Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-01 / 250. szám
MezetwΣzsj*g. Rokonaink — Kelet-Szibériában Irta: Gombos László A magyarság legk&zelebbi nyelvrokonai a vogalok és az osztjátok. Az előbbiok mint- sgy ötezren, utóbbiak 18 ezren Kelet-Szibé- ria legmostohább vidékein, az Északi Jeges- leuger partján tengetik nyomorúságos nomád életüket. A két nép a tankönyvekből is ismerős mordvinok, cseremiszek, zűrjének, votjákok, lappok és a szerencsésebb körül Kények közé került finnek, észtek és magyarok őseivel, meg az ősszamojédekkel egyetemben alkották azt az uráli népet, mely a vognlok és osztják ok mai lakéhelyének vidékén, minden valószínűség szerint az Ural-hegység innenső oldalán élt körülbelül 6000 évvel ezelőtt a mai Oroszország területén. Az ős finnugor nép a szamojédoktól el- válna Krisztus előtt 3500 évvel tartózkodott a Volga-fohjó könyökénél, a m'ni Kazán városa vidékéit. A finnugor népek szétválásakor a magyarság egy ideig ai vogul okkal és osztjákokkal együtt élt, majd délnyugatnak vette útját s a Krisztus utáni első évezred végén jutott el a mai Magyarország területre (806-ban). A finnek és az észtek lassanként elszakadva legközelebbi rokonaiktól időszámításunk első éveiben érték el mm: hazájukat. A' vogulok és az OSztjákok aked vézőtlenebb vidékre, északra szorultak visz szá és utazóink leírása alapján életmódjuk m% kezdetlegesebb, mint évezredekkel ez előtt. A XVI. században kerültek orosz uralom alá, amikor egy Jermák nevű vezér ko zabjaival meghódította őket. Végleges legyűrésük komoly nehézségekbe ütközőn, mert állandó ellentámadásaikkal nem egyszer súlyos 'károkat okoztak az orosz váró sokban. Élet a Volga mentén — 4000 évvel ezelőtt A rokoníiépek egyező szókincséből következtetni lehet arra az életformára, amelybe: az ősnép éjit. Az összehasonlítás alapjául szolgáló szókincs összegyűjtése céljából magyar és finn tudósok htenkisérlésnek beillő fáradságos és veszélyes utazásokat teltek u lakatlan tundrákon keresztül hatahnas hó fergeteges át. A 9—10 hónapos télben gyakran 50 fokot mutat a hőmérő és az utas legföljebb egy nyomorúságos jurtban húzhatja meg magát, amelynek egyetlen ablakául átlátszó jégtábla szolgál. Neves utazóink Reguly, Munkácsi, Pápay Károly és József, nemcsak szókincset gyűjtöttek, hanem összeírták a nép meséit, mondáit és ősi költészetét. Mindezekből ősi kultúrára, magasabb szellemiségre következtethetünk. A mai vogulok és osztjátok mostohább természeti viszonyok között a régi zsákmányoló életmódra süllyedtek vissza. A földmivelést nem igen kockáztatják meg, lóval nem tudnak bánni; halászató vadászat adja mindennapi „kenyerük“-et, amelynek anyagát sokhelyt a fagyasztott halból „őrölt“ liszt szolgáltatja. Az őisfinn-ugor nép már befogta a rénszarvast és szelídített kutyája is volt. Volt juhuk és tehenük. A mehet ismerték, de valószínűleg még nem tenyésztették. Ismerték a lovat is, de megszelídítésére bizonyára az ugor-korban (a magyar, vogul és osztják együttélés idején) került sor, mert ebben a három nyelvben megmaradt a ló és a nyereg közös elnevezése. Innen már érthető, hogy a magyarság ősi lovas. A négyezer évvel ezelőtt Európában élt ősök felhasználták a tejet, valószínűleg .tudták a vaj készítését