Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-31 / 296. szám

I 941.DECEMBER 31 & Döntő harcok Manila Térképeink a távolkeleti küzdelem egyik legfon+esabb hadszínterét, a Fü- töp-szigete-k északi szigeteit és a sziget­csoport fővárosát Manilát matatják. A Fülöp-szigetek neve a világtörténelem legnagyobb partraszállási hadműveleté­vel kapcsolatban fog belekerülni a had­történelembe. A japánok a szigetcsoport különböző pontjain 200.000 főnyi haderőt tettek már eddig is partra. Luzon sziget északi részén. Apámnál, délebbre a nyu­gati parton levő Lingayen öbölben s az- után Manila közvetlen közelében is part- raszállottak a fürge japánok. Légi haderejük egymásután intézi a támadá­sokat a7, amerikai hadászati célpont-ok ellen s máris teljesen megszerezte a légi fölényt. Az amerikai kormányzó már el­hagyta Manilát és a város japán kézre kerülése előreláthatólag csak rövid idő kérdése. Manila erődjét és a tőle délre levő Cavite hadikikötöt a japán bombák már majdnem teljesen elpuszitották. A Fülöp-szigetek elvesztésével az Egyesült Államok legfontosabb távolkeleti birtoka jut a japánok kezére. Magyarságunk és a nemzetiségek Iri« i Bárdos* y László no. tg, miniszterelnök A ^Láthatár“ című kisebbségi M- t-mrszemle, Csuka Zoltán értékes folyó­irata 1942 januárjában kezdi »cg ti­zedik évfolyamát. A folyóirat életé­ben nevezetes fordulópontnak az ad különös súlyt és jelentőséget, hogy a At hot ár“ 1942 januári számába Bárdossy László miniszterelnök és kül­ügyminiszter irt bevezető cikket. Bár­dossy miniszterelnök értékes gondolá­ké a nemzetiségi kérdést taglalja s ezt a nagy fo-nt-osságn problémát helyezi a mai magyar szemlélet előtt uj meg­világításba. A Keleti Újság szerkesztősége, attól a meggyőződéstől áthatva, hogy Bár­dossy ■mdsisztenelnök értékes gondola­tainak mentői szélesebb nyilvános­ságot kell biztosítani, az alábbiakban adja közre a Láthatár 1942 januári számában megjelent vezércikket: A ,,Láthatár“ kisebbségi kultnr- szt'nile tíz eszfenelejének ünnepét je­lenti esc a szám. Tiz esztendő rövid idő, de ez alatt az idő alatt a „Láthatár" ezer esztendős ősi politikai gon dóik ozásunk változatlan elveit kutatta és hirdette. Ez ad ennek a/, évfor du lónak jelentőséget. A magyarság politikai gondolkodó sónak formái még azokon a tágas, be-! láthatatlan tájakon alakultak ki. ahon­nan harcos lovas népünk iöbb mint ezer évvel ezelőtt a Duna völgyébe költözött. A tágas, gazdag' síkságokat öntuda­tos, bátor nép járta, amelynek lényé­től távol állott a mindig gyengeség* bői és félelemből fakadó idegengyű­lölet. A magyarság a bizalmatlansá­got, gyanakvást és aggodalmat az ide­gen fajuakkal szemben sohasem is­merte. A vándorlásában körébe érke ző idegen vendégnek számított: — élvezte a veudégjogot és védte is a vendégjog. Ennek az őshazából magunkkal ho zott természetjognak erős, tartós gyö­kerei voltak. E gyökerek tövéről fa­kadt áilamalapitó nagy királyunknak, Szent Istvánnak fiához intézett tani tása a ,,vendég és jövevénynépekröl" „Hagyom, fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást hadd éljenek nálad örönieslebb hogv- sein másutt lakoznának...“ Szent István tanításában a széles térségeken élő erős ember magabiztos nyugalma nyit kaput annak, aki ki vánt és vári munkásként érkezik, de annak is, akit valamilyen megrázkód tatás, vész. pusztulás sodort jövevény­ként országunk határára. S a történelem során mindig többen és többen húzódtak és menekültek ide a magyarság katonai erejével védett területre, jobb életviszonyok közé, idegen vendégek és jövevények. Hogy szeretettel fogadtuk őket. ke­nyerünket megosztottuk veink, védel­münkéi kiterjesztettük rájuk is: — az fajúik jellemző tulajdonsága, amely »nagyarság politikai gon dől- kodásmóját irányítja. Pedig i fel adat, amit ezzel vállal­tunk, neAegy szerű. A történelem sokféle, égni ástál teljesen különböző szellemiség és lelkületű népelemeket sodort ide. kiknek életformáit a ma- gyarságéva^Sszei1angolni sokszor ko­moly nehezeket jelentett. De nép és ép között mindig van mód arra- bog életviszonyaikat őszin­te, szavak és /Jute kézfogások ren­dezzék­A magyarság bármelyik szellemi vezetőnk tanító^ nézzük — mindig elismerte mim, nemzetiség jogát arra. bogy nyel ^ sajátos faji jelle­gét és népi tnlauuságait szabadon ápolja és fejlessz, A „Láthatár üV/teiidejéüek műn kaja is ezt bizony, Méltón ezeréves Htikai hagyomá­nyai okhoz. ina is a,eaértés vezet bennünket és nem a ülölködés. A gyűlölködés ma tőlünk, pedig az elmúlt húsz, a|aţţ megis­mertük és megtanult! mjj jeleni a kisebbségi sors idegen alatt. Ilus/onkét év keserv, tapasztala­tai megtanítottak nk«*t hogy lemérjük, mi a ^ ......_ g varsa gr a jogtalanul és ,, ,, igaz­ság ellenére rákényszci.j kisebb ségi sors és a M agy a* sein­ii 4.000 embert vesztettek a csunglcingiok 10 hónap ólait Tokió, dec. 30. (Ştefani.) A japán hadse­reg1 szóvivője szerint osunkinatónai erők 1941. első tiz hónapjában 114 ezer embert vesztettek. Ebbői buszezer elesett, 94 ezer fogságba kerü'.t. A japánok rendkívül nagy zsákmányt ejtettek. (MTI.) Szabályozták a papíráruk előállítását, forgalmát és fe használását Budapest, dec. 30, (MTT.) Á Budapesti Közlöny szerdai száma Közli az ipar ügyi mi­niszter rendeletét a papír, valamint az egyes papirnyersamyagok és papíráruit előajlitásá- na.k, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában, A rendelet szerint a zár alá vett papír nyersanyagot és papirt, to­vábbá a papirosgyárak által beszedett, zár alá nem vett egyes papir nyersanyagokat, csak a papíripari anyaggazdálkodás illetékes szakbizottságának az engedélyével szabad fe] használni. A rendeletnek a papírgyártó, ille­tőleg feldolgozó iparosra, vonatkozó rendelke­zései minden olyan iparosra kiterjednek, akik nek papírgyáruk, illetőleg papirfeldolgozó üzemrészük van Nagyobb építkezési munkálatok indulnak meg Biharmegyében NAGYVÁRAI), |ec 30. Bihar vármegye köa «égéinek Mltségvetését a mtniszterUözí bi­zottság vizsgálta felüt, E bizottság javaslatá­ra a. kormány a vármegye fölszabadult részén fekvő községek részére 534 SÍM pengő áMam- segéiyt bocsátott rendelkezésre. Vitéz Nadá- nyi János alispán elöl erjesztésére több köz­ségben most községházát és jegyzői fakót építenek Ijkíitvánvára a nürü-szT erközi bizott­ság e4határozta, !»gy ezeket az épületeket magyaros stílusban építi. Pest vármegye szabványos építési tervei szerint. Az előirány­zat szerint a jövő évben Bihar vármegye fel­szabadult területén összesen 12 községben hv- ditanak majd nagyobb építkezési munkálato­kat. (MTI.) ........................................... ........... wţ— !■ JÓ ARII ES JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Reggel öt órakor van a szilveszteri záróra arra. bség a uia­nem/,etLsének önként váll«”*^^^ jo« alapján nyugvó élctfotj De ez sein váltó/,tat állái. > és magatartásunkon. Csak a-if||*juk. hogy az idegen impériumok ! ' talanul, sokszor erőszakkal javak, hasznok és előnyök lehetnek a kisebbségi jogvéde . ■ _ i a i ­S.vai. Európa igazságos életének romlásén dolgozunk. Ezért hoz' mnlthan is annyiszor áldozatot. Ezen az utón haladunk tóvá, mondjuk Széchenyivel: — „Ország minden lakosa hazafiak, akiket a' illő és a történelem eseményei testbe forrasztottak, nyújtsatok ha ságos kezet... Igazítsuk el tenné«»! jogainkat férfiakhoz illő igazság! és mérséklettel.“ te­tt KOLOZSVÁR, december 30. A belügy­miniszter rendelet« értelmében Szilveszter napján minden nyilvános étkező- és szóra- kozóheiyiség zárórája reggel .5 órában van megállapítva. Vonatkozik ez a rendelkezés szini-, mozgóképszinházi előadásokra, hang­versenyekre, táncmulatságokra, stb. Eden moszkvai tárgyalásai Bent, de,-, 30. (Búd. Tud.) Ä svájci la­pok londoni jelentése szerint Kdén moszk­vai tárgyalásai során a következő problémák kerültek megvitatásra: A Japánnak szótő hadüzenet kérdése. Ez esetben lehetőség adódna Vladivoeztoknak, mint támaszpont­nak a felhasználására, viszont a Szovjetet hadüzenete két arcaonalas háborúra kénysze­rítene nek-e További kérdés volt angolszász erőket az. hogy küld.je­amelyek ez esetben szovjet parancsnokság alá kt ni lilének. Szóba került az is, hogy az Irá­non át vezető utánpótlási vonal nem megfe­lelő". Megvitatták, hogy milyen lehetőség adódik ezeknek az utánpótlási útvonalaknak a kiterjesztésére. Végül arról is táa-gyaltak, hogy a Szovjetunió tud-e támogatást nyúj­tani Kínának abban az esetbe», ha a burmai ut bezáró1. a Szovjetunióba, (álol|ak >/iaiin itiessliiva«»mik liirét WASHINGTON, december 30. (Búd. Tud.) Litvinov hétfőn este a külügyminisz­tériumban hosszabb tanácskozást folytatott Hull külügyminiszterrel. Utánna az újság­írók előtt cáfolta azokat a híreket, hogy Sztálint tanácskozás céljából Washingtonba hívták. E süllyesztettek egy szovjet rombolót BKRLtX, december 30. A keddi hadi je­lentés. kiegészítéseként a Kémet, Távirati Iro­da a következekről érlesül: Jóllehet a holst, vikiek egymást követő hullámokban rohamoz­ták meg a német állásokat, mégsem érnek el sehol döntő eredményt. -4 német repülőgépek súlyos bonlbafalálatokatértek el azokban a helységekben, amelyekben a szovjet csapatok löszerral tárakat rende det be. A bolsévikiek .számúia fontos egyik Fekete-tengeri kikötőt német repülőgépek erős kötelékei tóműd Iák. A támadás következtében találatok érték u kikötöberendezéseket és a légelháritó tüzérség (diósait. ,t bolsevikiek egyik rombolóját ét- süli yi Hitettél é-s rgg cirkálót megrongáltak. Jöttékét, az angolok K*zakaf Tikában min­őén rendeli eresre álló erővel tárnod nők a né­met és olus: csapatok ellen, mégis a tengely­hatalmak egységeinek ismét sikerült az an­goloknak súlyos veszteségeket okozni. Az el­keseredett harcban igen sok anyai páncélos harckocsi elpusztult. (MTI) Heves lift venii Have liana n HV LS IS KI, december -W. (.Shférni) A Keddi hadijaié úté* eteket mondja: A:--ellen- ség valamennyi arx: von álon, kikönösvn yenig Kareliában folytatta Uírnadádait. A karcliai folds koroson meghiusiiottuk a: ellen?'oca járőröknek beszivárgására telt k(Hétféléi. A lii.etséfj élénk tevékenységet fejlett* kt és a kisebb, valamin! ((ltot- értek el a. .1: és:aki -ss.akfv a nagyobb ágyuk aok íatá- • Ven séges berendezésekben, on. Kelet-Karéi iában heves harcok folynál', h-ogy visszavessék a.v éjiensé-* c/el, amely megtámadott néhány finn állást. A : o.rcrona/ más siaka*uUn ris*vdvertnk ellenség be*:üre.inféM kisérieted. (MII) Müplelniükké válüik Itan«»ooia utcái KATONAI SAJTÓELLENŐRZÉS SVÁJCBAN Bangkok, december 30. (DXB) Mint Rau. '«ónból jelentik, a légitámadások miatt egri#itt lakosság-vidékre menekült. Kan on utcái elnéptelenedtek és az üzletek üresen .illáinak. A burmai ut forgalma meg. szűnt, a kikötöberendezéseket súlyosan meg rongálták é- a munkások elmenekültek (MTi) . Bern, december 30. (Búd. Tud.) A szö­vetségi Tanáré ma rendeletet adott ki. mely­ben orról intézkedik, hogy azokat a bel- és külföldi híreket, amelyek politikai, katonai, vagy gazdasági kérdéseket érintenek, a had­sereg vezérkarának sajtó- és rádióosztálya ellenőrzése alá helyezik Francia-japón együttműködésre szólították fel a fiancia konzulátusokat-jó, december 30. (Ştefani) A Nisi- -iitingt ielenté-se szerint Cosme francia O* ° ’ll- , . et a Ja jvaim*] való Egyältmük.öde»re sv.ólitotta fel a Kinában működő íranei* "k oh/illát us ok a i. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom