Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-16 / 286. szám

1941. DECEMBER 26 * Könyvek köz off RICHARD E. BYRD: EGYEDÜL — Stádium kiadás —­Byrd tengernagy olyan dermesztő, kiét- • Ion magányban töltött egy fél évet életéből, amilyenre talán sohasem volt még példa. A IV+i Sark osootigiható csendjében, minden sne-ves élettől távol, mint „az Antarktisz remetéje“, fél éven keresztül gyűjtötte idő- járástkutató megfigyeléseit s ebből a hat hónapból négy és fél hónap a sarki éjszaka sivár sötétségbe® zajlott le. Az „Advance Base “-nai: elnevezett, előretolt tudományos támaszponton, távol a „Little America" ne­vű jégmezőtől, ahol társai, az expedíció többi tagjai voltak, itt töltött hat nehéz hónapot Byrd és élményeiből nem minden- map«, egészen rendkívüli könyv született meg. Végigszenvedjük vele az embertelen, néha mmw; 60 fokig snlvedő hideget, átél­jük vele betegségét, amikor magá-rahagyot- t«n, cserepes ajakkal, félig megfagyottá® vergődik az örök hé és jég közé elhelyezett kunyhójában. Drámai kalandnak vagyunk részesei, a tudomány érdekében tett emberi öntel adózás legszebb és legfenségesebb feje­zeteit olvassuk. Byrd bevallja, hogy kissé megceömörlött a társadalomtól, az emberi civilizációtól, amikor erre a könnyen végzetessé válható, nagy megpróbáltatást jelentő kalandra vál­lalkozott. Az olvasó igy úgy érzi, amíg ezt a különleges könyvet olvassa, hogy minden kapcsolata megszakad szokott környezeté­vel ... eltűnik minden ... ott van a végtelen hó- és jégmezőkön, & fogvacogva sínylődik kifüthetetlen kunyhójában, hogy aztán egy pillanatra a szabadba jutva, térdrehull has­son a sarka fény isteni szinjátéka láttára. Balogh Barna dr., a könyv fordítója ;jió és tökéletes munkát végzett. Ügy érezzük, hogy fordításában az eredeti mü semmi szépsége nem sikkadt eL PHILIPPE HERIAT: VÉGZETES IFJÚSÁG — Az Athenoetm kiadása — A Goncourt-dij utolsó nyertese: Philippe Heriat ebben a regényében nem is annyira Bous.sa.rdel Ágnes regényét irta meg, hanem a Boussardol-család életének keresztmetsze­tét adta. Ebben a családba® aa érdekelteket rokoni kötelékek nem a szeretet és a megér­tés .ne]eg emberi szálaival tartják együtt, hanem a vérségi kapcsolatok fölé növelt, anyagi érdekek. Megértjük, ha. Bonssardd Ágnes elmenekült ebből a sivár érdekközös­ségből ás a maga sorsának kialakítását, legalább is az érzelmek síkján függetleníteni igyekezett. Amerikába utazott, egyfcemi hall­gató lett s az egyetem a szabad és szabados légkörében olyan pajtásházasságféle szere­lembe keveredett egy indián ősökre vissza­ütő fiatal mérnökkel. Úgy látszik, megtalál­ta a boldogságot. Csakhogy ez a boldogság ae érzékek öröme volt: a gyenge érzelmi gyökérszálak nem tudtak az idegen vérség és az idegen lelkiség talajába® megkapasz­kodni. Boussardcl Ágnes kiábrándultán utazik haza s élete még sivárabb, még vi­gasztalanabb rabság lesz a család rideg és ellenséges életterében. Még egyszer találko­zik amerikai szerelmesével egy párisi szál­lodában s a forró éjszaka gyümölcse gyer­mek lesz, akinek nevet kell adni. Bmuwardel Ágnes férjhez megy gyenge egészségű umo~ kafiváréhez, de a család ezt a házasságot is ellenséges szemmel nézi s amikor a fiatal férfit szerencsétlenség éri, Ágnesnek meg keH szöktetnie családja izgalmas légköréből Özvegyen marad és egyetlen vigasza gyer­meke. aki hasonlit apjára, az amerikai fia­talemberre. Heriat művészi formát talált BoussardeJ \ Ágnes lázadásának elmondására. A hősnő beeei&L, első sizemélyben s Heriat irásmüvé- szetének értéke abban van, hogy a nagy él­mény emlékeit és a családi környezet raj­zát rendkívül érdekes és finom eszközökkel, erői Ijes vonásokkal állítja egymás mellé és egymással ctl on tétbe. Különös megkapó az az erőteljes realizmus, amivel a Bonssardel- csf lád sivár és mégis izgalommal, csatazaj­jal terhes életét rajzolja meg. rA Goncourt-dijas regényt Jankovich Fé­rnie forditolta magyarra s az Athen aeun: îtaagyl egény soroaata adta ki- (—) JÖ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kiváló festőművészeink: CSÓK, SZÜLE, VISKY stb. i müvei. Részletfizetésre is KOSSUTH LAJOS UTCA 10. szóm Pázsint fél© üzlet —.— ­IC of ozsfárl $za Vmáron Zilalao n SziláiiycspYven Z s i b ó n Bank és Taka­rék pénztárnál Erdélyért: önmagunkért! Az Erdélyi Nyereménykötvény vásárlásá­nak harmadik hete is a teljes siker jegyében zajlott le. A magyar közönség megértette, hogy itt nemc-sak hazafias kötélességteíjasi- tcsről van szó, hanem a legsajátosabb önérdek biztos és hasznos szolgálatáról. Mi sem jel­lemzőbb az Erdélyi Kötvény magas értékelé­sére, mint az a tény, hogy egy re .másra vá­sárolják a kötvényeket igen magas összegben különböző hivatalaink, egyesületeink, vállala­taink, nyugdíj pénztáraink. A nyugdíjalapok tőkéi az Erdélyi Nyereménykötvény vásárlá­sával találnak biztos és jövedelmező elhelye­zést. Éppen ezért az elismert •vállalati nyug­díjpénztárak sorra jelentkeznek s igen nagy összegekben vásárolják a kötvényeket. E hé­ten a nagyobb jegyzések közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti fíattJc nyugdíjalapjának jelentkezése, ami 3 millió pengő értékű Er­délyi Nyereménykötvény vásárlását jelenti. A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. alkal­mazottainak elismert vállalati nyugdíjpénz­tára szintén komoly összeget, 200.000 pengőt fordított Erdélyi Nyereménykötvény vásárlá­sára. A Latorea Ipari és Közgazdasági yt. 50.000 pengőért vett nyereménykötvényt. A kisemberek, a kistőkéaek változatlan ér. deklődóssel ás tömegben vásárolják a kötvé­nyeket s megállapítható, hogy ez az érdeklő­dés naj női-napra fokozódik. Ennek tulajdo- nitható, hogy egyes vidéki pénzintézeteknél az Erdélyi Nyereménykötvény kvótáját, máris több mint 50 százalékkal túljegyezték. A ma­gyar társadalom józanságát példázza ez az eredmény, amely azt mutatja, hogy közönsé­günk nélkülözhető tőkéit a jó kamatozás és a nagy sorsolási lehetőségek következtében is szívesen fekteti Eidéliyi Nyereménykötvény vásárlásába. A hazájának is szolgál és a maga érdekeit is szolgálja a kötvény vásárlója s bizonyos, hogy e kettős szempont szerencsés találkozása várakozáson felüli sikert eredmé­nyez majd az Erdélyi Nyereménykötvény vá­sárlási határidejének befejezésével. Ma már minden kU faluban, a legkisebb tanyán is tudják, hogy üzletnek is jó Erdé­lyi Nyereménykötvényt, vásárolni, mert a be­fektetett kis tőke 4%-os kamatot hoz s a 7 darab 1 millió pengős főnyeremény mellett rengeteg kisebb-nagyobb összegű nyeremény is van, amelyeket évenkint kétszer sorsolnak ki a kötvénytulajdonosok között. HaVi»lvna§i sikert aratott a Baross Női Tábor ▼nsárnapi diTatbemutatója Kolozsvár, dec. 16. Vasárnap délután 5 Ara­kor zajlott 1® a Baross Női Tábor teadélután­nal egybekötött nagy keresztény-divatbemu­tatója’ amelyet a Gyermekvédő Liga felkéré­sére és javára rendezett a Redout termeiben. A Baross Női Tábor rendezvényének hatal­mas sikeréből megállapíthatjuk, hogy az több volt egyszerű divatbemutatónál... Társadalmi esemény volt, amelyen ott volt Kolozsvár sri. ne-java Különösen nők jelentek meg any- nyian, hogy az óriási méretű teremben még felük se fért be. De ez érthető is, hiszen érettük volt rendezve egyrészt s másfelől pe­dig azért, hogy a Baross Női Tábor bemu­tassa a nőidivat szakmában dolgozó magyar ée keresztény oégeket minden öntudatos ke­resztény magyar nőnek. A divatbemutató megkezdése elótt Lefcőcz József a Baross Szövetség elnöke mondott bevezető beszédet — A Baross Szövetség kolozsvári fiókjának tulajdonképpen ez az első nyilvános gazda­sági jellegű megnyilatkozása. — kezdette be. szádét. — Jeten esetben a hölgyeké^ érdeklő ipariszakma három ágazatával jelentkezünk és hogy nem kiállítás vagy vasár formájában, annak az az oka, mert még nem vagyunk elég erősek. Megpróbáljuk először tehát szó­rakoztató módon bizonyítani, hogy igemls. van Kolozsváron keresztény magyar nőiszabó. kalapos és szűcs ipar! Támogatást kiérünk nem jótékonykodásból, hanem magyar köte­lességtel jesttósből. Nem tűrhetjük tovább tét­lenül, hogy osupán ív küzködő keresztény magyar női ipari szakma művelő legyen eb­ben az ősi magyar városban s velük szem­ben jólétben dúskáló zsidó rköidivatszajon tulajdonos! Megélni és dolgozni akarunk s hogy erre érdemesek is vagyunk, ezzel a sze­rény divatbemutatóval akarunk bizonyságot tenni. Azt Is tudjuk, hogy ha bár ilyen arány ban jelentkezünk az , .átállítás" elején a ke­resztény magyar gazdasági ágazat más terü­letén Is, akkor bizonnyal végre felébred a keresztény magyar öntudat és a* arányszám a vásárló közönség pártfogása alapján nem az eflöbbi szomorú, elképpesztő statisztikát fogja majd mutatni, hanem egy szebb és gaz dagabb magyar jövendőt!., . béhöez József szavait lelkesen éljenezte a divatbemutató előkelő közönsége, majd D. Berde Amáit hallgatta meg, aki kitűnő eiő- adók épess égével bemutatta a divat fejlődé­sét „Sva-anyánktói“ napjainkig. — A nőidivat éppen olyan régi, mint a nő — mondotta. — Eva-anyánk bizonnyal sok levelet „felpróbált“ a paradicsomban, amíg eljutott a kecses fügefalevélig... A divat min­dig szoros összefüggésbe?! volt és van a kor­szerűséggel, A XIX. században uj fogalom jelentkezett: a nép Es ezzel együtt a népvi­selet. Senki jobban nem tudja értékein! az erdélyi magyarságnál a népviseletet. Hiszen az elnyomatás kiét évtizede alatt ez volt a mi igazi és büszkén hordott nemzeti visele­tűnk. A mai estén bemutatkoznak előttünk Kolozsvár keresztény magyar nőidivatszak- ma űzői. Fogadjuk őket szeretettel s egyben segítsük is munkájukban, amit azzal teszünk meg, ha szükséges divatcikkeinket csak tő­lük vásároljuk.. , Ezután megkezdődött a nagy divatbemuta­tó. Egymásután léptek az emelvényre Kolozs­vár vezető társadalmának legszebb asszonyai és leányai. Több mint száz ruha, kalap, kabát és bunda karült bemutatásra. Valóságos „költemények“ És valamennyi mégis a leg­egyszerűbb és korszerűbb. A diszes magyar ruhától elkezdve az estélyi, délutáni és utcai ruhákig, kalapokig. Nem egyszer lehetett hal j lani a terem valamelyik sarkából, amint egy- j egy női hang megtörte a csendet: — Ezt szeretném, erre vágyom, de ezt meg ' is csináltatom, ha addig étek is, mégha csak I egyszer is eszem naponta... És ki kételkedne ez egyszer a nők állha­tatos elszántságában . .. A divatbemutatón egyébként a következő magyar keresztény nőiszabók szűcsök és ke- laposok vettek részt: Nőiszabók: Bedéné Gyurka Margit, Bartók nővérek, bodoki Fodor Istvánná, Hollitzer Br zsebet, Kabdebó Alajosné, Kiss Ferencné, Kiss Andor, Kiss János, Kepp Anny, Mikola Mar­git, mezöbándi Nemes Károlyné. Kalaposok: Bódy Mária, Gergely nővérek, Kary Dezső, Szabó Emma, Szabó Lőrinené. „Sala" kalap- szajon és Bázsa Zoltánná. Szűcsök: Krécza és Mayer és Pálffy István, A reükülök Fel- mérynél készüljek. Sopron vasárnap f-nnepelfs a népszavazás huszadik évfordulóját Sopron, december 15 (MTI.) Sopron vá­rosa vasárnap ümnepellte a népszavazás 20-iik évfordulóját. Reggel 9 órakor szólaltak meg a templomok harangjai, majd az egybegyüK többezer főnyi tömeg előtt ünnepélyesen fel. avatták Pappvári Elememé emléktábláját. Délben 12 órakor zenés őrségváltás volt * Hűség Zászlaja előtt. Este 8 órakor a városi színházban ünnepély volt, amelyen Varya Jó­zsef a kereskedelem és köellekedésügyi minisz­térium vezetésével megbízott ipariigyd minisz­ter is megjelent UUem.Reviczky Anitái meg­hatalmazott miniszter sajtófőnök társaságá­ban. A Szózat elhangzása után vitéz Magas- házy László nyugalmazott vezérőrnagy, • Nemzetvédelmi Kereszt káptalanjának elnöke átadta a Nemzetvédelmi Keresztet « kitün­tetetteknek. — Ma magyarok és németek — mondott» ünnepi beszédében — fogjuk meg szorosan egymás kezét, hogy a vihar el ne sodorhas­son. Mi minden polgári jogot megadunk • velünk együtt élő németeknek, akiktől cseré­ben testvéri jobbot kérünk és azt, hogy is­merjék el elsőszüVöUségi jogunkat. Az ünnepségről hódoló táviratot küldték a Kormányzó Urnák. Nagy sikere volt a „Délibáb" jétékonycélu kolozsvári matinéjának Kolozsvár, december 15. A FőraéJtóságu Asszony téli segítő akciója javára rendelte meg vasárnap délelőtt kolozsvári matinéját a „Délibáb“ a Nemzeti Színházban. Kemény János báró, a kolozsvári Nemzeti Színház, főigazgatója ünnepi beszédében hálás szavak­kal emlékezett meg a Főméit ósága Asszony­ról, majd köszöntötte az egy begyült közön­séget. Befejezésül rámutatott az erdélyi szí­nészek két évtizeden át áldozatos harcára. Ezután a kolozsvári Nemzeti Színház művé­szei szerepeltek magánszámokka! és jelene tökkel. Az előzőleg hirdetett budapesti vendégek közül Kiss Manyi és Laki/-Tóth Erzsi neun érkezett meg s a kolozsvári Nemzeti Színház több előre hirdetett művésze sem szerepelt, a műsorán. Ennek ellenére sikerült változatos, kellemes szórakozást nyújtani a közönségnek. Nagy sikere volt Nagykovácsi Ilona dalainak. A közönség egyre ráadásokat követelt. Ki. emelkedő értéke volt a műsornak Lőrinc.: Zsuzsa énekszáma. Tömör, nemes csengá-ü hangja, nagy előadókészsége és kitűnő ének- kulturája ígéretes tehetséggé avatják. Érdek­lődéssel várjuk a nagy szerepben. Mélykúti Horváth József kulturált, meleg, tiszta bari­tonját már régen élvezzük és szeretjük. Ki­rály Sándor ismét nagy hatással adta elő énekszámát. Versengi Ida Endrődi verset adott elő hatásosan, Kamaráé Gyula Mari­netti és Szabó Lőrinc verseiből szavalt, Sza­kács Miklós Kosztolányi „Hajnali részegség“ oimü költeményét tolmácsolta, áhítattal. Tompa Sándor egy tréfás jelenetben megint ellenállhatatlanul mulatságos volt. Partnere, Rajnai ELli mindem dicséretet megérdemel, mert a legutolsó pillanatban próba nélkül ugrott be Kiss Manyi helyett. Görbe János és Turgonyi Pál jelenetének hatásút sajnála­tosan rontotta, hogy a függönyt nem enged­ték le a kellő pillanatban. Nagy sikere veit a pompás Czopán Flóri, Görbe János és Csengery Aladár hármasnak is. A felsőbb rendű Én. Brunton (India titkai 7.20, Egyiptom titkai 6.40 p. szerzőjének) uj müve, kötve 8 p. Kruif: Akik életünkért harcolnak, uj kiadás, 8 p. Jönnek: Vörösmaty müvei regéik­ben. Mesalényi: Schubert. Sztrókay: A kis csillagász, stb. Lep ágénál, Ko­lozsvár. Kérjen karácsonyi jegyzékeit 30 perc rnarosydsárhehj perc HagyváraH perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT légijdratai vasárnap ts közlekednek. 3óelöre gondoskodjék h elfoglalásról Mátyás IsSrá^Y'lér Tsz« Telefon: 35—96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom