Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-21 / 291. szám

Mtvew^nilţsjta 1941. DECEMBER 2I Karácsonyra könyvet, tew!!; karácsonyfadíszt szentgericei Jakab Jenő könyvesboltjából, Mátyás király-t 7. nemzeti Öndllósitdsi Alapból nvjlít üzlet! kOZöTT Mórái Sándor : Áz igazi — A Révai kiadása Mérni regényei mindig szenzációt jelente­nek megjelenésükkel. „Szenzációs“ legújabb regénye: „Az igazi“ is. Tárgya, témája a -soba ki nem meríthető, soha el nem csépel­hető: a szerelem. Az uj Márai-tkönyv egy elrontott házasság regénye. Márai kiinduló pontja aa, hogy nincs tökéletes házasság. Mégpedig azért, mert nincs meg az „igazi“... „Sem a földön, sem az égben. Csak emberek THMmalk, s minden emberben van egy szemer­nyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól . várunk, remélünk. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van. Salak, sugár, minden . Aki elolvassa Márai regényét, pillanatnyi­lag talán el is fogadja az iró érveit, Mert olyan ez a könyv, hogy ha egyszer kezünkbe veittük, le sem tudjuk tenni, amíg végére nem érünk. Pedig közel félezer oldal. Csakhogy ez a terjedelmében hatalmas mii felépítése megvesztegetően szép s már majdnem a va- iúságszeriiség erejével hat. Márai az ő csodá­latos stílusának varázserejével majdnem mindent megingat az olvasóban, amire az egész életét féltette. Azzal, hegy egy adott esetet általánosítva, bizonyítani igyekszik; nincs „igazi“, tehát nincs szerelem, szeretet, család s a férfi magára marad végül is. „Mert az ember szeretetre vágyik ... de .senki nem segíthet solia ..." Ha minden ember Így gondolkozna, nehéz volna eldönteni, hogy hova jutna az emberi­ség, ha a Márai által annyira dicsért és megénekelt magányba evezne. Az írónak „Az igazi“-ban két vesszőparipája van. A ma­gány és a polgár. Szeretne minden „igazi“ férfi, polgár magányos, só't költő, akinek csupán műfaja nincsen. A szerelem, a sze­letet és a család nem lehet célja az életnek. „Az ember nem azért él, hogy boldog le­gyen. Az ember azért él, hogy családját el­tartsa, tisztességes embereket neveljen, s mindazért ne várjon hálát.“ Ez az iró hit­vallása, és — szinte azt is mondhatnék: programja. És az emberben önkénytelenül is feltör a kérdés: vájjon mit akar Márai ? Játszik a művészet hűvös varázscszközeivel, vagy tudatosan megéhez ? . . . Ha nem az ő fölényes i ráemüvésze tével állanánk szem­közt, ezt a kérdést szükségtelen volna fel­vetni. Irásmüvészeténck lenyűgöző ereje, varázs­latosan rabul ejtő hatalma miatt kell éppen . itélőszéket tartanunk, s az esztétikai mérle­gelést mellőzve világnézeti síkon kell szán­dékainak gyökérszálait megnéznünk. S a vizsgálat eredménye azt mondja, hogy Márai nagy művész, de művészete egy el­múlt irodalmi kor szemléletében fogózkodik hajszálgyökereivel. Nem n.z élet írja, a dia­dalmas. feltörő, jogát és jussát igenlő lét nagyszerű harcai, hanem kortörténetet raj­zol. Kétségtelen; Márai nagy művész és még nagyobb bűvész. De az is kétségtelen: korszerűtlen. Nehéz máikcmyoe hatása alól szabadulni. S még nehezebb együttérezni vele. Karácsonyra * Függönyök tub?*' szőnyege ‘ szakszerű vég y tiszti fása festése Cilinknél Bíró József: Erdély művészete Bíró József “egkiválóbb fiatal magyar mütörténetirök egyike s mint Erdély mű­vészi Jmrltjúnak kutatója vált elismert szak- tekintéllyé. A megszállott Erdélyben iriţi úttörő könyveinek, cikkeinek egész sorát: várak, kastélyok, templomok monográfiáit. Mdugott falvak ismeretlen, nagybecsű mű­emlékeit fedezte fel, fáradhatatlan buzga­lommal kutatta a levéltárakat, hogy Erdély magyar múltjának ismeretlen dokumentu­mait napfényre hozhassa. Munkásságát a ro­mánok ellenszenvvel figyelték s hevesen tá­madták,. mint a magyar nemzeti törekvések egyik erdélyi pionírját. E könyvében immár gáitMattanul nyilatkozhatifc meg tudományos anöikássóga eddigi eredményeiről. Az „Er­dély művészete“ az első egyetemes erdélyi művészei történet s rendkívül nagy tudomá­nyos jelentőségű. Biró-József nem részlctkn ■ tatásokat nyújt e könyvben, hanem egyete­mes és összefog’"! ló -/e :i (pontokból ismerteti ée méltatja Erdély művészeti múltját. A magyar honfoglalástól napjainkig mutatja he az összes nagy európai kor.stilusob: a to­rnán stilus, a gótika, a reneszánsz, a baroíkfc ée a. klasszicizmus erdélyi alkotásait, a mű­vészetek minden ágazatában: a «ragyogó stí­lusnál megírt oldalakon s százötvenné] több gyönyörű képben .megelevenednek az erdélyi eárak, kastélyok, udvarházak, nagy katedra-, üsok és falusi templomocskáfc, a szobrok, a képek s az iparművészeti remekek: a „nagy ■BÜvészet“ alkotásai épp úgy. mint fi népi «eredetű művészeti produktumok. Biró Józsefet munkájában ugyanaz a tár­gyilagosság jellemzi, mint a modem magyar tnidomány kimagasló mestereit; nemcsak a magyarság műalkotásait figyeli, hanem a «bSbz és a romáin vonatkozású műemlékeket is: ez utóbbiakat azonban beható bírálattal illeti e nem engedi mellettük elhalván; ülni a magyar nép művésze tteremtő erejének feteőbbrendü szerepét. Éppen ebben rejlik müvének nemzeti jelentősége: az eddig el­hanyagolt, lebecsült vagy homályban înţradt népi eredetű alkotásokat is a megismerés •wáleifcterfényébe helyezi s meggyőzően, a legfinomabb és a legméiyrehatóbb elemzés­sel bizonyítja be, bőgj" Erdély uralkodó né­pe nemcsak az államszervezés és vezetés te­rületén volt magyar, hanem ősi művészeté­nek alapjel-legét, transzilván vonásait is az egyetemes magyar művészeti szellem sugall­ta, amelynek az erdélyi művészet egyik leg­sajátosabb jellegű kifejezése. Bíró József rámutat arra, hogy mindaz, amit a. szellem- történet transzilvánizmus néven ismer, a magyar szellem egyik lényeges vonása s ezt az élő történeti emlékek, a műalkotások a legbeszédesebben igazolják. A nyugati ke- BSBzfénysfe művészetének nagy korstilosai adják meg az erdélyi művésziét alapjel legét, amely az európai nyugati kultúra őre és kép­viselője volt a keleti végeken egv évezre­den át. Biró József maga is hangsúlyozza müvé­ben a fő szempontot, amely e könyve meg­írásánál vezette: célja, hogy az anyaország közönsége minél közelebbről és minél beha­tóbban ismerje meg Ejdély szellemi alkaté- : nak oly fontos tényezőjét is, mint élő tör- j ténelméroek tanúit. művészeti emlékeit, * Könyve igy atemesak tudományos szempont­ból nagy értékű, hanem a nagy nemzeti tö­rekvéseket ie szolgálja s amellett vonzó, fé­nyes stílussal megirt élvezetes olvasmány: a szerzőt éppen magasremdü, . ixodalmiig&iyü előadása emeli ki a tudományos kutatók sorábóL MORUS TAMÁS: UTOPIA — Officina kiadás — Vájjon milyen az emberek tökéletes tár­sadalma ? A kérdésre Platon óta’ már sok felelet érkezett. Mindenkinek megvolt az a hibája, hogy a jövendőt csak a feletadó ko­ra eszményeinek tükrében matatták meg. Morus Tamás, a XV. század nagy angol hu­manistája, Erasamus barátja, a renaissance és a humanizmus elbüvöltje is csak a maga kora szemléletéből és az önmaga egyéni esz­ményeiből leszűrt elképzeléssel tudta a jö­vendőjére kiváncsi emberiséget megajándé­kozni. A rend és fegyelem elvéig ugyan el­jut, de az ő „tökéletes államában“ még- job­bágyok dolgoznak, bizony rabszolga sorban, mig a szabadok a kitermelt javak élvezeté­ben klasszikus szerzők sillabizálásában és magyarázásában lelik fel az élet értelmét, értékét és szépségét. Ez sem jobb és boldo­gabb világ, mint. azok, amelyeket a múltból ránkhagyott a világirodalom. Akár szellem- történeti, akár más síkon vizsgáljuk ^ Morus világhírű könyvét, az örök brit világfelfo­gást mégis megtaláljuk benne. Morus Utó­piája (Angliának is nevezhetjük) sem tudja máskép elképzelni a képzeletbeli állam nagy­ságát, csak egyféleképpen: idegeneknek kell érette vérezndök. Akárcsak ma és az elmúlt világháborúban s az angol világbirodalom történetének véres évszázadaiban . . . Morus hires müvét — a terjengős elmélke­dések kihagyásával — Geréb László fordítá­sában és rendkívül érdekes bevezető tanul­mányával az Officiana Könyvtár adta ki. PAUL BRUNTON: A FELSŐBBRENDÜ ÉN Paul -Brunton nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Aki az „India titkai“ & .Egyiptom titkai" cimü könyveit ismeri, is­meri öt is. írásai a titokzatosság határvona­lain mozognak, mert keresi a rejtelmest, a megmagyarázhatatlant és ezt mindazért, hogy az emberi felsőbbrendűségét igazolja. Ez jó­részt megmagyarázott titokzatosságok és is­meretlenek azok, amelyek az embert a termé- szet-alkotta állatvilágból kiemelik. Könyvét Sir Krishnaraja Wadiyar Bohadur IV-äek Mysore maharadzsájának ajánlotta, mert ott irta meg Mysoreban, ahol zöldelő és barna erdős dombok, siirün benőtt dzsungelek, zu­hanó vízesések és- elragadó, völgyek váltogat­ják egymást. Az olvasó aligha felejtheti el ezeket a tájakat, annyira művészi Brunton róluk rajzolt, képe. Pau! Brunton „Pelsöbbrendü éaa‘'-jében a materiális gondolkozást állítja szembe az ön­magunkba való elmélyedéssel, a lélekvizsgá- lattal és tudatunknak az isteni gondolat ural. ma alá helyezésével, mert szerinte ez az egyedüli ut ahhoz, nogy az ember derűs nyu­galomhoz, szávai a menyországhoz jusson már ezen a földön is Szerinte az okkult gon­dolat. vagyis a saját lelkűnkön keresztül az ismeretlen de bennünket kormányzó valódi énünk megismerése a feladat, mert ennek megoldása valóban emberré, felsöbbrendüvé teszi az embert. A szerző Írása az indiai varázslatokon Ke­resztül tiszta és észszerű magyarázatokkal szolgál és nines is olyan vallása a földnek, amelynek követői, hivöi ne lehetnének. Brun- con e könyve, amely a Rózsavölgyi és Tsa cég kiadásában jelent meg, kijelöli az ösvényt, az utat a Béke, a Megnyugvás és a Boldogság télé. (—y —r) .Mi ÁRU US Jú HIRDETÉS VI AP.IA A .ló f’ ttl .ET MEN ET V EK RADI GRflinOFON LEIHEZ Mărimf-Td. CSEM? nufwemS RÉSZIETI BUDAPEST KAROLYI ANY: A KISLÁNY, AKI FÜTYÜLNI TUDOTT... A kislány, aki fütyülni tudott: olyan, műit a legtöbb kislány. Éppen - úgy eszik, alszik, játszik, mint a többi gyerekek. Az egyetlen különbség köztük, • hogy ő érti az állatok nyelvét. Legalább is azt képzeli. Érzékeny kis füle számára emberi értelmet kap a ri­gófütty, a kakaskukorékolás, a kutyaugatás és macskanyávogás. Résztvesz az apát vesz­tett rigócsalád bánatában, felháborodva veszi észre a csirkeudvar lakóinak civódá- sát, „doktor Harkállyal“ társalog és segíte­ni szeretne a kiöregedett s-ziemeteslovon. A kislány, aki a rigótól tanult fütyülni, minden gyerek jobbik énjéhez tartozik. A vidéki gyerek számára uj szint -és értelmet kapnak rajta keresztül a nagyon is meg­szökött fák és madarak, az aszfaltom élő városi gyermek pedig Anikó segítségével közelebb juit a madarak, virágok, csillagok és bárányfelhők világához. „A kislány, aki fütyülni tudott . . s a többi öt kis mese a gyermeki képzelőerő .jobb, szebb és igazságosabb világnak dalla­mát zengi, azt a dallamot, melyet mindnyá­jan tudtunk egyszer, s amely néha még 3 felnőtteknek is eszébe jut... Megjelent a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában, Maliász Gitta színes rajzaival ­TASS EMIL: IGAZSZAVU PISTA BÁ' KACSKARINGE KALANDJAI Voss Emil mulatságos könyve határozott nyeresége az ifjúsági irodalomnak. Értékeit az is bizonyítja, hogy felnőtt létünkre lanka, âatiara figyelemmel olvastuk végig a fiata­labb korosztálynak szánt könyvet és szívből derültünk rajta. Cinkota mellett, Nagyicce községben éi Igazszavu Pista bá’, aki — nevével ellem réte­sen — valóságos mestere a ] ód Húsoknak. Nem is csoda, hiszen Háry Jánosnak egyenes le számlázottja. Hihetetlen, de meggyóaő erővel előadott kalandjait. íc»mbatanként csevegi el, csendes pjpaszó mellett, a Nagyiccéi» vetődő szemfüles riporternek, aki kapva-kap ar, ah kaimon, hogy lejegyezze azokat az ütőkor számára. A szerző — ötletes érzékkel — a XX. szá zad találmányait és csodáit is szellemesen szőtte be Igazszavu Pista bá’ kalandjaiba. Ta­núi vagyunk, hogyan válik ..gémlábu“ csoda­lénnyé — vitaminos ecsetelés által — Pista bá’ derék lovacskája s megtudjuk, hogyan működik egyik agyafúrt „találmánya": a „sajtrádió“? Nem sorolhatjuk fel & könyv" összes mókáit, örömmel állapítjuk meg azon ban, hogy az erdélyi szerző — MünChausen báró láthatatlan vetélyked ésével küzdve ■ — érdekeset és mulatságosságában azzal egyen­rangú, sőt újszerűnek ható müvet tudott al­kotni. Es mennyivé] közelebb állhat a magyar gyermekszívekhez Igazszavu Pista bá’, aki ízes magyarsággá! beszéli el álmélkodásm késztető kalandjait. Biezó pompás illusztrációi külön élvezetet jelentenek. <—) Januárban már milliomos lehetsz Venvél U-os Erdélyi Nyereménykötv5cyt c,: íJBliYI NYEREMÉNY KÖLCSÖN jegyzési helye: . SZÖVETSÉG“ Gazdasági ét Hitelszövetkezetek Központja, Kolozsvár, Wesselény' Miklós-ut 37., I. em. és összes ko­lozsvári és vidéki tagszövetkezetei. A jegyzésre kölcsönt nyújtunk Erdély nyereménykölcsönt erdélyi ember az Értlélys egyfcz Kolozsvár, Mátyás kir.-t. 33 JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS alapja a jó üzletmenetnek J — Tejdrágitás miatt elitéltek egy magyar- macskási gazdálkodót. A kolozsvári királyi törvényszék uzsorabiróeága szombaton dél­előtt Mesesar Mátyás magyarmaeskási gap. űáikodót azért, mert két liter tejet literen ként 33 filléres legmagasabb ár helyett 50 fillérért, illetve 1 pengőért adott el, 40.— pengő pénzbüntetésre Ítélte, behajthatatlan ság esetén pedig húsz napi fogházbüntetésre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom