Keleti Ujság, 1941. december (24. évfolyam, 275-296. szám)

1941-12-14 / 285. szám

MmMnUwaatXi @L 1941. DECEMBER 14 Keresztény inagyar Azlelben yégezzfik karácsonyi bevásarlásainltaf Kolozsvár, december 13. Mée néhány nap s itt a kereszténység legnagyobb á> legdí­szesebb ünnepe, a karácsony. Erre figyel­meztetik az emberi, lépten-nyomon még aa üzletek kirakatai is. Minden kereskedő arra törekszik ünnepek előtt, hogy miméi dísze­sebb legyen kirakata s minél kelendőbb le­gyen portékája „Nagy karácsonyi vásár!“ — olvashatjuk már jóelőre a figyelmeztető teli tatokat... Ilyenkor mindenki szeretne is „kitenni“ magáért, elsősorban azokért, akik hozzá közel állanak. Ilyenkor nem csak a legszükségesebbet vásárolja az ember, ha- iw-in lemondva arról, ami számára éppen a legszükségesebb, ajándékokkal is kedveske. ílik. Összeszámolja filléreit, pengőit s meg­indul a kirakatok során. Megejteni a kará­csonyi bevásárlásokat... A keresztény vevő- tár^adalomlKiw volna ebből az alkalomból néhány megszívlelendő figyelmeztetésünk: Mielőtt belép az üzletbe, hogy bevásárol­jon, nézze meg a kirakatot. Ne azt nézze, hogy a kirakat diszes-e, vagy szerény, ha­nem azt a figyelmeztető táblácskát figyel­je, melyet a Baross Szövetség Kolozsvári fiókja utján minden keresztény magyar kereskedő kifüggesztett kirakatába. Mire figyelmeztet ez a táblácska?... Arra, hogy az illető üzlet: „Keresztény magyar üz­let!“... Sokszor elmondották már. bogy almi a pénz. ott a hatalom. Ha számbavesszük, azt is megállapíthatjuk, hogy a keresztény ma­gyar társadalom zöme fillérekből él és leg­több egyedének ma filléres gondjai vannak. Azt a „fölödeget“ azonban, ami. megmarad a házbérből, villany, viz és egyéb hivatalos szá ml ókból, vásárlásra fordítja. A minden­napi életsziikségleti dolgait pedig a piacon, tehát üzletekben szerzi be. Csupán arról feledkezik meg nem is egy esetben, hogy hová adja ki filléreit?... Megtévesztik a ki­rakatok. a kirakat tulajdonosának cégfel­irata s minden meggondolás nélkül vásárol és fizet. Nehéz munkával szerzett filléreit zsidó boltba hordja. Homokot hord a begyre... — Éppen ezért határoztuk el, hogy Ko­lozsváron minden keresztény magyar üzlet tulajdonosa kifüggeszti a „Keresztény ma­gyar üzlet!“ feliratú figyelmeztető táblács­kát — mondja Lehőcz József, a Baross Szövetség elnöke. — A Baross Szövetség­nek nem volt meg az a hatalma, hogy a asidó üzlet-tula.jdonoscAat kötelezze ba­sonló eljárásra, J j' fj ■ f - N r i o Né ’•ti 1 VJÁAaJ! . m imjl »» >- a 4.!r! Fr.V» ... Se *tíí *. » i^útr : , , í\ WiA . -i 1 1 i a,. lA , é'*, ,1. Zsidó üzletek kirakataiban „Zsidó üzleti“ figyel­meztetés olvasható s erről minden öntuda­tos keresztény tudja, hogy’ ha oda hordja pénzét, saját magát s egyben nemzeti va­gyonát gyengíti. Amikor a kolozsvári ke­resztény magyar kereskedők kimondották, hogy üzleteiket megjelölik, azt abból a cél­ból tették, hogy ezáltal nemzetmentő mun. kát is végeznek Tisztában vagyunk azzal, hogy ma többen vannak, mint valaha, akik ,,nemzetmentőknek“ csaptak fel, de mi ezt nem üres szónoklatokkal, hanem kemény, öntudatos, elszánt magyar munkára 1 akar­juk végezni. Figyelmeztető táblácskáink ama akarják felhívni a keresztény magyar társadalmat, hogy segítsen munkánkban!... Ez a segítség pedig abból áll. hogy kérész­Szivem legmélyebb fájdalmával tudatom, hogy drága jó férjem szerető édesapa Gombos 3ónos vendéglős f. hó 12-én rövid szenvedés után életének 4ő.ik évében váratlanul elhunyt. Temetése f hp 14-én, vasárnap délután fél 3 órakor lesz a Sza- mosközi utca 39. szám alatti saját házból. Kolozsvár. 1941. december hó 13-án. ÖZV. GOMBOS JANOSNá tény magyar fogyasto a Keresztény ma­gyar üzlet“-ben vásárol Tudnia kell, hogy amikor filléreit a mi üzleteinkbe hozz«, azokkal a nemzeti vagyont gyarapítja min­den vásárlásával. Azokkal a fillérekkel pe dig, amelyekét nem keresztény magyar üz­letben költ el, csorbítja a neaarti vagyon nagyságát és erejét... A magyar keresztény témadalom öctuda- lositását szolgálja a Baross Szövetségnek or. az intézkedése. A zsidó kereskedők min­den reklámot felhasználnak! Semmi közök ugyan az ünnep lényegéhez, de a keres*- ténv karácsowvi kirakatot mégis felhasznál­ják üzleti rekfáuinak. Ezekben a hetekbe: és napokban sokkal több pénzt kiadunk, mmt az oszt ondó bármelyik szakában. Vi­gyáznunk kell tehát, hogy hová adjuk ki. A „Kei«»tény magyar üzlet!“ felírás anos­teau nemesük karáasony négyhetiben, az ünnepek előtt Tesz kirakatunkban, hanem az esztendőnek minden hétköznapján is. Mert «* nem reklám, hanem a magyar ke­reszt én y vásárló közönség lelki ismeretének megmozgutója és öntudatának kifejezője. Ezeket mondotta Lehőcz József, a Baress Szövetség elnöke arról a figyelmeztető táb­lácskáról, amely ma már ott függ Kolozs­vár valamennyi keresztény magyar kére* kedő kirakatában. Tljik tehát fel figyelnünk rá nemcsak most, karácsony előtt, hanem az esztendőnek minden szürke hétköznap­ján is. Ennyivel igazán tartózunk úgy a magunk, mint égj’ gazdagabb magyar jö­vendő érdekében... (—) 7 X 4x 14 X e 9 Y I I I o s héfszáxdlTCHezer ötszáiecer pen<f&« NY' REMÉNY az erdélyi nyereménykötvény sorsolásában Ifjúsági könyveii, karácronyfaJismk nagy választékban Pere Erzsébet könyv- és papirüzletébea Mátyás király-tér 10- sz. A „Bánk bán“ szerzőjének születésnapján kezdődött az erdélyi magyar színjátszás Kolozsvár, december 13. A magyar sajtó nagy cikkekben emlékezett meg Katona Jó­zsefnek, a „Bánk bén“ hallhatatlan ararzőjé- uok százötven* dik szüleié snap járói, felidézte az éLetben raeiÄüfct szerző nagy alkotásának, a „Bánit b»i**-nak étetrekeltését, amely a ko­lozsvári szasjétszók érdeme, volt. a budapesti Nemzeti Színház november 11-ikéin, Katona József születésnapján díszelőadást tartott, amelyen az ünnepi beszédet a színház igaz­gatója. Németh Antal dr. tartotta. Ez a be­széd megjelent a „Magyar Szinés®p.t“.ben, a Kamara színművészeti főosztályának hivat®, ioe közlönyében is. Németh Antal dr. többek között a következőket mondotta: — A „Bánk bán“ IcöUóje ihletésének százötvenedik évfordulóján, a mai élet za­vargásában egy pillonolro megállni és ri­Kiváló festőművészeink: CSÓK, SZÜLE, VISKY stb. művei. Részletfizetésre is KOSSUTH LAJOS-UTCA 10. szóm Páfe&ixif féáe uzlel mélkedm, mit jelent számunkra es a mii, — az több, mint kötelességteljesités, több, mint ügyeletes tisztelgés a emit előtt: es szent kötelességünk a magyar jelennel és * magyar jövővel szemben.“ Kolozsvárnak s a kolozsvári akkori magyar színjátszásnak kapcsolatát, ünnepi beszédé­ben az alábbiakban érintette a Nerneeti Szín­ház igazgatója: — Äs életre kelt a mii másodszor Koloss - odron, ahol sok nélkülözés utón a pesti ál­landó magyar színház felállítását kivárni nem tudó, éhező magyar szinészcsapat ott­honra lelt. A Farkas-utcai lerombolt, ősi színház színpadán felzokogott Tiborc jxma- sza, Petur lázadása és Bánk tragédiája, hogy ma ismét magyar színészek szólhassanak a kolozsvári Nemzeti Színház színpadán. Tévedés volt a százötvenedik évforduló megünneplése? A „Bánk bán“ szerzőjének méltán kijáró ünnepség, újságcikkek azonban valószínűleg egy évvei — megelőzték a Kato-na József szü­letésének százötvenedik évfordulóját. Mádi László irodalom-történész szerint (Pallias Lexikon) Katona József 1792 november 11-én született. Gyulai Pál „Katona Jó­zsef és Bánk bán" cimü müvében azt Írja, hogy kutatásai során düledező sírkövekre volt utalva egyiknek ni olásod ó lapján alig tudta kibetnzni, hogy itt temették el Kató- na Józsefet, aki született 1792 november 11-én, meghalt 1880 április 16-án, 37 éves korában . . Kecskemét város fiskálisa volt, mint a sírkő foglalkozását is megjelöli és a kecskeméti temetőben helyezték örök nyu­galomra . . . Katona József születésnapját ugyancsak 1792 november 11-ben állapit ja meg Abafy Lajos, a Bánk bán kiadója és Csányi János, aki Katona ,1 v.eMnck tisztviselőtársa voit. Ezt állítja Payer János is. Kzw, ölemben Pataky Jónsef „Nemzeti ma­gyar színészet története“ e. könyvében Ka­tona József sriifrtóvwpját 1791 november 11-ben közli, valamint uj könyvében Snsrb Antal is. Esek az uj kiadványok tehát szem­behelyezkednek a születési évszámot illetőleg az irodalomtörténettel. Ugylátssák, hogy dr. Németh Antal az ő álláspontjukra helyezke­dett, amikor a százötvenévé* ürvnoprisrefc meg­tartotta. Kolos*varnak kettős ünnepe Katona József születésnapja Kétségtelen. hogy ez* a kordát egy újság­cikkben nem lehet eldönteni, de vlsaomt mégis tisztázni kell, hogy mikor született a „Bánk bán“ szerzője. Ettől függetlenül a jövő ér november 11-ike kettős ünnepe a koloaavári :agy*,r színészetnek, illetve a kolozsvári Nemzeti Színháznak. De ünnepe egyben se ' gyeteroes magyar színészetnek is. A sare, s ■ életlen játékának, vagy bárminek nevezzük, de tény, hogy 1792. év november ll-én, tehát Katona József születésének napján. száz­ötven évvel ezelőtt kezdték meg elő­adásaikat a magyar színjátszók a ha. lorsvári Stédey-háabao. A jövő év november ll-én tehát százötven- éves lesz a kolozsvári magyar s*inéxset% amely ebből a másfélszázadból huszonkét évet való­ságos számkivetésben élt át A Rédey-ház- ban játszó magyar „komédiások“ teremtettél- meg nemcsak a kolozsvári, hanem az egész magyar színészet alapját s a. világháború előtti időkig a kolozsvári sainház úgyszólván előkészitő iskolája, vizsgáztató fóruma volt a Budapestre felkerült színészeknek. Az arra. illetékesek addig mandenesitAre tisztázhatjuk Katona József születésének pantos évszáneit. TÓTH SÁNDOR kinháii híreit MosoSy országa (levhár Ferenc Oalfátékánah felu ifástt) Évetóbal ezelőtt, a bemutató mündent elsöp­rő sikerében klaaaakns nagy operettnek ki­áltották ki Lehár Ferenc darabját. Most évek után, a felújításkor WzonyccKKÖJattunk azon­ban csak meg véglegesen a „Mosoly orseága“ időtálló «nején. A melódiák ma is elevenek, , virulnak, .semmi hervadó« nem lábunk a mű­vön, Sőt, mintha évek teltével, mélyült és művészibbe vált volna. Az első siker mámo­rában a közönség a Riadalmasa:! szárnyaló nagy áriát, a vezető motívumokat és a fürge, fülbemászó táncszámokat értékelte. Most azon Iran már felcsiüaninak kis zenei drágakö­vek, gazdag szépetek és élvezzük a bravú­rosan öt letes hangszerelést.. A „Mosoly or­szága“ mind messzebb kerül az operettsírin pádtól s véglegesen az operaházak műsoréra kerül. A kolozsvári előadás is az operai törekvé­sek jegyében alakult. Endre Béla vezetése alatt a zenekar felszínre hozta a múzsáké szépségeit, tudatosan operai seánvanalon tart­va az előadást. A szereplők nagy része aram­ban nem érte él a. karmester követelte szán- vonafet s ez bizonyos fokig törést okozott az előadásban- A rendező, FiUöv Sándor egé­szen kivételesen jó munkát végzett. Színes, ötletes, mozgalmas előadást épített fel s tu­datos Ízléssel kerülte el a« operett rendezés unalomig elcsépelt szokvSnyosságait. Gazdag képzclőereje és alkotóképessége még sok érté­kes produkciót í: ír. Varga Mátyás kápráza­tos iszlet-áhnai p.vápás keretet szolgáltat­tak az - kiadásnak. Angyal-Nagy Gyula kifogástalan Szu- Csong. Tiszta, operai értékű lírai tenorja mellett, egészen elsőrendű színészi képessé­gekkel is rendelkezik. Légkört tud maga köré teremteni. Szende Bessy kemény küzdelmet vívott a nehéz énekszereppel. Játékban jól oldotta meg feladatát, de hangjának mérete és ereje nem elegendő még a szerephez!. Tom­pa Sándor ismét fergeteges sikert aratott. Mint igazi komikus, saarző-társsá szegődik, s saját ötleteiből, tehetségének pazarló gaz­dagságával formái elragadóan mulatság* * fi­gurát alig neháziy szavas szerepéből, Jatzkó Cia nyers, modem egyénisége nem kirítt b bájos kis Mi hercegnő!«*. Ennek ellenére is sikere volt, mert tehetséges, vérbeli színész­nő. Csengery Aladár minden túlzás néDd’J formálta meg a huszárfőhadnagy rokonszen­ves szerepét. Csóka a megszokott biztonság­gal dolgoziott. A nagyszabású balettben az együttes összes magántáncoeai fölléptek. Az elsőséget kétségtelenül Tóth Baba érdemli. Született táncosnő, akinek a tánc nem immika, hanem életforma. Végtelen könnyedsége s re­mek technikája nagy jövőt jósol. Rimócsy Viola is igen jó táncosnő. Stilizált sziámi tánca megérdemelten aratott sifcert. Keres tes Katalin neon tudott megbirkózni a túlmé­retezett korccgráfiával. Szerényebb képessé­geihez kellett volna arányi tani a táncot. A közönség nagyon melegen fogadta az elő­adást s igen sokszor hívta függöny elé a Ke ­replőket. (n. e.) KOLOZSVÁRI NEMZETT SZÍNHÁZ MŰSORA 14 -én, vasárnap délután fél 4 órakor: A ze­nélő őr* (Olcsó helyárakkal ) 14- én. vasárnap este tél 8 árakor: A mosol,! országa. (Bérletszünet. 15- cm, hétfőn este tél 8 órakor: A zenélő óra íTizes szervezet eőadása A bevezető be­szédet Kfe Károly tanügyi főtanácsom tartja.) 16- án, kedden eerte fél 8 órakor: Trendet a (Bérletszönet) Karácsonyi s tükséglete1! r7^ i-esztény Tóth Indrás céget Mátyás kir.-tér 19. Női f«hém*mQ«kt harisnyák ás férfi cikkek olcsón dús választékban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom