Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-16 / 286. szám

AjglEwltofl Széchenyi emlékezetének áldozott a Ferenc József Tudományegyetem tanácsa és ifjúsága Kolozsvár, deoembeT 15. A "Ferenc József Tudományegyetem tanácsa és ifjúsága decem­ber 14-én, vasárnap a legnagyobb magyar emlékét ünnepelte. A Széchenyi ünnepséget a Mátyás király diákház dísztermébe® tar­tották meg, cinkelő közönség jelenlétében. A Rector Magnificus megnyitó beszéde Elsőnek az Egyetemi Énekkar énekelte el a Himnuszt, majd S zent pétery Zsigniond dr. Redor Magnificus mondott megnyitó beszé­det. Kiemelte : Széchenyi tanulmányozása fontos ahhoz, hogy a ma dicatos jelszavak mellett, a lényeg, a magyar nemzeti érzés, háttérbe ne szoruljon és a tekintélyt!sztélét el ne hontólyosodjék. Szükség van tanításai­ra, önfeláldozása megismerésére, amely meg­tanít bennünket, hogy tiszteljük a »agy ál­dozathozók mindent lebiró hazaszeretetét, Széchenyi a szellemi tudományok művelőinek, tehát nem a nagy tömegeknek eszményévé ietti holott éppen a magyar nép nagy töme­geinek elmaradottsága, nyomora inditota cse­lekvésre, alkotó munkára ezt a lánglelkü ma­gyart. Széchenyit ma önmagáért ünnepeljük — fejezte be nagyhatású beszédét Szemtpé- Wy lektor. •Jól és igazán csak nemzetünkön ke­resztül szolgálhatjuk az emberiséget! Ezután Kovrig Béla dr. a közgazdaságtu­dományi kar dékánja mondotta el ünnepi be­szédét. Bevezető szavaiban rámutatott Szé­chenyi István nagy vallásosságára. A kato­likus Széchenyi és a református Wesselényi barátsága a töredelmes hit találkozása volt, a múlt dicső példája és tanulság korunk szá­mára. Arra törekedett, hogy egész nemzetét erre az útra vezesse. Széchenyit az a gond gyötörte, vájjon tö­kéletesít hető, átalakitható-e nemzete. A nem­zethalál próféciája nyugtalanítja. Széchenyi gondolatvilágunk igen értékes eleme, mert hitt egy nagy valóságban, az isteni tervben, aminek megvalósítója az emberiség. Minden nemzet azzal járul hozzá az emberiség előha- ludasához, hogy kifejti azt anti benne jó: ki­fejti nemzeti sajátosságait, Széchenyi arra tö­rekedett, hogy nemzetének keresztény értetem. ben vett életét elősegítse és munkálja. Széchenyiben, külföldi utazásai után össze­hasonlítva hazáját a külfölddel, feltámadt a vágy, hogy segítsen elmaradt hazáján. A külföld benne valóban hazává, szélesedett. Senkisom ismerte nála jobban Magyarorszá­got és tiszta értékeléssel látja az akkori vi­szonyokat. Lenézte a helvenkedö állampolgá­rokat, akik megfosztják magukat a hazától. Be minél* jobban megismerte hazáját, annál visszataszitóbbú vált előtte a cifra szavakban bővelkedő, üres, terméketlen hazafiasság. bzéehonyibon élt a magyar fajszeretet. A emcsak a hit, hanem a vér szava is megszó­lalt benne. Eelismerte a faj elementáris ere­jét, szerves voltát és magában hordozta a magyar fajhoz való tartozás élénk tudatát. A magyar íajiságnak tagjai szüntelenül funk­cionáló összefüggésben haladnak a nagy nem­zeti értékek objekt ivaciója felé. A mcigi/ar- seíg feladata az emberiség szolgálatában, nem. zeti sajátosságait., mint ereklyét megőrizni és nemesíteni. így kapcsolódik egymásba faj, nerpzetiség, humánum és mindennek végső oka és értelme, a transzcendens valóság. Széchenyi kereste a módot a nemzet meg­erősítésére. Ezt a társulásban találta mpg. Amikor felismerte, hogy a nemzeti együtt­működésből születik a magyarság jövője a rá jellemző szenvedéllyel látott a társulás, egye­sítés munkájához. Ő volt az első magyar ál­lamférfi, aki nemcsak az „államban“, hanem a „társadalomban“ is gondolkodott. E eél ér­dekében születtek meg az összes kaszinók, ezért harcolt a közteher viseléséért és ezért AKAR Ezt mind megkapja a gyönyörködni? izgufni ? vad tusai látni? Batosfosatban Csak péntekig tartja műsoroa a ROYAL film színház Jegyelővétel d. •\ Íl—1 óráig. küzdött a lat-in nyelv használata ellen, mint ami a nemest elválasztotta fajától. Ezektől a gondolatoktól vezérelve, korának konzeiva- tiv politikusaitól eltérve, nem félt a munkás­osztály kibontakozásától, sőt azt kívánatos­nak tartotta. Amikor a bolsevizmussaji rokon francia felvilágosodás hármas egységével: ,,szabadság, egyenlőség,, testvériség“ gondo­lataival 'szemben sokan felemelték szavukat, a magyarság akkor útmutatást kajvüt Szé­chenyi müveiből: lehető legnagyobb szabadsá­gol teremteni anarchia nélkül. Tagadta, hogy a forradalom előbbre vissz! az államot, Ö a haladás utján járva — de nem rohanva ■— építeni akart. A kor liberális szellemét nézve, Széchenyi azt vizsgálta, vájjon mit haszno­síthat nemzete számára. Mindenkor rugalmas élet bölcsességgel számolt a változó viszonyok­kal és kereste nemzete számára a kiulaf. Életének vezérlő motívuma a hit volt. 7'is mégis önkezével vetett réget életének. Nem egy nagy magyar államférfi vége ez. A köz­jó áldozatos szolgálata egész életét betöltő élményén felépülő lelki ismeret ellmtnlmaso- dott rajtuk és egy pillanatban kiváltja tra­gikus tettüket. Fel rém,! ik előttük nemzetünk ér­telme és megsemmisülnek, amikor a nagy em­berséget, az emberi nagyságot mindenkor övező csend ki sért ősében, az idea ók a valóság örök különbözőségére döbbennek. Be nagy vagy magyar, tragikus sorsai á'tumférfinid tiikié- ben ! Ők nem hamarkodn ravaszdiak; a hit és katonai erények bajnokai, akiknek egyénisé­gében egy kor lelke, szelleme tükröződik. Jól és igazán csak nemzetünkön kereszUi.1 szolgálhatjuk az emberiséget, azt sem ömno. gunkért, liánom a teremtő Istenért, Fiz a Széchenyi szelleme, ez a magyar érték. Itt áll és itt marad a történelmi idők végezetéig $ etmels megtestesítője t tu erdélyi magyar egyetem, — fejezte be beszédét Kovrig Béla dr. „A. S/.éclienVi-Kossuth ellentét.. Az emlékünnep következő szónoka Balázs P. Élőmén- dr. a jog- és államtudományi kar dékánja volt, aki „A Szé ehetiyi-Kosstith el­leniét hírlapi vitájuk tükrében“ címmel tar­totta meg előadását. Kifejtette, hogy Széche- nyi és Kossuth ellentéte tulajdonképpen « módszer kérdése. Ez a kérdés igen nagy fi­gyelmet érdemel. Széchenyi egész működését ebből a szempontból kelt helyesen megítélni, mert ő a módszerre mindig nagy gondot for­dított. Kossuth a sajtó felhasználásával igye­kezett a saját programját megvalósítani, Széchenyi elsősorban nevelő, aki meg akart tartani egv sorrendet. E két nagy magyar el­lentéte tulajdonképpen a könyv és újság el­lentéte. Az előadó itt kitért a sajtó fejlődésére és sajátosságaira, kimentő tájékoztatást adott n sajtó egész történetéről, majd Így folytatta beszédét: —- Széchenyi nem akarta kiszolgáltatni a maga nemzeti programját a közönség impress- szidjanak. Programja a reális cselekvés elve volt, amelynek mondén részlete nélkülözhetet­len és sorrendje feltétlenül meghatározott. E két nagy magyar államférfi ellentéte nem személyes gyűlölködés, hanem az átérzett ideák iránti meggyőződések harca volt s a nemzetnek mindkettőjükre szüksége volt. „Széchenyi és az ifjúság“ Ezután Kolost/ Márton, a Kolozsvári Ma­gyar Diákszövetség elnöke tartotta meg elő­adását „Széchenyi és az ifjúság" címmel. Hangoztatta, hogy Széchenyi eszméi ma is időszerűek. A mai ifjúság csak Széchényi szellemében indulhat el a teljes öntudat lan­kadatlan reményével a nagy feladatok meg­valósítására. A magas s/ánvoualu Széehenyi-emlékümie- pély a Szózat eléneklésévet dot véget. Karácsonyra - Függőnvök, ruhák, szőnyegek, szakszerű végi/Tisztítása, festése CxinknéE Újjáalakított otthonában Megkezdte munkáját a kolozsvári Vetőmapvizsgáló Intézet Kolozsvár, dec. lő. Bensőséges házi-ünnep­ség zajlott le hétfőn délelőtt a kolozsvári Ve- tőmagvizsgáió Intézet í'enesi.ut 64. szám alatti teljesen újjáalakított és nj berendezés* sei ellátott helyiségében. Az intézet vezetősé­ge Erdély mezőgazdasági nieglüvQtt szakem­berei és a sajtó képviselői előtt ismertette az intézet történetét, munkájának jelentőségét és bemutatta korszerű felszerelését. A ba/.i-ünnepségen megjelentek Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a földművé lésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetője, aki Bánffy Dániel báró földműve­lésügyi minisztert képviselte. Kíséretében vol­tak Solthy Ernő dr. miniszteri titkár, Mogel László dr. gazdasági felügyelő. Meaner Ká­roly gazdasági felügyelő, növénytermelési elő­adó. Továbbá a Ferenc József tudomány, egyetem képviseletében Györffy István dr egyetemi tanár és dr. Nagy István egyetemi tanársegéd, a város képviseletében Segesvári/ Viktor dr. tanácsnok, az Erdőigazgatóság ne­vében Früstök István erdő főtana esős, * Sey- frid Ferenc dr. az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet képviseletében, Gál László kisérletiigyi főigazgató. Böhm Dezső dr. kiséiietücrvi fő­vegyész és Kol Erzsébet dr. egyetemi magán­tanár s az Intézet tisztviselőikara. Az egybegyűltek előtt Rigler József dr. a Vetőmagvizsgáló Intézet igazgatója ismertet te az Intézet történetét megalakításától a mai napig, amikor újból átveszi azt a hivatást, amelynek szolgálatára egykor a magyar állam állította... — Az Intézetet, amely ennek őse volt, -— mondotta Rigler dr. igazgató — 1884-ben építtette a magyar állam. Virágkorát néhai Páter Béla dr. működése alatt érte éli. 1919- ben fegyveres karhatalom, vette ót „ román állam nevében a magyar vezetőségtől. A régi épületből a mostani átalakított és újonnan felszerelt disz.es épületbe 1332-ben költöztet­ték. Egykori órai teljesen korszerűen rendez­ték be, de a bécsi-döntés után csak a csupasz falakat hagyták maguk után. Rengeteg költ­ségbe került az intézet újból való felszerelése, műszerekkel való ellátása, de a magyar föld­művelésügyi minisztérium semmi áldozattól nem riadt vissza, csakhogy minél korszerűbbé varázsolja. Amikor uj magyar útra indult az Intézet, egyúttal belekapcsolódott az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet »»unkájába is s egyben pedig szoros együttműködést fejt ki az egyetemmel és a Gazdasági Akadémiával is. Rigler dr. utalt arra, hogy az állomás mun­káját hatékonyan támogatja a földművelés­ügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége is. emelyért, köszönetét fejezte ki Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsosnak, a földművelésügyi mmisztérium erdélyi kirendeltsége vezetőjé­nek Rigler József d*r. igazgató köszönő szavaira Balogh Vilmos dr. válaszolt; — Tavaly ilyenkor, amikor üt jártunk, csupán a paszta falakat találtuk. Mindent njból kellett beszereznünk s aki tisztában van a mai háborús helyzettel, az tudja azt is, hogy ez nem volt kiesi dolog. Nagy áldozatkészség kellett hozzá' de Erdélyért mi semmi áldozat­tá1 sem riadunk: vissza! A kolozsvári Vető­magvizsgáló Intézettel Erdély és Magyaror­szág közintézményei eggyel gazdagodtak. Használják arra a célra, and ezzel nekünk célunk volt és van : Erdély gazdaságának meg. alapozására. Györffy István dr. egyetemi tanár a Fe­renc József tudományegyetem nevében mon­dott néhány kedves, bátorító szót a vezető­séghez és a tisztviselői karhoz: — A földel nem lehet megcsalni, — mond­ta — mert aki rossz magot vet bele, az ma­gára vet. Hazánk mezőgazdasági állam*, mely­nek vetőmagja világhírű. Minőségben tnáso. dik helyen áll a világon. Ezért jöttek el abba a csonka országba a világ legkülönbözőbb tá­járól tanulni hozzánk. Ez az intézet arra van hivatva, hogy főként a leszegényedett leron­gyolódott és kifosztott Erdély földjét tegye újból virágzóvá. Akik ismerik Bigler József dr. igazgató képességeit, aki máskülönben Ko­lozsvár szülötte, pillanatig sem kételkednek abban, hogy hivatását be fogja tölteni... Segesváry Viktor dr. tanácsnok a város ne­vében üdvözölte az uj intézményt, illetve ve­zetőségét: — Szívből örülünk, hogy a kormány intéz­kedése folytán éppen Kolozsváron folytathat­ja áldásos működését az uj intézmény. Gaál László dr. a kisérletügyi állomás igaz­gatója, Früstök István erdőfőtanácsos ugyan­csak meleg szavakkal méltatták a kolozsvári Vetőmagvizsgáló Intézet fontosságát és hiva­tását. Ezután Rigler József dr. igazgató a meg. 194K DECEMBER 16 jelenteket végig vezette az Intézet összes ter­mein és bemutatta korszerű felszerelését, ame­lyek mind a magyar állam áldozatkészségének tanúi a hazatért és lészegényedett Erdély iránt. De hálával tartozik az Intézet Kassá­nak is, mert az itt működő intézmény is szó. mos értékes műszert ajándékozott a kolozs­vári testvér intézetnek. A termekben egyébként már lázas munka folyik. -4 csíráztató termeiben kísérleteznek azokkal a növényekkel, amelyik leginkább megfelelnek az erdélyi földnek és éghajlahiak. Ez alkalommal tudtuk meg azt is, hogy az erdélyi lóheremag világhírű minőségű s azt is innen indítják majd útjára szakszerűen k>- ólmozott zsákokban, amely egyúttal márkáját ie jelenti. A világhírű erdélyi lóheremag vizsgálata és ellenőrzése, valamint vetőmag céljáró való márkázása egyik legfontosabb feladata a ko­lozsvári Vetőmagvizsgáló Intézetnek. Palesztinái németek érkéztől* Ankarába Ankara, dec. 15, (DNB.) Vasárnap 63 né- asszony és gyermek érkezett ide Palesztiná­ból. A pályaudvaron von Papén birodalmi né. met nagykövet fogadta őket a nagykövetség tagjainak társaságában, A menekültek rövid ittartózkodás után folytatják Útjukat Isztan- bulba. majd Németor3zágba.(MTI ) A Casello-irió nagysikerű hangversenye A kamarazene világjáró hirdetője, a Ca- sella-trió" hangversenyezett szombaton este a Mátyás Diákház J*angvorsenytermében. A kamarazenét a zeneirodalom legklassziku­sabb mii formájának is nevezik, mert annak alkotása, művészi tolmácsolása és élvezete az általános zenekultúra színvonalánál sok­kal nagyobb készültséget igényel. Éppen e műfaj rendkívüli követelménye ad magyará­zatot arra, hogy ritka a kiváló kamarazene együttes és a hangversenyeket látogatók kö­zött is kevés azoknak száma, akik a kama­razene élvezethez szükséges áldozatot már meghozták. A Casella-trió többízben hangversenye­zett Kolozsváron és kivételes művészetükkel egyre nagyobb tábort gyűjtenek a kamara­zenének. Az együttes mind három tagja is­mert egyénisége a zenei világnak: tökéletes összjátékuk stilus- és forma ismeretükön érzik a több mint 10 éves együttes munka eredménye. A zongora-szólamot játszó Ca­sella igazi mestere hangszerének: kivétele* érzéke nem csak megszüntette, de teljesen feledtetni tudta a zongora és vonóshangsze­rek közötti örök harcot, Bonucci tömör szí­nes játéka nagyszerűen érvényesült a mind­össze két éves modern olasz hangszeren. Poltronieri különösen a Brahms-trio előadá­sában érvényesült finom játékával. , Az előadott müsonszámok közül talán Brahms szerzeménye érte el a legnagyobb hatást. E csodálatos remekmű tolmácsolása a szép számmal megjelent zenerajongóknak sokáig emlékezetében marad. Beethoven, trió is értékes teljesítmény volt, bár az ola­szoknak más szemleletük van a *rerma*r klasszikus zene tolmácsolásáról, mint ne­künk. Kolozsváron először hallottuk Casella do­nate o tre cimii szerzeményét. Első hallású nehéz határozott képet alkotni e miiről. Ca sella nagy hirdetője a modern zenének: Ra_ vei és Debussy hatása kétségtelenül érzik munkásságán. Tételeit nehezen meghatároz ható formákban osztja: a dallam kihangsu. lyozása mellett a mozaik és orgonaponl szerkesztést is használja. A szólamok egy­máshoz való viszonya mindég lehetőséget ar a zenei gondolatok érvényesülésére: az égés: kompozíción érzik, hogy a szerző a kamara, muzsikának igazán nagy mestere. A hallga­tóság hosszasan ünnepelte a kiváló szerző és nagyszerű együtteséi. A ritka zenei élvezetet sok tapssal ^jutal n.azta a lelkes hallgatóság, amit a világhírt trió két ráadással köszönt meg. SIGMOND LAJOS Kalapácsos merényiéi egy budnpesli éltsierürlelben Budapest, december 15. Ma délelőtt i Nagymező utca 40. számú házban levő Ma yer-féle ékszerészüzletbe beállított eg; fiatalember, aki gyűrűt kert a kirakatból Amikor az ékszerész ki akarta szolgálni, ; kabátjából kalapácsot vett elő és fejbe suj tóttá vele Mayer Ignácot, aki vértől elbo ritva összeesett Eszméletét azonban non vesztette el, kiabálni kezdett és magár; vonta a járókelők figyelmét, akik benyomul tak az üzletbe. Erre a támadó mellbelőtt magát. Kilétét eddig nem sikerült megáll a nitani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom