Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

Liszt Ferenc második kolozsvári díadalutja Lie# harminchárom év után 1879 márciu­sában járt másodszor és utoljára Kolozsvárt. Le jövetelét a következő érdekes epizód előzte, meg. Esterházy Kálmán gróf, aki abban az. időben először volt főispánja Kolozs-raegyé- nok és Kolozsvár szabad királyi városnak, a kolozsvári nó'egylot megbízásából meghívta gróf Zichy Jenőt, a neves zongoraművészt Kolozsvárra. Zichy említette neki, hogy Liszt is hajlandó lenne vele lemenni Kolozsvárra, ha meghívást, kapna. Erre Esterházy nyomban elment Zichy vei TAszt budapesti lakására, amely akkoriban az eskütéri plébánia épületé­ben volt. Miután megtörtént a meghívás, Zichy odasagta Lisztnek a búcsú zkodáskor a« előszobában. hogy Esterházy sadntén játszik harmóniámon. Erre Tßsst visszahívta őket. Esterházyt leültette szalonjában egy amerikai ha.T-jnóninmhoz és minden saabadkozám elle­nére is játszania keHett. Esterházy Kálmán Tanahanserből játszott, egy részletét. valamint Schubert Ave Maráját, még pedig félkézzel, meri jobb kezét e+lőfcte egy ágyúgolyó 1848. hwn a nagyszebeni csatában. TAszt játéka után dicsérően jegyezte meg, hogy „Gerade nicht schlecht“. Esterházy pedig kijelentette, hogy a mesternek tnoet, revánsot kell adnia. Erre Liszt azt felelte, hogy készséggel, bármikor. 1879 március 10-ikén, hétfőn délután 4 óra­kor érkezett meg Liszt Ferenc Kolozsvárra gróf Zichy Jenővel együtt, most mér vonaton A dal- és zem-egyletek lobogóikkal várták a pályaudvaron. Két dalt énekeltek, majd az egy «seregiéit néptömeg mennydörgő éljenzé­se után gróf Esterházy Kálmán, Simon Elek polgármester ás gróf Teleki Sándor fogadta a vendégeket. Kolozsvár akkori egyik napi­lapja, a ..Magyar Polgár“ 1879 március ll.iki számában Írja, hogy: „A. főispán üdvözölte Liszt Ferenchen a hazafit és a zenevilág nagy. mesterét, ki a művésze! terén hírneve*, dicső­séget szerzett normcsak magának, hanem a nemzetnek is, melynek fia, akkor, amidőn a nemzeti ébredés korszakának csak ha inain derengett és az európai nermetcsahidban ■majdnem ismeretien volt. .. Örömteljes az üdvözlet, mert itteni egykorú meteorszerü át. vonulásának emléke hagyományként őriztetett meg“ Azt is hírül adja a lap, hogy az indó_ háznál és környéken legalább kétezren vol­tak jelein. Köztük feltűnő sok hölgy, akik „a maestrót és gráf Zichyt kiváló érdeklődéssel nézték". A négyesfogat Az újságnak ugyanez a száma rövid élet­rajzot is közöl Liszt-ről, főlapján pedig egy üdvözletét Teleki Sándortól ezzel a címmel: yfHozott Isten! Liszt E er eveznek barátság és testvériség!“ E szavakkal kezdi: „E város- * barn nekem von legtöbb jogom üdvözölni lé­ged Mester!" És ez igaz is volt. Harmincnyolc éves barátság fűzte ekkor már Telekyt Liszt- bér.. Amikor a harminc éves Liszt Berlinben 1841 deeemlierében először megjelent, Teleld Sándor gróf a berlini egyetemen bölcsészhall­gató volt. Mivel hazulról sok pénzt kapott, rendkívül jó módban élt. több tova! és-foga­tot tartott kint. Éppen ezért a Berliniren ta­nuló magyar diákság élén ő fogadta nagy földit. Állandóan vele volt, úgyhogy tíz heti berlini ünneplés ntá.n 1842 március 3_iknn Liszt Teleki négyesfogatán hagyta éli Berlint olyan ünneplés között, amilyen még uralko­dóknak is csak ritkán jutott ki. Négy erdélyi szürke volt Teleki berlini kocsijába fogva magyar szerszámmal, a bakon lobogó ingujjas kocsissal, pörgő kalapján árva lányhaj jel. Ké­sőbb aztán már a kényelmes Offenbaoh-uttusó. koesiban folytatták útjukat Königslrergen, Varsón, Mitaun, Dorpaton át Szentpétervár­ra. Nem csoda, ha a kolozsvári viszontlátás tnmţtira kedves volt a két régi, jó barátnak. „Az emlékek legszebbike“ Együtt vonul Lak be az ünnepi köntöst öl­tött városban Liszt szállására özvegy Teleld Miksáiré grófnőhöz a Beknonoster-uteába. Ez a Teleki-ház. most is megvan az Unió-utca 4. szám alatt. Még estefelé meglátogatták Ester_ házy\ft\ és Telekivé1 n báró />'(én//y..-saIádot a Bánffy.palotában. A „Magyar Polgár** március 12-iki számának „Hiiharang“ rovata «ml kezdi, hogy: „Liszt Férnie és gr. Zichy Géza ideérkézése egész mozgalomba hozta vá­rosunk közönségéi". Non kevéshbé fukarko­dik a Bélcisy Károly szerkesztette másik ko­lozsvári napilap, a „Kelet", amelynek ugyan­azon napi száma nem kevesebb, mint négy- cikkei közöl Lisztről. Az első nap estjén Lisztéit megjelentek a Nemzett Színház előadásán. Utána pedig he teb-nas szerenád volt tiszteletükre. Közben Szász Domokos, a későbbi református püspök, mint a Kolozsvári Dalkör elnöke egy küldöttség élén megjelent Liszt előtt és rövid, szellemes beszédben köszöntötte, részben fran­ciául. A beszédet szószerint közölte a „Kelet" március 12-iki száma. Ugyanonnan azt is meg­tudjuk, hogy Liszt körülbelül ezt felelte: „Öltök megbocsátanak, ha a hallott szép be­széd megrnditó hatása alatt csak pár szóban válaszolok. Én már csak a utalt emlékeinek élek és őszintén, mondom, hogy ezeknek az emlékeknek egyik legszebbike abból az időből való, amikot először jártam a szép Erdélyben, s jól esik szivemnek., hogy életem alkonyán mégegyszer eljöhettem', hogy felfrissüljön lel­kemben az elmúlt szép idők édes emléke. Fo­gadják szívességükért meleg köszönetemet s kérem, tolmácsolják hálámat ac Önöktől kép- viselt egyleteknek." Másnap gróf Teleki Domokosáénál, a nő- egylet elnökénél- ebédeltek, este pedig néhány harí fűkkel együtt resztvettek az árvaház közv,»csóréján, amelyet a. színházban t artottak meg. Ezen a napon, vagyis március 12-ikón délután 5 órakor volt a nőogyleit hangverse­nye a vigadóban Zichy Gésa közreműködésé­vel. Már tiz nappal előbb elkapkodták a je­gyeket.. Messze földről érkeztek távirati meg­rendelések, araikor hire járt, hogy [Ászt is meglátogatja Kolozsvárt, „Egész lázban égett a közönség érdeklődése" — írja a „Magyar Polgár“ március 14-iki«száma. „Voltak olya­nok is, akik tízszeres árat ígértek egy karzat- jegyért is, — és nem volt." „Látni akarták a magyar fajnak ezt a nemes példányát, ki roppant tehetségét sohasem akarta kizsákmá nyalni", (Ebből a megjegyzésből is kitűnik, hogy Lisztet német származása ellenére is a magyar fajtához tartozónak tekintették.) Az­tán Jónás, a „Magjrar Polgár“ zene-kritikusa igy folytatja a hangverseny részletes leírását: „És most következett egy olyan jelenet, mely örökké ■ mlékézOtes les: ‘Kolozsvár közönsége előtt- Az emelvényen megjcl , 1 Liszt felire. 1941. NOVEMBER 1 Mindenki, aki a szép iránt érdeklődik, nézze mag a színes fényképezés csodáit Kolozsváron 1Ä41. évj november -vén. saerdán este 8 órakor a Mátvás király Diákházban BEN SEE W ALTHEB, akit a magyar közönség jól is mór korábbi előadásairól, ismét bemutat több mint 16# uj LEICA felvételt AGFACOLOR filmen A ragyogó felvételek kapcsán ismertetni fogja a kiskép filme« fényképezés technikai és esztétikai problémáit, melyek minden­kit érdekelnek- Belépőjegyek ára 50 fillér. Jegyek válthatók ar. előadóterem Pénztáránál d. u. 5 órától. A bevételt a polgár- mester nr által meghatározott jótékony célra fordítják gyár érzéssel, ahogy emberfia még sohasem játszott és aminőt satui senki sem hallott. Végezetül a vén dalos belevágott a hurokba úgy, mint az óceán hulláma a sziklaszirtekbe. Játékában benne volt a férfikedv, a dac, a hore és .győsele-v as öröm és megdicsőülés: Csal. kevesen értették meg art, amit játszott, mégis hatásos volt; a szív legmélyéig hatott. Utoljára játszottuk el a Rúkóczi-indulát s ne­kem igyekezni keltett az ö Hz u.íjának zene­kari halalmához a basszusokat hallhatóan ját­szani. A lelkesedés leírhatatlan volt. Tanuló­ifjúság tódult fel a dobogóra s vállaikra emelték a nagy mester." A szegediek javára irtó redus 14-ikén a Nem­zeti Színházban rendezett filharmóniai hang­verseny műsorát közli a „Kelet" az napi szá­„Kristály“ kávéhoz Grill (Un ó- és Rózsci»uico saro ) A november havi varieté műsor szenzációi: Celina Kasé spanyol táncosnő. Bob Parker világhírű amerikai filmkomikus. Juhász Irén táncfenomén. Az előadások minden este 11 órakor az emeleti „Grill“helyiségben A kávéházban elsőrangú dizőzök és a Ménya-Gárdos zenekar. résére gr. Esterházy Kálmám főispán, s kije­lentté, hogy gr. Zichy Géza hirtelen betegsége miatt a hangversenyt a programm szerint nem fejezhetvén be, helyette Liszt Ferenc lesz szives a hangversenyt befejezni." Liszt előbb Schumann „Divertissement hongroise“-át ját­szotta, majd ugyanannak egy indulóját, amely­nek változatait 5 rögtönözte egyszer 1841_ben Berlinben az udvarnál Teleki Sándor jelen­létében, aki ezt eszébe juttatta. „Az elragad­tatás leírhatatlan volt! Harmnchárom évvel ezelőtt sem gerjesztett Liszt Kolozsvárott na­gyobb lelkesedést, mint most" •— jelentette a „Fővárosi Lapok“ március 18-iki száma, ... mint valami fejedelem előtt,.. Zichy Géza igy írja le „Emlékeim“ című, németül is megjelent étet írása II. kötetében (1913, 62—63. 1.) a további kolozsvári ese­ményeket : „Másnap vettük a szegődi katasztrófa ször­nyű hírét. Egy virágzó nagy várost öntött el az ár. Liszt szobámba jött és igy szólt: ,A .jajgatás itt milsem használ, — segíteni kell. Együttesen fogunk rendezni hangversenyt, a súlyosan szenvedők ,javára, jöjjön a zongo­rához!’ Odaültünk s cl játszottuk at ő Rá- kótzi-mdnlóját, méhtél három kézre dolgoz, tmn át. (ZichmvcV tudvalevőén hiányzott a jobb karja.) Aztán megbeszéltük a műsort. Vár ára múlva a város minden utcájában ol­vasták már a falragaszokat s estig az összes jegy elkelt. Mikor Liszt 33 év után Kolozs­várt, ismét zongorához ült, olyan üdvriadal támadt, amit leírni lehetetlen. Az egész emel­vény V'rágós kerthez hasonlított. Liszt meg. jeh:ru:,>tkori i közönség felötlött, nmil valami ■ :■ i előtt.. Mély meghatottsággá) ült a zímgotáhoe az ősz mester, fölvetette fejét, föl. nézett s játszotta a minden dolgok nwlandó­ságát, a szegedi katasztrófát,, ifjúságának el- herüadásét, megkapó, halálosan szomorít ma­ma, Ebből és a megjelent tudósításokból is­merjük meg a. műsort, amely a következő volt: Schubert C_dnr szimfóniája záradékának ze­nekari előadása a dalegyÜetek férfikarától; a Szent Erzsébet -legenda 3. száma, melynek szólóit Vdíyí Gábor egyetemi tanár és Pro- liátzki kisasszony énekelte; Wieniaw-ki legen­dáját és Rossini boszorkánytáncát Blatt, Gyu­la hegedűművész játszotta; gróf Zichy Géza zongorázott, majd ar. S „Liszt Ferenchez“ című, Kolozsvárt irt költeményét szavalta Hunyadi Margit színésznő; végül Lisat Rá­kóczi-indulóját játszotta a mester Zichyve 1 hároanikézre. 1013 frt 17 kr volt a szegediek javára rendezett 1 rangverseny tiszte jöve­delme. A rcvans 13-ifeán báró Bánffy Albertné nagy estélyt adott Liszték tiszteletére. Nyolcvanötén vol­tak jeten, a« erdélyi mágnások .javarésze. Va­csora után a figyelmes, háziasszony Liszt szá­mára egy visztpartit állított össze. A mellet­tük levő negyteremben pedig hangverseny volt, amelyen Zichy if zongorázott. A házi­asszony aggódó reménységgel kérdezte Ester­házy Kálmántól, hogy ugyan fog_e Liszt ját­szani. Köztudomású ugyanis, hogy ha kérték, nem szivesen játszott társaságban. Esterházy biztosította. BünffynM, hogy Liszt játszani fog. Erre List thez lépve szólt: „Mester, most kérem a revánsot,..TAszt mosolyogva kelt föl és a fényes társaság lelkes áhítata között játszotta Chopin egyik darabját változatok­kal egy teljes óra hosszáig. Egv hetet töltött másodszor lAsst Kolozs­vári és március 15 ókén utazott el Zichyvé1 együtt HcBsmpályiba Zichy Ernő grófhoz. Magukkal vitték a Bösen dorter - zengő r á t is, amelyet Budapestről szállittattab le Kolozs­várra. Különben a kolozsvári hangversenye­ken maga Bösenébrfer zongoragyáras k jelen volt. A „Fővárosi Lapok“ igy fejezi be március 18-iki számában „Liszt Kolozsvárt“ eimü cik­két : „Így folytak le a felejthetetlen szép ra­gok. Már elmúltak, az égi hangok, is, melyek annyira lelkesítettek, Inómültak; de ac em­lék fenn fog maradni. Kolozsvár mindig em­lékezni fog e szép napokra és ha igaz, hagy semmi sem hat fejkszfőbben, mint a zene, a nagy mester rövid, megjelenése is eUőrülhetet- len nyomokat f0g hagyni. Kolozsvárott." CSEKEY ISTVÁN Könyvek között ZILAHY LAJOS: CSENDES ÉLET A „Csendes élet“ csallóközi tájakon zaj ük . . . Itt pereg le egy szerelemre áhítozó néma leány szivdobogtató regénye. A fiatal erdőmémököt a» sors kifürkészhetetlen ren­delése a iovagi címet viselő főerdész hátába sodorja. Ott ismerkedik össze a néma leány nyal. Érdekes, csinos és különös leány ez a szerencsétlen teremtés, a- fiatalember maca se tudja, mit érezze« iránta. A leány szülei mindenképe« be akarják kötni gyermekük fejét s már odáig fejlődnek a dolgok, hogy hozzá is adnák a főerdész együk hozzá nem illő, egészen egyszerű alkalmazottjához, ami kor a vőlegény megszökik és a menyasszonyi díszben pompázó leány egyedül marad a szörnyű megszégyenítésben. A fiatalén.be szivében felébred a szánalom, hiszen vég­eredményben rokonszervet, érzett a különös leány iránt, megkéri kezét, de — kosarat kap . . . A kitűnő iró remek embe rábrázol á ssa 1. nagyszerű lélektani felkészültséggel comb) lyitja le ennek a bizarr történetnek a szá­lait. A kisregényt egész sor pompás novella követi, közöttük az ugyancsak kis regény nek beillő terjedelmű „Családi levelesláda' cinéi irás, amely az iró családi vonatkozá­sain túl egy egész kor élesen látott társad;: lomrajza. A megnyugtató tannlságu „A nagy válóper", „A bőgőhordozó“ és a többi elbe­szélés is egy-egy gyöngyszeme a magyar novella-irodalomnak. A legújabb Zilahy-könyv emelkedő vóna- 1 ;t mutat az iró pályáján. Élmény a kötetbe foglalt kisregényt és novellákat elolvasni. Zilahy Lajos uj könyvé az Athenaeum Íz­léses és gondos kiállításában jelent meg. <-> MOn-MOSOROK **43S8B8B CAPITOL-mozgó: A Stukák! Előtte Magyar és Ufa híradók. Előadások 3, 5, 7 6» 9.30 órakor. Vasárnap délelőtt is vetítve. riI->ISON-nk»zgó: Fehérvári huszárok Kösz.: Páger, Egry M„ Kabos. EGYETEM-mozgó: Az asszony, a* orvos és a harmadik. Fősz.: Spencer Tracy, Hedy Lamarr. Műsoron klvü a legújabb Magyar és Ufa világhirndók. Előadások kezdete: 3, 5. 7 és negyed 10 órakor. RIO-mozgó: Karosszék. Fős®.: Saeţeczlcy Zi­ta, Szilaasy, La*abár) Rajnay. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. ROYALmoigó: Egymásért... Fősz.: Carole Lombard és James Stewart, Előtte Magyar és Luce híradó. Előadások uj kezdési ide­je fél 4, fél 6, fél S, fél 10 óra. URANIA-mozgó: Csak 16 éven felülieknek! Egy lány elindul. Fősz.: Páger Antal, Szö­rényi, Mezei Mária, Mály Gerő, Csortoc Berky Lili, Vízvári Mariska, Gőzöm, Rózsa­hegyi. Előtte a legújabb Magyar híradó. Vasárnap d. e. fél 12~kor: Matiné_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom