Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-13 / 259. szám
^ »It« BUD ir 3 « CaUtBríMc **«*«*» * 10dl, november IM Ara "12 fillér FJÖFIZETftSI ARAK: 1 HÓBA *.70, NK-I GTE® ÍSVBE 8, FÉL «VBE M, EGESZ I ÉVBE 82 PENGŐ. — POSTAT AKABEK. I PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 781«. I HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 859. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ KÍSZV tK '-.’TÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐI NY1RA JÓZSEF I SZERKESZTŐSÉIG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BBASSAI-Ü. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA AMERIKA BUVÁRHAJÓKAT KÜLDÖTT A FÖLDKÖZI-TENGERRE Finnország erélyesen visszautasította az amerikai beavatkozást. Sztálin amerikai csapatokat kért Ylad ivosztokba Fontos fordulat várható a német-francia kapcsolatokban Finnország Európa nevében » válaszolt Amerikának Witting finn külügyminiszter kedden este átnyújtotta a helsinki amerikai követnek a fine kormány válaszát az Egyesült Államok emlékiratára. Washington nyíltan arra törekszik, hogy au egész világ fölött átvegye a vertes is az irányítás szerepét. Kn-ox tengerészeti miniszter a fegyverszüneti évfordulón mondott beszédében ezt nyíltan megmondotta. Az Egyesült Államok látja, hogy London csillaga végzetesen és véglegesen letiinöben van és a brit világbirodalom romjai» fel akarja épUeni a yenki.világuralom trónját. Ennek a nagy örökségi pernek előkészületei már régóta folynak. Ez magyarázza meg Anglia ^támogatását“, a szovjettel kötött szövetséget és ennek a politikának egyik mellékhajtása a Finnországhoz intézett amerikai jegyzék is. A washingtoni kormány azt követelte, hogy Finnország „ha a jövőben is meg akarja őrizni az Egyesült Államok barátságát“ adjon ] birtoeitékot. hogy azonnal befejez minden támadó hadműveletet a szovjet ellen és csajra, taif visszavonja az 1939-es határ mögé. Erre az amerikai okvetet lenkedésre válaszolt most a finn kormány. A határozott és méltóságteljes válasz megállapítja, hogy Finnország már Angliával is közölte; ,,önvédelmi karmot folytat a szőrijét hódítási vágyával szemben és ezen az álláspontján nines módjában változtatni". Saját biztonsága szemeiéit tartásával arra törekszik, hogy ártalmatlanná tegye ellenségét és megszállja az ellenség hadműveleti területeit az 1939.es határokon túl is. A háborút csak akkor szándékszik befejezni, ha elmúlt a létérdekeit fenyegető veszély és függetlenségét, fennmaradását tökéletesen biztosítva látja. — Finnországnak — hangoztatja a válasz — a keletkorjalai finn lakosság érdekében is kötelezettségei vannak. A washingtoni kor- m*ny — úgy látszik — azt a reményt táplálja, hogy Finnország békét kíván és ezt el is várja tőié, noha nem adott semmi biztosítékot arra, hogy kiküszöböli az uj tárnod ások lehetőségét. A finn válás« végül hangoztatja, hogy egy kis népnek is a legteljesebb mértekben joga van szabadságéinak és függetlenségének védelméhez, Finnország válasza akár az egész Buróp-. válasza is lehetne, Európa is ezért harcol. Joga van szabadságára és függetlenségére az angolszász gyámkodással szemben, s mindad- aig nem teszi le a fegyvert, atulg ezt a célját ol nem éri. Ezt újból ée határozottan megmondotta Schmteat dr., a német külügyi hivatal szószólója a legutóbbi berlini sa.itótogn. dáson. Azokkal a minduntalan felbukkanó hírekkel is foglalkozott, amelyek Németország béketapogatózásairól akarnak tudni. Churchill is tett ilyenféle kijelentéseket, erekkel aton- ban esők saját népének fáradságát és béke. vágyód szeretni semlegesíteni. Se.kmiedt dr. félreérthetetlenül és végérvényesen hangoztatta, hogy Németország soha sem tesz béke. kisérleteket változatlan és megváltozhatatlan célja » teljes győzelem és egyedül csak az a kérdés, hogy »et az tengői világbirodalom meg- 1 semmisítésével, vagy pedig angol békekéréssel I fogja-e elérnif Anglia kérhet békét. Az uj- I sági ráknak arra a kérdésére, hegy vájjon Churehillel kötne-e békét Németország, Sehmiedt dl. utalt a Vezér legutóbbi beszédére, amelyben Hitler az angoli miniszterelnököt „őrült iszákosnak“ nevezte. Anglia zsákutcában Anglia valóban nagyon különös helyzetben, valóságos zsákutcában van. Egyedül — Churchill saját bevallása szerint — már régen nem tarthatná magát, ilyen módon teljesen rá van szorulva az amerikai segítségre. Ez pedig a rosszból rosszabbá való menekülést jelenti, hiszen az Egyesült Államok nem titkolt célja, hogy minden téren át akarj„ venni a vezetést. Anglia tehát a Németország általi Ieveretés, vagy az Egyesült Államok általi elnyeletés szírijei között hányódik. Washington könyörtelenül tör előre Virginio Gayda a Giomalo d’Italiában megállapítja, hogy az amerikai hadihajók már résztvesz- nek a tengelyhatalmak elleni hadműveletekben e« ez a tény nem annyira a harcoló Európára jelent veszedelmet, mint a megsegített szövetségesre: Angliára. Az amerikai . segítő" hadihajók természetesen az ango] támaszpor. tokát használják és ezzel Anglia kiszolgáltatta magát tengerentúli szövetségesének. Az amerikai tengeralattjárók már megjelentek a Földközi-tengeren, állapítja meg Gayda, az Atlanti-óceánon kisérik a hajókaravánokat, Washington felfegyverezte kereskedelmi hajóit és támadásokat intéztek a német tengeralattjárók ellen. Az Egyesült Államok légi hadereje la Anglia „rendelkezésére" áll. Napnál világosabb, hogy ee nem történik ingyen. A világháború után Amerika népe a legteljesebb mértékben zúgolódott amlatt, hogy szövetségesei nem tudták megfizetni óriásira duzzadt hadiadósságaikat s nyilvánvaló, hogy most az árat kétszeresen fogják behajtani a mostani segítségért és az elmaradt adósságokért, kamatok kamatjaival együtt. Londonban ezt kétségtelenül látják és ez a helyzeá még nagy meglepeléseket tartogathat a jövő kialakulásában. Nem' véletlen, hogy a német külügyminisztériumban egyre sűrűbben hang zik el az a nyilatkozat hogy a háború véget- érhet angol békekéréssel. Londonnak előbbotóbb he kell tátnia, hogy esetleg olcsóbb lesz, ho modus vlvenölt létesít európai s egész Földközi-tengeri helyzetének feladásával az egyesült Európával, mintha véglegesen elfogadja a esi H api t ha tut [an étvágyú Amerika támogatását. Ehhez a belátáshoz természetesen még hosszú fejlődés kell, Angliának még alapos csapásokat kel] kapnia, hogy eljusson a tanulsághoz, el kell távolítania mai vezetőit, de minden jel szerint nem lesz más ut számára: vagy a* alku, vagy a megsemmisülés. A szovjei amerikai csapatokat kér A végveszedekmben lévő szovjetkormáji.y természetesen kétségbeesetten kapaszkodik angolszász szövetségeseibe. Sztálin Litvinovot küldi Nevyorkba s hogy megbízatásának nagyobb súlyt adjon, helyettes külügyi népbiztossá nevezte ki. Newyorkba való utazása közben Fit vinne néhány napot tölt Londonban ós tájékoztatja az angol kormányt a keleti harcvonal helyzetéről és a szovjet fegyverkezés állapotáról. Csak nemrégiben fejeződött be a moszkvai értekezlet és ennek éppen ilyen tájékozódás volt a célja. Litvinov megbízatása újabb beszédes bizonyítéka annak, hogy másfél hónap alatt ismét mennyit változott a helyzet. Azóta a Szovjet, elvesztette az egész Donec-medencét, a Krim-félszigetet, a Moszkva előtti térséget, legfontosabb városai hamarosan a szövetségesek keiébe, kerülnek, ériaki, és déli utánpótlási útjait véglegesen elvágják a diadalmasan előrenyomuló csapolok. Nem csoda tehát, ha Litvinov tájékoztatni, azaz újból könyörögni kénytelen. Sztálin újból kiásta zsidó munkatársát, tanácsadóját és sugalmazóját és Amerikába küldi, hogy ott, ahol Litvinov—Fmkelstadn hitsorBERLIN, november 12. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának : A véderöfőparancsnokság közli: A Krim- félszigeten a német és román csapatok kemény üldöző harcokban Kéréstől délre elérték a tengerpartot. A légi erő továbbra is eredményesen bombázta Szebasetopol. Keres és Arapa kikötőit. A Tnlától délre levő térségben gyalogos és páncélos kötelékek átkaroló támadással szétvertek egy szovjet lovashadosztályt. sósain sic úgyis nagy szavuk van, igyekezzék fokozott erőfeszitére sarkallni a yenki akaratot. Stockholmi politikai körökben úgy tudják, hogy Sztálin követe kérni fogja Amerikától, küldjenek egy amerikai zászlóaljat Vladivosztokba, egy amerikai, hadtesteit Burmába, egyet Archangelszhbe s ezenkívül egy amerikai expedíción hadsereget a Kaukázusba, vagy Észak-Afrikába! Japán—amerikai udvariaskodások Döntés előtt áll a japán—amerikai viraon.y ügye is. Kuruszu rendkívüli japán nagykövet Washingtonba érkezése előtt mind amerikai, mind japán részről rendkívül érdekes nyilatkozatok hangzottak el. Knox tengerészeti miniszter az Associated Press szerint kijelentette. hogy az Egyesült Államok tei|türel- mes(!) volt az utóbbi években Japánnal szem ben, de most már nem fogja tűrni az ameri kai érdekeket sértő japán követelések hangoztatását. Ez a nyilatkozat már mutatja, hogy a megegyezés a két csendes-óceáni hatalom között egyáltalán nem valószínű, mivel semmi jele sincs annak, hogy Japán lemond jon eddigi céljairól. A japán sajtó most sem fukarkodik Amerikával szemben az éle* kifejezésekkel. ,,A* USA a legnagyobb békebontó“ — irja a Nisi Nisi cimü lap. Azok az intézkedések, amelyeket amerikai biztatásra Panama tett Japán ellen, tulajdonképpen Washington üdvözlő szavai Kuruszu számára. Japán csak a tengelyhatalmakkal való együttműködésében valósíthatja meg az uj távolkeleti rendet. Kejet- ázsla problémáit kizárólag csak az ottani népek oldhatják meg és más államok beavatkozása békebontást jelent, A japán kormánynak, irja a, lap, végső esetben fegyvert kell ragadnia az Egyesült Államok ellen. Churchillnek azt a fenyegetését, hogy a japán—amerikai viszály esetén Anglia is hadat üzenne Tokiónak, a japán fővárosba egyáltalán nem veszik tragikusan. Nagyon meglepett volna — mondotta a japán külügyminisztérium szóvivője — ha Churchill nem teszi meg ezt a kijelentést. A japán haderő egyik vezető egyénisége Churchill beszédét hiábavaló Vagdalkozásnak nevezte. Fenyegetésekkel semmit sem lehet Japánnal szemben elérni. A japán kormány — mondotta — békét akar, de olyant, ame]y nem jélent megalázást számára. Egyébként Anglia nagyon kétes játékba kezdene hadüzenetével, mivel nem szabad elfelejtenie, hogy egy esetleges Csendes-óceáni háborúba való belépése nyomán a küzdelem kétségtelenül átterjedne az Indiai Óceánra is és ez India és Anglia kapcsolatainak megszakítását jelentené. Igen sok foglyot ejtettek és 91 löveget és más hadieszközt zsákmányoltak. A német csapatok ellenállásán meghiúsult a Szovjetnek az a kísérlete, hogy öeszpon- tositott erőkkel kitörjön Leningráidból. Az ellenség igen súlyos véres veszteségeket szenvedett. E harcok során 17 támadó szovjet páncélos közül 11-et megsemmisítettünk, 7 páncélkocsit a legsúlyosabbak közül. Harci- és vadászrepülő kötelékeink az arcvonal minden részén sikeresen támadták az ellenség hátsó összekötő vonalait és repülőtereit. Igen sok vonatot romboltak szét és jelentékeny veszteséget okoztak a szovjet légierőnek. Moszkvát nappal és az éjszaka folyamán romboló és gyujtóbombák- kal bombáztuk. A vasúti berendezésekben a telitalálatok súlyos károkat okoztak. A német légierő éjjeli támadást intézett GoiWJ hadiüzemei ellen. Német rohamcsapatok november 11-én az arcvonal középső szakaszán behatoltak a szovjet Moszkva előtti védelmi vonalába 6* a külső árokrendszerben bolsevista fedezékeket és megfigyelő állásokat tisztítottak meg Egy helyen robbanó bombákkal olyan súlyosan megrongáltak négy szovjet hare- kocsit, hogy azok mozdulatlanul maradtak. A bolsevista legénységet, amely megkísérelte a védekezést, azonnal megsemmisítették. A német rohamcsapatok ezután veszteség nélkül visszatértek állásaikba. (MTI) \ szőyefségeselc a Vion védsécf feöire- mtiködésével kallnnokba szorították a sTovjel csapatokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Ukrajnában folyó hadműveletek során a szövetségesek további fontos pontokat vettek birtokukba Rosztov előtt és Sachty közelében. A honvédcsapatok harci területén csak jelentéktelen járőrcsatározások voltak. RÓMA, november 12. (MTI) Olasz lap tudósítók budapesti jelentésben közük, hogy magyar katonai körök véleménye szerint a keleti harctér déli szakaszán tökéletes szabályszerűséggel folynak a hadműveletek, anélkül, hogy a szövetségesek pillanatnyi szünethez engednék jutni a szovjet csapatokat. Az előnyomulás egyre gyorsabb ütemben folyik tovább. A Donec-medence déli hajlásában olasz és német oszlopok a honvédség közreműködésével katlanba szorították az ellenséget, amely továbbra is makacs ellenállást fejt ki. Esek a csapatok, amelyek egyébként kitünően vannak felszerelve, hiába igyekeznek menskübi a rájuk vázó végzet élői Erősödik a Moszkvára gyakorolt nyomás