Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-21 / 291. szám

1941. DECEMBER 21 ál Ursina emelkedés, nincs biztos jövő. Ezt pedig csak céltudatos nevelő munkával érhetjük el. A miniszter nagy tetszéssel fogadott be­széde után a felsöház a vallás• és közoktatás- ügyi tárca költségvetéséi részleteiben is el­fogadta. A honvédelmi tárca költségvetése Ezután a honvédéin» tárca költségvetését tárgyalták. . . Fiáfh Tibor báró a legnagyobb elismeréssel szólott a honvédségrőli. Kérte, hogy a hősiha­lottak családtagjait a nemzet megfelelőképpen támogassa, ‘ Ezután . vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter emelekedett szólásra. Köszönetét mondott a megértő szavakért, amelyekkel a .Felsőházban a honvédséget és elsősorban an­nak háborús részvételét méltatták. Biztosít­hatja a Felsőházat, hogy a honvédség és an­nak vezetősége teljes lelkiismeretességgel és lelkesedéssel végzi kötelességét. Ezután válaszolt az egyes felszólalóknak. A tartalékos tisztekről kijelentette, hogy azok­nak a tartalékos tiszteknek, akik a világhábo­rúban résztvettek és a nemzeti hadseregben is szolgálták, majd, a mozgósított hadseregben teljesítettek szolgálatot és mint alosztálypa­rancsnokok szolgáltak^ előléptetésük biztosít­va van. A nagy tömegek ügyeinek elintézése aikkor történik meg, ha igénybevételűre sor kerül. A tevemtemtéaméxinyel kapcsolatban kije­lentette, hogy az iskolával párhuzamos ebben a kiképzési kérdésben a legnagyobb körülte­kintéssel és gondosággali járt el és itt nincs semmiféle zavaró körülményt. Mint ismeretes a katonaságnál intézkedés történt, hogy akik' a zsidó törvény értelmében zsidóknak számítanak, ne teljesítsenek fegy­veres szolgálatot. A zsidóknak számítók kise­gítő -szolgálatot végeznek, munkaszolgálatot. A leventeképzés is ennék értelmében akként módosul, hogy másként képzik ki azokat a leventéket, akik majd fegyveres szolgálatot végeznek és más kiképzést kapnak azok akik csak munkaszolgálatot teljesítenek A gyapjúéi akróll szólva kijelentette, hogy az a kérdés a honvédséget a katonaruhák mi­att nagy mértékben, érdekli. A gazdák meg lehetnek elégedve, mert a gyapjuárakat a mi­nisztertanács az 1938-as 1.60—1.70 pengőről 1941-ben 4.30 pengőre emelte. Kérte a Felső- hazat a honvédelmi költségvetés elfogadására. A Felsőház a költségvetést egyhangúlag el- fogadta, ezután a költségvetés egyes címleteit szavazták meg. Az elnök a szavazás után bejelentette, hogy a Felsöház az 1942. évi költségvetést általán »osságban és részleteiben is a képviselőház szövegezésében elfogadta és erről a képviselő- házat értesíti. A költségvetés elfogadása után 5 pere szü­net volt, majd megkezdték a visszafoglalt, dél­vidéki területeknek a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatoláséról és az állammal egyesi. téséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Horvát Győző meleg szavakkal üdvözölte a visszatért területek lakosait, Szüllő Géza, mint Muraköznek két cikluson át volt képviselője különös örömmel üdvözöl­te a Délvidék egyrészének visszatérését. Han­goztatta, hogy ez a visszatérés az anyaország­hoz; nem uj szerzemény, honom régi birtokál­lomány visszaszerzése. A miniszterelnök fel szólalása Ezután Bárdossy László miniszterelnök szó_ iáit fel. — .4 nemzetek életében — mondotta — nincsenek véletlenek. Minden nemzet életútjá­nak változásai. az istené gondviselés akaratá­ból bele vannak Írva a nemzetek jellemző tu­lajdonságaiba. azokba, amelyek más nemze­tekből megkülönböztetik. Ez természetesen nem jelént fatalizmust, nem jelenti azt, mint_ ha különös erőfeszítésre nem volna szükség. A nemzet élete valóban szakadatlan és foly­tonos erőfeszítés a maga lényének megvalósí­tása érdekében, magasabb célokért, magasabb eszményekért, teljesebb igazságokért, amelye­ket kifejezésre akar juttatni. — Különösen hangsúlyozottan kell ezt meg- áUapitani, amikor a nemzet egysége hozta vissza hozzánk azokat a területeket, amelyek visszacsatolásának törvénybeiktatása a tör_ vényhozás mai feladatú. Az isteni gondviselés időnként nehéz problémák, súlyos próbatéte­lek elé dilit s a nemzet sorsa éppen azon for­dei meg, hogy e próbatételt hogyan állja meg, kötelességének hogyan felel meg, — Nemzeti egység alatt nem a jelszavak felületes egységét értjük, hanem a szivek és lelkek benső kapcsolatát, szolidaritást magyar és magyar között, társadalmi osztályokon in­nen és tül azt, hogy ne csak mondjuk. hanem érezzük magunkat testvéreknek, hogy tettek­kel bizonyítsuk be, hogy testvérek vagyunk és azoknak kell maradnunk. Ezen gondolatok hatása alatt ált, amikor a törvényhozás elé hozta a délvidéki területek visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot, amely visszacsatolt délvidéki területbe magií- ’ 'értetődően beletartozik a Muraköz is. A képviselőház egyik legutóbbi ülésén kife­jezést adott annak a hálás köszönő elisme­résnek mindazokkal szemben, akik ezt a Dél­vidéket magyarnak megtartották, vérük adá­sával, életük feláldozásával visszahozták. Le­gyen emlékük örökké áldott. Kifejezést adott örömének azért is, hogy a régi otthonba visszatért terület magyar és magyar ajfcn lakosok s ezért nem érzi szük­ségét annak, hogy e ^gondolatokat itt újból megismételje, hiszen az öröm, hála, elismerés és boldogság érzése itt él mindann^iunk szi­vében. m — Talán nem véletlen — fejezte be beszé­dét a miniszterelnök,,— hogy a.törvényjavas­latot éppen Advent hetében tárgyalja a tör­vényhozás. Kéri, hogy e szimbólum szellemében fogad­ják el a törvényjavaslatot. A Félsőház ezután a törvényjavaslatot álta­lánosságban, majd részleteiben is elfogadta. Ugyancsak vita nélkül fogadták el az OFB megszűntetéséről szóló törvényjavaslatot is. A törvényhatósági bizottsági jogról szóló törvényjavaslatot általánosságban szintén vita nőikül fogadták él. A részletes vitánál báró .Prónay György alkotmányjog aggályát fe­jezte ki amiatt, hogy a választások elhalasz­tása miatt esetileg kihalhatnak bizottsági ta­gok, különösen ha a beígért közigazgatási reformjavaslat később, vagy esetleg egyálta­lán nem kerül a törvényhozás elé. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter álaszában a maga és a kormány nevében kötelezően kijelentette, hogy a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot a legrö­videbb időn belül, remélhetőleg már január­ban benyújtja és kijelenti azt is, hogy mi­helyt a helyzet olyan lesz, hogy választani lehet, megtartják a választást, ha pedig egyéb okok miatt nem lehet választani, akkor a törvényhozásnak módot ad a kormány arra, hogy állást foglaljon ebben a kérdésben. Ezután a felsőház részleteben', is elfogadta a törvényjavaslatot. Gróf Széchenyi Bertalan elnök fél 2 óra után berekesztette az ülést. A legközelebbi ülés összehívásáról a szokott módon értesíti a felsöház tagjait. A h i r e s b u d ape s t JmchavKak Minden este ío órától éjiéi 3 óráig otoyogó >- ang0ay-gör öR Kiva ó varieié-mtí* o/t. lánc HORTHY miKliOS-M 60. SZ. TEhEFOÍl; 25-711-30. Diiecirice La ‘Bella Novotha Az állami tisztviselők 4—7, a magánalkalmazottak és munkások 15 százalékos drágasági pótlékot kaptak Budapest, december 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány átérezve a kisebb munkabérben, illetőleg fizetésben részesülő munkavállaló helyzetét, újabb rendelkezéssel gondoskodik megélhetésük javításáról. A Budapesti Közlöny vasárnapi szánta közli a kormány erre vonatkozó két rendele­tét. A 9080/1941 M. E. számú rendelet az ipar­ban (kereskedelemben), valamint a bányá­szatban és kohászatban foglalkoztatott mun­kásságnak és kereskedősegédeknek járó bér­pótlék emelését további 15 százalékkal, vagyis összesen 30 százalékra felemeli. A visszacuttolt kWVii és erdélyi országré­szen, valamint a visszaszerzett délvidéki te­rületen, ahol eddig a bérpótlék, figyelemmel arra, hogy ezeken a területeken a katonai közigazgatás alatt a munkabérek mintegy 7 százalékkal emelkedtek, a 8 százalékos bér­pótlékot ugyancsak további 15 százalékkal, összesen 23 százalékkal emelik Azok a munkaadók, akik önként felemelték a béreket, az ebből származó többletet a bér­pótlékba továbbra is beszámíthatják. Nincs azonan helye beszámításnak, ha az emelés előléptetés folytán következett be. A maga­sabb pótlékot visszamenőleg már december 1-től kezdödőleg kell fizetni. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a 9070— 1941. M. E. számú rendelet a magántisztvi­selők, utazók s általában az ezekhez hasonló munkavállalók tekintetében. Lényegesebb el­térés esak abbjm van, hogy a 30 százalékos pótlék esak azokat az alkalmazottakat illeti meg. akiknek fizetése az évi 8000 pengőt nem haladja meg. Emiéi nagyobb fizetésű alkalmazottaknál a pótlék mértéke fokozato­san ■ " illetőleg 10 százalékra csökkent. A jutalék százalékszerben megállapított kulcsát ezeknél az alkalmazottaknál* 1 sem lehet leszál­lítani, de a jutalék után pótlék nem jár. Az említett rendelkezések meghatározott ei- térésekk- I ' <• -Héztekre is kiterjednek. A. Teret • .vebb áttekinthetősége és kezelhetősége érdekében a hasonló tárgyú ed­digi Venceletek hatályonhivül helyezésével az idevonatkozó összes, rendelkezéseket egybe­foglalják. Az állami tisztviselők fizetésemelése A Hivatalos lap december 21-i száma közli a kormánynak a közszolgálatban ávió tisztvi­selők és egyéb alkalmazottak illetményei, to­vábbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák el­látási dijairól kiadott rendeletét A rendelet a tényleges szolgálatban álló al­kalmazottak ez idő szerinti fizetését a minisz_ terelnök, a miniszterek, államtitkárok és ha- sondWásuak kivételével 1941. évi december hé 1.-től kezdve felemeli. Az emelés a 4-ik és 5-ik osztályokban 4 százalék. 6-í-k és 7-ik fizetési osztályokban 5 százalék, a 8-ik és ennél alacsonyabb fizetési osztályokban, úgyszintén a gyakornokoknál, kezelőknél, di.jnokoknál és altiszteknél 7 szá­lék. Ugyanez az emelés érvényesül a tisztelet­díjas és szerződéses alkahrMzottaknál is, azzal az eltéréssel, hogy a nagyobb családdal bí­róknál, minthogy ezek külön családi pótlékot nem kapnak, az emelés 7, 12, illetőleg 15 szá­gáknak a családi pótlékot már szolgálatba lé­pésük napjától kezdve biztosítja. Ezek eddig esak egy évi szolgálat után részesülhettek családi pótlékban. A már szolgálatban álló, de még családi pótlékban nem részesülő ilyen dijnokok és kisegítő szolgák visszamenőleg 1491. évi december hó elsejétől megkapják a családtagjaik után járó családpótlékot, ha azt a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül leérik. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák tekinte­tében a rendelet uj beszámítható javadabna­Kérem. ne felejtse el, hogy az MOZGÓBAN ma EVI T E I a leghíresebb magyar Hlmvigjátékot vetítik E»£S A BOSSZV a leghíresebb magyar színészekkel a főszerepekben: Ródey, Komor, Pócer, Erdélyi Mici, Vaszory Pui, B I esi, Pethes Ma d.e.tl —.1 ig Matiné olcsó helyárakkal — Jegyelővétel d. e. 11—Mg zalék u megfelelő fizetési osztályok szerint. A heti, napi és órabéres, valamint ezekkel azonos elbírálás alá eső egyéb alkalmazottak díjazását a rendelet az 1940. évi november ho 1. napját megelőzően járt dijazas 15 száza­lékával felemeli. Nagymértékben emelkedett a családi pótlék tvicvnelendő intézkedése a rendeletnek a családi pótlékok nagymérvű felemelése. A feleség után a családi pótlék az egyes csoportokban az eddigi hav. 18, 16.50, 15 és 13.50 pengő helyett havi 40, 35, 25 és 20 pen­gő lesz. A gyermek után a családi pótlék a gyermekek növekvő szánna szerint az ötödik gyermekig emelkedik, az 5-ik és azon félül minden további gyermek után azonos összeg­ben jár. Ez idő szerint az első két gyermek után járó Í8, 16.50* 15, illetőleg 13 penge összegű családi pótlék 40, 30, 25, illetőleg 20 pengőre emelkedik A harmadik, és minden további gyermek után az alkalmazott részére ez idő szerint járó 24, 22, 20; illetőleg 18 pengő összegű családi pótlék helyet a harma­dik gyermek után 50, 40, 30 és 25, a negye­dik után 60, 50, 35 & 30. az ötödik és továb­bi gyermekek után egyenként 70, 60, 40, 35 pengő illeti meg az egyes alkalmazottakat. A családi élet szempontjából lényeges újí­tása a rendeletnek, hogy az újszülött gyermek után az alkalmazott részére az első hónapban a családi pótlék kétszeres összege jár. A wm delei a dijnokoknak ée kisegítő szoL zások megállapításával teljes egészében meg­szünteti a jelenlegi bonyolult és nehezen át­tekinthető rendszert. A javítás azoknál a nyugdíjasoknál, akik teljes nyugdíjra igényt, adó szolgálati időt töltöttek ki, valamint az ilyen alkalmazottak özvegyeinél és árváinál áltálában az ellátási dij 12 százalékos. A katonai szolgálati idő csak abban eset­ben volt a polgári szolgálati időhöz a nyugdij szempontjából hozzászámítható, ha a két szol. gálát között a megszakítás 30 napot nem ha­ladt meg. Ezt az időt a rendelet most egy év­re emeli fel. * A fendelet a gyermekek. illetőleg árvák családi pótléka (nevelési járuléka) tekinteté­ben az ellátottság szempontjából eddig meg­állapított 30 pengős értékhatárt havi 50 pen­gőre emelte fel. A rendelet az egyes, főleg a visszacsatolt területeken lévő városokat elvi alapon at ed­diginél magasabb lakbérosztályba sorozza. Bámulatosan szép és gazdag az ide» karácsonyi könyvtermés. Értékes, hasznos könyvek nagy raktára: Le­page, Kolozsvár. Kérjen ingyen ír gy képes jegyzéket. Vidékre postán után­véttel küld. nem tetszőt becserél Lenn oó Jo Ara és Jó hlrdetés^v»^<jr »lapja a jé iizle'iueneme» I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom