Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-13 / 259. szám

fCeratnUrsHta (S-ik oldali cikkünk folytatása.) honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalá­sával. A napirendi indítványt elfogadták. Ezután több miniszter irá=dioli válaszát ol­vasták fel a korábban elmondott interpellá­ciókra, majd áttértek a bejegyzett interpella - ei dk elmondására. A legtöbb interpellációra haflasztást kértek, egyes bejegyzett képviselők nem voltak jelen, úgyhogy a bejegyzett 34 interpellációból aránylag kevés került elmon­dásra. Vágó György a Székely udvarhely—Csíksze­reda vasútvonal kiépítése tárgyában mondott interpellációt, amelyet kiadtak a kereskede- 'em- és közlekedésügyi miniszternek. Gróf Appemyi György a rom«« posta magyarel- }emes mté-zkedései tárgyában mterpeRdÜ. Ki­adták a külügyi, valamint a kereskedelem- és Közlekedésügyi miniszternek. Ezután Vájná Gábor a robbanó anyagokkal elkövetett lelki- ismeretlen és életveszélyes balesetek szigorú ulbirálását kérte interpeláriójában. Vita Sán­dor az iparügyi min islerhez intéaett inter­pellációjában mumkafeUigyelSségek felállítá­sát sürgette. Bálint József at erdélyi nyug­díjasok ügyének szabályozását követelte a otneügymigpszterhez intézett inter peUáeiójá iában. Incze Antal a miniszterelnökhöz inté­zett ínferpeMeiőjffiaí! ÉeWHarik YBiom »WA­lését sürgette, külföldön tett, ni/ilestko saláért. Az interpellációt kiadták a miniszterelnök­nek. Nagy László a hadharonuttaJf, és családtag­jaik anyagi, átlátásának biztosítását kérte. Rajniss Ferenc, Kacsóh Bálint ügyének nyili- vánosságrahozataJát sürgette. Oláh György a munkácsi orthodox rabbi kitoloncolását köve­telte. Serényi Miklós gróf a tengeri-maximá­lás következtében, előállott visszásságokat tette szóvá. Pápay TfAván magyar fajisdgtznk hat­hatósabb védelme és nemzeti táncaink foka. zottab ellenőrzése dolgában mondott interpel­lációt. B. Szabó István a. tengeri árának njabb megállapítását kérte. Horváth Ferenc a nagr/- bányai Phővir-müvek állami ellenőrzését sür­gette. Mester Miklós egy interpellációjában az erdélyi magyar felel&zeti tanítók súlyos anyagi helyzetével foglalkozott, másik inter­pellációjában pedig as erdélyi munkásság helyzetének javítását. kérte. Matolcsy Mátyás az állampolgárságától megfosztott Almássy Károly gróf vagyonának elkobzását követelte. Ezzel az inter pel ilációk tárgyalása végétért. A bejegyzett 34 interpellációból 17-cd mondoL tak el, a többit törölték, illetve elírnia (attak. Az ülés fél 11-kor ért véget. i Kolozsvár polgárságának 80 százaléka n^sn f'arcffe be a városi adót Kolozsvár, nov, 12. Az adófizetés állampol. téli és hazafias kötelesség s önnek a köteles- égónek a mai rendkívüli időkben mindenki MBedelem nélkül a legteljesebb mértékben ele. M tenni tartozik. A közadók évenkint négy egyesülő részben ■s pedig minden naptári évnegyed első nap- ián, tehát január, április, július és október *ó elsején esedékesek és ar, illető évnegyed rőaépső hónapjának 15-üc napjáig kamat- ■neyitesen fizethetők. Az adózók a folyó évi adókivetés megtör­téntéig az adójuk évnegyedes részleteit az elő­ző évi adókirovás szerint kötelesek fizetni. Eszerint az 1941. évi adó befizetése már MSöd a négy évnegyedre esedékessé vált. Kolozsvár szab. kir. város adófizető közön­ségének több mint 80 százaléka a fenti érte. lemben az 1941. évi adófizetési kötelezettségé­nek nem tett eleget. Erre való tekintette a város polgármesteri h:vafalla ezen az, utón is felhívja Kolozsvár sz. kir. város hazafias adófizető közönségét, hogy most már adófizetési kötelezettségének a legsürgősebben legyen eleget. mert azok el­len, akik 3 napon belül esedékes adóikat nem fizetik meg, a tetemes költségekkel járó végre­hajtási eljárást haladéktalanul megindítják. A városi adóhivatal az adófizető közönsé­gének a hivatalos órák alatt szóbeli felvilágo­sítást legnagyobb készséggel ad Eli ú, U ♦rcpédiéjónak bemutatóid a Nemzeti Színházban Harsányt Kc^rrán Vaunak nagy. áldott pillanatokban szüle­tett művészi alkotások, amelyeknél elnémul a bíráló szava. Már neon mérlegel, kutat, a részletek között, hogy diadalmasan felkiált­son: „íme, itt hiba van! Ez igy nem jó“, — hanem néma áhítattal elmerül az alkotás szépségeiben Ilyen mü az „Ellák“. Harsány! Kálmán tragédiája is. Egy magárahagyott, királyi lelkű nép sor­sa fordul itt tragédiába. A huuoké, akikből különb voltuk fenséges erényeket csiholt ki. Nagyságuk az „eredendő bűn“, ebből szü­letik a tragédia, mely a görög sorsdrámák kérlelhetetlenségével gördül a vég felé. ,,A mi kis folyónk, mely tisztaságos, szent kris­tályvizével azért csordult ki csak az ős Ázsiá­ból, hogy fel ne szívják nagy rokon-vizek: medret sem vájt még itt az uj világban, már el van öntve idegen habokkal. Féí-Európa minden vadvizével, mely egyre jobban s job­ban ellepi“ _ mondja Ellák. Ez a tragédia. A kimagaslónak pusztulnia kell a középszer­ből. Aki más és nagyobb mint. a többiek, nem állhat meg a „vadvizek között“. A hunok sor- sa, a „nagyszerű halál“ lehellete suhint, meg; e? nagy°t lobbanó, egekre csapó sorsválla­lás és szembenézés, „hun minden mérés“, a királyi büszkeségnek nem ebbe a világba való fajtája. A felismerés, amely egyszerre öröm és fájdalom, hogy hiába szándék, kul­túra és idomulás, aki más mint a többi, an­nak sorsa a félreháritás. Ügyeíogyott nép •*. gyönyörű lélekkel, elszigetelt, csodálatos talány — olcsó préda a másleik ii ügyeseknek. Ellak, Attila fia harcol a népéért, apja el­lenében is Odatartja vállát, a hun birodalom épületének reccsenő gerendái alá. A hunokat akarja megmenteni, ezt a drága, gyermek- szivü, nagyszerű népet. De a sors kérlelhetet­len és a „középszerűek törvénye“ másként, dönt. Ellák s vele a kunság elbukik. Csak egy kis töredék indul vissza a haldokló Ellák­kal s az ifjú Csabával — haza, Ázsiába. Olcsó siker és könnyű feladat, volna most részleteiben is kimutatni a kézenfekvő dol­got, hogy az 1900 táján írott mü a Habsburg monarkiába préselt magyarságról szól. Lehet, hogy a költőt ez a szándék vezérelte írás közben, de a műnek ez a kulcs-drámai ak­tualitása elenyészett. Ma már mélyebb, iga. zabb értelme világlik elő. Amint hallgatjuk a költő izzó szavait, minden lefoszlik, hun máz, érdekes környezet, g csak mi vagyunk máir, didergő szivü magyarok. Bennünk is felgyűl a tragédia fájdalmas láza, belénk markol, hogy a magányos, idegen nép mi vagyunk, akik csak akkor maradhatunk meg e szá­munkra örökre ”idegen világban, ha visszaté­rünk Ázsiába: — önmagunkhoz. Ezért hasit belénk sohasem érzett fájda­lommal ez a tragédia. Mert — magyar. Fáj­dalmasan, kétségbeesetten, halálos szerelem­mel magyar. Egészen mélyen, velejéig, cson­tozatának szerkezetéig, verssorainak minden idegrostjáig magyar. Annyira az, hogy ke­serű szépségeit rajtunk kívül csak az értheti meg, aki olyan egyedülálló, magányos, senki máshoz nem hasonlítható, mint a mi fajtánk. A mü formája méltó szelleméhez. Nehéz, fájdalmas erővel robban itt a beszéd, fis milyen beszéd! ügy gomolyognak hősei aj­kairól a szavak, mint az áldozati máglyák füstje. Talán még senki sem tudta igy meg­találni a magyar nyelv tömör drámaiságát, mint Harsányi. Tördelt, kemény mondatok szakadnak föl és elsodor a költő forró pá­tosza. Harsányi Kálmán müvét kell ismer­nünk ahhoz, hogy tudjuk, mit jelent ma­gyarul: költői erő. Az ..Ellák“ az a mü, ami színpadi lámpák fényében kerülve sem fonnyad el, jeléül an­nak. hogy szerzője nemcsak költő, hanem a színpad értője is. A remekmű gazdaságossác ga van meg benne, a célratörő sietés. Nincs hiábavaló szava, céltalan jelenete, fölösleges alakja. Minden és minden a maga helyén van. Áhítattal hallgattuk. A tiéd. enyém, mind- nyájunkké — minden magyaré. b. e. * A szerda esti bemutatón a darab igáit meleg sikert aratott. A közönség lenyűgöz­ve hallgatta a költői igéket s tapsviharral jutalmazta a színészek, rendező és díszlet­tervező munkáját. Helyszűkére való tekin­tettel az előadás méltatására csak lapunk legközelebbi számában térhetünk ki. 194I. M OVEMBER 13 „Olaszország büszke orra, hogy közreműködhetett a magye r nép egységének uSjáéledésében" Reményi -Schneller Lajos pénzgy miniszter megérkezett Rómába Bőmé, november 12. (MTI) Reményi­Schneller Lajos pénzügyminiszter Bsizilc Béla dr. államtitkár kiséretéban szerdám, reggel megérkezett Rómába. Az olasz kormány meg híváséra érkező vendégeket a pályaudvaron az cdase pénzügyminiszter, az államtitkár, a ró­mai magyar követ, és több más előkelőség fo­gadta. Megérkezése után délelőtt tizenegy órakor a pénzügyminiszter feliratkozott a királyi pa­lotában, majd ünnepélyes külsőségek között koszorút helyezett el az ismeretlen katona és a fasiszta hősök emlékművére. Délben Má- riássy Zoltán quirináli magyar követ társasá­gában látogatást tett a pénriigyminisztárium- ban de Revei grófnál, aki nem sokkal később viszonozta a látogatást. Utána a quirináli ma­gyar követ adott szükkörü ebédet a magyar pénzügyminiszter és kísérete tiszteletére. Reményi-Schneller pénzügyminiszter nyilatkozata Reményi-Schneller pénzügyminiszter Olasz­országba való elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: — Örömmel teszek eleget Ciano gróf ţi és Thaon di Revei pénzügyminiszter tit ■ megtisztelő meghívásának, mert abban * újabb tanujelét látom a két ország között j, fennálló barátságnak. A nagy olasz nem- < zet ezeréves történelmünkben számtalan- 1 szór bebizonyította, hogy együttérez nemzeti küzdelmeinkkel és sokszor támo­gatott európai hivatásunk utján. A leg­nagyobb megértésre azonban a fasiz­mus megteremtőjében, Mussoliniben ta­láltunk. Olaszország Duceja világosan látta és számtalanszor kifejezésre juttat­ta, milyen fontosnak látja a világháború utáni Magyarország dunavölgyi hivatá­sát. A magyar—olasz barátsági szerző­dés megkötése óta állandóan fejlődtek politikai és kulturális kapcsolataink s most gazdasági kötelékek is egymáshoz fűznek. Együttműködésünk kiépítésének legjelentősebb tényezője Németország tökéletes érdekközössége az olasz biro­dalommal. Ezért is különös örömömre szolgál. hogy ellátogathatok a baráti Olaszországba. Vacsora az Excelsior-szállóban Róma, nov. 12. (MTI.) Thaon di Revei gróf, olasz pénzügyminiszter szerdán este az Ex­celsior szállóban vacsorát adott Reményi- Sehmeiler Lajos pénzügyminiszter tiszteletére. A vacsorán az olasz pénzügyminiszter a kő­vetkező pohárköszöntővel üdvözölte & magyar pénzügyminisztert: Különös örömmel tölt el. hogy köszönthe ­tem Nagyméltóságodat és Csizik Béla állam­titkár urat, a legszivélyesebben látott vendé geket Rómában, ahol hagyományos a nemes magyar nemzet iránti rokonezenv, amelyhez Olaszországot a barátság erős és kipróbált kötelékei fűzik. Ez a barátság nemcsak ma egyesíti a két nemzetet, hanem annak okai mélyen belenyúlnak a két nép történetébe. Olaszország nem felejti el azt a közreműkö­dést. amellyel Magyarország hozzájárult a múltban a ml nemzett újjászületésünkhöz esz­mei megértéssel és tettekkel is és Olaszország büszke arra, hogy a maga részére] közremű­ködhetett a magyar nép egységének újjáéle­désében. Ma, amikor a nagyszerű magyar te olasz hadsereg katonái a mi nagy vezéreink vezetése alatt hősiesen küzdenek a szovjet arcvonalon, szövetséges hadseregek vitéz baj­társiad módján, a két nép közti barátság meg pecsételésével közösen kiontott vér, Jobban, mint valaha, a közös eszményeknek uj köte­lékét szenteli meg. Ebből sarjadnak majd Ki a szörnyű háború szenvedésében szellemi te gazdasági téren az egyre szorosabb kapcsola­tok, nemcsak a mi két nemzetünk, hanem az uj európai rend érdekében, amely megszüle­tik majd a tengelyhatalmak jogos és biztos győzelme alapján. Hódo]atteljes gondolatai most a magyar és olasz, Valamint a szövetsé­ges hadsereg dicsőségesen harcoló katonái felé szállanak. A pohárköszöntőre Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter hosszabb beszédben vá­laszolt. Reményi-Schneller pénzügy miniszter római látogatásét méltatja az olasz sajtó Róma, nov. 12. (MTI.) A reggeli lapok te rendkívül meleg szavakkal foglalkozunk Re ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ró­mai látogatásával. A Popolo di Roma szerint 11 látogatásnak rendkívüli jelentősége van mz Olasz- és Magyarországot összefűző baráti kapcsolatok és a két nemzet közötti összetar­tás Mmélyitisében. A látogatás egészen bizo­nyosan még termékenyebbé teszi a két ország között a gazdasági kapcsolatokat is. A sajtó teljes egészében közli a magyar pénzügymi­niszternek elutazása ellőtt adott nyilai .kozatát, amelyben melegen emlékezik meg a megvár — olasz gazdasági kapcsolatokról Lemondott a román ^nltusam'nssz^er BERLIN, november 12. A Délkeleti Hir- I sefti kultuszminiszter lemondását fa idei"- szolgálat jelenti Bukarestből: I lenesen maga vette át a tárea intézését. Mint hivatalosan közlik, Antonescu tá-1 (MTI) bomagy, román államvezető elfogadta Lo-» Körkérdés az amerikai haderő tagjaihoz: Hajlandók-e páncélos hadosztállyal tengerentúli szolgálatot teljesíteni? Newyork, november 12. (DNB) Az Ásso- I igen, vagy nem lehet. A páncélos haderő crated Prese jelentése »»érint az Egyesült I tisztjei, akik azonban nem akarják, hogy Államok hadügyminisztériuma a páncélos I nevük nyilvánosságra kerüljön, megerőeitet- haderő tagjaihoz körkérdést intézett: „Haj- I (ék. hogy ilyen körkérdést intéztek horoá- landók-e egy pánoélos hadosztállyal tenge- juk. (MTI) rentuli szolgálatot teljesíteni? A felelőt csak j Kormányzó Urunk álíapola eqyre javul A Magyar Távirati Iroda jeleníti: A kormányzó egészségi állapotáról szerdán a kővetkező orvosi jelentést adták lei: A FőméUóságu Ur állapotában a javulás zavartalanul halad., csak még pár napi nyu­galomra vem szüksége. Több jelentés kiadásá­ra ok mimes. Szóllőssy egészségügyi főtanácsos, közkórházi főorvos, — Órán ban négy egyént hazaárulásért há­láim ítéltek. Vichy bői jelentik: Az orani ha­ditörvényszék négy embert hazaárulás miatt halálra Ítélt, két vádlottat pedig életfogytig­lani kényszermunkával sújtott. A szerkesztésért felel: NYIRÖ JÓZSEF. A kiadásért felel: JENET LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyoma*, Braseal-utoa 7. sz. Telefon: 1508. Poste- takarékpénztári csekszámla száma: 72141, Postafiók: 71, sz. Kéziratokat nem adun* vissza. Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Pátiéi Miklós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom