Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-17 / 287. szám

MCezet Herczeg Ferenc. Ede]sheim Gyulai Ella, Ignácz Rózsa, Hunyady Sándor, Egyed Zoltán, Papp Jenő cikkei 35 iró nyilatko­zata. Tamási Áron és Pirandello novellái, N'adányl Zoltán és Komjáthy Aladár ver sei. E. Z, Karácsonyi körtelefonja. Ri­port Keresztes Fischer Ferencnével, Tö- reky Gézával, Szendy Károllyal, Babits Mihálynéval, Harsányi Zsolttal. ..Egy szót se színházról!“ Egyed interjú Bajor Gizivel, Honthy Hanná.val, Mezey Má­riává], Muráti Bilivel, Szeleczky Zitával, Tőkés Annával. Akik a pesti divatot irá nyitják. Jávor Pá-l regénye: Szeretlek Agnes í Pipi és a karácsony. 2 oldalas Sztár játék. Kotta: Jaj, de jó a haboa bü j tömény. Óriási keresztrejtvény a FiLN , SZÍNHÁZ IRODALOM KflRflcsorm fliiBurn/iBfln Megjelenik már csütörtökön délben. — Éra: 1 Pengő Hasznos tudnivalók a szőlőköföző anyagok beszerzéséről Kolozsvár, december 16. A föídmiveljésügyi Míinisztérium erdélyi, kolozsvári kirendeltsége felhívja a szőlőgazdák figyelmét, hogy a há­borús viszonyok miatt a szőlőmül;élésten hasz­nálatos kötözvamjagok, a raffia beszerzése nagy nehézségekbe ütközik s lehetséges, hogy •« az anyag a jövő évben vagy egyáltalán ■nem, vagy pedig csak korlátolt mennyiségben fog rendellcezésre áldani. A szőlőtermelés zavartalan biztosítása meg­kívánja, hogy a gazdák a tengrentulról szár­mazó kötözőanyag pótlásáról idejében gon­doskodjanak. Szőlőkötözésre minden olyan anyag felhasz­nálható, amellyel n hajtások a karához meg­felelően odafoghaták (erősíthetők), könnyen gondozható, elég erős, nőm szakad' s főképpen a zsenge hajtásokat nem- sérti. Megkívánjuk a póta/nyagtól, hogy ne kelljen sok belőle, olcsó, alkalmazása pedig szapora legyen. A pótanyagok közül főként a kukorica- háncs, rozs-szalma, sás, kákalevél és gyékény jöhet tekintetbe. Az említett anyagok legtöbb­je gondos gyűjtést, raktározást“ és megfelelő előkészítést igényel. A kukorica fosztásánál nyert esühalevcíe- ket néhány órai áztatás után, 4—5 centiméter széles szalagokra hasogatják, vagy szabdald ják s végüknél összesodorva, összecsomózzák. A felhasználásra kész köteleket kötegekbe kötve száraz helyen elraktározzák. A kuko-. rieacsuhából sodort kötelék elég erős, tartós kötést ad s már télien elő lehet készíteni. A rozs zsupszalmát megfelelő & a gyakor­latban közismert előkészítés után éppen úgy használhatjuk szőlőkötözéehez, mint a gabona­félék, vagy takarmánynövények csomózásá­hoz, azzal a. különbséggel, hogy a kötendő hajtás erősségéhez mérten három-négy-öt szá­lat sodrunk egy kötélbe. A sás, kákalevél és gyékény szintén hason­ló módon használható, bár lényegesen gyen­gébb, mint a rozsszalma s nedvesen felkötve, kiszáradás után könnyebben törik. .Tó minőségű, erős kötöző anyagot szolgál­tat a hársfa és bükkfahánes, mely az illető fanemiek kérgének háncsrészéből készült. Használata egészen helyi jelentőségű s elter­jedése éppen ezért korlátolt. Az ipari gyártmányok közül meg kelil em­lítenünk a világháborúból jól ismert papir- spárgát, amelyet ma is be lehet szerezni. Szőlőkötözéshez annakidején jól bevált. Hát­ránya, hogy nagy súlya miatt beszerzése elég ■költséges. A papirspárgából legjobbnak bi­zonyult a vízmentes 2 milliméteres vastag­ság«. A kordonul üvolé-nél, ahol erős és tartó- ?abb kötözésről van szó, a pótanyagok minde- nike gyengének bizonyult. Itt a drága ken­derzsineget altig ■lehet nélkülözni. A jutafonál, akárcsak a “raffia, tengerentúli tárnék, nagyobbaráuyu beszerzését egyelőre remélni lehet. A kötözőanyagok felhasználásánál általá- banvéve a legmesszebbmenően takarékoskodni keli. A lehetőséghez kéimst rövid hajtásokat meg kell hagyni, csak csomókötést kell alkal­mazni, hogy az könnyen feloldható és ujJa- köthető legyen. —• Nemzeti-szocialista napilapot indítot­tak a francia fővárosban. Vicbyből jelentik: Parisban aemr% uj napilap indult „La France National Socialiste“ címmel. A lap a munkásság érdekeit védelmezi az uj te­kintélyuralmi rendszerben és a Németor­szággal való szoros együttműködés híve. .(MTI), Mit Uopog a cipöU fatalpa ? Á magyar iparos készítménye nem jé, csők a foldészuíeai Weis űré Kolozsvár, december 16. A koercstma, itten a kültelken, ebben á düledező, kopott és ved­lett házban, olyan, mint egy agyonnyütt és a szemétdombra dobott suba, melyet fölvett s magára húzott egy koldus, hogy'a hideg ellesi védekezzék. A város felől, s az Úristen tudja honnan, a hajnali ştirii ködből alakok bontakoznak ki, megjelennek s eltűnnek, ab­ban a bágyadt fénybe;!, mely egy pillanatra megvillan a kinyiló ajtórésen. Az arcokat alig látom, a testek csak kör­vonalakban bontakoznak ki s e vonaliak is megtévesztők, mert a rossz ruhák, a tépett rongyok, ebben a félhomályban, csak guban­cokat mutatnak, eldobált holmikat, mint ami­lyen sorstól elejtett, elhullatott lények azok is, akiknek testét fedik. Meleget, meleget, mondják és valaki meg­piszkálja a tüzet a roskadozó pléhkályhában. — Nincsen, nincsen! — mondják. Nagyon gyakran és nagyon sokféleképpen mondják ezt a szót. Az élni akaró ember élet­ösztöne mozdul itten s a meggyötört testen, hidegtől meggémberedett tagakon, üres gyom­rokon keresztül piszkálja, ingerli a lelkeket: virrad már, eredj és kezd újra, a birkózást v, sorssal! A puszta létezés, a fennmaradás kérdése, égető parázsként perzseli az értelmeket is és az ajkak egymásfélé kiabálnak: hogyan, mi­képpen t Nemesek a tiszta vízfelületek tükrözik a környezetet, hanem a zavaros és beszennyezett pocsolyák és tócsák is. És nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy egy társadalom életére, fennmaradására nézrve közömbös s valami elhanyagolható jelenség mondjuk pél­dául az is, hogy kora hajnalokon, kültelki korcsmákban, éhesen és rongyosan, emberek miről beszélgetnek egymással és hogy a ma­guk módján, a maguk nyelvén s a maguk szempontja szerint megtárgyalják ugyanazo­kat a kérdéseket, amelyekről a parlamentben, katedrákon s egyesületekben szakemberek vagy laikusok, illetékesek vagy illetéktelenek vitáznak. — Ébredj már! — kiáltja valaki és meg­ráz egy viaszsárga arcú, sovány alakot. Megismerem: egy asztalos, tanult és első­rangú szakmunkás. Mi van veled? — kérdem. — Nincsen munkám, nem tudok elhelyez­kedni,, csak alkalmi napszámból tengődöm. És felháborító dolgokat mond cl. Elképzel­hetetlen és hihetetlen, hogy ilyesmi megtör­ténhessen ma és most, amikor a magyar, ke­resztény munkás sorsáról annyit vitáznak s érdekében rendeleteket s törvényeket hoznak. Beszédünket egy ember hallgatja — velünk szeinbert ül — ökölbeszorított keze, mint két szörnyű kalapács,, az asztalom nyugszik. Az ember nem szól egy szót sem, csak mereven maga elé néz és olykor csikorgatja a fogait... A Dermafa egyik „altizeme“ Ennek a korcsmái beszélgetésnek nyomán jutunk el a Földész-pteába, Weis Herman asztalos üzemébe. — Az ur ott hátul van valahol, ■— mondja egy suhanc és az udvar felé mutat. A levegőben mint sűrű köd úszik a fűrész- por, alig lehet látni és lélegzőm. Három fű­részelő- és csiszológép zug egymáshoz közel, összezsúfolva zug és rezeg és vastag sugárban Jövel i ki magából a száraz ksményfa finom­lisztté őrölt porát. TEeis Herman gépei vág­ják és reszelik a »,Dermata“ cipőgyár részé­re a fatalpakat. — Miért, nincsen ütem semmi védőberen­dezés, — kérdem az egyik munkást — hi­szen megfullad az ember attól a nagy portól?. — Bizony kellene az nagyon, dekát a Weis urnák most nincsen ideje ilyesmivel törődni, — hangzik a felvilágosítás — uj üzemét ren­dezik mostan, a Hon véd-utcában, ott majd lesz porszivógép is, meg gépmester is, meg minden, ami elő van Írva. Ez itt csak ideig­lenes üzem. Egyelőre az a fontos, hogy még ebben a hónapban tízezer pár talpat beszát- tilsunk a Farkas Jóskának. így mondja, meghitten s bizalmasan, mert hiszen családi és cionista alapon történik it­ten ez a nagyban való és sürgős cipötalpre- szelés és csiszolás. Még a fuvaros, aki a fákat és a kész tal­pakat szállitja és a kocsis is, aki a lovakat hajtja, még az is zsidó. És a módszer is, amellyel ezt az egész üzemet ,,griindolták“ jellegzetesen zsidó. talosUzeme is van. Az uj cipőtipus gyártásá­val kapcsolatban ezt az üzemet fejleszteni kellett. A gyár belső életével ismerősök sze rint Farkas József igazgató vett is a gyár részére egy fűrész, illetve csiszológépet, de ugyanakkor tizenötezer pengő kölcsönnel és egy rendkívüli előnyöket biztosító szerződés megkötésével, főként pedig jóindulata, intéz­kedéseivel lehetővé telte Weis Herman nevű hitsorsosánák, hogy berendezzen s üzemben tartson egy olyan üzemel, amely ötször annyi cipőtalpat tud előállítani, mint a gyár. És Weis Herman, aki soha életében egy gyalut vagy fűrészt a kezébe nem fogolt, mint „szakember“ és mint nagyvállalkozó né­hány hónapi fatalpszállitás után abban a kellemes helyzetben, van, hogy korszerű uj üzemet rendez be és folytatja hUsorsosainak támogatását a keresztény s magyar iparosok és munkások gondos kikerülésével. A fatalp rejtelmei A „Dermata“ cipőgyár bevezette a fatalpu cipők gyártását. A gyárnak berendezett asz­A zsidótörvény rendelkezéseinek megfele­lően nagyjiehezen eltávolítanak egy zsidót a Dermatából és az eltávolított zsidó a gyár igazgatójának támogatásával rászabadít köz- gazdasági életünkre húsz másikat! Weis Her­man csiszológépeinek finom és kényes szak­értelmet s gyakorlatot igénylő acélreszelőit liatra-vakra tördelik el a gyakorlatlan kezek és azokat. Farkas igazgató szigorú rendeletére benn a Dermata-gyárban szakértő keresztény munkásoknak sürgősen s túlórázva kell kija- vilaniok. A kijavított alkatrészek munkadi­jáért Herman Weis nem kell fizessen semmit, mert az elszámoló irodákban, másik „megbúj- tatáit“ nélkülözhetetlen zsidó szakemberek, mint kikölcsönzött saját tulajdont tartják nyilván s könyvelik el. Kétféle mérték Bezzeg más elbírálásban részesül Tímár Jó­zsef monostori keresztény magyar asztalos- mester, akinek rengeteg ajánlás és közbenjá­rás után Farkas igazgató kegyes volt a leg­szigorúbb feltételek mellett 2000 pár fafaip elkészítésére megbízást adni. A megbízást megkapta, de Upten-nyomon igyekeznek meggátolni a munkájában és azi akarják elérni, hogy ez a keresztény magyar iparos a kapott munkát ne tudja jól elvé­gezni és a zsidó gyárvezető igazgató az ille­tékes hatóságok előtt hivatkozhasson arra : nincsenek keresztény, magyar szakemberek. Mert csak az jó, amit a zsidó Weis csinál, s nem az, amit a magyar Tímár József! S Tímár József kétségbeesetten ál a Der- mata-gyár kapuja előtt, A decemberi hideg csípős szele sivit és ő, a magyar iparos, resz­ket a vékony kisbabáiban. De bittel s remény­nyel szorítja meg a kezem, mert bízik abban, hogy a bezárt kapuk kitárulnak, ha igazságát s keserves panaszát erőteljesen szóvá tesszük. Csak kenyeret kér és dolgozni akar! TÚRÁN LAJOS Internáló táborba ssallitottak három filmest, közlük Noü Károlyt Budapest, december 16, Az értelmiségi kormánybiztosság feljelentésére beidézték a rendőrségre Notf Károly, Schmolka János és még másik három filmest, akiket bűnös­nek találtak a zsidó törvény kijátszásában és ezért “ a gazdasági életre káros tevékeny­ségük miatt internáló táborba szállították őket. Karácsonyra könyve*, kottát töltőtollat S; karácsonyfadíszt T7 szenigericet könyvesboltjából, Mátyás király-t. 7. nemzeti Öndilósitdsi Alapból nyílt üzlet* 1941. BECEMBER 17 Élénk érdeklődés kiséri a kolozsvári népművelési előadásokat Kolozsvár, dec. 16. Kolozsvár város tizen­két körzetében élénk érdeklődés mellett foly­nak az iskolánkivüli népművelési előadások. Áz előadók a történelem, földrajz, egészség­tani és Magyarország háborús helyzetét is­mertető magas színvonalú előadásaiból sokat tanul a hallgatóság közönsége. Az előadók arra törekednek, hogy azok, akik a megszál­lás alatt nem képezhették magukat s így is­mereteik hiányosak, most mindezt pótolhas­sák. Nagy és dicséretes munka ez, s a 22 év alatt elhanyagolt tömeg szellemi, színvonalá­nak emeléséhez vezet. A közönségnek saját érdeke, hogy látogassa ezeket a díjtalan elő­adásokat, amelyek helyéről és időpontjairól falragaszok tájékoztatják a közönséget; Illfoqiák az ufltécslsei I* asszaralsl ólt »8 Kecskemét, december 16. (MTI.) Decem­ber elején Ujkéeskén betörtek az Armen te­sted Társulat helyiségébe s a betörők a 4 métermázsa súlyú páncélszekrényt maguk­kal vitték a szőlőhegyre, ahol felfeszitették és 5.000 pengőt loptak cl belőle. A csendőr­cég elfogta a tetteseket: Rafael Jánost és Kozák István vályogvető cigányokat, akik beismerték, hogy 500—500 pengőt kaptak .„munkájukért“ s a pénzen ruhaneműt és élelmiszert vásároltak. Vallomásuk szerint, a betörésre egy régi ismerősük biztatta fel őket, akinek nevét nem tudják, mert mindig csak „Vágottorru“-nak nevezték maguk kö­zött,". Bevallották azt is, hogy a „vágottorru“ megbízásából még 7 kécskei szó'lőkunyhót és 3 házat is kifosztottak. A hatóságok meginditták a nyomozást a banda vezér megkéritésére. Könyvek között KILIÁN ZOLTÁN „SOKATTUDÓ KÖNYVE“ (Athenaeum-kiadás ) Kilián Zoltán, a rádióból is jói ismert, ki­tűnő iró érdekes könyvvel lepte meg a gyer­mekeket, jóllehet müve olyan érdekes, hogy a serdültebb fiatalság, ©öt a felnőtteket Is méltán érdekelheti. Valóban ,,sokattudó könyv“ ez, egyenesen nélkülözhetetlen az if­júság számára, mert nem csak szórakoztat, hanem óét elmét is élesíti. Kilián könyve rend. re felöleli a XX. század minden csodáját s ezért számot tarthat minden rendű és korú olvasó-réteg érdeklődésére. Külön erénye a könyvnek a sokszor körülményes problémák művészi s mégis egyszerű és szórakoztató megírása. Az Athenaeum jó munkát végzett, amikor ezt a könyvet kiadta. Túri Polgár István re­mek illusztrációi élvezetesen egészítik ki a „sokattudó könyvet“, amelynél kedvesebb és hasznosabb ajándékot nem is tehetnének a karácsonyfák alá. A. B. Orvos az országúton- Hertzii er uj re­génye, 6.80 p. Bearden: Segítő kéz (orvosrög.), fűzve 9, kötve 10.80 p. Mai nagy költők (Vajthó) 8.50 p. Cro­nin: A kalapkirály, uj kiadás, fűzve 6.20, kötve 7.80 p. Ezt látják a csilla­gok, fűzve 6, kötve 7.50 p. stb. Lepage- nál, Kolozsvár. Kérjen karácsonyi jegyzéket. MOZIMŰSOROK CAPITOL-mozgó: Mindenért fizetni kell. Fősz.: Harry Baur Partnere Cecil Gra« és Betty Stockfield. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9.20 órakor. Uj magyar és Ufa híradók. EDISON-mozgú: I. Királyi ékszer. Fősz.: Basil Radborne, és Ida Lupinó. II. Légi há­ború (Kondor-légió) Előadások kezdete: 3, 5.10, 7.10 és 9.10. Magyar és Német híradók. JAG-Y ETEM-mozgó: Ninette. Fősz.: Jenny Jugo, Hans Söhnker és Albert Schönhals. Műsoron kívül a legújabb Magyar és Ufa világhiradók, Előadások kezdete 3, 5 7 és negyed 10 órakor. RIO-mozgó: Nem loptam én életemben. Fősz.: Bgry Mária, Szijassy László, Laiabăr Kál­mán, Biliesl, Pethes. Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Hatosfoga* Fősz.: Claire Trevor, John Wayne. URANIA-mozgó: Erik a gyümölcs. Fősz.: Henry Fonda, Jane Dazwei, John Carra­dine. Doris Bowdpn. Az-előadások pontosan %3, 5, 7,20 és 9.20.kor kezdődnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom