Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-21 / 266. szám

Kekktm iímjfa Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács igényt fart az agrárreform során kisajátított egyházi ingatlanokra A katolikus egyház gordot tóráit arr®9 ho*ty az Hiúságot a gyakor lati életpályák felé irányítsa Kolozsvár, november 20. Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta Sándor Imre püs­pöki helynök és Joben Gyula dr. világi alel­nök elnöki ésével évi rendes közgyűlését a ka­tolikus gimnázium dísztermében. A közgyű­lés előtt délelőtt 9 órakor ünnepélyes isten tisztelet volt az egyetemi templomban, ame­lyen S3. Egyházmegyei Tanács tagjai és a közgyűlés kiküldöttei teljes sióimban vettek részt. Az ünnepélyes szentmise után kezdtek gyü­lekezni a katolikus gimnázium distterméfcp ’ a közgyűlés tagjai. Érkezési sorrendben s következők neveit sikerült feljegyezni: Egyháziak - László Ignác, Búzás Imre dr. Fodor Gergely dr., Petres Kálmán, Sass W tál, Ágotha Endre, Baráth Béla dr.. P. Sán­dor Vitális, Dávid László dr., Szakács Antal. Kakues Ferenc. Török István, Papp Dénes, Csipák Lajos dr., Lestyán Józsefi Fekete Ja­nóé, Faragó Ferenc dr., Erő? Albert dr. Bartha Ferenc, Boga Alajos, Adorján Ká­roly dr., Bíró Vencel dr., Ocskó Lajos. Sza- lay Mátyás. Reische! Arthur, Scheffler János dr., Péter Antal dr., Veress Ernő, Völgyi István. Világiak: Inczédy-Joksman Nándor. Ssa- bady Tivadar dr., Orbán Domokos dr., Rajka Géza dr., Szoboszlay László dr., Márton An­drás dr., Merza Gyula, Nagy László dr., Duha Tibor dr., Pittnér Árpád dr., György Lajos dr. Rulbay Ferenc, Bíró Lajos dr., Zalán Endre dr., Kolurobán József dr., Jelen Gyula dr.. Farsangh Endre dr., Oláh Jakab. Pap István, Lertersdorfer Sándor. Urbán Gnsztáv dr.. Zakariás Z. György, Méhes Gvnla dr.. Dávid János, Cseh István, JanéSó Béla. Da- róczy László, Udvary Mátyás István. Xanttis János, Pataki János. Má.riaffy Lajos, br Jósika. János. Hevesi József, Nagy Lajos ir.. Kovács Károly dr.. Veres Jenő. Karda Ferenc dr., Petres Ignác, Ágoston János. Filó Ferenc dr., Varga Béla dr., gr. Béldi Kálmán, Domokos Pál Péter, Hajdú Árpád Förster Aurél dr., Hinléder-Fels Ákos dr.. br. Szentkereszthy Béla, Urmánczy Jeromos, Dudutz Zoltán dr.. Luckhaub Gyula dr., Nagy Gyula dr, Ábrahám József dr., Szőke- falvi Nagy Gyula dr.. Dobos Ferenc dr.. Rosta Márton dr., Bonis György dr., Maian Mihály dr., Fülöp Kálmán dr. és Wenetsek József dr. Sándor Imre píispölsi l»ely«t«llc besréde Pontosan délelőtt. 10 órakor foglalta el He­lyét Sándor Imre püspöki helynök vezetésévet az elnökség. Az elnöki asztalnál az elnöklő püspöki helynök mellett Jelen Gyű! a dr. vi lági alelnök, Boga Alajos dr. kanonok egy házmegyei előadó és Adorján Károly dr. fő tanfelügyelő foglaltak helyet. InczédyJoks •■vb* Ödön dr. világi alelnök betegsége miatt mim vehetett részt a közgyűlésen. Sándor Imre püspöki helynök általános ér­deklődés és figyelem közepette nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédében több tör­ténelmi évfordulóról emlékezett meg, efcősoi ban a tatárjárásról, amely következményeiben Erdély vallási és nemzetiségi megoszlását be