Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-30 / 274. szám

Í ** ry* • t f> r \ , t _ _ •“ * ^ *<j Oirfv/iÍ.«. c. 'íjv AJlíÍrJ B ü D A ? I S a Országháza V a&drnatp 194a* november MO Ára 16 miér ElöFIZETESI ARAK: 1 HÓRA 8.70, NE­GYED EVRE 8, Ffil. £VRE 16, EOSSZ EVUE 88 PENGŐ. - POSTATAKARÄK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 78148. ' HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 274. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RESZVftN V TAKSAMAG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSIG, KIADÓHIVATAL SS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. 3Z. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ÖNMAGUNKNAK ADUNK Az elmúlt napokban a hazatért erdélyi részeken és a Székelyföldén gyáralapítóéi ajándékkal tettek körutat egy érdekeltség tagjai. Az a szándékuk, hogy gyapjofonó és mosógyárat létesítenek és a tervbevett üzemhez kerestek megfelelő, minden szem­pontnak megfelelő terepet. Az érdekeltek végigházalták a bécsi döntés ntáu hazatért országrész minden városát és ütjük mégis lesújtó eredménnyel végződött. Kém talál, tak olyan helyét, ahol a tervbevett, gyárüzeni felállítására alkalmas lett volna. Nem kell részletesebben megindokolni, hogy egy erdélyrészi gyapjufeldolgozó üzem mind regionális, mind általános nemzetgaz­dasági szempontból milyen nagyfontosságu volna, különösen a mai rendkívüli helyzet, ben, amikor az anyaggazdálkodás megcsap­pant lehetőségei az önellátás fokozását pa­rancsolják minden területen. A szép és szükséges terv megvalósítása azonban — a jelek szerint — egyelőre elmarad, mert egyetlen olyan várost sem sikerült találni, ahol az üzem eredményességének szempont­jából annyira fontos via és villany hajtó­erő kellő mennyiségben állott volna rendel­kezésre. Ahol villany volt, ott vízben szű­kölködtek ; ahol a viz meglett volna, a hajtó­erő nem volt kielégítő. Holott Erdélynek vize és villanya is van. Csak éppen nem mindig egy helyen van jelen a természettől szolgáltatott és az emberi kéztől létesített energia. Ez az egyetlen esset is azt bizonyítja, hogy Erdély hazatért földjén még rengeteg sok a tennivaló. Ez a föld a természeti kin­csek földje s ezeket a kincseket ma kihasz­nálatlanul hagyni, nemcsak a magánosoktól kiinduló kezdeményezés nagy mulasztása, hanem nemzeti vétek is volna; Erdély föld­je a busz éves idegen megszállás alatt első­sorban a politikai érdekcsoportok gyarmati harcának csatatere volt. Erdélyt, sohasem tekintették az elmúlt két évtized alatt az élet termékeny és áldott mezejének, amelyet szeretni és gondozni kell a jövendő érdeké­ben. Északerdély visszatérése után nyomban kitűnt, mennyire sürgős, mennyire időszerű volt ennek a területnek a magyar gazdasági és kulturális körbe való visszatérése. Nyom-1 han a terület, átvétele után, a polgári köz- igazgatás életbeléiptetésével kitűnt., milyen nagyszabású és milyen nagy horderejű épi- tőmunkára van szükség, hogy a huszűmkét- évi idegen uralom hatása alatt keletkezett hiányok kiküszöbölhetők legyenek. Hogy mennyi hiány, mennyi kérdés és mennyi sú­lyos probléma merült fel. azt legpontosab­ban az a nagy leltári felvétel mutatta, ame­lyet a magyar kormány rendeletére a külön erre a célra életrehivott szervek végezték. A nagy leltározás után következett az ál­talános épitönranka. S annak rendjén olyan beruházásokra került, sor, aminőknek ez a föld nem. volt tanúja sohasem. Soroljunk fel néhány számadatot a kormány gondoskodó munkájának bemutatására. Beszéljenek a számok, a leghívebb és legilletékesebb ta­nuk arról, hogy mennyi áldozatot kellett hozni a hazatért erdélyi részeken az nj ma­gyar élet honfoglalásának előkészítésére. Vasútépítésre 48 millió, útépítésre és ja­vításra 35 millió pengő jutott a hazatérés első esztendejében. A szeretfalvi—dédai uj vasútvonal kiépítése újabb 30 millió pengőt igényel. A Dés és Beszterce körüli szárny­vonalak a mai földrajzi helyzetben foko­zottabb jelentőséget kaptak. Korszerüsité- sükre 16 millió pengő szükséges. A vasúti gördülő anyag, a kocsi- és mozdonypark gyarapítására a MÁV 2 millió pengőt for­dított. A posta a hazatérés első esztendejé­ben 4 és fél millió pengőt fordított az er­délyrészi hálózat műszaki fejlesztésére. Aa erdélyi hitelélet is nj követelményekkel lé­pett az uj magyar élet küszöbére s hogy fel­adatait el tudja végezni, 500 milliós hitel­keretet kapott Az állattenyésztés és a me. zőgazdaság, valamint a földmüvelésügy kü­lönleges részletkérdéseinek megoldására a hazatérés első évében 19 millió pengő jutott nekünk. Hirtelenjében nem is tudjuk szám­szerűen felsorolni ás összegezni azokat a ha­talmas summákat, amelyeket a kormány jóvoltából az erdélyrészi ipar és kereskede­lem fellendítésére fordítottak. A szövetkeze­tek munkájának áldásos előmozdítására az anyaország érdekelt körei a földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1.300.000 pengő kölcsönt folyósítottak. Hitelszövetkezetünk a Nemzeti Bank támogatásával nj lendület­hez jutottak, mert 2 millió pengőt kaptak anyaországi testvérintézményeiktől s még külön visszleszámi+olási kölcsönt a Magyar Nemzeti Banktól és hosszúlejáratú olcsó kölcsönöket a Magyar Földhitelintézettől. Az erdélyi fürdők és szállodaüzemek kor­szerűsítésére és fejlesztésére a fővátros és számos más közület hatalmas összegeket ál­dozott. A két évtizedes távoliét mulasztá­sait % szociális gondozás területén is pótolni kellett. Hogy a zöldkeresztes mozgalom és az Országos Nép- és Családvédelmi Alap j mit tett a kislakások építése és a sokgyw- j mekes magyar munkáscsaládok elhelyezése j terén, annak jelentősége ma még felmérhe- | tetlen. Minden vonalon pezsgés, munka és flati I Kolozsvár városa 990.000 pengőt fordít be­ruházásokra. De a költségvetés keretén kí­vül szerepel a vágóhidi hütőház átépítése 500.000 penyó’r?!, a családvédelmi házak építésére 750.080 pengőt fordít a város, a közmunkák összege pedig 1.865.000 pengőre ni?. Ezek a munkák a munkapiac megélőn- látásét is elősegítik. Jelentékeny közmunkát jelent a hadtest-parancsnokság 1.500.000 pengős építkezése, az egyetem 250.000 pen. gős modernizálása, a Nemzeti Szinliáz 500.000 pengős beruházása, a De Cerando Leánygimnázium 300.000 pengős építkezése, az állami tanítóképző 400.000 pengős mun­kálata, a református gimnázium 30.000 pengős átalakítása, a papnövelde 150.000 pengős építkezése, stb. A város területén folyó közmunkák Végösszege 4.615.000 pen­gőre rúg. Mennyi pénz, mennyi áldozat! Mennyi szeretetteljes gondoskodás annak érdeké­ben, hogy Erdély hazatért területein a ma­gyar élet. valóban európai keretek között in­dulhasson meg saját nemzeti céljainak és az általános európai élet szolgálatában. fis ime: egy uj gyár alapításának tervé­nél kiderül, hogy mélg további teendők vár- nak megoldómra, mert minden uj feladat megoldásánál kiderül, hogy miközben a vi­lág oly messze előrehaladt, mi két évtized alatt talán egy évszázadnyi visszamaradást szenvedtünk a civilizáció utján. A hiányo­kat pedig pótolnunk kell. Olyan parancs ez. amelynek teljesítése elől nincs kibúvó. Látjuk, hogy a kormány egy év alatt mennyit áldozott Erdélyért. A sebtében ki ragadott számadatok — fogyatékosságukban is! — bizonyítják: minden lehetőt megtet. tek érettünk, hogy a magyar haza határain belül e nehéz történelmi időkben is köny. nyebb, jobb, emberibb és szebb legyen a* életünk. És most a kormány uj akciót kezdeménye­zett Erdély javára. Az Erdélyi Nyeremény kölcsön kibocsájtására gondolunk. A magyar család tagjainak száz millió pengőt kell ösz- szehosniok karácsonyig, azzal a kimondott céllal, hogy ezt az összeget is Erdély felépí­tésére és naggyátételére fordítsák. A napi jelentések elárulják, hogy min denütt a legnagyobb lelkesedéssel, a legna gyobb megértéssel, a magyar sors parancsá­nak legteljesebb átérzésével sietnek leróni az áldozatot a nemzet oltárán, amikor uj*» Erdélyről vau szó. Mert rólunk van szó: Erdélyről, a Szent Korona gyönyörű ékkövéről, hogy még éke­sebb, még tündöklőbb legyen. Erdély önmaga üdvéért, önmaga boldogé lásáért siet ennek a történelmi fontosságé akciónak támogatósára. Minden erdélyi ma­gyar tudja, mi a kötelessége. fis magyar szívvel, magyar és erdélyi ál­dozatkészséggel siet — önmagának adni Északafrikában a tengelyhatalmak átvették a kezdeményezést Ro«ztov ellen büntető rendszabályokat kell foganatosítani a német csapatok ellen elkövetett támadások miatt — Moszkva előtt hátrálnak a szovjet csapatok — Tetőpontján a fávolkeleti válság Japán ellenséges cselekedetnek tekinti a burmai ul amerikai ellenőrzését A finnek Amerika „önvédelmét" fenyegetik — mondják Washingtonban Ha ralákának még kétségei volnának az­iránt, -hogy az Egyesült Államok, általában az amerikai—angol—szovjet szövetség mi­lyen eszközökkel dolgozik és milyen nyilván­valóan csakis a maga üzleti érdekeit nézi, semmit sem törődve más népek életével és érdekeivel, annak uj tanulságot szolgáltat Washington Finnországgal szemben tanúsí­tott magatartása s az ezzel kapcsolatban el­hangzott újabb kijelentések. Az amerikai külügyimniisztériiunvban most nyilatkoztak Finnország válaszjegyzékéről. A jegyzék — mondják az amerikaiak — nem tisztázza azt a kérdést, hogy a finnek katonai politikája mennyir» áll összhangban a németekével és mennyiben veszélyeztetik azokat az északoroszországi pontokat, ame­lyeken az angol—északa.merifeai segélyszálli- tásokat lebonyolítják. Ebben az értelemben tehát — vonja le a következtetést Hull kül­ügyminiszter közleménye, — a finn politika az amerikai önvédelmi célokat fenyegeti. Azt is megállapítják Washingtonban., hogy a Finn külügyminiszter berlini látogatása és Finnországnak a komintem elleni csatlako­zása „rendkívül jellemző“ s mutatja, hogy Finnország teljesen együttbalad a németek­kel. Amint ismeretei», Finnország a Washing­tonba küldött válárjegyzékében azt hangoz­tatta, hogy háborúja — önvédelem. Finnor­szág nem akar egyebet, mint. lehetetlenné tenni az újabb támadásokat. A másik olda­lon az Egyesült Államok is azt állítja, hogy védelmi politikát folytat. A kettő között azonban egy kié különbség van. Finn országot közvetlen közelből fenyegeti az ellensége* szomszéd és ham as olyan ember kssdol­méhes hasonlítható, akinek rosszindulatú és nála sokkal hatalmasabb szomszédja állan­dóan betör területére és nyíltan elpusztítás­sal fenyegeti. Ezzel szemben a* Egyesült Államok sokezer kilométerre vannak azoktól a* északoroszországi támaszpontoktól, ame­lyeket minden további nélkül a maguk vé­delmi övezetének nyilvánítottak és itt, eb­ben az óriási távolságban akarják megvédni az amerikai érdekeket a közvetlenül érde­kelt Finnország feláldozásával. Amint Ber­linben mondják. Washington azt akarja, hogy Finnország maga szolgálta«» ki ön­magáit hóhérainak. Helsinkiben azonban tisztában vannak az angolszász játékkal s Finnország a® an>ti- bolsevista egyezményhez történt csatlakozá­sával újabb bizonyságát szolgáltatta elható- roHobteágának és élnrá.kórásénak. Szuezért folyik a líbiai csata A líbiai csatát az egész világon, de külö­nösen Olaszországban kísérik nagy figyelem­mel. Az olasz közvélemény teljes nyugalom­mal és biztonságérzettel szemléli az eseménye­ket, abban a tudatban, hogy most újból Olaszország került, az események gyújtópont­jába A hare Északafrikában tulajdonképpen Szuezért folyik. Ez a pont éppen olyan fon­tos a háború általános sorsa szempontjából, mint a szovjet harcvonal, vagy Angiin. Ön­érzettel állapítják meg, hogy az eddigi har­cok teljes mértékben és újból bizonyságát szolgáltatták az ólasz katona értékének. Az angoloknak az volt a szándékuk, hogy Líbiá­ban elválasszák egymástól a német és olasz haderőket, ee a szándékuk azonban már a csata első napjaiban meghiúsult. A líbiai esatában az angolok kénytelenek minden tartalékukat, harcba vetni. A Svájcon ét érkezőit leadom éri emlőnek it megállapít­ják, hogy a líbiai angol hadvezetésig nünnen erősítéseket kért s különösen tűrel- metlervül várják újabb harckocsik érkezését- A brit csapatok egyetlen harci céljukat sem» tudták elérni. A német és olasz haderő ellen_ támadáson, rendkívül nagy veszteségeket okoz­nak az ellenségnek. A harcvonal középső szakaszán megsemmisítettek egy teljes gépe­sített angol dandárt s elfogták a parancs­nokid tábornokot. A tobruki angol helyőrség kitörési kísérletei eredménytelenek maradtak. Az angolok kénytelenek már védekezésre szo­rítkozni. A líbiai eseményekkel kapcsolatban Rómá­ban megállapítják, hogy a következő hetek rendkívül fontos eseményeket hozhatnak és c legteljesebb mértékben fel fogják borítom az angol számításokat. Olaszország mindeneset­re minden energiáját megfeszíti a Földközi, tengeri partokért folytatott nagy küzdelem­ben. Az utóbbi napokban az angol hajózás is rendkívül’, veszteségeket szenvedett a FSld- kőti-tengeren. Ezt, — amint az Associated Press Kairóból jelenti — az angol tengeré­szet vezetői is kénytelenek elismerni - és ugyancsak kénytelenek megállapítani azt i*, hogy viszont a tengelyhatalmak veszteségei csökkentek A pók fészke edlen A keleti harcterén a harcok súlypontja Moszkva környékére helyeződött át A szov­jet fővárosban már számítanak a város ri­estere és a munkásőrség megkezdte a miiér­tékek eltávolítását. A Kremlből már régebbe» elszállították kelet felé a történelmi neveze­tességű tárgyakat. Berlinben illetékes helyen, a sajtó képvise­lői előtt hangoztatták azt a tényt, hogy Moszkva az orosz közlekedés csomópontja, A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom