Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-11 / 257. szám

1941, JVOEEMBER II SzőrmebiAMdák, alakítások, oaltérozások, javítások itgoictóbba* y9Szprém 1 Sándor szfiesmestemél, Bástya-uica 4. (óvár) Muzeun mel'et> í’Cez.s. ti ÍTfsjZíz mikrofon kapcsolója & Gecső SáadornS, a ró. I dió kiküldött bemondónője beszólni kezdett. Ekkor már jeleztók, hogy rövidesen megérke. j zik a Kormányzó Urunk képviselője, Hónum \ Bálint va!Jás- és közoktatásügyi miniszter is. Az előcsarnokban felállították a reflektorokat, s a felvevő gép lencséjét az előcsarnok köze­pére szegezték, ahol már ott várakozott a mi- ri-aterre Fáy István államtitkár, Inczédy. Jokémem Ödön főispán, vitéz dr. Haász Ala­dár a kolozsvári Nemzeti Színház kormány­biztosa, báró Kemény János, a Nemzeti Szín­ház főigazgatója, Táray Ferenc igazgató, Ybl Ervin miniszteri tanácsos és Mészáros Sándor miniszteri titkár. , A Kormányzó Ur képviselőjét Fáy István Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Több mint két évtized után most hangzik először magyar szó ebben a színházban. A legelső magyar mondat legyen köszönet és hódolat ország&lapitó vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó urunknak. (A közönség helyéről felállva percekig lelkesen psolt Kormányzó urunk említésére.) Ez köszöntés méltó azokhoz az érzésekhez, haboz a megTázóan magasztos hangulathoz, amely mindnyájunkat eltölt ezen az estén. Soha vissza nem térő egyetlen, csodálatos este ez. Az ujjongó szivek lefojtott dobo- rása, a kitömi készülő könnyek forrósága. u beteljesülés lázában égő lelkek feszültsége izzik ma itt a színház levegőjében. Félelme­tesen nagyszerű korunk félelmetes és nagy­szerű érzéseket felváltva nyújt nekünk. Most, hogy itt állok hosszú hónapok előké­szítő munkája után, szemtől szemben önök­kel, felkészülten a nagy feladatra, hogy a egendásan dicsőséges kolozsvári színpadon ».linduljunk a közönség elismerése és szere­lte felé, be kell vallanom, hegy ez a má­moros este áthatja egész valómat és elfogul­té tesz. Uj szerepben áll itt a régi szinház. Nehéz, felelősségteljes, de gyönyörű szerep, amelyet Hóman Bálint vallás és közoktatás- ügyi miniszter ur osztott rám és amelyet boldogan és bátran elvállaltam. Huszonkét év előtt földönfutóként, meg tépázva, reménytelenül bukdácsolt ki erről a színpadról a magyar múzsa a csatakos őszi éjszakába. Sebtében lehajigált jelmeze­inkben itt hagytuk szivünk melegét. Ar­cunkról a festéket forró könnyünk mosta le, ahogy remegő sietéssel mentünk a kényszerí­tő erőszak elől. Sohase neműit el a magyar szó! A kolozsvári közönség szivében azonban akkor már 13 esztendő színházi műveltsége és lelkes színész szeretető égett. Keresztül vitte, ami lehetetlennek látszott. Szembe szállt az idegen hatalommal, felkarolta a magyar múzsát. Hajlékot talált neki és da­colva ezer tilalommal, addig küzdött, amig keresztül vitte, hogy kincses Kolozsvár vá­rosában a megszállás két évtizede alatt so­hasem némult el a magyar szó a színpadon. Ennél nagyszerűbb, nemesebb bizonyítékot nem adhat város magyarságáról és kultu­ráltságáról. A szörnyű időszak elmúlt. Kolozsvár újra magyar. Erdély északi fele visszatért és ölöm könnyek’között., boldogan omlott az anyaország keblére. Magyarország a meghatott anya, áradó örömében valami szépet akart adni sokat szenvedett gyermekének, önmegtagadó áldo­zattal, pompázó, fényes ajándékot: Nem­zeti Színházat ajándékozott a magyar szi­dás zet. régi lelkes pártfogójának, Kolozsvár­nak. Nemzeti alapon újjáépített színházunk tiszta ragyogásban várja a munka megindu­lását. Az újjászületett kolozsvári szinját. száz két tényezője: szinház és színész ké­szen áll a reá váró nagy munkára. Mindenki tudja, hogy a harmadik tényező ennek a városnak közönsége erős, megingathatatlan támasza volt mindig a magyar színészetnek. Ma azonban nehéz időket élünk. Sorsunk úgy diktálja, hogy a második világháború­ból is ki kell venni részünket. Hála hadse­regünk hősiességének, honvédeink önfelál­dozó bátorságának: országunkban nyugod­tan folyhat & rendes polgári élet. (A közön­ség tapsorkánban tör ki s ünnepli dicső honvédé inket.) Szent meggyőződésem, hogy magyarsá­gunkért, nemzeti kultúránkért örömmel küzd velünk és pártol bennünket a kolozsvári kö­zönség, bennünket, akik a magyar nyelv hó­dító erejét árasztjuk szét. Erdély földjén, be­kell nélkülözések között is. Színészetünk hőskorának úttörői hagyták ránk a hitet, hogy a magyar komédiás célja több az egyszerű mulattatásnál. A döcögő ekhós szekérben nem csupán színpadi si­kerről, de nemzeti dicsőségről is álmodoz­tak. A másfélszázad előtti elnyomatás alatt szenvedő országban, a kocsiszínek deszkái­nak deszkáin szavaló komédiás ajkán min­den magyar szó harcos kiállás volt magyar­ílltamínfMr kRszDnéőff#, majd Hóm«»* Bálint miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy szív­vel, örömmel jött, hogy a magyar művelődét, nek ezt a házát felavassa. Köszöntötte a fo­gadására megjelent előkelőségeket, majd el­foglalta helyét a díszpáholyban. Ebben a pillanatban a zenekarból felrúgott a Him- usz, szétcsapódott a függöny s ott állt a színpadon teljes díszben a kolozsvári Nemzeti Szinház teljes társulata. A nemzet imáját majdnem 200 szán ész énekelte s a kö. zönség állva, meghatottam hallgatta a szár, nyaló, erőt adó áhítatot. Most Táray Ferenc igazgató lépett a füg­göny elé s elmondotta ünnepi beszédét: ságunk megvédésére. Gondoljunk Kotsi Pat­kóék és Kelemen Lé szí óék küzdelmeire! Kolozsváron és Pesten nemes vetélkedéssel művelték a honi nyelv terjesztését. Ma már tudjuk, hogy a tiszta, szép, magyaros szin- pedi beszéd itt született meg a kolozsvári színjátszók ajkán, ahol színész és közönség egymásrahatása. olyan mély volt mindig, mint sehol máshol. Kolozsvár volt ennek a színészetnek a böl­csője. Nemzedékeken át nevelte ez a> város a jobbnál jobb művészeket, akiket Buda­pest mohón szivott el innen. Lebontották a régi hajlékot A Farkas utcai szinházat, a dicsőséges rágj színjátszás hajlékát, lebontották. Mind­nyájan elsirattuk a drága öreg házat. A test meghalt, de a lélek halhatatlan. A hősi kezdés néma tanúi, kövek és gerendák szer­te hullottak, de a hit, a lélek, amely hajdan eggyé parancsolta őket: a magyar színját­szás szeretete óhajtó akarás, ma is él. őseink adták nekünk és mi tovább adjuk az utá­nunk jövőknek! Még állt a régi nagymultu színház üresen, elmúlásra ítélve, de a ma­gyar sors már gondoskodott róla. hogy a kineses városnak meglegyen a másik legen­dás muzs&haijléka, amelyre áhitattal tekint­sen a város mai és eljövendő nemzedéke. Ez az épület az, Hölgyeim és Uraim, amelyben ezt a csodálatos estét ünnepeljük. Amazt felmagasztositotta a művészi múlt, ezt megszentelte a történelem. Csodálatos előadás Az elveszetnek hitt és újra megtalált, kin­csünk felett érzett kettős öröm a mié. 's A díszelőadást, egészen természetesen, nem ehet egységes, összefüggő művészi teljesít­ményként bírálni. Az ünnepi alkalom csupán arra nyújtott lehetőséget, hogy az együttes Ízelítőt adjon művészi erejéből. Az általános benyomás igen kedvező. A díszelőadás lelkes, komoly művészi törekvésről tett tanúságot, ígérete? jövendőt mutatva a kolozsvári Netű­zeti Szinház számára. Mind a két prózai, mind az opera-részlet nagy vonalit, munka volt s minden térim kielégíthette a közönséget. Ebőneb Shakespeare Hamletiének részletét mutatták be. Szép gondolat volt onnan foly­tatni a tragédiát, ahol 1910-ben megszakadt. Az előadás a nagy monológgal kezdődött. A Hamletet alakító színész. Kamarás Gyula számára nagy feladat volt fejest ugrani ,a tea. gédfa legszéditőbb örvényébe. Az érdekes, gondos alaki'ássa,1 gyönyörködtetett csonka szerepében. Ham'etjét a gyönyörködő szenve­dély síkján építette föl. Élveztük Póor Lili zengő dikeióiát, a klasszikus drámai iskola hagyományaihoz igazodó játéka szépségeit. Tompa Sándor életteljes sirásóját már ré­gebbről ismerjük. Alakítása most mértéktsr- tóbbá, elmélyültebbé vált. Havadéi Nagy Ilo­na Ophéliája gondos munka eredménye.volt. Csóka az ismert megbízható jó színész. D;- cséretet érdemel Szakács Miklós sima, halk Horaiiója és Kolár Mária hatásos szinészki- rálynője. Érdekes felfogást tükrözött a Clau­dius királyt játszó Tuygonyi Pál. Rőt hajú, aljas, sápadt és gonosz intrikust formált. Kenessey Ferenc Laertese az igyekvő színész józan alakítása. Meghatóan kedves volt a díszelőadás máso­dik része, Szentjóbi Lásrió ..Mátyás király“ cimü kétfelvonásos hazafias szinjátéka. A rendező: Táray Ferenc és Kenessey Ferenc játékmester kitűnő érzékkel a régi szavaló játékmódban játszották a darabot. A Ids színpad függönye előtt Borovszky Oszkár zengő, szárnyaló szóval tolmácsolta P. Hor­váth Dániel egykorú prológusát. A játékhoz eltölt bennünket a foga dal omtevás vágya.. Egész szivünkkel, minden erőnkkel meg­őrizni visszakerült tulajdonunkat és kezünk közül soha többé ki nem engedni. Számtalan példáját mutatja régi és mai történelmünk a magyar akarat keménységének. Csodákra képes ez az akarat. Vagy nem csodálatos-e az Hölgyeim és TTrajm horv eey színházban előadást tartanak. . . éppen Hamletet iát- szák ... a« egyik felvonás után valami, kel­lemetlen incidens, irtózatos kellemetlen in­cidens avarja mev az előadás menetét. A cím szerepet játszó színész szeme könnyes lesz. A nagv rronolov világhírű bekezdése: lenni vagy nem lenni... mint a magyarsas-.k^- sogbep-jto dilemmája javtól fel ajkán. Fel­fordul a rend. mindenkiből kitör a, lefojtott keserűség. Az előadást megzavart hangulat bsn. megrendült lélekkel csak nagy nehéz­ségek közt lehetett folytatni. 22 évig fájt ez a megzavart előadás színésznek és közön ségnek egyaránt. De mindnyájan kitartó maknoasiígga] hittünk abban, ho"y játszunk mi még Hamletét ezen a színpadon nyűgöd tan felszabadult lélekkel is. Én ime a ki tartó türelem, a hit jutalma: A Hamlet megzavart második részének ma esti ünnepi előadása. Ezzel beszédem végéne is jutot­tam, bár az érzelmekkel telt lélek szeret ki- áradni. Nekem is erőt kell vennem maga­mon, hogy befejező szavaimat rövidre fog­jam. Itt állok a függöny előtt. íme az elvá­lasztó vonal színész és közönség között. Ott benn a játék, itt kin az élet. Minden törek­vésünk. hogy megközelítsük a tökéletességet, és olyan színházi estéket teremtsünk itt, hogy előadás után színész és közönség egy­aránt felfrissültén hagyja, el a szinházat. A kezdés küszöbén mindnyájan bizakodva nézünk a jövőbe és meghajtónk a dicső, buzdító mult előtt. Végül kegyelettel idézem régi, kifakult szín lapok zárómondatát: „Ma­gamat és társulatomat a nagyérdemű közön­ség kegyeibe ajánlom és kérem becses támo­gatásukat.“ A gyönyörű beszéd után hosszan zúgott a taps. Tény igazgató látható meghatottság­gal hajolt meg az ünnepi előadás ünnepi közönsége előtt. stílusos keretet adott- a régi Farkas-utcai szinház páholysora és régi függönye. A kor­hű diszfet vissza röpítette a közönséget az első magyar állandó színház megnyitásának han­gulatába. A díszletek, jelmezek tökéletes össz­hangjában a színészek is sziwel-lélekkel he­lyezkedtek bele a régi stílusba. Az előadás hatása töretlen volt. Tóth Eleik ismét bebizo­nyította, hogy nagy súlyú, erős tehetségű színész. Kaszab Anna semmit sem vesztett tehetsége fényéből. Pompás volt Borovszky erőteljes, szenvedélyes Gara nádora. Hangái Márta kismadár hangjával igazi naiva. Te­hetséges, ügyes fiatal színésznő. Ifj. Szécsi Ferenc Mátyása tiszta és lángoló ifjú volt. Deésy Jenő. Réthely Ödön, Senkdlszky, Szen­tes megszokott biztos játéktudásukkal egé­szítették ki az együttest. Befejezésül Erkel Ferenc Hunyadi László“ cimü operájából mutatott be részleteket az opera-együttes. Itt kü'ön fejezetet érdemel a nagyszerű Vaszy Viktor és zenekara- Ez a dirigens és ez a zenekar még sok dicsőséget fog szerezni a színháznak. Vaszy Viktor a Hunyadi ezerszer hallott nyitányában uj szépségeket csillantott meg. biztos kézzel fog­va kézbe zenekarát. Nagy érdeklődéssel vár­juk további telj esi talányéit. Méltán megér­demelte azt a hatalmas tapsot, amivel a kö­zönség a nyitány után ünnepelte. Dicséretet érdemel s máris igen jó énekkar. A magán­énekesek közül Páka Jolán Ígéretes, nagy te­hetség. Hangjának tiszta szine, erős muzika­litása nagy jövőt ígér. Lányai Judit, aki Szi­lágyi Erzsébetet énekelte, ugyancsak igen jó énekesnő, azonban mintha a nagy áriája tech­nikailag n«m lett tökéletes. Király Sándor, a fiatal tenorista, rövid szerepében is komoly képességekről tett tanúságot.. Ugyanezt mond­hatjuk Sándor Istvánról is. A csárdást az opera négy magántáncosnője, Rimóczy Viola, Tóth Baba, Létay Lotii és Keresztes Kató táncolták nagy sikerrel. Külön kell megemlítenünk a színpadi ké­peket. Színfalak, kosztümök stílusban, szín­ben már az első pillanatra elkápráztatták a közönséget. Varga Mátyás, a díszlettervező művész a monumentális arányokat, a tér és forma, a vonal és a szín tökéletes har­móniájára törekszik. Törekvéseit teljes si­kerrel meg is valósította'. Színpadképeinek egyéni jellegzetessége és nyugodt, klasszi­kus összhatása nagy és tudatos tehetség mellett bizon jut. Díszletei méltók voltak az ünnepi est méltóságteljes szépségéhez- Ugyanezek az értékek fémjelzik a jelmez- tervező Dérv Etel pompáé kosztüméit. Mél­tán egészítette ki kettőjük nemesreretü munkáját Kornay János, a színpadi világi- fás mestere. Táray Ferenc és két iátékmestere. Tom­pa, Miklós és Kenessey Ferenc a prózai da­raboknál. Vi+éz Tibor főrendező az operá­nál végzett kifogástalan munkát. # A tündöklő szépségű nézőtér nagy szere­tette! és gyönyörűséggel fogadta a megnyitó díszelőadás játékrendjét. Az ünnepi áhitat feloldódott a gyönyörködésben és a hatal­mas közönség az érték és a szépség élmé­nyét kapta ajándékul. Az uj kolozsvári Nemzeti Színház már a függöny felgördülte után megnyerte a Legnehezebb ütközetet: elnyerte Kolozsvár és Erdélv magyarságának elismerését, re- konszenvé* és az értéket hozó munkakedvet jutalmazó megbecsülést. Éjszaka II órakor, amikor a díszelőadás véget ért és a magyar Thalia ujrai megnyílt templomában a fények kihunytak, a haza- sereglő közönség meghatva csodálta meg a főtéri Szent Mihály-templom zászlókkal dí­szített, kivilágított tornyát. Az Ige templo­ma együtt ünnepelt a magyar szó újra jo­gaiba helyezett templomával. Tudjuk: Az újjászületett Nemzeti Szín­ház méltó lesz erre a .jelképes együttér­zésre. A kultuszminiszter nemes gesztusa Hóman Bálint magyar királyi valtáe- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári Nem­zeti Színház megnyitásával kapcsolatosan ngy határozott, hegy az ilyen ünnepségek­kor onokósc*, s Msineezetet pártoló ' közön­ség és a színház tagjai részére tervbevett fogadó estétől a mai rendkívüli viszonyok miatt, eltekint A miniszter az erre a célra szánt, összeget a kolozsvári nyugdijai szí­nészek és a város szegényei javára adomá­nyozta. A miniszter ezt közölte Keledy Tibor polgármesterrel, aki a mai időkhöz méltó elhatározásért a. város nevében köszönetét fejezte ki. Árdrágítás miatt felenként éíévi börtönra Ítéltek két Szolnok- dobokamegyei kereskedőt Dés, nov. 10. Muresán Aurél, Korma János. Korián János, Papp Tivadar, Varian Sándor, Szajmai Árpád és Orosz László szolnokdoboka megyei kereskedők azzal a váddal kerültek a dési törvényszék uzsorabirósága elé, hogy a cukrot a hatósági árnál magasabban árattak. A bíróság a vádlottakat fejenként, félévi bör­tönbüntetésre Ítélte. Az Ítélet, miután a vád­lottak fellebbeztek, még nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, A tárgyaláson egyébként kiderült, hogy az árdrágítás! ügyben a dési Hangya-fiók is hi. faá* mert az Is drágábban adta a cukrot a viszonteladó kereskedőknek, de hibás két köz ségi jegyző Is, mert hatáskör nélkül engedé- lyer ék körzetükben a hatósági árnál maga­sabban való cokorárusitást. Valamennyiek ellen vádiratot adnak ki. RSvfdeaen megnylllli e !to ozsvári níp^finyvlár KOLOZSVÁR, nov. 10. A Ferenc József Tudo-mány egy etem és az Erdélyi Nemzeti Muzeum könyvtárában a közeli napokban nyílik meg a közönség szélesebb rétegei! és a munkáéif juságot szolgáló népkönyvtár. A hézagpótló intézményről legközelebbi szá­munkban részletesebb beszámolót közlünk. Enyh e . biztos hosha JJJ „Bizakodva nézünk a jövők* ** megScj'unV a dicső mult © ölt" Ufiáival és magyar ruhák legszebb kivifeiben készülnek fóti* Sámuel drezdai műszabászali alt»kémiát véqzetff uriszabónál Kolozsvár, Unió-utca 21 sz. Az érték és szépség jegyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom