Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

1941. K .an Ji C SON * ££bx,bts üwsJtG így ©3 és dolgozik a nagybányai Munlcásföisicola művészeknek. Az ískolánkivüli népművelés felkarolása lá| megkezdődött. Megalakult az Ískolánkivüli népnevelési bizottság és kidolgozta program, ját. A program alapelve: a szélesebb néptö- megek kulturális nevelése! Hetilap, l'ölcsönkonyytá előadás hirdeti a r, színház és moziferem. zeneiskola nemzeti gondolatot a bányavidék és egész sereg ifjúságának Nagybánya, de «ember Lé. A karao-sonyi szünet a nagybányai Munkásfőiskolán is meg­látszik. Igaz hogy más formában, mint ahogy az ember az iskolai szünetet általában elkép­zeli, Itt ugyanis a ,.szünet“ alatt zsúfolt a Munkásfőiskola. Ennek az a magyarázata, bogy az ünnepek alatt szünetel a munka á gyárakban s a munkásságnak bőven van ideje ellátogatni a Főiskolára. Mart bár meglepően hangyák, ez as iskola as, amelyet a hallgatók szívesen látogatnak. Mindjárt meglátjuk, hogy miért. Az első Muukásfőiskola Felkerestük a Munkástól »kólának főtéri hatalmas, ódon épületét, A boltíves kapube­járó után négyszögletes ndvar következik, ahol most árván scBomorkodnak a nyári tor­naszerek oszlopai. Annyit azonban igy is elárulnak, hogy meleg időben mászórudak és kötelek, gyűrű- és kötélhinta, korlát és nyújtó áld a munkások rendelkezésére. A faion egy nyomtatott, njj az emeletre mányit. Itt vannak a Főiskola irodái és termei. Az emelet előcsarnokában feliratok tömkeleg« fogad. Már a feliratokból kide­rül, hogy a Munkásfőiskolának zeneiskolája, könyvtára, hetilapja, tornaterme vau, ahol vívnak, birkóznak, boxolnak és minden el­képzelhető sportot űznek. Bekopogunk az efeő irodahelységbe, ahol sikerül egy helyen találni a Munkásfőiskola vezetőségét. Be- routes Lászlót keressük, aki a hatalmas me­netűvé fejlődött Munkásfőiskola alapítója. Előadjuk azt aa óhajunkat, hogy a Munkás- főiskola születéséről szeretnénk hallani egyet és mást. — Nagybánya és általában a bányavidék magyar lakossága — mondotta Bereutes László — nemzetiségi vidéken fekszik. A raagyarajiku lakosságot meggyengítették az elmúlt évtizedek. Egyrészük kényszerből, vagy különböző előnyök miatt elhagyták vallásukat, fajukat és gyerekeik sok esetben nem tudnak már magyarul, vagy ha tudnak is, nem olyan a nevelésük, mint amilyent- a mai magyar szellem megkövetel. Másrészü­ket tévutakra vezették, baloldali táborokba állották. Ezt akarjuk ellensúlyozni Mun. kásfőiskolánkkal, hogy később az egészséges, mai magyar szellemmel átitatott fiatalsága legyen ennek a bányavidéknek. Hosszú és f ánadalmos munka volt az első Munkásfö- ífiola, megalapítása s a munkánk ma sem csökken. De ennek a története talán nem is érdekli az olvasókat. Ha pedig érdekli, hogy miképp működik a főiskola, menjen, nézzen seét az épületben és Írja meg, amit lát. Egy szerkesztőség A szomszéd szobából írógép kopogás hal­latszik, arra vesszük utunkat. Az ajtón fel- inat fogad: „Szerkesztőség“. Benyitunk. Az írógép mellett feltűnően csinos, fiatal szőke nő zongorázik egy Írógépen, wie szemben egy intelligens arcú férfi diktál gondterhelt ráncokkal a homlokán. A szobában a falak mellett egészen a mennyezetig könyvespol­cok, tele könyvekkel, vaskos fóliánsokkal. Határozottan: sízerkesztőség! Hamarosan megtudjuk, hogy itt szer­kesztik a Munkásfőiskola hetenként megje­lenő hivatalos lapját. Munkatársai mind­azok, akik önzetlenül vesznek részt a Mun­kásfőiskola munkájában. Itt ingyen dolgozik a riporter, a vezércikkíró, ingyen kopog a szőke gépirókisasszony is. Mindnyájan az itteni vállalatok alkalmazottai, vagy vezetői. Egyedül a lap összeállítója kap munkájához mértén igen csekély tíszteletdija-t. De hát itt as önzetlen munka a fontos. A hatalmas könyvespolcokon, remek 'iiiyvtSrat találunk. Ez a Munkásfőiskola kőlcsönkönyvtára s egyben a szerkesztőség adattára. A körülbelül háromezer kötetes könyvtárnak van szépirodalmi, vers, törté­nelmi földrajzi, ifjúsági, műszaki, társada­lomtudományi és más több osztálya. A ^Bel­ső eiég&ü motorok“ szakkönyvétől Brehm állatvilág, a Szent Bibliától — Révai Nagy Lexikonéig, a Magyar Földrajzi Társaság kiadványától Pintér Magyar irodalomtörté­netéig mindent megtalálunk. Régi magyar klasszikusok, uj magyar Írók külföldiek, köztük például Lm Yutang legújabb mun­kái állnak katonás sorokban a polcokon. Pedig ez még csak a kezdiet, mert a könyv­tár 10.000 kötetes les/ rövidesen Mindent egy célért Barátságos pipafüst mellett itt ismerjük meg a Munkásfőiskola elgondolását. Taníta­ni anélkül, hogy az teher lenne a tanít­ványnak. Ebben a szellemben Íródik a lap is, ilyen elgondolással váloge tódott össze a könyvtár, amelynek könyvei munkáskezekbe kerülnek. Ezt a célt szolgálja a sport-osz­tály is, ahol testedzés és szórakozás közben ismeri meg a nemzeti eszmét a munkásifju- ság. Ezért, a célért harcol a keskenyfiím- előadások vezetője is, amelyek rendszerint minden Iiéten megismétlődnek s ilyenkor — ha nem lpdturfilm kerül műsorra. — vala­melyik magyar' iró regényéből készült fil­met vetítik. Az előadás megkezdése előtt egy előadó közvetlen szavakkal néhány szót mond a regény Írójáról s igy ismerik meg a munkások Jókait, Mikszáthot és a többi magyar Írókat. A szerkesztőség után a következő szobá­ban van a kiadóhivatal. A lap kiadóhivatali főnöke dr. Bernhardt Isfvánné. Csillogó kékszemü, elegáns fiatal hölgy, telve lán­goló lelkesedéssel. Ő is önzetlenül végzi te­endőjét. Mellette még egy fiatal hölgy dol­gozik, aki a kiadóhivatal és egyben a Mun­kásfőiskola egyetlen fizetéses hivatalnoka. A lapot hihetetlenül olcsó pénzen kapják a munkások, úgyszólván előállitásd áron alul. Egyediü a tehetősek, a vállalatok ve­zetői fizetnek rendes előfizetési dijat Zeneiskola Tovább vándorlunk a termekben. Egy szoba folyóiratokkal, napilapokkal van tele: itt van az olvasóterem. Egy másik hatal­mas teremben színpad áll és vetítőgép. Ez a Munkásfőiskola házi színpada és keskeny- filmszinháza A most következő szobák sorozata » zeneiskola. Ez is a Munkásfőiskola kezde­ményezésére született, minisztériumi jóvá­hagyással és némi városi támogatással. Zongora és hegedüszakon folyik tanitás a minisztériumból kiküldött Márffy János zeneigazgató vezetése alatt. A eél itt is ugyanaz: a tandíj fizető, tehetősebb tanít­ványok mellett, a bányavidék tehetséges és szegény gyerekeinek egy hányadát ingyen zeneoktatásban részesítik. Újabb terembe érünk. Ez a vendégszoba s benne a Munkásfőiskolát látogatók kapnak szállást. Mert ilyenek is vannak. Sok vá­rosból jöttek már csoportos látogatok, leg­utóbb pedig Csepelről jött egy kiküldött, hogy tanulmányozza a Munkásfőiskola szer­vezetét. A visszacsatolt területek legelső Munkásfőiskolájának már igen jó hire van országszerte. Most mlég egy vendégszoba következik, azután étkező szoba és a kitünően felszerelt konyhával be is fejeződik az emeleti helyi­ségek sorozata. Lekanyarodunk az udvarra, ahol egy hatalmas deszka épület tűnik fel. Ez, amint kiderül, nyári színpad, de fűthető s igy téten a Munkásfőiskola kitűnő szim­fonikus zenekara próbál benne terpesdi Markovit« karnagy vezénylete mellett. Ép testben ... Egy hosszú épület a tornaterem, a spor­tolóik otthona. Most éppen vagy két tucat félmeztelen fiú ugrál benne s üt nagyokat öklével a levegőbe. Az ökölvívók gyakorol­nak. A birkózók már befejezték napi mun­kájukat, a vívók ezután kerülnek sorra. A tornászok csak estefelé. Az összesített »portók vezetője Berkessy Sándor ti sztviselő, a hires Berkessy -dinasz­tia egyik sarja. Ennek a „dinasztiának“ másik tagja: Berkessy Elemér Paristól BBi­céién áig világhírnévre tett szert a labdaru­gópályán. Berkessy Sándor gyorsan végigvezet a tornatermen. A polcokon boxkesztyük, vivő- kardok és felszerelések, a falakon bordás­fal, kor hit, nagyértékü tornafelszerelések. Egy ajtón keresztül a fürdőbe érünk, ahol zuhanyok állanak a sportolók rendelkezésé­re. Mellette van az öltöző. Mindenhol rend, tisztaság és jó felszerelés. A sportok vezető­je gyorsan elköszön tőlünk, mert amint be­vallja, nagy kutyarajong» s mivel Pufi ku­tyája családi örömök elé néz, siet haza... Köszön, elrohan. Eeleségképző akadémia... Végignéztük az összes látnivalóikat, ami­kor Veress Ferenc igazgatóval találkozunk össze, aki éppen a Munkásfőiskola évi ter­vezetét viszi a kezében, Elkérjük tőle. hogy belepillanthassunk. A tervezet szerint előadásokat tartanak az összes bánva- és ipartelepeken, tanfolyamot tartanak az analfabéták részére, ezenkívül nemzetnevelési tanfolyamot és népművelési- vezetőképző tanfolyamot. Tervhevetteik egy 10—15 előadásra tervezett szociális előadás- sorozatot, feleségképző tanfolyamot, amely az otthon és háztartás köréből veszi anya­gát. És ezenkívül értékesnél értékesebb elő­adások egész sorozata olvasható a tervezet­ben. Mind szép és értékes tárgyakról szól s azokat érdemes figyelemre méltatni. És ez a figyelem meg is van... Legutóbb a magyar főváros hívta meg a Nagybányai Munkásfőiskolát részben sze­replésre, részben pedig rádióelőadásra, a jövő év elején pedig Kolozsvárra megy a Munkásfőiskola. Nyílik tehát alkalom arra, hogy megismerjék az újjászületett Nagy­bánya nemzeti eszméinek fáradhatatlan apostolait BOGDÁN ISTVÁN A jövő évra marad a kolozsvári „Művészeti Hetekvre^rerdezése Kolozsvár, december 23. A magyar kultú­ra szómyezeget ten vergődött a megszállás huszonkét éve alatt. Amikor- azonban a ha­zatérés, a< felszabadulás örömteli napja fel­ragyogott, a guzsbakötött magyar kultúra szárnyai ismét kitárultak Erdély ege alatt és több, mint két évtized mulasztásai után, miként az élet minden vonalán, erőteljes, pezsdülő élet kezdődött közművelődési téren is. Uj lehetőségek, uj feladatok tárultak a magyarság elé s uj borszak kezdődött Er­dély történetének fekete lapjai után... Ennek az uj életnek kialakításában fontos szerepet töltött be Keledy Tibor dr., Ko­lozsvár város polgármestere, aki közellátási gondok közepette is olyan lendületet tudott adni a város kulturális életének és olyan színes, tartalmas és a közművelődés minden ágát felölelő, gyönyörű programmal jelent­kezett már eddig is, hogy az ősi város is­mét, Erdély közművelődési központjává lé­pett elő. Egy rövid .esztendő le forgása alatt, a sze­münk előtt indult meg az a lüktető munka, amely Kolozsvár közművelődési életének fel­virágoztatását volt hivatva szolgálni. A vá­ros törzs lakossága örömmel vette tudomá­sul, amikor gyors ütemben, egymásután rém * dezte meg a város vezetőség® a lakosság szellemi színvonalának emelését szolgáié elő­adásokat, ünnepségeket, kiállításokat, ame­lyek külön_külön is nagy művészi és köz­művelődési eseményt jelentettek. Az első nagyszabású közművelődési megnyilatkozás a Széchenyi-emlékünnep volt, amellyel a város felújította a nagyjaink iránti tisztelet hagyományát. Az erdélyi képzőművészeti, valamint szín­művészeti kiállítás megrendezése is a mult. megbecsülését szolgálta. A kiállítások kere­tében rendezett ismeretterjesztő előadások­kal pedig a közönséget akarta megismertet­ni Erdély régi művészeti életével. Kolozsvár két nagy szülöttének: Székely Bertalannak és Paáll Lászlónak emlékére rendezett kiál­lítás mintegy igazolásul szolgált, arra, hogy az ősi város már a múltban is komoly ér­tékeket adott a magyar és európai egyete­mes művészetnek... A város gondoskodása azonban az élő művészeket sem hagyta figyelmen kívül. Kolozsvár történeti jelentőségű épületeinek megörökítésére pályázatot irt ki, amelyen csaknem minden képzőművészünk részt vett. Az idegenforgalmi falnagaszpályázat is fog­lalkoztatást és egyben biztatást adott a CvAlPCTAnnCBi^feSPlAlf Esztergapad, schaping, marógép, fűrészgépsib.)szappanipari gépek, (peloteus, pilirozógép stb.) kőtőrőgépek, satuk, gyártja: PETZ Testvérek Ipermüvek R, T, Budapest, VI., Vilmos csá6zár-ut 61. sz. — Telefon: 118-236és 124-083. TUDÁST A SZÉLES NÉPRÉTEGEKNEK! Nagy vonásokban ezekben foglalhattuk össze a most befejeződő esztendő közműve­lődési munkáját. Mik a jövő feladatai? Karácsony küszöbén ezt a kérdést boncol­gattuk Keledy Tibor dr. polgármesterrel. A polgármesteri dolgozószoba ablakán erőtlenül • tűz be a deeemberi napfény. Szemtől-szembe ülök a város első emberé­vel, aki a nyugati européer éles meglátásá­val hivatalba lépése után nyomban megin­dította a városban a / ütemes közművelődési életet. — Általános elvem adta meg a vá­laszt. kérdésünkre Keledy dr. polgármester. ’— hogy emelni kell a lakosság műveltségi színvonalát. Ez alatt nemcsak a tanult, em­berek ismeretének fejlesztésére gondolok, hanem a szélesebb néprétegre is, amelyet kulturális programunkból nem hagyhatunk ki. Éppen ennek a néprétegnek érdekében alakult meg az iskolánkiviili népművelési bizottság. A bizottság már elkészítette pro- : a óját és megindult, a munka..széles síkon, széles néprétegek bevonásával. Egyszerit, munkás embereket, kisgazdákat, akiknek nincs alkalmuk ismeretkörüket bővíteni, be­kapcsoljuk ezekbe a munkákba és gondunk lesz az analfabétákra is. Aziránt érdeklődünk, hogy milyen elgon­dolások vannak a jövőre nézve művészeti vonatkozásokban ? A polgármester nagy művészbarát és lát­hatóan szívesen is foglalkozik a kérdéssel. ■ TÁMOGATNI KELL AZ ERDÉLYI KÉPZŐMŰVÉSZEKET — Mindenekelőtt folytatni fogjuk a ki ál htássorozatot. Igyekszünk megismertetni a város közönségével a magyar művészet min­den értékét. Az élő erdélyi művészet felka­rolása természetes körülmény. A huszonkét, kisebbségi esztendőt átvészelt, a legteljesebb kozonybeai átvergődött művészeinket hatha­tósabban kell támogatnunk. Ennek érdeké­ben újabb művészi elgondolásu pályázatokat ironfc ki és ezzel nagy lendületet adunk képzőművészeti életünknek.! De nemcsak a képzőművészek, hanem az iparművészek fel­karolását is tervbe vettük. Kolozsváron igen sok komoly elhivatottságú iparművész van. Foglalkoztatásuk uj fejlődési fokot nyithat az iparmüvészetben. A KOLOZSVÁRI MŰVÉSZETI HETEK Az ősszel szó volt arról, hogy a város vezetősége művészeti hetet rendez, amelynek keretében bemutatja Kolozsvár művészeti életét. Mikor kerül ennek megrendezésére? — tettük fel a következő kérdést. — Úgy van. Valóban szó volt. művészi hét megrendezéséről — válaszolta a polgár­mester — és ezt a Nemzeti Szinház meg­nyitásával kapcsolatban vettük tervbe. Saj­nos, azonban leküzdhetetlen nehézségek ál­lottak elő az elgondolás keresztülvitelében és igy a művészi bét megrendezése elmaradt. Ez azonbran nincsen örökre eltemetve. A jövő évben, ha a körülmények megengedik, feltétlenül megrendezzük a művészi hetet Egyelőre nem tudjuk mikor kerülhet sor erre, de annyi bizonyos, hogy az eredeti el­gondolástól eltérően sokban nagyobb szabá­sú és szélesebb síkon mozgó ünnepséget ké­szítünk elő. A művészi hét keretében kiál­lításokat, előadásokat rendezünk. A kiállí­tások keretében nemcsak a város művészi életét, hanem iparát és kereskedelmét is be­mutatni kívánjuk. Ennek az elgondolásnak idegenforgalmi szempontból is messzeható jelentősége van. A KOLOZSVÁRI MŰEMLÉKEKÉRT A város műtörténet! emlékeire tereljük a beszélgetést. — Kolozsvár olyan műtörténet emlékek­kel rendelkezik, amelyhez hasonlókkal egyert len erdélyi város sem büszkélkedhetik. Ezek­nek az emlékeknek összeírása, lajtsromozása a jövő évben történik meg. A ir.üemlékszáan- ba menő épületeket — ezt már a nyáron el­terveztük — külön emléktáblával jelöljük meg. Erre is ® tavasszal kerül sor. De nem­csak mütörténeti emlékeket, hanem az utcá­kat is külön megjelöljük. Az idegen, aki a városba téved, az utcán megtudhatja, a fa­lakról olvashatja le, hogy kiről nevezték el például a Szvaesima utcát? Közel egy órán keresztül boncolgattuk a város közművelődési feladatainak kérdéseit. Keledy dr. polgármester tartalmas ős nagy­vonalú programot adott. Ennek a program­nak megvalósítása Kolozsvár kulturális éle­tét nagy lendülettel vinné előre. A polgármester, aki eddigi munkájával a kultúra tetterős szószólója volt, bizonyára a jövő programját if, valóra váltja... VARGA LASELŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom