Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-27 / 271. szám

lS4i. KÖZEMBER 27 A telkem eisszaszáli t Vám voltam ott. Fizikai g egyéb gátlások nem engedték meg, hogy a Kólót ivari Vem* tea Színház megnyílása pompás látványának sremtamija te legyek. Ki lehetett vohm Welf hen, amilékekben énnálam jobban ünnepiét Mint ^yermekprimad.owna“ hétéves ko­romban léptem a Farkas-utcai színház nagy emlékektől megszentelt deszkáim. Majdhagy ensvite nem énekeltem 'Bokám Matyit... És jött a gyönyörű uj színházban való vendég* szerepléseimnek megismétlődő, hosszú sora, minden operai saison végén. A ,>Hoffman meséiu hármas szerepét itt jdtszíam először s Farkas Ödön „Tetemrehivás“-át. Lahme, Pillangó kisasszony. Traviata, Rigoletto, Se- villái borbély, Mignon stb. — jó ég — e méltó, díszes miliőben milyen, forró esték visszhangzottak az én drága szülővárosom­ban!. .. Bosszú időre el kellett hallgatnom, nem* csak a torkommal, de szivemmel is. Ne sejtse senki azt a fájó érzést, hogy nemi tudtam — én hálátlan — a pesti sikerek örömét úgy érezni, mert «,Otthon" nem hallhatták. Am felujjongott a lelkem! A bátor, lelkes Jamovit» Jenőtől meghívás jött. Lehet már adui operákat ie a mozinak szánt színházban! Ée én mentem a könny s mosoly között, — most már a harmadik hajlékba, a legyőzhe­tetlen, a szépért, a művészetért lelkesedő, ra­jongó magyar földiem! sserelete és kritikája élé. Esztendők legfontosabb programén,ja, — lehettem akármilyen fárasztó saison után — az erdélyi vendégszereplés volt. Ba a kitűnő igazgatóval öt estére állapodtam meg, Hz lett belőle. Azután koncertek, sok-sok jótékony* célra. A küzdelmes évek alatt mindjobban kiszo­rult a komoly zene a kedves sétatéri épület­ből, Zeneikar, partnerek hiányában operát adni lehetetlenné váll. Évekig nem jártam otthon, mert a román opera meghívását — idegennyelvű énekléssel — nem fogadtam' él, — Bit Pozsonyban lehetett olaszul, fron* tided énekelni f ■— OU igen, de ahol születtem, azon a föl­dön vsak édes magyar nyelven. •, Azután sokáig vártam. BáP Istennek azon­ban a jelenlegi nagyszerű főispánunknak és a kitűnő — korán elhunyt — zeneigazgató­nak köszönhetem azt, hogy a konzervatórium százhuszéves évfordulóján megint ott állhat­tam' azon a színpadon, amelyért ennyi köny- nyem hullott. Akkor még nem hittem, hogy olyan hamar végetér a kínszenvedés. Áldottak legyenek a megváltók. Kolozsvár feltámadott!.., És reám meg vár ti nagy élmény, hogy nemsokára ott ülhetek a mi Nemzeti Szín* 'házunkban. Rettenetesen vágyom, annál is inkább, hogy as egyetlen húgom — Sándor Mária — hasaszerződött. LOKODISÁNDOR ERZSI • A „Sero" vezéredbe / Bcrdossy miniszterelnökről Milánó, nov. 25. (MTI.) A Sera vezércik­kéhem példának állította oda Bárdossy László imaiszterelnök legutóbbi beszédét, amelyet a munkásakadémia megnyitásakor mondott. A íap a*t írja;, hogy a szociálpolitika mindazok­nak a népeknek, amelyek az uj európai rend­ért küzdenek, tehát Magyarországnak is egyik legfontosabb teendőjévé vált, A munka mm adásvétel tárgya többé, hanem az élet legfőbb «heute. MOZÍMŰJOROK CAPITOL-mozgó: Egy éjszaka Erdélyben, Fősz.: Szeleczky, Lázár Mária, Mezei Má­ria, Nagy István, Páger. A film előtt a Ma­gyar és Ufa hiradó. Előadások kezdete 3^ 5, 7 és 9.20. EDISON-mozgó: Erzsébet királyné. Fősz,: Karády. Tolnay, Jávor, Rajnai. &GYETEM-mozgó: Bob herceg. Főszerepek­ben: Kovács Kató, Simor Erzsi, Szilassy László, Vizváry Mariska, Rajnay. Műsoron Icivül a legnjabb Magyar és Ufa világhír- adók RIO-mozgó: Tóparti látomás, FÖ3z.: Jávor Pál, Simor Erzsi, Tolnay, Makláry stb. Mű­sor előtt: Legújabb híradók. Vasárnap d. e, II órakor matiné. ROYAL-mozgó: Életre ítéltek! Fősz,: Jávor Pál, Petrovich Szvetiszláv, Hidvéghy Vall, Peéry Piri, Zádor Gyöngyi, Somlai Artúr, Makiári Zoltán, Juhász József. Kezdete: fél 4, fél 6, fé[ 8, féi 10 órakor. URANIA-mozgó: Erik a buzakajász Fősz.: Fedák. Rózsahegyi, Szilassy, Erdélyi Mici, Perényi. Góth Sándor, Pethő Attila. Elő­adások mindsoaaP 3, 5, 7 és 9 órakor. Va­sásna© d, e. fél 12 órakor: Matiné, SzőrtMebuHdák, alakítások, pallérozások javítások legolcsóbban Veszprém! Sándor • sxűcsmettoméf, Bástya-uIca 4. (óvár) Muzenti mel'et. Az ítélőtábla felies ülésen ünnepelte n*eq a magyar igazságszolgáltatás újrakezdésének első évfordulóját o» Vékás Lajos dr. t rrA mocyar biréseg feltétlen tekintélynek és tisz’eletnek örvend" Kolozsvár, november 26. A kir. ítélőtábla szerdán, november 26-án 12 óra 30 perckor az ítélőtábla dísztermében teljes ülést tartott abból az alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi or­szágrészen a bíróságok és ügyészségek műkö­désűket most egy éve, 1940. november 26-án kezdték meg. Az ítélőtábla teljes ülésén az alábbiak vet­tek részt: Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök e/Inöklete alatt: Gyarmathy Béla dr. kir. fő­ügyész, Miké Imre dr. kir. törvényszéki el­nök, Farsang Endre dr., Farkas Béla dr. és Mikó Lőrincz dr. kir. Ítélőtáblái tanácselnö­kök, Posch Ede dr. kir. főügyészhelyettes, Szentherényi Róbert dr. kir. ügyészségi el­nök, Jankó vit,s Béla dr. kir. járáshirósági el­nök, valamint a kir. ítélőtábla, kir. törvény­szék és kir. járásbíróság bifái és fogalmazói teljes számban. Vékás Lajos dr. kir. Ítélőtáblái elnök a tel­jes ülés megnyitása után meleg szavakkal üd­vözölte a megjelenteket, majd utalt arra, bogy most egy éve lépték át ennek a palotá­nak a küszöbét, ahonnan 22 éven át számne ­ve voltak. Most egy éve — mondotta Vékás Lajos dr — boldogan és örömtől telt szívvel, de á re­ánk váló feladatok súlyától és erős felelősség érzettől terhelten, elfogult lélekkel foglaltul, ét székhelyünket, e teremben, hogy fogadal­mat tegyünk hűségűnkről is vállalt tisztsé­günk becsületes és komoly betöltéséről. Ezt követően utalt mult évi megnyitó be­szédére. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az időközben elhalt dr. Kállay György ko­lozsvári kir. járáshirósági elnökről. Ismertet­te a bírói munka megindulásának módozatait ée a tábla területén levő személyzet létszámát, majd áttért az évi munkaeredmény rövid is­mertetésére. Ennek során többek köpött a kö ­vetkezőket emelte ki: — Ma már abban a helyzetben vagyok, hegy a végzett munkáról kellő áttekintő ké­pet nyújthatok, mert kezeim között van há rom törvényszéki elnöknek 10 járásbíróságra vonatkozó felügyeleti vizsgálati jegyzőkönyve és a tábla területén levő három törvényszék­nek általam személyesen végzett felügyelet: vizsgálati megállapítása. Ezekből megállapít­ható, hogy ezalatt a viszonylag igen rövid idő alatt az Ítélőtábla egész területén, vissza- állott a bizalom a magyar bíróságok munká­ja iránt. Különösen vidéki bíróságoknál és, éppen azokon a területeken, ahol a nemzeti­ségi arányszám a legnagyobb, tömegesen ke­resik fel a felek panasznapokon a bíróságo­kat. kérésük, keresetük ás panaszuk előterjesz­tése végett és miután mindenütt a nép nyel­vét beszélő, komoly bírák lelkiismeretes mun­káját látják és jő tanácsát hallják, teljes bi­zalommal teszik le a magyar biró kesébe ügyük elintézését. Ennek folyamánya az, hogy az egész vonalon feltétlen tekintélynek és tiszteletnek, örvend a bíróság. A nép egy­szerű fiaiban hamisítatlanul él az igazságér­zése és a tiszte erkölcs megbecsülése és ha azt látja, hogy megközelithetetlen bíróval áil szemben és ezen az utón igazságának érvényt tud szerezni, úgy az tisztelettel és bizalommal tölti el a bíróság iránt és a bíróságot megbe­csüléssel veszi körül. Kiemelte az Ítélőtáblái elnök, hogy a felek ée a tanuk példás pontossággal jelennek meg a tárgyin,sokon és ma már ezek elmaradása miatt az ügyek elhalasztására csak ritkán ke­rül sor. Kiemelte, hogy az előző román re­zsim eljárásával ellentételen ma már minde­nütt a nép nyelvét értő és beszélő bírák érintkeznek a felekkel és a tanukkal és igy biztosítva van az igazságszolgáltatásban any- nyira fontos közvetlenség. Felemlítette, hogy a bíróságok működése és a bírák munkája ellen egész évben egyet­len komoly és figyelemre méltó észrevétel, vagy panasz nem merült, fel, és egyetlen eset­ben sem kellett biró ellen megtorló felügye­leti intézkedést tenni, fegyelmi ügy pedig ezidetg még egy sem fordult elő Kiemelte, a bírák lelkiismeretes, gondos munkáját és ezért a munkáért dicsérő elis mérésének adott kifejezést, mondván: — örömmel teszem ezt és teszem abban a biztos reményben, hogy ezzel nem ártok, sőt használok annak a célnak az elérésében, hogy a munka még jobb, még tökéletesebb, forrná ban és érdemben még kiforrottabb lesz a jö­vőben.“ Beszéde végén a táblai elnök a következő két mondta: Ez> k aván nyugodtan megállao'thatom és e díszes bírói testületben kimondhatom, hogy érzésem és meggyőződésem szerint azon a te­rületen ás abban a körben, ahova a bírósá­gok működéé kiterjedt, olyan munkát, is olyan szellemet, sikerült bevinni, amely a ma­gyar állam legmagasabb érdekeit, képviseli és amely minden időkben biztos alapját képezi az államigazgatásnak, mert az a jörvényelötti egyenlőségen, az állampolgári és emberi jo­gok egyforma értékelésében és tiszteletében s végül, annak egyforma kiszolgáltatásában leli indító okát és alapját.“ Végül a bírói és fogalmazói kar tagjaihoz buzdító felhívást intézett, hogy folytassák a munkát továbbra is azzal a lelkesedéssel és ügyszeretettel, ahogy eddig végezték. küZöTT Georges Simenon : A besurranok Georges Simenon neve és munkássága ma még meglehetősen ismeretlen a magyar ol­vasóközönség előtt. Bizonyos azonban, hogy rövidesen a legolvasottabb ás legnépszerűbb írók rendjébe emelkedik nálunk is. A magyar fordításban most megjelent „A besurranok“ című regénye, holott „csak“ bűnügyi történet, azt árulja el, "hogy Sime­non tehetségét az Írói nagyság oroszlánkör­mei ékítik. A történet maga roppant egy­szerű. A felesége szökése óta visszavonultam élő, az embert érül övé és ember-gyűlölővé s magányban iszákossá, vált Loursat Hector ügyvéd házában rejtélyes módon meggyilkol­nak egy alvilági alakot. Kiderül, hogy a tet­tes az ügyvéd leányának baráti köréhez tar­tozik. A gyanú az ügyvéd leányának szere­tőiére irányul. Loursat zülíöttségében ás ma­gányában érdeklődni kezd a rejtélyes bűn­ügy iránt, vállalja a meggyanúsított fiatal­ember védelmét s közben lelkének régen el­némított búrjai: a tára, az élet, és a szeretet iránt való vágyódás érzései megszólalnak. A magával sodró eTejü történet felépítésében ez a lelki folyamat a lényeg, maga a bűn­ügyi rész csak éppen keret és ürügy az ér­dekes átalakulás megmutatására. Simonon nem elemez és nem magyaráz, csak megvilágít. Egy züllött és már-már ol- al.jasodott léleknek a szebb és emberibb felé való fordulásáról rántja le a leplet, s mü vészi módszerében a gyorsasági rekordra törekvő pilóta egyeusulyérzésével, mindig erősebb iramot parancsoló sebességvágyával s egyben a lélekbúvár gondosságával siet célja felé. Nincs egyetlen felesleges szava. ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖLCSÖNT a« Erdélyi Leszámítoló és Pénzvá'tó-Bank Részvénytársaságnál jegyezzünk vagy mondata. Mindig a. lényegről beszél és mindig a lélek legfájdalmasabb titkát lep­lezi le. Stílusa rokon a szikratáviratot szűk­szavú tömörségével. Hallatlanul érdekes és lebilincselő. „A besurranók“ — ponyva, ha témáját tekintjük. S mégis a legelőkelőbb. Iegválasztékosabb irodalom, lia az iró művé­szi álláspontját, művészi módszereit, megis­merjük. Ebben van írásának értőké és sikerének titka. A regényt Rónay György fordította ma­gyarra,. Bevezető tanulmánya szépen vilá­gítja meg Simenon értékeit. A könyv a Révai kiadásában jelent meg, nagyon gondos és Ízléses kiállításban. — tz — / ————— Dr. Hackel Ernő: Tanuljunk könnyen, gyorsan németül! Sohasem volt annyira idő­szerű éc annyira fontos a német nyelv isme­rete, mint napjainkban s ezért örömmel kö seöntünl- minden olyan atka)mai, amely hozzásegít a közeli és távoli jövendőben do­mináló német nyelv megtanulásához. Erre a célra kiválj eszközt kaptunk kézbe dr. HSo- kel Ernő ,,Tanuljunk könnyen, gyorsan né­metül" című könyvében. Szerző a legmoder­nebb elvek felhasználásával, a nyelvtanltó módszerek legértékesebb eredményeivel való. ban olyan tankönyvet ad a nagyközönség ke­zébe, amely minden tekintetben igazolja el­mét, A nyelvtani reszt, amelytől az idegen nyelvet tanulni szándékozók rendszerint in­dokolatlanul fáznak, Höckel dr. igen rövidre, va]óbar. csak a legszükségesebbre korlátozza s a hangsúlyt a könnyed, szellemes, szór*, koztató fordításokra és csevegésekre helyezi, így a német nyelv Írását, a német fogai mar­zást és c. német élőbeszédet csakugyan köny- nyen és gyorsan tanítja meg, A könyv már négy kiadást ért meg és nemcsak sikerét, de éltekét is fémjelzi az a tény, hogy ötödik ki­adása is a napokban hagyta el a sajtót No­vak R. ás Társa Tudományos könyvkiadó- vállalat- kiadásában B BR UPB ACHER-B IRC HER: KORSZERŰ VEGETÁRIÁNUS SZAKÁCSKÖNYV Bnipbaoher-Biacher vegetárius szakács­könyve a német könyvpiacon már 26. ki­adást ért meg s magyar fordítása ennek a legújabb német kiadásnak felhasználásával történt. Azok számára, akik a hústalan ét­rendben a kor egyik legnevezetesebb törek­vését látják és az egészség e erő forrását a nyers növényi táplálékban találják meg, ez a könyv valóban hézagpótló jelentőségűvé válik. Bevezetésében dr. Biroher-Benner ki­lenc pontban foglalja össze a modern táplál­kozás ABC-ját, majd a vitaminok ezerepét és fontosságát méltatja külön fejezetben. A szakácskönyv az úgynevezett lacto-vegetá- rius étrend elvei szerint elkészített ételek receptjeinek gazdag tárházát tartalmazza- Ez az étrend, összhangban aa élettudomány legmodernebb felfogásával, csak a húst zár­ja ki az emberi táplálkozás rendjéből,^ vi­szont a túlnyomóan növényi eredetű táplá­lékok mellett engedélyezi a tej és tejtermé­kek, valamint a tojás használatát. így, ha a húst ki is küszöböli, mégis módot nyújt ar­ra, hogy a vitamin, szénhidrát és zsír-szük­séglet biztosítása niellett a fehérje-optimu­mot is megközelítői eg megkapja a szervezet. A könyv értékéé és hasznos útmutatás, már csak azért is, mert az esztendő minden napjára a megfelelő és megszerezhető táp­lálékokból összeállított menüt Írja elő. Fi­gyelembe kell venni azonban azt is, hogy gyomor és bélbebegek csak orvos tanácsa alapján használhatják fel ennek a korszerű vegetárius szakácskönyvnek útmutatásait, mert túlnyomóan növényi eredetű koszt adott esetekben több kárt okozhat, mint hasznot. A könyvet Novák Rudolf és Társa tudományos könyvkiadó vállalata adta ki dr. Kerckesné Hatvány Mária gondos fordí­tásában. — fí — 2031/1941. P. K. 14993/1939. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A kolozsvári Kir. Járásbíróságnak fenti számú kiküldő végzése folytán Dr. Erszényes Sámuel kolozsvári ügy­véd által képviselt „Hargita“ önse­gélyző, Takarék és Hitelszövetkezet javára ég más foglal tatók javá­ra. is Kolozsvárt Mussolini Ut 45-, Betűien utca 25. és Szigligeti utca 4. sz. alatt 1941. év December hó 3-án, d- e. 10., 12. és 15. órakor tartandó birói árverésen az előirt szabályok szerint különféle házi bútorok: tükrök, füg­gönyök, szőnyegek, szekrények ég egyéb ingóságok 1048 P- 99 f. értékre becsültén., a legtöbbet Ígérőknek, de érfékük -/a-ának megfelelő árban fog­nak eladatni. Felszegi, bár. végrehajtó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom