Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-13 / 259. szám

1941. NOVEMBER. 13 JFújzetx llr&jgg \ köllségvelés lelárgyalása után a Lözigazgalási törvény reformja kerül a Ház elé ICéresates-Fiseher helüg^mmisater nagy beszéde a képviselőház költségvetési vitájában Búdopmt, nor. 12. (MTI.) Á Wpvfedöhéz MKpdán délelőtt folytatta, a jövő évi költés­vetés tárgyalását. Tosnddy-Nagy András el­nök 10 őr» után nyitotta me*» ax ülést. Közöl. te, hogy a pártok a kővetkező vezérszónoko­kat jelentették be: A MÉP Szabó Zoltánt és Szedres Jánost, az Erdélyi Pórt, Padi Árpádot, a Magyar Megújulás, Nemzeti Szocialista Párt szövetség Baky Lászlót, a Nyikuskeresz. tes Párt Maráfhy Károlyt, az Egyesült Ke­resztény Párt Közy-Horváth, Józsefet, a kár­pátaljai képviselők Spák Ivánt, végül a Szó »iáldeesokrate Párt Eeyer Károlyt. Ezután áttértek a belügyi tárca költscgve térén fik tárgyalására, amelyet Gergelyffy András előadó ismertetett. Foglalkozott a köztisztviselői hiánnyá l. amelynek okát abban Htja, hogy at ifjúság inkább szobád pólyára lép, ahol jobban keres bei. A közszolgálati alkalmazottak és magán­gazda'ági alkalmazót kik fizetése között nagy a különbség. Foglalkozni kell ennek a® arány­talanságnak megszüntetésével. A köaigazgatás korszerűsítése, gyorsasága és pontossága, valamint a teljes ellen­érzés érdekében a belügyminiszter uj törvényjavaslatot terjeszt be. amely elveti a köz- tisztviselők választási rendszeré* és ehelyett a kinevezés rendszerét, intézményesíti. Nagyon fontos tehát talpraállítani a köztisztviselői pálya vonzó erejét. Hangoztatta az előadó, hogy a belügyminiszter a közigazgatást szociális alapra kívánja felépíteni. A jövő évi költségvetés. 285 millió pengő kiadásából 150 millió pengőt, tehát 52 szá­zalékot irányoz elő népjóléti kiadások fedezésére. A belü.ryminiszter nagy gondot for­dít a közegészségügyre, gyermekvédelemre, a nép. és családvédelmi alap fejlesztésére, a társadalombiztosításra és más ilyen természetű intézmények fejlesztésére. idegen nyelvi! híradásában azt mondotta, hogy a háború után csehszlovák-lengyel kon- federáció lesz. A cseh nyelvű bemondó hozzá­tette, hogy Magyarország semmieseti» sem tarthatja meg azokat a területeket, amelye­ket ajándékképpen kapott Németországtól. Erélyesen tiltakozott a szónok az ilven tervek ellen és hangsúlyozta, hogy Magyarország erős is elszánt s ez biztosit ja, hogy itt nem lesz még egyszer őszirózsás forradalom és kommunizmus. A magyar társadalom egy emberként őrt áll, bogy megvédje ennek az országnak minden talpalattnyi róaét, A ma­gyar nemzet nem ajándékképpen kapott te­rületeket, hanem ezer év óta jogos küldetését kapta vissza. Ezután elismerő szavakkal em­lékezett meg a rendőrségről és rendőrségről. A közigazgatási reformról szóló törvényja­vaslatot sürgette. A költségvetést elfogadta. Spák István, a kárpátaljai :épviselők csoportjának vezérszónoka, kérte a családvé- deltni érdekek szemelőtt tartását a Tisztviselők áthelyezésével kapcsolatban. Ezután Szabó Zoltán, a Mér , ezérszónoka a kórházak fejlesztését sürgette. Felvetette azt a gondolatot, hogy nálunk is vezessék, be a tuberkulózis elleni biztosítást. EontosAak tartja, hogy az állami gyermekvédelmet kor­szerűbbé tegyük. Szeder János, a MÉP második vezérszóno­ka elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a belügyminiszter a zsidótörvények rendelKe- zóseit hatékonyan végrehajtotta. Méltatta a esendőrség ás rendőrség munkáját. A költség- vetést elfogadja, A vezérszónokok felszólalásai ezzel véget ­értek. Meskó Zoltán Spák Irtván egyes meg­állapításaival kapcsolatban hangoztatta, hogy Kárpátalja kormányzói biztosa hivatása ma­gaslatán áll, teljes közmegelégedésre vágni munkáját. Mi a háborút megnyertük — foly­tatta, — ha dicsőséges honvcdşegii. erejére alapozva a jövőt, a belső rendet és • fegyel­met fenntartjuk. Kérte, hogy nagyobb támo­gatást adjanak a többgyermekes családoknak. A költségvetést nem fogadta el. Esső Sándor hangoztatta, hogy a közigazgatást egyszerűb­bé, gyorsabbá és szociálisabbá keU tenm. Sürgős reformra szorul a közigazgatás. A költségvetést elfogadta. Szöllősy Jenő art fejtegette, hogy az állami igazgatás egész átszervezésére van szükség. A költségvetést nem fogadta el. Öt óra után vitéz Kérész tea - Fische r Ferenc belügyminiszter válaszolt az elhangzott fel­szólalásokra. EILészfill a Itoiigaxgalási térvény reformjáról §ióló javaslat Hangoztatt», hogy a szociális politika -mindenkori függvénye a gazdasági politiká­nak. Ezután a közbiztonság szervezeteivel foglalkozott. Megállapította, hogy a csend- őrség és a rendőrség hivatása magaslatán áll hűségesen és kifogástalanul teljesíti 1 szolgálatát. Mindezeket a közbiztonsági " Ezután az egyes pártok vezérszónokai szóltak hozzá a költségvetéshez: Baky László, a Magyar Megújulás Nem­zeti Szociális Pártszövetségnek ft vezérszó­noka elismeréssel nyilatkozott a hivatása ma­gaslatán álló rendőrségről és csendőrségről. A továbbiakban a bürokrácia tultengését bírálta és eseteket hozott fel a bürokráciában mutat­kozó hibákra. Kérte a rendőr és csendőral- tísztikar nehéz helyzetének javítását, A költ­ségvetést nem fogadta el. Hunyadi Búzás Endre, a MÉP vezérszó­noka a közigazgatási tisztviselők hivatalba lépésének rendszerét fejtegette. Elismerését fejezte ki a belügyminiszternek azzal az »V tézkedésével kapcsolatban, hagy a községek segélyt zésére a jövő évi költségvetésben ll.S millió pengőt fordit. A községi tisztvieslöi kar olyan nagy munkát végez, hogy szinte elérkezett teljesítő képességének határáig. Biztosítani, kell tehát a jegyzők utánpótlását. Végül a közigazgatás decentralizációjának előnyeit fejtegette, majd sikraszállt a közös­ségi érzés szellemének minél előbbi kifej­lesztése mellett. A költségvetést bizalommal elfogadja. Maróthy Károly, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka szólalt fel ezután. Felvetette ez eszmét, hogy népvédelmi minisztériumot léte­sítsenek. Felhívta a figyelmet arra az ano­máliára, hogy igen sok orvosi állás betöltet­lenül maiad. Kérte az állami szükséglakások építését, majd a jegyzők anyagi helyzetének jobbra fordítás át. Nem fogadta el a költség- vetést. Az Erdélyi Párt vezérszónoka A következő felszólaló Paá) Árpád, az Er­délyi Párt vezérszónoka vop. Megállapította, hogy a felszabadult erdélyi termeteken a bel­ső újjáépítés előrehaladása szembetűnő jelen­ség. Ebben a kormányzatnak is megvan s> maga érdeme, amiért az erdélyiek hálával és elismeréssel vannak. Visszaemlékezett arra, hogy a felszabadító bevonuláskor milyen lá­zas örömmel és lelkes tapsolással fogadta a közönség a csendőrök és rendörök csapatait A lelkiismeretes igazságosság névtelen hőseit üdvözölte ezzel a fogadtatással. 'Az ünnepi átéjés után is csak megnövekedett a bizalom irántuk. A szónok Erdély üdvözletét tolmá­csolta a esendőrség és a rendőrség iránt. El­ismeréssel szólott a katonai közigazgatásról, továbbá arról a jó előrelátásról és gondról, amellyel a belügyminisztérium megyei, köz­ségi és közegészségügyi ügyosztályai eljártak a felszabadult erdélyi részek polgári közigaz­gatásának megszervezésében. Az uj közigaz gáláéi szervezetben a hélyi kívánalmak és a központi kormányzat kívánalmai összeegyez­tetésével történt az erdélyi kiválasztódás. Ez az együttes nagyban-egészben bevált. A kö­zönség bizalma egyre több az uj közigazgatás iránt. Eleinte sok panasz és elégedetlenség volt, ma már megnyugvöbb a közönség han­gulata. Dolgozott a suttogó propaganda Is, amely a kishitűséget terjeszti, de a kishitű­ség ma már mindjobban oszlik és nő ae ön­bizalom. Kétségtelen, hogy a koasBeflem ilyen szerveket az ország egy részének visszaté­résével személy zefcileg emelni kellett, ez az emelés azonban tartósan nem elegendő, igy a jövőben további létszámemelés szükségéé. Végül részletesen ismertette a költségve­tés egyes adwtait és a költésvetést elfoga­dásra ajánlotta. átalakulását nagyon elősegítette a vármegye­házák, városházák, községházák tisztviselői­nek buzgó és szinte pihenés nélküli szaka­datlan munkája is. A közönség el is özbnll a vidéki helyi hatóságok bivatalazobáit. Ez jelzi a közönség bizalmát, mert amikor menedéket keree, azt nemcsak végszükségből, de biza­lomból is teszi. Azonban a közönség tódu]ása nemcsak a helyi hatóságok hivatalszobáiban nagy, hanem a minisztériumok folyosóin is. Art Jelenti ez. hogy a zavarba jutott, vagy kérdésessé vált életviszonyok elintézésére a helyi hatóságoknak nincs meg a kellő hatal­ma s a helyi élettől emiatt egyre távolabb esik a helyi élet ügyeinek intézése. Ekként a helyi ügyek és azok elintézése között ketté­szakadás áll elő. az akták külön élete indul útnak. Az ügy és akta azonban más és más Az akta megkaphatja a formális elintézést, a* ügy mégis elintézetlen marad. Ebből tá­mad a közigazgatás és az élet közötti össz- hangtalanság, amely a közigazgatás célszerűt­len bonyolultságát idézi elő a többnyire a he­lyi testületnek a felszívásával, a centraliz­mussal vám összefüggésben. A közigazgatás­nak ez a válsága világjelenség. Mártonfty Károly egyetemi tanár és miniszteri tanácsos A magyar közigazgatás megújulása elmen ta­nulságos könyvet irt erről. Ebben egyúttal 3 különböző államok közigazgatás-egyszerüsi- tési kísérletéit is ismerteti A szónok a közigazgatás öncél«ságát nem tartja helyesnek, a közigazgatás csak eszköze lehet a történelmileg kifejeződő társadalmi ős állami alkatnak. Veszélyes és végzetes törté­nelmi helyzetekben megfelelő lehet a centra­lizáció, viszont nyugodtabb időkben, a társa­dalmi képességek zavartalan kibontakozási le­hetőségei között a helyi testületek önkormány sétának kell elintézni minden helyi életvi- «znuvyt Ez lehet a közigazgatás igazi egysze­rű sitése. A szánok állást foglalt amellett, hogy lát- szatönkormányz.atok helyett az önmfagukon segíteni tudó, a helyi közösségi érzéet kifej­lesztő. az alkotó lokálpatriotizmust megvaló­sító helyi önkormányzatok legyenek. El ismeréssel szólott ac Országé« Nép és Családvédelmi alap szervezéséről és egyúttal annak teljes bekapcsolását kívánta a törté­nelmileg kifejlesztett helyi önkormányzatok­ba. A költségvetést elfogadta. Ezután Peyrr Károly,, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka szólalt fel. Art fejtegette, hogy különösen a mai időkben rendkívül fon­tos volna, hogy .a köztisztviselők barátságosan bánjanak a felekkel és a miniszter a rendel­kezésére álló eszközökkel hasson oda, hogy ez >gy legyen. Általában gyorsabb intézkedéseket kell hozni a közigazgatásban. Az egészség­ügyi kérdésekről szólva sajnálattal említette, hogy a fiatét! orvosok nem akarnak vidékre menni, örömmel üdvözli az Országos Nép­es Családvédelmi Alapot, de kéri, .hogy sem oártpolitikai, sem propaganda célokra ne használják. A költségvetést nem ."ogadja el. Közy-Horváth József, a Keresztény Párt rezerszer,ok* saóvétette, hogy a londoni rádió Rámutatott arra. hogy valamennyi szónok beszédéből, kiesendült a közigazgatási reform sürgetése. A múlt évben a költségvetés tár­gyalásakor kilátásba helyezte, hogy pár hó­nap alatt a törvényhozás elé hozza a közigaz­gatás reformjáról] szóló törvényjavaslatot. Ezt nem tehette meg, de ez nem az ő szán­dékán múlott, hanem azon, hogy azóta há­ború volt., az ország újra gyarapodott és az örvendetes országgyarapodások következtében az egész magyar állam struktúrája lényegében megváltozott, Az eredeti reformtervek a tria­noni országra voltak, szabva, a mostam ter­veket pedig a megnagyobbodott és struktúra- rabom, megváltozott országra kell szabni. Ez megtörtént, a javaslat készen áll és a költ­ségvetés, majd pedig néhány fontos közgaz­dasági javaslat letdrgyalása után a Ház jelé ■terülhet. A közigazgatási reform ki fog ter­jedni a szervezetre, a funkciókra, a testületi szervek összetételiére, egyszóval az egész igazgatás konstrukciójára. Ki fog terjedni természetesen a tanyai igazgatásra, a gyám­ügyi igazgatásra és az egyenlő adóztatás Szempontjának Lehető érvényesítésére, szóval mindazoknak a kérdéseknek rendezésére, ame­lyek a mai helyzetben az állandóság bizonyos reményével megvalósíthatók. Kétségtelen, hogy a reformnak a decentralizáció irányú­Tisztíts* N ^mea szervezetét a belekben felhalmozódott salaktól, ha / Î nine« la éppen székrekedése \[ Jé tisztító hashajtó a vS****-1' ban kell történnie, az önkormányzati gondo­lat épségben hagyásával. Természetes, hogy a közigazgatási reform érinteni fogja a köz­igazgatás egész vonalát a legalsóbbtól a leg­felsőbbig, tehát a jegyzőtől, a minisztériumig. Most csapán a szorosan vett belügyi igazga­tás reformjával jön a Ház elé — mondotta. Az általános igazgatás adja meg a vázat, ehhez kell igazodni azután a szakigazgatás­nak. A inform gondoskodni fog arról is, hogy a közigazgatásnak az általános igazga­táshoz való igazodása zökkenő nélkül történ­jék. A belügyminiszter örömmel állapította meg, hogy az Országos Családvédelmi Alap eddigi működésével szemben kritikák nem igen hang­zottak el. Természetesen ennek az alapnak a funkciója kezdeti nehézségekkel küzd, de hangsúlyozni kell, hogy még ma is sok meg nem értéssel találkozunk az országban. Meg­elégedéssel állapítja meg, hogy a kisemberek­nek adott kölcsönök olyan szépen folynak be, hogy a legjobb reményekkel jogosítanak fel a program további végrehajtásában. A min taster ezután a közegészségügyi poli­tikáról beszélt. Kiemelte, hogy’ it.t az eredreé. mich, ékesszólók. A falusi közegészségügy fejlődése határozott lépésekkel halad előre, bár például a kórházak fejlesztésének ügye pénzügyi okokból lassúbb tempóban halad előre. Riemelte, bogy a diftéria leküzdését tisztán magvar rendszerrel olyan tökéletesen vitték keresztül, hogy a legnagyobb európai ötszögök vesznek példát rólunk. A tár Eedalombiztocitás körül tapasztalható hibákat átvizsgálta és reméli. hogy ezen a té­ren hamarosan nagy, lényeges javulás fog mutatkozni. Tudatában van, hogy a háztartás* alkalmazottal- öregségi biztosítása nem vár­hat tovább. Ezt a kérdést áronban csak a® egész társadalombiztosítás megfelelő adtni nisztrativ átszervezésével egyidejűleg lehet megoldani. A közigazgatási tisztviselők kérdéséről szól­va kijelentette, hogy a szociális kérdés **«- gyebbméretü megoldását is tervezd. A feözágaz. sralási vizsgával kapcsolatban tanfolyamokat létesít, amelyek összefoglalva adják elő az egész közigazgatási vizsga anyagát. Az állampolgárság megszűnésével és meg­szerzésével kapcsolat« kérdésekről szólva » miniszter hangoztatta, hogy a közigazgatás decentralizáció alkalmával rendet, teremt ebben a kérdésben. Az állampolgársági bizo­nyítványokat sokszázearm kérik, úgyhogy csaknem lehetetlen ezeket elintézni. Ennek ok« a zsidótörvények végrehajtáséban keresendő. Rámutatott még arra, hogy az áHamipolgár$á_ gi igazolások megszerzése körül sok visszaélés történik. A belügyminiszter a legszigorúbb intézkedéseket helyezte kilátásba ezeknek a visszaéléseknek, a megakadályozására, általá­nos helyeslés közben. A belügyminiszter ezután a visszakerüli. területeik igazgatásának kérdésével foglalko­zott. Rámutatott arra, hogy ezeken a terüle­teken a közigazgatás rendkívüli nehézségek­kel küzd. Mindent elkövet e hiányok és hibák kiküszöbölésére, amennyiben az ottani tiszt­viselőket az anyaországba hozza kiképezni, innen küld ki tisztviselőket, hogy tanfolya­mokat tartsanak s reméli, hogy ezen a réven bizonyos idő múlva olyan nívóra sikerül hoz­ni a visszakerült területek közigazgatását, mint amilyen nívón a trianoni országrész közigazgatósa volt, Nagy gondot okoz a tiszt­viselői utánpótlás biztosítása is, tekintettel arra, hogy a gazdasági élet a maga konjunk­túrájával sok tehetséges ifjút felszívott. Ezért észlelhető az orvostól a vasutasokig minde­nütt hiány. Viszont kétségtelen az is, hogy az egész közigazgatási apparátus túl van méretezve. Arra kell törekedni, hegy lehető­leg egyszerűsítsük a közigazgatást s azt ki­sebb apparátussál is el tudjuk látni, annál is inkább, mert bizonyos mértéken túl az or­szág nem bírja meg a nagy adminisztrációt. Ezután az orvoshiányról beszélt* a minisz­ter, rámutatva arra, hogy a visszacsatolt te­rületeken mutatkozott nagyobb igény, más­részt pedig a zsidótörvény végrehajtása kö­vetkeztében 550 közhivatali orvosi állás van üresedésben. A kórházi szolgálat is súlyos nehézségekkel küzd az orvoshiány következ­tében. Ezt a kérdést a honvédelmi törvény alapján, mnmkaszolgálat igénybevételle utján 1°9Ía megoldani, de ez természetesen csak ideiglenes megoldás lehet. A kinevezett kör- orvosok nagy szama is otthagyja állását. A baj orvoslása céljából a köroarvosok lakásépí­tése érdekében mindent elkövetett már eddig is, kölesönt adott a községeknek és máé'in­tézkedésekkel is elő akarja segíteni a kör­orvosok lakásépítkezését. A miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után a Ház többsége elfogadta a tárca költ­ségvetését, Tas nádi Nagy András elnök napirendi in­dítványt tett, hegy a TTáz legközelebbi Sá­sét holnap 10 órakor tart.», napirendjén « (Folytatása a 8-ik oldaton) A pártok vezérszónokai

Next

/
Oldalképek
Tartalom