is. A zsákmányoló életmód mellett meg tudták művelni a földet és éltek a fa gyümölcsével. Valószínűleg kupa- alakú fedéllel ellátott veremben és cölöpépit- mémyeken, fák ágain elhelyezett építményben laktak. A végtelen hómezőkön hótalpon jártak, a gyors folyókat csónakokkal szelték. Az ősöket hősökként tisztelték, már akkor megvolt a medve kultusza. Hittek a lélekben és annak halál utáni életében. Öltözetükről nincs pontos adatunk, de nem valószínű, hogy mat ruházatuk sokban különbözne a régitől. A hómezőkön négy évezred sem hoz nagy változást a divatban. Átkelés a Volgán — a múlt század végén Munkácsi 1888-ban látogatta meg hazájukban a VQgulokat és az oszt jakokat. A Volgán való átkelését következőképpen mesélte el beszámolójában: UszIoh faluba érkezve megtudta, ■ hogy a postát már három napja nem lehet átszállítani, mert a jég megindult a folyón és óriási jégtáblák lepik el a viz színét. El tehet képzelni azt a levertséget amit a tudós érzett. A túlsó oldalon állt Kazán városa. Ott volt valaha az őshaza! Másnap reggel beállított öt csónaké® Munkácsához és jelentette, hogy Kazán fölött összetorlódott a jég és vagy két óra óta csak apró darabok úszkálnak a vizen. Ki kell iMS&uálni a kedvező alkalmat! Ők jó borravalóért vállalkoznak az átkelés veszedelmes megkísérlésére. Szerencsésen át k eveztek a túlsó oldalra, mert átjutottak a parti jogterületen képződött hosszú keskeny vizszalagon. Gyalog utazás kezdődött. Váltókra szedték csomagjaikat és a nem messze fekvő Ka zár, ka folyó torkolatához cipelték. Az összehalmozódott folytonosan mozgó jégtáblákon, egyikről a másikra ugorva kellett átkelni. Egy elhibázott oldallépés, az egyensúly elvesztése vagy egy kevésbbé megfelelő ugrás halálos veszedelmet jelentett számukra. A fáradságtól erősen lleromolvn és a nélkülözéstől szinte félhol- tan, szakadt ruhában, de ünnepi lélekkel igyekeztek abba a városba, ahonnan még több akaraterőt igénylő uttu indultak: Kelet-Szi- bériába! Nagy ügyességet és lelenrónyesseget igenyelt a rokonokkal való összeba.rátkozás is. Először hivatalnoknak, adószedőnek nézték a jámbor tudóst és nem igen mertek elébe kerülni. Nem tudták. felfogni később sem, hogyan beszélhet egy idegen az 5 nyelvükön, rmg az dhző img nem értette velük, hztgy még az „UraJon is inti“ lakik egy nép, amely velük rokon. Elmondta hogy annak a népnek fiat közül már járt itt valaki (Reguly), aki megtanulta a rokon,nyelvet. Tudósunk részeveit e népek pogány szertartásain is és könyveiben érdekes képet fest azokról Rokonok a hadifoglyok között A világháború idején rokonnépeink is bevonultak az orosz hadseregbe és nagyszámban kerültek hadifogságba. Nyelvészeink különösen áz esztergomi fogolytáborban keresték fél őket és sok fontos adatot gyűjtöttek össze. Nem egy rokon megházasod,ott itt, letelepedett és néni is tért többé haza. E sorok Írója is találkozott véletlenül a Szolnok környéki földeken egy mordvinnal, beszélgetett is vele néhány szót a távoli, rokon anyanyelvén az illető legnagyobb csodálkozására. Mordviminh majd elsírt a magát az oly rég hallott hazai hangok, a mordvin szaval: hallatára. Rokonnépeink tanulmányozása egyik leg- pomzetibb tudományunknak tekinthető, mert nyelvük és népi életük nyomán népünk múltjára következte* hetünk. KÉP EGY HÁZASSÁGI HÍRHEZ. Biró János hírlapíró, a „Keleti Újság” belső munkatársa csütörtökön kötött házasságot. Hatházy Erzsébettel, a kolozsvári Nemzeti Színház tagjával. Képünkön: a fiatal pár és a tanuk az anyakönywézető előtt. Balról jobbra: Jeney László, a Lapkiadó R. T. igazgatója, Biró János, Biró Jánosáé, Pogány Sándor .ezredes és csik3zentsimoni Endes Lajos anyakönyvvezető. (Fotofilm) IGAZI ZENEI ESEMENY! ZMMIRECZHY EDE hegedűművész Hangversenye november 8-dn este 8 órakor a mátyás király teremben (Farkas-u. 3) Zongorán kisér: üflURlSlí? fülKbóS. műsoron: Bach, Beethoven, Csajkovszkij, Hubay, Zsolt stb, 3egyek: 1.50 pengőtől 6‘— pengőig. Degjjelővétel: az Ellenzék könyvesboltjában, Kolozsvár, mátyás király-tér 9. Telefon 11—99. Anglia, mint a bakui olaj védnöke Kaukóxusi emlékok. Irta: Rolf ,df Ankaráiból — a nagy gyorsasággal szétrebbent moszkvai konferencia alatt — egy igen figyelemreméltó hír érkezett. A török fővárosban természetesen nagy érdeklődéssel lesték akkor a Moszkvában elhangzott szavakat és Ígéreteket, annál is inkább, mert ezek az ígéretek egy — Törökországgal szomszédos területre vonatkoztak. így adta eztán egy nap az ankarai rádió a világ tudomására, bogy a moszkvai megbeszélések egyik fő témája — mit természetesen a londoni rádió agyonhallgatott — az volt, hogy Anglia hajlandó magára vállalni a bakui petróleum vidék védelmét. Az ankarai rádió e hírrel kapcsolatosan még azt is megjegyezte, hogy a szovjetoroszok nem igen viseltetnek nagy érdeklődéssel ezen angol ajánlattal szemben . . . Anglia viszonya a bakui olajhoz oly régi, mint maga szz egész petróleuim-harc. Aki a kőolaj történetét közelebbről ismeri, könv- nyen meg fogja tudni érteni, miiéit mutatott Moszkva érdektelenséget az angol védelem irányában. A szovjet ugyanis már átélte az angol védelem örömmapjait. Hogy ez tényleg igy is van, a történeleminél kívánjuk e cikkben bizonyítani. Rockefeller 1870 óta vívta petróleumharcát, mely több egyes harcból és sok véres győzelemből tevődött össze. Rockefeller elárasztotta egész Ázsiát petróleumlámpákkal, melyeket ingyen bocsátott az ázsiai népek rendelkezésére a Clevelandiról származó Roc- kefeller-olajmellé — ráadásul. Ugyan abban az időben a svéd Nobel Róbertnak nagy lámpagyára volt Szentpétervárt és igy elhatározta, hogy miért nyerjen csak a lámpáin, mikor egyidőben nyerhet a petróleumon is! így 1875-ben megvásárolta testvérével, a dinamit feltalálójával és a Nobel-dij megalapítójával] — Nobel Alfréddel a Bakutól északra eső Balakhami olajmezőket, melyeket a modem furóteohnika minden elgondolható eszközével szerelt fel . . . így 1880-ban 194L NOVEMBER 1 SZERETNI A HÍRES rag^en^edi KOVÁCS KRÉM-et! ha rendszeresen használja, csodálni fogja bámulatos hatását, eltünteti az arcbőr szépséghibáit, síz arc megszépül, feltűnőén üde, tiszta lesz. bjjeli használatra ítéli ) ,, nappali használóira sárga / cson,ag°idshaii_ mar majdnem 600.000 tonna nyersolajat pumpáltak a bakui kutakból. A bakui petróleum <? a vele összefüggésben álló Batumi petróleumkikötők nemsokára éreztette hatását a politikában is. É. cikk keretében cs!flik az utolsó fejezetről lesz «zó.; Anglia minden kísérlete, hegy már a világháború előtt és az alatt birtokába juh hasson a bakui petróleumforrásoknak — csütörtököt mondott. Csak mikor a e-áiiibi- íodalom összeomlott, látta Autói a eljöttnek az időt, hogy célját megvalósítsa s mog- kaparitbatja gyorsan és mi legfontosabb —- olcsón a petróleumra)ezőket, 1918 március és áprilisában török csapátok szállták meg Bakut és Batumot s megszületett a georgiai nemzeti mozgalom. Georgia', As-zerbajdzsán és Örményország kikiáltották függetlenségüket. Csak igen természetes, hogy mind ezeknél a mozgalmaknál ró petţplc-umreszvcTiycseknck oroszlánrészük volt. Közben azonban tovább érlelődött a vi- ághábéru sorsa és augusztus 18-án ogv anini különítmény megszállta Batumot, mit a- zpvjctoioszpk már nem védelmeztek. Mihelyt azonban közeledtek a török csapatok, az angolok elővették már akkor a mostani ' arliíakfikájükat. és visszavonultak, şi csak" 1918-ban jelentek meg ismét és a Káspitén- :;er partján tekintélyes csapiatokat tették partra. A georgiai és az aszerbajdzsáni köztársaságok, ahol a petróleum mezők vannak — angol védelem alá kerültek. A szovjet 1920 és 1921 évi forradalmi háborúiban azonban a szovjet hadsereg Georgia ellen vonult, mig az angolok megkezdték hagyományos visszavonulásukat. így aztán a -r-ovet elfoglalta 1921-ben Bakut és vele együtt a pétrólenmmezőket is. Ekkor újra meg újra megkezdődtek a tárgyalások, egybekötve fenyegetésekkel és szitközódásokkál, mint ahogyan ez a petro-, kumháborüban rendesen történni szokott. Egyszerre bukkantak fel a Standard Oil, Shell és más csoportok és támasztottak igényeket az elvesztett felszerelések és berendezésekért, befektetett tőkékért és otthagyott koncessziókért. Mindehhez aztán még az Angol-Perzsa Oil Company játéka is járult. Itt is szembekerültek az orosz követelések és az angol részről hangoztatott tulajdonjogok. A perzsa sah, aki az angolok milliárdos tervezett üzletét semmisítette meg, amikor nem engedte meg, hogy az angol petróleum- érdekek kizsákmányolják teljesen az országot, egy szép napon Amerikába hajózott — Moszkvával egyetértésben, melynek akkor már súlyosabb gondjai voltak, mint az iráni petróleum. Könnyen feltehető tehát, hogy a nem rég megtartott moszkvai konferencia is a petró leum jegyében zajlott le. Itt aztán mindkét érdekcsoportnak ismét alkalom kínálkozott, hogy szembe nézzen egymással. Mindenesetre zavarólag hatott a konferenciára, hogy a németek csak „felülről“ tekintették az ni helyzetet. Mindez természetesen jó ürügy volt az amerikaiaknak és angoloknak, hogy gyorsan készülhessenek az elutazásra. A babai olajat azonban mégis csak szerették volna örökölni. „Nincs érdelünk“ jelentette mégis ki Sztálin, mert talán megérezte, hogy ha idézni kezdi aiz angol szellemet, majd rom fog tudni megszabadulni tőle, mert mikor olajról van szó, vége szakad minden barátságnak. Az angolok és oroszok ugyanis cseppet sem változtak, — most is épp úgy adják a szerelmest és barátot, mintha ideális «Sokat hajszolnának, holott gondolkodásuk ás cselekvéseik tisztán materiálisba alapokon nyu- V úsznak. Minden könyv és minden folyóirat minden szakból, minden nyelven I Anono"001’ Kolozsvár. L efid|JC Körien Jegyzéket JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK FOGJA