vezette, majd Budavárának elfoglalásáról, amelyet Erdélynek Magyarországtól való el­szakadása és kényszerű önállósága követett. Az egység helyreállításán, Erdélynek az anya­i-szaggal való unióján a nemzet legjobbjai ‘áradoztak. Ezek körül megmlékeaett szüle­tése 200 éves évfordulója alkalmával gróf Batthyányi Ignác erdélyi püspökről, aki nemcsak kiválóan buzgó főpásztor volt, ha­nem alapítója a hírneves Batthyáneramnak és sa 1790-ee uniós mozgalomban az erdélyi ren­dek vezére. A magyar művelődé* terén efóvulhetetlon érdemeket szerzett azzal, hogy Gyulafehér­várt a trinltáriusok volt templomának * föld­szintjén nyomdát, az emeleten gazdag és ha­talma* könyvtárt, a toronyban c&iHiagvizagá- lot átütött. Nemzeti érzése és országos tekin­télye magyarázza, hogy az erdélyi vármegyék öt kérték fel, hogy az 1790-be*» megnyílt po­zsonyi országgyűlésien — amint azt a szentegy- házasfafa! ás kápolnásfalvl nomes székelyei; kérése mondja „Erdélynek Magyarországgal való vissosaegyesiiléséért minden uton-módon munkálkodni... Erdélyről, mint a az, korona egyik tagjáról, különös emtekerettet tétetni“ . méjtóztessék. Idézte Haynaid Lajos erdélyi püspök emlé­két is, akinek ebben az évben haM'a ötvene­dik, születésének 125-ik évfordulóját üljük és akikről születése ceaíennáriumán, 25 évvél ezelőtt nem emlékezett rag az egyházmegye 1916-ban, a román betörés miatt Az abszolu­tizmus után 5 volt az erdá’yi unió legfőbb szószólója, amiért püspöki méltóságáról is le kellett mondania. A püspöki helynök magasszái-nyalásn be­szédét igy folytatta: .Világnézetet nem egy társadalmi osztály tart fenn, hanem egy egész világ \a — Hosszasabban időztem a múlt emléke­zetes eseményeinél és személyeinél, de szán­dékosan tettem, hadd mondják e] ezek, amit magam csak kiemelni és hangsúlyozni aka­rok a jelen alkalommal! Nagy nemzeti csa­pások megkínozhatnak és szétválaszthatnak hosszabb Időre is, de a nemzet nagy fialnak és Istentől rendelt vezetőinek útmutatása és mindnyájunk áldozatai a erényei ismét ösz- *zekapcsoi]nak. ®s bármennyire is megnehe­zül* ma az Idők járása felettünk, törhetetlen bizalommal és magafeledte áldozatkészséggel nézünk a jövőbe azért, hogy a magyar egy­ség teljes és maradandó legyen. A nagyok­nak és kicsinyeknek, leik ezért az egységért harcoltak és küzdenek, „eszméik gyözedeime leszen emlékjelük!“ — A történelmi emlékezés arra is megta­níthatott, hogy az élet folyása soha meg nem áQ és az életerős faj a nehéz küzdelmek so­rán kitermeli létének, művelődésének, boldo­gulásának eszközeit, vagy ha úgy tetszik, in­tézményeit. Árvaságunkban is mindenkor nőttek értékeink és születtek intézményeink. Ezeket a kedvező körülmények között meg akarjuk • és meg fogjuk tartani nemcsak azért, mert szivünkhöz nőttek, hanem mert a nemzet számára értéket jelentenek. ,— Különösen örömömre szolgái, hogy elv­ben a gondolatban az egyháziak mellett lát­lak a múltban és látjuk ma is a világi híve­ket. És helyesen, mert P robászkáva! «zólva „nem szabad a klérusra hagyni a keresztény­séget. A kereszténység minden java a mienk, nem a klérusé. Világnézetet nem egy társa­dalmi osztály tart fenn, hamem egy világ!“ Nem aggódom tehát, hogy' uj szervezeti sza­bályzatunk szerint a régi státus gyűlések egy- harmad-kétharmados aránya immár a vilá­giak javára jelentősen eltolódott. Es ne ag­gódjék a világiak közül senkise, hogy az uj szabályzat szerint sok dologban csak taká­csot kér tőlünk az Ordinárins. Nem lesz soba egyetlen ordinárhis, aki az agyházias érzéstől sugall* tanácsokat magára nézve kötelezők­nek ne ismerné. Felelőséggel jöttünk ide! Egy dolgot azonban a 150 éves Széchenyi 100 esztendős könyvének, a Kelet Népé—nek hasonlatával élve legyen szabad kérnem. Ne tegyen közöttünk senki színpadi katolikus é* színpadi hazafi, „mint mikor színpadon hal meg a hős és félórával később jóízűen va­csorái“. Nemcsak jogokat gyakorlunk! Fele­lősséggel jöttünk ide mindannyian s köteles­ségekkel távozunk annak tudatában és remé­nyében, amit szintén a legnagyobb magyar mond: ,É|ilnk még, nem vagyunk holt nem­zet rothadt tagjai; nem „ítő szobor" leírha­tatlan kínok közt. .. Honunkra hajnal derül s akármi légyen is sorsa a magyarnak ezen­túl, rut önfertőztetés, gyáva öngyilkolás ál­tal állatként veszni nem fog többé.“ Ezeknek a gondolatoknak előre hocsájtása után őszinte tisztelettel köszöntőm a közgyű­lés megjelent tagjait, különös szívességgel és örömmel azokat, kik első Ízben kapcsolódnak be munkánkba é« a közgyűlést az Ur Jézus nevében megnyitom. Sándor Imre püspöki helynök métyhatásu beszéde után Kovács Ferenc főesperes az iga­zoló bizottság nevében jelentette, hogy a köz­gyűlés határozatképes. Az elnök ezután jegy­zőkönyv vezetésre György Lajos dr. egyetemi tanárt, jegyzőköyv hitelesítésére pedig Ve. ress Ernő teológiai tanárt kérte fel. Kovács Ferenc főesperes jelentette ezután, hogy tá­volmaradásukat a következők mentették ki: Urmánczy János, Ternovszky Ferenc, Feren- ezy Sándor. Maráth József dr., Gogomán An­tal dr., Bartha Ignác dr., Szilveszter Sándor, László Dezső, Benke Antal dr.. br. Apor Pé­ter, Incze Domokos. Gyergyay Béla, Jaross Béla, Vaszitsek Zsiginond. Vikárius Ferenc dr., Keledy Tibor dr., Szabó György, Albert IS 41. JSl ÖLEM BÉR 21 Vilmos, Gereőfy Csanád, Benke Antal, vitéz Hajnal Imre dr., Lengyel Emil dr. Teleki Pál gróf és Csáky István gról emlékezete Napirend előtt Sándor Imre püspöki hely­nök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Te­leki Pál gróf és Csáky István gróf haláláról és az igazgatótanács halottéiról. A közgyűlés tagjai a kegyeletes megemlékezést állva halk gatták végig. Az elnök indítványára ezután a közgyűlés hódoló táviratot intézett XII. Pins napához és Kormányzó Urunkhoz, üdvözlő táviratot küldött Serédy Jusztinián dr. bíbo­ros hercegprímásnak. Bárdoséi/ László minisz­terelnöknek, Hóman Bálint dr. kultuszminisz­ternek. Márton Áron gyulafehérvári püspök­nek és Gyárfás Elemér dr.-nak. a római ka­tolikus Egyházmegyei Tanács világi étoöké- r.eifc ADAKOZZUNK a 99.000 s*. «««? “ <«' »pen a Főméit*^ ásni K ormán yzóné tél! segélyakcióiéra A katolikus papság és tanítóság érdemei a megszállás éveiben Ezután került sor az igazgatótanács jelenté temek részletes letárgyalására. Az adminisz­tratív bizottság, a tanügyi bizottság, illetve a számvizsgáló bizottság jelentéseit és javasla fait Pittner Árpád dr. tanácselnök, Daróczy László igazgató és Xánt.us János igazgató tér je&ztették elő. A jelentés egyes pontjainak vitájában első­nek Kolvanbán József dr. szólt hozzá. Beszé­dében a papság és a tanítóság héroszt mun­káját emelte ki, amelyet a kisebbségi sorsban végzett. Dobos Ferenc dr. szerint a tanítóság és a papság a megszállás évei alatt föpiUérei voltak a magyarságnak. Márton András dr. kérte, hogy a római katolikus papság és tá­tit óság érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Bíró Lajos igazgató azt emelte ki. hogy a megszállás alatt a hitvallásos iskolá­kat az egyházközségek tartották fenn. A plé­bánosok utohó filléreiket áldozták az iskolák fennmaradására. Kérte a közgyűlést, hogy ha talmazza fel az igazgatótanácsot, hogy illeté­kes kormánytényezőknél járjon közbe a ro­mán agrárreform során kisajátított egyházi birtokok visszaszolgáltatása érdekébe». Ezek a birtokok alapjai voltak a hitvallásúé iskolák, n&k A hitvallásos iskolák a megszállás alatt kemény erőfeszítéssel tartották ferm a magyar szót a magyar szellemet s most a kormány, nak segítségére kell sietni M egyháznak, ezek­nek az iskoláknak felkarolásával, hogy hiva­tásainak eleget tehessen. Fodor Gergely dr. esperes plébános a szór- vánt/telepeken éló lelkészek heroszi erőfeszíté­seiről adott számot. Hangoztatta, hogy a meg szállás éveiben, ott folyt legerőteljesebben u románositás, ahol nem volt plébános, Kakues Ferenc hangoztatta, hogy az igaz­gatótanácsnak .lépéseket kell -tennie a kor­mányzatnál, hogy a felekezeti tanítóság épolij megítélésben és mélytánylásban részesüljön, mint az állami tanítóság. A felszólalásokra Sándor Imre püspöki helynök adott rövid választ. Közölte, hogy az egész katolikus társadalom meleg szeretettel vau eltelve a papság és a tanítóság munkájá­val, amelyet különösen a kisebbségi évek alatt végzett. Éppen ezért az igasgatótanacs gon­doskodni fog arról, hogy mind a papság, mina a tanítóság érdemei megfelelőképpen megörö- kt'Uessék. A jelentés további pontjainak tárgyalása során Biró Lajos igazgató azt kérte, hogy azok a kiváló egyházi férfiak, akiknek élete példamutatóssal szolgálhat a jövőre. megfelelő emléket kapjanak. Boga Alajos dr. előadó válaszában kijelen­tett^ hogy az igazgatótanács gondoskodik ar­ról, hogy az egyház jeles férfiújáénak életraj­za’az ifjúság kezébe kerüljön. Nemrég jelent meg Biró Vencel dr. és P. Boros Fortunát könyve Erdély nagyjairól, amely szintén ezt a célt szolgálja. Boga Alajos dr. előadó a to­vábbiakban javaslatot tett, hogy egy érvvel hosszabbítsák meg az igazgatótanács azon tag_ jainak megbízatását, akiknek mandátuma le­járt. Javaslatára a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az adminisztratív, tanügyi és a számvizsgáló bizottságok tagjait is. A bizottságok megválasztása Az adminisztratív biaottság tagjai: Bíró Ferenc, László Ignác, Saras Antal, Scheffler János dr., Balázs P. Elemér dr., Farsángb ä Endre dr., br. Jósika János, Kolurobán Jó-1 zsef dr., Kovrig Bála dr., Máriaffy Lajos. I Nagy Lajos dr., Pittner Árpád dr., Urrnán- I után a megjelent tanácstagok társasebéden cry János, Vargha Béla dr, ás Wenetaek I vettek részt a Központi Szálló éttermében. József. A tanügyi bizottság: Bérczv József, 3iró Vencel dr., Daróczy László, Dobos Ferenc or., Búzás Imre dr., Jánosé Béla, Kari Já­nos dr., Duha Tibor dr., Sz&káts Antal, Pataki József, Petress Kálmán, Rajka Géza dr., Kakues Ferenc, Székely István dr., Vá- rady Imre dr., Várkonyi Hildebrand dr., Xántns János. Fekete János és Förnster Aurél dr. A számvizsgáló bizottság tagjai: Bíró Vencel dr., Faragó Ferenc dr., Luckhaub Gyula dr., Leitersdorfer Sándor, Merze Gyula, Soó Rezső dr., Szakát® Antal dr., V axglia Béla dr., Xámtus János. A szavazatszedő bizottság tagjai: Elnök; Sass Antal, tagok: Kolumbán József és Márton András dr. Baráth Béla dr. felszólalása után Szaiay Máíyás dr. azt kérte, hogy azok a tanulók, akik nem római katolikus iskolákba járnak megfelelő vallási nevelésben részesüljenek. A felszólalásra, adott, válaszában Sándor Imre püspöki helynök kijelentette, hogy az igazgatótanács gondoskodott, hogy mind az állami iskolák, mind más felekezeti iskolák romai katolikus tanulói megfelelő vallási nevelést kapjanak. Gyakorlati pályákra az ifjúságot! A jelentés tanügyi részének tárgyalása során Biró Lajos igazgató indítványozta, hogy mindent el kell követni, hogy az is­kolák ne csak eEMársadalmat neveljenek, hanem kereskedelmi és ipari pályák felé irányítsák az ifjúságot. A kereskedelemben és az iparban nincs kellő utánpótlás és éppen ezért, szükséges, hogy a magyar if­júság érdeklődését a nagyobb boldogulást rejtő gyakorlati pályák felé fordítani. Boga Alajos dr. a felszólaló fejtegetései­re válaszolva ezeket mondotta: — Valóban fennáll az a tétel, bogy a bécsi döntés után megrohanta az ifjúság • középiskolákat Ez azonban nem jelent ve­szélyt: ez az életet jelenti. Évek során ki­alakul az egészséges kiválasztódás és akkor kiderül: kik alkalmasok az intellektuális pályára. Az igazgatótanács módját ejti, hogy lehetőséget nyújtson a katolikus ifjú Ságnak a gyakorlati pályák felé. Ezt szol gálja a kolozsvári katolikus inasotthon és a székelyföldi gazdasági szakiskola felállí­tása. Sándor Imre püspöki helynök megjegyzé­sei után Dávid László dr. javasolta, hogy az igazgatótanács nagyobb gondot fordítson a szórványban élő hívek lelki és szellemi szükségleteinek kielégítésére. Fodor Ger­gely dr. és Boga Alajos dT. előadó gyakor- lati útmutatásai után Filó Ferenc dr. kérte, hogy terjesszen az igazgató tanács kérés* a kormányzat elé az iskolafenntartó egy házközsőgek támogatására. Lestyáa József dr. főesperes felszólalása után Dudutz Zol tán dr. egészségügyi főfelügyelő kifogásol­ta, hogy Erdélyben S3 római katolikus ele» mi iskola nem működik. A vitát Boga Alajos dr. előadó szavai zárták be. A vita befejeztével a közgyűlés az igazgatótanács jelentését némi kiigazítás­sal elfogadta. Befejezésül Xántns János terjesztette elő a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet a közgyűlés szintén el­fogadott, Sándor Imre püspöki helynök zárószaval után a Himnusz eléneklésével fejeződött be lelkeshaneulatu közgyűlés A közsyüléa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom