Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-24 / 293. szám

)94Í. K. aHACSO M y Erdély szellemi hazatérése Irta: Kovrig Béla Milyen egyszerűnek látszik: erdélyi ma­gyar néptömbök hazatérésével a nemzetben elő legkeletibb magyarság ismét egybekap­csolódik fajtájának nyugati testvérével, hogy a magyarra jellemző kétsarkuság ter­mékenyítő feszültségéből századunkban is kialakulhasson az ösztöneinktől és formaér­zékünktől oly mohón sóvárgott magyar szin­tézis, • A nemzetek életének szellemi folyamatait azonban nem lehet ilyen egyszerű képletek­ben kifejezni. Ami szellemiségként bat és feszül, a lét titokzatos erőinek egyszeri — sokszor a lelkek széles távlataiba világító soha nem ismétlődő felvillanása. A magyar élet lassú mozgású vizeiben is érezzük a szellem áramlását, sokrétű nemzeti létünk keleti — nyugati sarkai között, de azt is érezzük, hogy a közösség leglényegét át­járó ösztön és eszmeáramok a dologi világ erőfolyamatánál bonyolultabb, mindenesetre kettőnél több létpólus között feszülő rezdü­lései az örök misztikumnak, az életnek. Keleti sarka-e vájjon a ■magyar minden- ségnek Erdély a nemzeti valóságban, tehát a szellem világában? Az erdélyi magyarság elhelyezkedése, geopolitikai helyzete éppen olyan kevéssé döntheti el est az alapvető kérdést, mint az itteni magyar értékrendet hordozó néptestuek világtájak szerint meg­ítélt. származása Eleve kijelentem, az egyetemes magyarság szellemének a képét nem az erdélyiben, ha­nem az alföldiben látom, azt a keleti ma­gyart, aki énjének másik létformájával, a dunántúli, felföldi, nyugati magyarral építő ellentétben bontja ki a maga sajátos orien­talis természetét, A keleti lovas népek, bessenyök, jászok, kunok, böszörmények erőiből gyarapodott, jórészben törökös, a hódoltság igáját legto­vább hordozott, alföldi tipusu magyarság­ban látom a történelmi valóságban megkö zeiitését a keleti magyar Móricz Zsigmond elképzelésű eszményének. Valc*ban benne ég keleti tűzünk és időnkénti aléltságában rej­lik hamvadásunk. Keleti a bölcsessége, fellob­banó hősiessége, de keleti a közönye és időt vesztő tunyasága. Igaz, hogy Erdély ősnépe éppúgy keleti lovasnép, avar és hun, mint az alföldi, de vájjon nem az avarság-e a honfoglalás előtti ösnépe a szellemében oly korán romanizált Pannóniának és a szláv- ság takarója alól ma már felismerhetően ki­ütköző egykori avar életet élt Felvidéknek. A hazánkban beözönlött, rajta átvonuló, itten egy történelmi pillanatra megforduló nomád, harcos, pásztor, lovas népek telep­helyei szerint nem Ítélhetjük meg, hogy hol jut legmagasabb és legáltalánosabb kifeje­zésre a keleti és a nyugati magyar. Mert, ha igy lenne, akkor az ország nyugati csücské­ben a Kürt, Gyarmat és Nyék nemzetségek egykori szállásbirtokainak szinterén. a Csallóközben kellene felismernünk a keleti magyarság egyik jellegzetes népelemét. Nem! Dunántúli, felvidéki alföldi, erdélyi magyar vérében, sejtplazmáiban, ösztöneiben, idegei­ben egyaránt sokat hordoz és örökít át ke­let faji értékeiből. Hogy mégis melyik a keleti és a nyuga+i magyar, az első sorban a szellemen, annak színezetén, összetételén, megnyilatkozásán múlik. Pannónia virágos kertjét korán megművelte a romanizált hel­lénizmus kultúrája és azon túl is szüntelenül gondozza azt a latin szellem. A Felvidék századokon át belekapcsolódott nyugatnak minden szellemi mozgalmába és a Felvidék arcán felismerhetők a renaissance-nak, a gótikának és barokknak azok a vonásai, melyek részben a paduai, a krakkói, bécsi, prágai és lipcsei egyetemek eszmeformáló erejének a nyomai Az alföldi magyar értel­miség gondolatvilága, történelmi elszigetelő, dósé, a hódoltság, társadalmi rétegezödése, vékony városias kulturrétege és a nemzet­közi kapcsolatok állandó és bőséges fenn­tartásához elégtelen anyagi helyzete követ­keztében a nyugat szellemétől sokkal kevés­bé. vagy alig befolyásolt módon alakult. Bezzeg más képet mutat az erdélyi szellem kialakulása. Már a reformáció előtt az er­délyi vezető réteg mindenkoji fiatal nemze­déke csapatostul keresi fel Bolognát. Páduát, Pizát, Kómát, de egyesek megfordulnak Ra- vennában. Siénában és a trecento kultúrá­jának más középpontjaiban is. Az 1350 kö­rül alapított bécsi, prágai és krakkói főisko­lán már a tizenegyedik szájadban tömegesen voltak „transsylvánus“ egyetemi hallgatók és a krakkói egyetemen a tizenhatodik szá­zadban közel hetven sicuius végezte tanul­mányait. Bethlen Gábor céltudatos kultur. politikával közelítette a nyugathoz az er­délyi magyarságot, a katolikus ifjúság Beth­len alatt az olasz és lengyel, a lutheránus a jénai, a református erdélyi magyar minde­nekelőtt a heidelbeTgi egyetemen tanult. As enyedi főiskolán, a modern magyar tu­dományosság bölcsőjében, a tizenhetedik században a német nemzeti humanizmus megalapítója Opitz, Bissterfeld, Alsted és Pisk&tor tanítja' a nyugati művelődést és árasztja annak szellemét Erdély magyar­sága, székelysége értelmiségében. Szenei Molnár Albert, a zsoltárforditó Svájcból, Wittenbergből, Strassburgból meríti kultúrá­ját. Descartes kortársa és tanítványa Lei- denből, Utrechtből, Hardwiekböl hozza haza a gyulafehérvári, majd a kolozsvári tanszé­kére nyugatos műveltségét. Erdély nyugta­lan szelleme a tizennyolcadik században már Délamerikáig árad. ahol a székely Orosz László teremti meg az argentin egye­temet és negyvenkét évi amerikai tapaszta­lataival hazatérve merített a göttingiai diák­évek élményeiből és Gauss barátságából. Erdély művészeinek formanyelvét is palié, rozza nyugat hatása. Barabás Miklós Itáliá­ban és német földön alakítja ki formaérzé- két és a kompozíciónak nagy kolozsvári mestere, Székely Bertalan Münchenben Pi­loţi tanítványa Munkácsi barátja: a székely Paál László, Becs és München akadémiái után kora müvészforradalmának, az impresz- szionizmusnak szülőföldjén, Barbisonban uj távlatokba tekint és faji értékeit, művészi tudását a francia szellem friss meglátásai­val ötvözi. Látjuk, Erdély tevékenyen részt vett a trecentótól napjainkig Nyugateurópa min­den szellemi mozgalmának és minden érté­kének ismeretében, sohasem szolgai utánzás­sal, hanem mindenkor az erdélyi lélek és géniusz teremtőerejével fejezte ki Erdélyben gondolatát, építő törekvését. A magyarság nemzeti történelemálló képessége tekinteté­ben vitatható értékű vallási tagoltsága, az erdélyi szellem gazdagodása szempontjából azonban kétségtelenül hasznosnak bizonyult. Az erdélyi katolikus, református, lutherá­nus és unitárius magyar a reformációtól kezdve egyháza naav nyugati összekötteté­seinek teljes kiaknázásával merített vallása szellemének leginkább megfelelő nyugati tu­dományosságból és ezért egyidejűleg együt­tes erővel mindegyikük haza hozta a felis­mert nyugati értéket, melyeket történél-' münknek nagy tégelye, az erdélyi lélek sok­színű tűzzománccá olvasztott, amelynek fé­nye és nemes tüze mindenkor kifejezte azt, ami leglényegünk. szellemiségünk. Amis Du­nántúl kevés kivétellel csak a latin kultúrát sajátította el és a klasszikus kultúra talál­kozása a magyar fajisággal alakította ki a nyugati magyart, addig Erdélyben ezen a szinbiotikus tájon, sokrétű társadalomban szindus formákban gazdag kultúra bonta­kozhatott ki az Italia egyetemei, Bécs, Krak­kó. Vilna, Jéna, Heidelberg és Paris össze­tett knlturhatása nyomán. De Erdély mégis a magyarság keleti vég- bástyája és geopolitikai helyzeténél fogva történelme során keleti táiékozásunak is bi­zonyult. Az erdélyi magyar számára a kül­világ első sorban a törökség, a lengyel, Pt- ván,'ukrán, orosz, szláv minder =ég volt. Cél­tudatos, körültekintő, nagyvonalú keleti po­litikát, a magyarságnak erdélyi létformáia, ennek uralkodó rétege alakított ki, török, orosz és lengyel viszonylatban egyaránt. Nem véletlen, hogy székely kohómester szakértelme alakítja ki Rettenetes Iván ko­rában az orosz bányászatot és a cárok nagy­hatalmi állásának megalapozója, III. Iván moszkvai fejedelem székelv tűzmesterekkel és műszaki oktatókkal erősíti haderejét. A messzetekintő Bethlen Indiába. Perzsiába. Arábiába küldi Sörényfalvi Dánielt, hadd lásson és tájékoztasson. De a politiká+ól függetlenül is az erdélyi magyart mindig foglalkoztatta, izgatta, feszítette a Kárpát«, kon túli végtelen keled és ellenállhatatlan erővel vonzotta magához. Nem véletlen, hogy Erdély szülötte Körősi Csorna. Nem véletlen, hogy kortársa a székely Pesze Já­nos. vele egyíde.inleg utazza be a Krím, a Kaukázus, Georgia tálait. Nem véletlen, hogy Orbán Balázs hat esz­tendős navy székely gvalogutia előtt beutaz­za Pal°Rztina. Szíria. Egyiptom. Görögor­szág vidékeit és how Kuun Géza gróf a ki­lencvenes években Délorosaországban kutat. Az erdélvj magyarnak ez a keletjeié fordu­lása napjainkig megnyilatkozik. Hiszen csak egynéhány éve. hogy Mlobbant egy székely zseni. Balázs Perene életszikrája, aki Mész­kő unitárius papiának szegénységében hor­dozta küldetésének tudatát Ázsián. Ti beten Indián keresztül, hogy Erdélybe visszatérve székely faluiéban apostolként értékesitse az egész világból merített gazdag tapasztala­tait De akik a keletet járták, előzőleg min­dig nyugatból merítettek tudást. Körősi Csorna és az Oxfordban tanult, Balázs Fe­renc egyaránt. Nem csoda, hogy ezek a nyu­gattá?! pallérozott, kelet felé vissza visszate­i tojással és-43 dkg, cukornat Tési»a: 28 dkg 2 1áf>. kávéskanál Or Ötk*r. ft I« sütőkor, 5 dkg cukor, 1 tojás. 10 dkg vaj vagy zsír. OióföSfelék: t0 dkg darált dió, 8 dkg porcukor, y« cs* Or. Ötker-fél« vanillincukor, 2 evőkanál tét Máktőlteiék: 10 dkg mák őrölve, 10 dkg porcu­kor Ví ct. D». ÖIker-féle vonil lincukor 3 evőkanál te«. A lisztet a sütőporral elvegyülik. ce a gyúródeszkára# szitáljuk. Közepébe egy mélyedést nyomunk, abba tesszük,’ o cukrot, o tojást és o liszt egy részével sűrű péppé ke­verjük. A hideg és apró darabokra vágott vajat vagy zsira­dékot rátesszük, liszttel betakarjuk, gombóccá összenyom-» juk, majd o közepéből kiindulva gyorsan sima tésztává gyúrjuk Két részre osztjuk és mindegyiket téglanlakura* kisodorjuk. Mindegyikre főkénünk egyenletesen egy töltelé­ket hosszában felsodorjuk, zsírozott tepsire tesszük és to­jássárgájával bekenjük Töltelék: Úgy o darált diót mint a darált mákot? fenti hozzávalókkal elkeverjük, kissé fóliázzuk és hidegen a tésztára kenjük. Sütési idő 40 Perc közepmeleq sütőben. n\ fsa ~sútöpoffalés jJKUtkßf^ inxnilliricukoffal '^/cLósxje.r-cL és ö-e^é'ó'Zió- f-e.cej2ÍÁÖ7-i.yu-e.t- fetzjx3-rijcú?jía. Lnc/ue Afct&Zct.- SDrc CStte<zf~- CL. . •'///. Csonti, -u-ica 2S «! kiütő elmék elsőként ismerték fel a magyar­ságot fenyegető legnagyobb veszedelmeket, az ozmánságot, a tizenkilencedik század ke­leti kérdését, a pánszlávizmust (Wesselényii és századunkban az erdélyi magyarságot közvetlenül fenyegető nemzetiségi kérdés el­fajulását. Nem véletlen, hogy századunknak leg. messzebbtekintő magyar államférfiai nem­zetségükkel Erdélyben gyökereznek. Nyugat szellemi hatásainak neveltje, Eurppa viszo­nyaiban ismerős, keleti tájékozódásu, sok­színű, sokarcú erdélyi magyar nem a keleti magyarságnak, hanem a magyar szintézis­nek a képviselője. Benne ötvöződik kelet és nyugat. Keleti ösztön, keleti fajta, nyugatos szellem, ő a magyar fausti ember, aki nyug­talan kedélyével és szellemével ott feszül a dunántúli, felföldi nyugatos és az alföldi keleti magyar között, megtestesült, nemzeti funkció, a pólusok erejének, egymásrahatá- sának kifejezője, az átfogó, az egybekap­csoló, a szintézis. Ez a szintetikus erdélyi magyar fordul a letaglózottság bódulatából ismét önmagára eszmélve az „Anyaország“ trianoni életet élt- szelleme felé Amit lát, az örök magyar sajátosságokat bár megőrzött, de uj voná­soktól finomult magyar arc. Trianon óta a magyar szellem, mint. minden szellem, szün­telenül alakuló képe uj színekkel s talán néhány uj árnyalattal gazdagodott. Hogy gazdagodás-e, az értékelő, lelki, szellemi egyéniségétől függ ennek megítélése. Egy kétségtelen: a trianoni ország ^ szellemi képe változott.. Szegénységében, szorultságában, ha politikailag nem tehette, a magyar csonk legalább szellemi erőivel a határokon túl nyújtózkodott. A csonka ország erőit szinte meghaladó módon rajokban küldötte ki sze­génysorom tehetséges fiait is Németország­ba, Itáliába, Franciaország, Anglia és Ame­rika vezető egyetemeire. Hadd lásson, ta­pasztaljon, művelődjék a magyar, hadd gyújtson erőt az egyszer minden bizonnyal bekövetkező nagy felemelkedéshez. Tehetséges magyarok ezrei szívták ma­gukba a nyugati művelődést és szórták en­nek eszmemagjait, a csonka területen fel­gyülemlett magyar értelmiségbe. Mit hoztak magukkal? Milyen eszmékkel, törekvések­kel tértek haza? Mivel gazdagították a ma­gyarságot? Hatásuk nyomán mennyiben változott, milyen árnyalatokkal szineződött a magyar szellem képe? Az emberi együtt­élés víziójában mindenekelőtt Spenglerrel, történelembölcseleti átfogó annyira egyéni felfogásával, Max Weberrel, a társadalom és a gazdálkodás való összefüggéseinek fel­ismerőiével, Henrik de Manual, a szociális gondolat korszerű kifejezőiével, Eibllel, a közéneurópai térségek öncélú életének értel­mezőjével, majd a nemzeti szocializmus szellemiségének úttörőivel Moeller van den Bruck és Darré színeivel. Ez a német szel. lem árnyaló befolyása. A latin szellem, az olasz és a francia kultúra urián sohasem hatott annyira céltudatosan és mélyen a magyarságra, mint az utóbbi húsz esztendő során A fascizmusban megizmosodott és a nuovecent.o szellemiségében ismét egy uj rina.scimentoban kivirágzó olasz kultúra politikai, irodalmi, művészeti téren egyaránt hatott. Gentile, Rocco, Costamagna állam- bölcselete és politikai' gondolatai sokunkon keresztül együtthatói, a magyar politikai gondolkozásnak. Gemelli milánói, Papini fi­renzei és akadémiáik római köre szüntelenül árasztja hangulatait, formaérzékét, szelle­mét felénk. Festészetünk és művészetünk uj irányai, városrendészeti elgondolásaink, a klasszicizáló nuovecentó arányérzékének és előkelő méltóságának kiegyensúlyozó befo­lyását mutatják. A renaissance óta példátlan arányú iparművészeti fellendülésünknek a modern szellemi római egyházmüvészet a for­rása. Ez az olasz szellem beáramlásának az iránya. Századunkban uj francia spirituális irány bonakozott ki. A keresztény misztiku­sok erősebben hatnak mint valaha Mauriac, Claudel regényeiből Massis szellemiségéből, Jaques Maritain és Gillet kulturböicseleté- ből és ja francia neoscbelastikából lehelet- szerüen finom, emelkedett, a tizenkilencedik század lomha és eszmeszegény materiáliz- musától elszakadt, szinpompás szellemiség nyilatkozik meg. Az olasz és a francia kul­túra, a német harmadik humanizmussal ölel kező harmonikus kibontakozása lenyűgöző erővel hatott a politikai tehetetlenségében vergődő és a szellemtől megújulást váré ma­gyar értelmiségre. Amit a francia szellem politikai téren csak Bainville gondolataiban luclott kifejezni, annak spirituális lényege annál tisztább, világosabb formákban bon­takozott ki Ortega y Gasset és Salasar po­litikai alkotásaiból. Az angol szellem meg­nyilatkozásait sokszor értékeltük, de lénye­günkre, szellemiségünkre, formanyelvünkre ez alakitólag alig hatott. Mig Amerikának pragmatizmusát megértette velünk a weirnan Németországban eiterebélyesedett amerika­nizmus, de a shawi hagyományokat követő Huxley, Priestley és Wells, az önmagát gú­nyoló angol grimasz, a brit irodalomban megszokássá vált fintor bár szórakoztatott bennünket., de rajta igazán nem épültünk. A trianoni magyar értelmiségben egy tisz­tult spiritualizmus életszemléletének fejlődé­sét láttuk, a latin hatásokból kiszélesülő uj hármónia felé. Ennek a megnyilatkozásai ütköznek és ötvöződnek a germán megúju­lásból való, az élet biológikus értelmét hang­súlyozó, az erők egységesítését, tömörítését célzó társadalmi gondolatokkal. Latin spiritualizmus, germán biológiai népszemlélet. egymásrahatásából keletkeztek azok a szellemi feszültségek, amelyek a tri­anoni értelmiség gondolkodó részét nyugta­lanítják. Mindig magyar érték volt, hogy hazánk nem egyetlen eszmeáramlatnak vált szinterévé és igy magyar lényegünk felál­dozása nélkül tudtuk feldolgozni és értéke­síteni a kívülről jövő egymás erőivel meg­birkózó, majd egymásbahajló eszraebullá- mokat. Erdélynek érzékeny, sajátos lelkületévcl szintén válaszolnia kell a trianoni ország értelmiségét alakitó európai eszmékre. Ép­pen úgy, mint ahogyan a csonka országban is tovább fejlődött magyar szervező és anyagi erőnek tovább kell adnia a nyugat­tól elsajátított, általa feldolgozott szellemi értékeket. Ha az erdélyi magyarság tényleg ösztöneiben, hagyományaiban az egyházak­tól, társadalmi intézményeitől az idegen uralmon is átmentett értékeiben a magyar szintézis hordozója és kifejezője, akkor a nemzeti egyetemesség javára az országtörzs kötelessége minden tőle telhető erővel meg­szüntetni a proletariátust mint társadalmi állapotot, ebben a valóban elproletárizált, önmagától a kulturemberség szintájára emel­kedni képtelen Erdélyben. Hiába, az általá­nos közjó állapotába az anyagi közjó utján jutunk el és ezért nem bonthatja ki a szin­tézis magyarsága a maga képességeit és ér­tékeit, nem töltheti be átfogó, kiegyenlítő hivatását a keleti és a nyugati magyar kö­zött, amig hiányoznak ennek emberi félté, telei. Jö Ara és jó hirdetés: alapja a jó fizletmenetneii I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom