót, azon a földön, ahol az erdélyi fejedelmek tűzzel és vassal kötelezték a magyar görögkatolikus papokat, hogy hagyják el,őseik nyelvét az istentiszteletnél és e helyett vegyék be a románt liturgikus nyelvnek, s ahol a magyar görög- katolikus nép mindig csak megalázásban részesül, ahol a magyar görögkatolikus csak lenézett és jött.ment volt. ahol a magyar gö- rögkatolikns csak ..románnak“ számított és számit, sajnos még most is.... ott most újra felhangzik négy-ötszáz év titán a magyar istentiszteleti nyelv, hogij ismét visszakapja és visszaszerezze azt a helyéi, amely ösiségépek jogú)! megilleti! A , . } ezután annak jelentőségét hangoztatta, hogy éppen Kormányzó Urunk névünnepén és Szent Miklós püspöknek, a görögkatolikus egyház védőszentjének emléknapján zajlik le az első magyar istentisztelet a kolozsvári görögkatolikus templomban. Há- ládafos sziwell mondott ezután köszönetét Magyarország Kormányzójának:-I „Ha az ég Ura, vitéz nagybányai Horthy Miklóst nem adja a magyarnak — mondotta beszéde végén, — a!',kor. mi sem lehetnénk itt, akkor mi. sem ünnepelhetnék ma.“ Az első magyar istentiszteleten resztvettek Uajdáesy pápai prelátus, a' római katolikus püspöki hely tartóság- iroda-igazgatója, Almay Bélé, vezérkari őrnagy, Szert,tessy Bella őrnagy, Kásás Andor vezérkari százados, Farkas Gyuláné és még számosán Kolozsvár magyar görögkatolikus vezetői közül. Kivezényelték au istentiszteletre két tiszt vezetésével a helyőrség görögkatolikus tagjait is. Az istentisztelet atett a, római katolikus Teológia. Akadémia növendékei Miekeitek. Legszebb ruhák és kabátok TÓTH SÁMUELNÉ nőidivat termében készülnek legszolidabb árban. Koloz- vár, Unió-utca 21. sz. A magyar gorogkatoliktiFok helyzete A szombaton reggel Kolozsváron megtai’. tóit első magyar görögkatolikns istentisztelet alkalmából érdekes visszapillantást vethetünk a magyar görögkatolikus egyház kialakulására és történetére. A magyar görögkatolikus egyházmegye 1912-ben alakult Hajdudnrog székhellyel. Ekkor Erdélyben .és a Székelyföldön harmincöl parókia került a hajdudorogi magyar görögkatolikus egyházmegye fennhatósága alá az úgynevezett székelyföldi magyar vikáriá- tus kihasitásaival. Ennek területén pedig 1912-ben körülbelül 85,000 ember vallotta magát gcrögkatolikusnak. Nemzetis«'") megoszlás szerint 45.000 görögkatolikus román anyanyelvűnek mondotta magát és igy az erdélyi görögkatotikusok száma körülbelül 40.00*0 volt. Természetes, hogy ehhez a i0.000 görögkatolikus magyar lélekhez joga lett volna a hajdudorogi görögkatolikus magyar püspökségnél:, de valószínűleg politikai okokból ezt a jogos igényt nem elégítették ki és a székelyföldi vikáriát-us területéről Összesen csak 19.000 hivő! kebeleztek be a hajdudorogi püspökségbe. A többi megmaradt a seamosujvári görögkatolikus püspökség fennhatósága alatt. , A magyar görögka telik usok egészen különleges helyzete tulajdonképpen nem is ekkor, hanem már évszázadokkal azelőtt megkezdődött. Már Imre király és ILI. Ince pápa tervilevette, hogy felállítják a közvetlenül Rómának alávetett, magyar görögkatoilikus püspökséget. Ez a terv azonban nem valósulhatott meg. A történelmi folyamat ismertetése egész külön tanulmányt igényelne és ezért csak arra utalhatunk, hogy ettől az időtől kezdve a magyar görögkatolikusság cl. latinositó és einem zetlenitő áramlatoknak hatása alá került. 'A magyar görögkatoliknsok egyrésze római katolikussá lett, a másik része lsedig ragaszkodva az ősi szertartásokhoz, az elszlávosodás, majd később az elrománosodás áldozatává vált. Csupán a, magyar görög- katolikusok kisebbik töredéke maradt meg magyar öntudata, magyar egyházi nyelve, és szert óriása mellett A rendi Magyarországon erre ,,a folyamat- 1 ra senki sem figyelt fel. Annál keserűbb volt Ht ébredés n Múlt században, amikor Bét« magyérellene.- politikája a Magyarországon élő nemzetiségeket (s közöttük természetesen az elnemizetlenitett magyarokat is!) a magyar nemzett törekvések ellensúlyozására használta fel. Ennél: a politikának eredményeképpen a magyar görögkatolikusság újra nagy veszteségeké■ szenvedett, és csak igen nagy erőfeszítések közepette tarthatta fenn magát 1912-ig, amikor végre Hajdudorogon megalapították a jj magyar görögk&toliVus püspökségeit. Imre király és III. Ince pupa kezdeményezése óta tehát kerek hét évszázadnak kellett eltelnie, nagyenyedi KOVÁCS KRÉM rendszeres használatának Eltünteti yz arc minden tiszt át I anságát már rövM használat után. amiig a magyar görögkatelilcusok álma valója vált. Ez az álom azonban még mindig csal: részben vált valósággá. A magyar görögka teliku- püspökség joghatósága még most sem terjed ki minden magyar görögkatolikusra. Nemcsak az erdélyi magyar görögka ltol i k usok igen nagy hányadának esetében ez a helyzet, mert a csonkaország területén is nagyon sok olyan görögkatolikus magyar él, akire nem terjed ki a hajdudorogi püspökség joghatósága Ezen az állapoton éppen a magyar görög- katolikusok nemzeti hovatartozimdósáadnak meghatározása és végleges rendezése érdekéim okvetlenül változtatni kell. Nem leshet megnyugodnunk abban az általános vétemönyben. hogy „aki aórögkatoUkus — az román“. Aki ismeri a magyar történelmet, annak nem kell külön bizonyítani, hogy níagyar görögtótoli- kuspk már sikkor is nagy számban voltak, amikor — Szent István korában — román görögkatolikusokról sehol sem tudnak Erdély földjén. A Kolozsvárott megtartott első magyar- nyelvű görögkatolikus istentisztelet és a magyar görögkatolikus istentiszteletek további rendszeresítése újra felveti a magyar gö-rög- katolikusok nemzeti és egyház jogi helyzetének kérdését. Ezt a kérdést pedig n«m lehet , elhanyagolni, mert arról van szó, hogy néhány tízezer magát magyarnak való testvérünket ae őket megillető jogaihoz kell juttatni a magyar nemjzettest gyarapítása érdekében. Felesküdtek a kolozsvári ufoneok KOLOZSVÁR, doe. 6. Órszággyaj»pitó Kormányzó Urunk névnapján, szombatom délben ünnepélyes kiiteiisegok között történt meg «Z ujoncok eskütétele, A Alagyai'-uirai laktan yábam feflsonakozoit újoncok előtt egy főhadnagy tartott emelkedett szellemű beszédet az eskü jelentetekéről, majd a zászló alatt vigyázz-állá-sba merevedett újoncok érces hangon mondották el az eskü szövegét. Istenre, a kormányzóra és ,a hazára tettek fogadalmat, Az eskütétel után a zásrfóalj parancsnok intézett beszédet; az újoncokhoz, majd az ujoncok diszmenetben vomiltak el a hedtest- pai-ancsok képviselője előtt. Hegy sikerrel fo’ynale a kolozsvári Népművelési Bizottság előadásai Kolozsvár, december 6. Megírtuk már, hos^y Kolozsvárott a város 12 részében egyszerre indult meg a Népművelési Bizottság munkája. Csonka-Magyaroországon már IS éves múltja van az iskola »kívüli népművelésnek. Kolozsvá-iott alig 5 boté indult meg a szervezés, de máris meg lehet állapítani, hogy a közönség minden rétege nagy lelkesedéssel látogatja az előadások színhelyeit. A nemzet-nevelő munka a város 12 iskolájában folyik. Megkezdődött az imi-olvasn" nem tudók oktatása is. Az ismeretterjesztő előadásokat 11 körzetben indították meg. Történelmi, földrajzi, irodalmi, orvosi ás gazdasági előadások,. azonkívül szórakoztató (ének, zene, szavalat, stb.) délutánok egészítik ki a Népművelési Bizottság munkarendjét. Péntek este folytatódott az előadássorozat. Valamennyi helyen, előadás előtt, az előadók méltatták a Miklós-nap jelentőségét. Az Unitárius Kollégiumban Kiss Károly tanügyi főtanácsos, tanfelügyelő nyitotta meg az előadást. Mély, nemzeti érzesse! at. hatott szavakkal emlékezett meg a Kormányzó Úrról. Hangsúlyozta, miként alakult át a gyermekévek kedves, ártatlan, örömmel várt Miklós-nap a nemzet lelkében gyökeredző nemzeti ünneppé. A közönség állva hallgatta végig Kiss Károly tanfelügyelő szavait s tetszésének zngó tapssal adott kifejezést. Ezután vitéz Kun István in- i espére* tartott mély gondolától i tt etttadáfti. a magyar katona os, . r; a magyar katona erényeiről. Sűrűn ; Zrínyi müveiből s a költőt példaképei) áll Bottá a magyar honvédség elé. Az Unitáii,.: Kollégiumban, valamint 11 iskolánál december 10,-ikén szerdán és 12-ikén pénteken folytatódnak az előadások.
