Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-06 / 253. szám

194K H OVEMBEU 6 A Kreml tilsai Hit rejtegetnek Rettenetes Iván földalatti kincseskamrái? Irta: Dr. Andreevsnlii Sándor (MN.) Évszázadok óta makaóiul tartja «agát Moszkvában az a bit, hogy a Kremlt alatt földalatti város terül el. Rettenetes Iván volt az, aki a gazdaságáról hires novgorodi szabadállamot elfoglalta és amiut ez akkori­ban mér szokásos volt, természetesen ki is ra­bolta, A népbit szerint a Novgorodban össze­gyűjtött kincseket, töméntelen mennyiségű aranyat, drágakövet, ezenkívül pedig még Rettenetes Iván felbecsülhetetlen értékű könyvtárat & képgyűjteményét rejtik ma­gukban a Kremli titkos kazamatái. A kincseié a hagyomány szerint a XV. század óta érin­tetlenül hevernek rejtekhelyükön és állítólag csak Nagy Péternek, sikerült a Kreml titkai­ba betekintést nyerni. Nagy Pétert a történetírás nem olyan em­bernek ismeri, aki megelégedett volna a kin­csek megszemlélésével, ezért az orosz törté­netírók egy része kétségbevonja a hagyomány szavahihetőségét, ám sohasem hiányoztak ko­moly történettudósok sem, akik nagyon is ér­demesnek tartották a kutatásokat. A Kreml alatti titokzatos város utáni kuta­tások szoros kapcsolatban vannak a cári szék­hely történetével. Az évszázadok folyamán számos kutató próbált meg a titok nyitjára jönni. A moszkvai Vörös-téren folytatott építkezési munkálatok során az úgynevezett Szenátor.kapu közelében egy alkalommal alagutra bukkantak és ez a meglepő felfede­zés természetesen uj tápot adott a kutatások­nak. A Vörös-tér elnevezésének egyébként semmi köze sincsen a mai Oroszország urai­hoz, hanem onnan, ered, hogy a bojárlázadás alkalmával Nagy Péter iH ütötte te sa-jálke. rnleg néhány lázadó fejét. A hagyományok szerint III. Iván cár. Ret­tenetes Iván nagy atyja kincsei elrejtésére földalatti kazamatát építtetett. Akár igaz ez, akár nem, III. Ivánnak mindenesetre minden oka meglett volna, hogy az akkori nyugtalan időkben ily módon próbáljon kincsei bizton­ságáról gondoskodni. Az uj moszkvai biro­dalmat a szabadon garázdálkodó tatár kordák létében fenyegették és a lázadó bojárok is tö­méntelen gondot adtak a cároknak. állítólag III. Iván utódai is szükségesnek tartották, hegy kincseikről különleges intéz­kedéssel gondoskodjanak és IH. Iván föld­alatti kazamatáihoz nj kincseskamrákat épí­tettek. Azon, hogy a bejáratok titkaira, ha csakugyan vannak ilyen földalatti kamrák, nem sikerült rájönni, nem keli csodálkozni. Köztudomású, hogy a reneszánszkori olasz vá. vasok nagyon értették módját, miképpen le­het különböző szellemes berendezésekkel a földalatti folyosókat elrejteni (elég csak pél­dán! Leonardo da Vinci mechanikai játékaira gondolná), márpedig a Kreml építésében olasz építőmesterek k r&ztvettek. Ezenkívül pedig az orosz cároknak sohasem okozott lelki ne­hézségeket, hogy titkai tudóit egyszerűen el­tüntessék az élők sorából. A titkok tornya Á Kreml első torny3, a „Tálaik“ (titok) minden valószínűség szerint ilyen berendezé­seknek köszönheti nevét. Egy 1750-ból való krónika szerint a Taimk.toronyban számos titkos járat és földalatti kamra van, melyek közül egy falban végződő hosszú folyosót si­került is megtalálni. A folyosó falából több nahát vasajtó nyitott, felnyitásuk azonban nem sikerül,t. Szóbelin orosz történetiró elbeszéli, hogy 1724 decemberében a Kremlben lévő Szént- János templom harangozója, Osszopov az il- íetékeseknek egy kincsekkel teli földalatti kamráról tett. jelentést és kutatásokra kért en­gedélyt. Arra a kérdésre, hogy hónnan szer­zett tadomáet a kamráról, a harangozó Zsófia hercegnő, Nagy Péter testvérének szóigájára hivatkozott. Stokáron, a szolga állítólag maga is segédkezett a kincses ládák elhelyezésében és szerinte Nagy Péter cár k'nestárosával, Prokorovszki herceggel többször iett látoga­tást a titkos kamrában, Összipov elbeszélése oly hihetőnek harapott, hogy -'«skugyan meg­kapta az engedélyt a kutatásokra, sőt egy káplár vezetésével tiz katonát is reudelkezá. sére bocsátottak. A harangozó a Kreml összes ismert föld­alatti járatait átkutatta, azonban nem sike­rült eredményt elérnie. Osszipov erre ásatá­sokra kért engedélyt, de az építészeti szak­értők véleménye szerint az ásatások vészé, ly ezt ették volna, a Kreml tornţ/ait és igy a további kísérletekről kénytelen volt lemon­dani. Az orosz kormányok azóta nem engedélyez­tek többé kutatásokat a Kremlben. Napoleon a Kreml labirintusában Ha Leyroud francia festő tudósításának hi­hetünk, Napoleon rövid moszkvai tartózko­dása alatt nemcsak maga is bejárta a Kreml földalatti folyosóit, hanem a földalatti kin­csekről szóló mendemondák hatására elrendel­te a majdnem száz évvel azelőtt abbahagyott ásatások folytatását is. Egy rejtekhelyen a kutató francia katonájf találjak is több rejtélyes ládát, Leyraud je­lentése szerint azonban a ládák érintésre kü­lönös hangokat adtak, mire a katonák, akik ugylátszik nem tartoztak Napoleon legbátrabb vitézei közé, jobbnak látták hányát-homlok el. menekülni. A ládákban hihetőleg önműködő orgonák voltak csomagolva, Tacitus, Livius teljes müvei? A Kreml elrejtett kamráinak titkai azon­ban mégis csak neon a kincsre szomjas lelke­ket, hanetn a tudótok képzeleté* foglalkoztat­ták legtöbbet. Rettenetes Iván könyvtárának sorsa a tudósvilágban már évssázados viták tárgya. A cár a hires könyvtárat apjától, Vaszili cártól örökölte, ő pedig a konstanti­nápolyi pátriárkától kapta örökségül. 1565- ben Rettenetes Iván könyvtárának rendezésé­re Johann Wettermann J, egy rigai német pa.. pót hivott meg. Egy régi krónika tanúbizony­sága szerint Wettermann kijelentette, hogy mindenét szívesen feláldozná, ha a könyvtárat egy német egyetem birtokába inti a thatná. Ha Wettermuwmik hinni lehet, a felbecsülhetetlen értékű könyvtár többek között Cicero, Tacitus és Livius müveinek első másolatát is tartal­mazza. Egyes történettudósok véleméuve szerint az 1571 évi nagy moszkvai tűzvész alkalmával a könyvtár megsemmisült, mások azonban kitar­tanak a hagyomány mellett, hogy a könyvtár egy földalatti rejtekhelyen átvészelte a nagy tüzet és még most is ott várja, mikor tárhat, ia fel titkait. 4 belüenrminisztérium jóváhagyta az BMKE uj alapszabályát lendülettel indutt meg oz EMK€ tagszervezési mozgalma U Kolozsvár, nov ember 5. A váróé vezetősége szerdán délelőtt hivatalos átiratban értesítette az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető a leiünkét, hogy a belügyminiszter 364.840/941. VII. A. sz. végzésével jóváhagy­ta az egyesület nj alapszabályait. így az egyesület újra megszerezte jogi személyiségét és zavartalanul folytathatja működését. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sületben egyébként "agy lendülettel indult meg a tagszervezési mozgalom. Az egyesület vezetősége körlevelet intézett valamennyi ha­tóságokhoz. intézményekhez és testületekhez és kérte, hogy az KM KP célkitűzéseinek mi­nél hathatósabb megvalósítása érdekében, szó­lítsák fel tisztviselőiket és alkalmazottaikat, lépjenek be minél nagyobb számban az egye­sülőt tagjai sorába. A felhívásnak széleskörű visszhangja támadt, a magyar társadalom minden rétegében. Már eddig is több köz­életi kiválóság iratkozott be az EMKE-be. Az elmúlt napokban alapitó tagokként a kö­vetkező személyiségek iratkoztak be az egye­sületbe: Málnáéi Portók György dr. egyetemi dékán, Sándor Imre püspöki helynök, ifj. Kvesdi Boér Elek dr.- egyetemi tanár, So­mod* András dl-., a Mezőgazdasáfri Bank a! elnök-vezérigazgatója és a Mezőgazdasági Bank R. T. Valamennyien jelentős összeáll alapítási dijat fizettek be az egyesület pénz­tárába. AZ ELSŐ mfiGYAU ALTAbAnOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG errlétyrészi aligazgatósága azuton is tudatja áidekeit t felelve', fiotiy az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaságtól átvetr sorsolással kapcsolatos élet­biztosításoknak 1941. november 3.-án közié yző jelenlétében megtartott nyil­vános sorshúzásán a következő betűcsoportos kötvények sorsoltattak ki E.Z.K. P.S.F. M.P.X. N.B.E. R.Y.D. Kende.-- tagok sorába a következők léptek be: Biró Sándor, Demeter Ferenc, Horosz Béla, Vékás Lajos dr., Miliő Imre dr„ Pál- ífy Tibor, Kese Attila, Szolnoki Gyula, Pái- fíy Károly. Teleki József gróf, Kiss Ferenc, Vajthó Sándor- (Ákosfaiva), Teleki Béla gróf, Szász István, Biró Árpád, Móricz Dé­nes dr., Lőrinc/, Ferenc dr., vitéz Hajnal Imre. dr., Várad) Imre dr., Förster Aurél dr., Totnay i>éla ár., Szulica Szilárd dr.. Baráth Tibor dr., Bíró Vencel dr., íelvrnezi Takáts Zoltán dr., Szabó T. Attila, Váczi Péter dr.. Oszd János dr., Vargha László dr., Csik La­jos dr., Uyuiay Zoltán dr., Szentpétery Zsig- mond dr., Balogh Ernő dr., Imre Lajos dr., Jeudrassik Lóráud dr., Hankó Béla dr.. György István dr., Buza László dr., Schnel­ler Károly dr., Balás P. Eienter dr., Sze­mélyi Kálmán dr.. Székely István dr., Mar- tonyi János dr., vitéz Páll Gábor dr., vitéz Mórit/ Ernő dr., Haranghy László, Mihalik Péter dr„ Ludány György dr.. Aman Ernő dr., Krompeeher István dr., Méhes Gyula dr., vitéz Varga Lajos dr., Szentkirályi’ Sámne' dr., vitéz Rájthy Tivadar dr., Pálossy Ervin dr., Sövónyházy Ferenc dr„ Luckhaub Gyula és vitéz Kölnin Irin Károly, Amint a névsorból kitűnik, a kolozsvári egyetem tanárai teljes számban beiratkoztak az EMKE-be. Az egyesület irattárától egyébként érdekes dokumentum került elő. A Rimamurányi R.T. igazgatósága azzal a jó példával járult elő a kilencszázas évek elején, hogy összes alkal- mazottait. beíratta az EMKE tagjai sorába. Fizetésükből minden hónapban levonta az egyesület tagdijjárulékát és azt külön erre az alkalomra készített könyvben nyugtázva juttatta el az egyesülethez. Ez a könyv került most elő s például szolgálhat minden válla­lat, testület, vagy intézmény vezetőségének... JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK A francia kormány megtorlásul 14 angol állam­polgárt tartóztatott le Vichy, november 5. (OFI) A francia kor­mány letartóztatás* parancsot adott ki 14 an­gol állampolgár ellen. Ezt a lépését az angol hatóságok intézkedéseinek megtorlásául ha­tározta el. Az angol hatóságok ugyanis Szí­riában a fegyverszüneti megállapodás óta önkényességgel letartóztattak hét franciát. (MTI) Kolozs vármegye, Ketesdi körjegyzőség. 1750/1941. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNV Ketesd község 1078 kát. holdat kitevő va­dászterületének vadászati jogát 100 pengje, Alsófüld koÍ53ég 2041 kát. holdat kitevő va­dászterületének vadászati jogát 150 pengő, Középfülei község 4248 kát. holdat kitevő va­dászterületének vadászati jogát 200 pengő, Felsőfüld községnek 2858 kát. holdat kitevő vadászterületének vadászati jogát 300 pengő kikiáltási ár mellett 1941 november hő 27-én délelőtt 9, 10, 11 és 12 órakor a ketesdi kör­jegyzői irodában megtartandó nyilvános ár­verésen 1941 augusztus 1-vel kezdődő 10 év­re bérbe adja. Azon esetben, ha az árverés eredményte­len marad, a második árverés 1941 december hő 13-án ugyanabban az időben lesz meg­tartva. Bánatpénz 10 százalék. Vadállomány: nyúl, róka, őz, vaddisznó és farkas. Az árverésen csak olyan egyének vehetnek részt, akik a 158120/1941. F. M. sz. rendelet 11. §-ában előirt engedéllyel rendelkeznek. Árverési feltételek a körjegyzőségen a hi­vatalos órák alatt megtekinthetők. Ketesd, 1941. október 17-én. Körjegyző. 30 perc rnarosvásdrhety 45 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Maayor Légiforgalmi r. t. MALERT égi járata’ vasárnap is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék h elfoglalásról Ulály^si ItirAly-fér Tsz* Telefon: 35—96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom