Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-26 / 270. szám

\MTm,ETi Okay’d 1941. M O VUM B£fi 26 A miniszterelnöki tárca költséí?> verését tárgyalta a képviselőház „Minden magyar együttérzése kísérte el a miniszter- elnököt Ler’iní uijára" — Meg kell szabadítani a sajtét a háttérben dolgozó zsidó elemektől Budapest, nov. 25. A képviselőház plénu­MA AZ „URANiA" MOZGÓBAN NAGV PRÉMífcKW Kolozsváron először kerül bemutatásra az évad lúemelftedő táncos, zenés, magyar vigjátéka RIK A BUZAKALÁSZ fl BEliEZFlfiY fISSZOnYOKc. színdarab filmváltozata, filmre irta ORBÓK flTTllifl. Főszerepben: FEDflK SZÍRI. RÖZSAHE6YI. SZILrflSSY LÁSZLÓ, ERDÉLYI mid, PEREtlYf, GOril SARDOR, PETHŐ flTTIüB. Számozott helyek. Telefon 27-42. i A külföldi magyarok bnwttetepitóso Az államtitkár végül még rámutatott arra, hogy a külföldön élő magyarok hazatal építése ti karmáiul gondoskodóbárnak tárgya, Fran- 4 floors ~ág k ót, Belgiumból és HoVondiából te- " Hnté.lyes számú, magyarok hazatelepUése gall lehetségessé. Az államtitkárnak: egy óm hosz­m»í. tartó beszéde után a Ház a miniszter*} nökségi és kisebb tárcák költségvetését élte­lán osságban. majd az egyes címeket, részlet«! - ben is elfogadta. Szerdán délelőtt 10 órakor a közellátási minisztérium költeégvetésánek tárgyalására térnek át. Este 6 órakor a Ház áttér a. bejegyzett 28 interpeOláció meghal lis­tására. Berlin katonai támadásnak minősíti az USA Holland-Guyana ellen végrehajtott intézkedéseit ;r.a 3 napos szünet után kedden délelőtt foly­tatta a költségvetés tárgyalását. A mináezter- eiinöki tárca ér a vele kapcsolatos fejesetek költségvetését vették sorra. Tasnády-Kagy András elnök be jelenít ette. hogy a miniszterelnök helyet a tárca tárgya­lásain Zsindely Ferenc rnmísrterekiökségi ál­lamtitkár je-tenl meg. Mielőtt a napirend tárgyalására átfértek Baptist Ferencet a november 12-i ülésen tg- útiéitól! magatartása miatt, a Hág ünnepélyes megkövetésére ítélték. Az első vezérszónok /»ross Andor volt Megemlékezett a immszterélnök berlini útjá­ról és hangoztatta, hogy minden magyar mö­götte dB,. Szó vétette a sajtóellenőrzései kap- asofefns egyes kifogásait., majd foglalkozott, a nemzetiségi kérdéssel. Pártjának felfogása sámánt az idevonatkozó intézkedések a min­denkori kormány hatáskörébe tartoznak. Ez­ért. o nemzetiségi politika terén az alapelvek lesgőgezésén kívül a tartózkodó álláspont te­kinthető egyedül helyes magatartásnak. Párt­jának meggyőződése az, hogy a kisebbségek­nek nemzeti, kulturális és gazdasági fejlődé­sét biztosítani kell. A németajkú kisebbségi egyezmény megtartása becsületbéli kérdés, szlovák és román vonatkozásban pedig a ma­gyar nemzet,i érdek erőteljesebb kidomborl- Sását tartja szükségesnek. A költségvetést nem fogadja el. Szeder János, a MÉP vezérszónoka a sajtó- kamara munkásságát méltatta. Kiemelte, hogy a sajtóleamara kiküszöbölte a magyar sajtóból mindazokat „ nem odavaló ăemeket, amelyek a magyarság létérdeke ellen csele­kedtek. A. sajtókamara és a feladata magas­latán álló ujságirórend megérdemli, hogy mű­ködését törvényhozás utján szabályozzák, vagy ha erre nincs mód, akkor legalább « sajtókamera fegyelmi szabályzatát módosít­sák rendeleti utón. Küszöböliák ki a magyar sajtóban még mindig meglévő és háttérben dolgozó zsidó elemeket. Végül a bukovinai magyarok áttelepítés ét méltatta. A költségve­tést elfogadja. Maróáhn Károly a sajtó, a lapkiadás és a nyomdák teljes zsidótlanitását sürgette. A költségvetést nem fogadja el. Ttldtj Zoltán felszólal ásában részletesen foglalkozott a mezőgazdaság helyzetével. Egyes ármegállapításokat kifogásolt. Gróf Esterházy Móric kijelentette, hogy hálát adhatunk Istennek, hogy még mindig így állunk a világégés közepette. Figyelmébe ajánlott® a k rmánynak a termelés biztosítá­sának fontosságát. Kérte a közellátási mi- atoztert a törvényhozók minél többszöri tájé­koztatására. Kijelentette, hogy a közellátás központi problémája ma a zsír és lolpbőrel- hitás. A költségvetést elfogadja. Malasits Géza a kormány sajtópolitikáját, továbbá a cenzúra működését bíráltja. Ez­után közellátási kérdéseket vet fel. A költ­ségvetést nem fogadja el. A következő felszólaló Ronlcay Ferenc volt. Hangsúlyozta, hogy a belső front nyugal­ma biztosítja a háború győztes befejezését. Aki ezt a belső frontot és ezt a nyugalmat meg akarja zavarni, legyen az egyén, párt. vagy faj, az nem ellenfél, hanem ellenség. Szigorú takarékosságra van szükség „ kész­letek igazságos elosztására. A lcakeménifebh megtorlást kell alkalmazni az árurejtegetők- \sel szemben s esetleg statáriumra *s szükség lehet, A költségvetésit elfogadja. Czermanil Antal a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott a kisebbségi kérdés fejlődésére. A hazai németség kulturigényei- aek kielégítésére megtörténtek az intézkedé­sek. Oláh György a nemzetiségi vidékéken flő magyar szórványok sokkal határozottabb meg segítését sürgette. Ároay Árpád erdélyi képviselő a sa.jtékér- désekkel foglalkozott. Törvényhozás’ing kel­lene átszervezni a Sajtókamarát. _ Fi Ive tette a gondolatot, hogy a Sajtókcmarába valami­lyen módon vegyék be a nyomdai munkássá­got. Ki kell ragadni a nyomdai munkásságot a szociáldemokrácia kezéből. Végül a nemzet érdekében belső és külső propaganda kiépí­tését kérte. A költségvetést elfogadja. Reibel Mihály a keresztény életfelfogás ér­vényesítésének szükségességét hangoztatta. Meskó Zoltán felszólalásában a harmadik zsidótörvény benyújtását sürgette. Több fel­szólaló nem lévén, az «Inök a vitát bezárta. Öt órakor Zsindely Ferenc miniszterelnök­ségi államtitkár emelkedett, szólásra. Először is a sajtócenzurával kapcsolatos kifogásokra tért. ki. MegáHapitotta. hogy a kormány toldatában van annak, hogy a cen­zúra nem jó, iparkodik azonban jobbátenni és a hibákat kiküszöbölni. Cenzúrára szükség van, mert a mai viszonyok között, a rossz cenzúra is jobb. mint semmi. Az államtitkár ezután válaszolt arra a felszólalásra, hogy a Sajtákamarát törvényhozási utón szabályoz­zák. Megállapított», hogy az igazságügyini • uisztériumhan az ezzel kapcsolatos munká latok igen előrehaladott stádiumba* vannak. Az ÖnáUősitási Alap és általában az értelmi­ségi kormánvbiztosság kérdésére kitérve az államtitkár megállapította, hogy a kormány- biztosság nagy munkát végez és örömmel veszi tudomásul, hogy a Ház túlnyomó rás-ze elismeréssel nyilatkozott erról a munkáról. Ezután a csíki székely magánjavak kérdé­sével foglalkozott. Megállapította, hogy a csíki székelyéig tulajdonjogát nem akarják elvenni,, olyan állapotot kívánnak, teremteni, hogy az autonómia helyreáll,itaszék és a csíki székegység maga intézhesse az eszel kapcso­latos dolgokat. Ezután a szórványmagyarság kérdésére tért ki. A szórványmagyarzág « kormány étlavdő gondoskodásának tárgya és iparkodik a szórvőm/magi/arok helyzetét meg javítani. Hozzátette, hogy a belügyi kor­mányzat igen nagy munkát végzett a szór- váiMprMgyarsáp egészségügyi gondozása te­rén, Nem lekicsinylendő az a munka, ame­lyet a nsszacsaitólás óta ezen a téren Er­délyben végeztek. A járási tisztiorvosok meg­vannak, köorvosok azonban nincsenek, mert nem állt megfelelő körorvos rendelkezésre. A legsürgősebb teendőket úgy kívánják el­végezni, hogy fiatal orvosokat honvédelmi munkaszolgálatra hívnak be. A szórványma- gyarság által a nemzetiségi területek közvet­len közelében éüö magyarság gazdasági és szellemi felemelése a legjobb propaganda minden einemzetlenitö törekvéssel szemben. Árvay Árpádnak arra a kívánságára, hogy a film, színház és sajtó összefogásával egy­séges propagandaszervezetet. létesítsenek, az államtitkár azt válaszolta, hogy ez nem olyan könnyű feladat volna. A kormányt foglalkoz­tatja az idevonatkozó teendőknek az összes­sége és a meglévő intézmények keretén belül látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Több képviselőnek válaszolva hangoztatta, hogy a zsidókérdés nem pusztán politikai el­határozás kérdése, mert az a gazdasági ren­det is érinti, már pedig a velünk szövetségbe® álló hatalmak érdekében sem szabad gazda­sági rendünket megbolygatni Zsindely államtitkár a hazai németség magatartásáról A beiui i németség kérdésével kapcsolatban elhangzott felszólalásokra válaszolva az ál­lamtitkár a következő válását adta: A bécsi kisebbségi egyezményt Magyaror­szág megkötötte és, mint minden egyezményt, ezt is azzal a becsülettel és Hsileséggél fogja végrehajtani, amit a magyarságtól el is lehet várni és ahogy a múltban a kisebbségek kér­désében minden egyezmény nélkül w iparkod­tunk konsziNánsan eljárni. Azt a körülményt, hogy a hazai németség körében egyesek a ki­sebbségi egyezmény megkötése ódái túlzásokra ragadtatták magukat* a kormány aggodalom­mal látja, de nőm- nézi tragikus szemmel. Arra keli kérnem a Tisztelt Ház minden egyes tag­ját, úgy fogják fel a dolgot, hogy akkor jár­nak cl helyesen, ha szintén nem izgalommal és nem tragikusan nézik ezeket a csak spora­dikusnak telcinhető túlzásokat. Az adott há­borús helyzetben, amikor a nagy német nemzet, amelynek a hazai németség le­szakadt kisebbségi része, e nagy német nem­zet világszerte példa nélkül álló győzelmekéi ami és egész példátlan fellendülést mutat, ézetr az események talán kissé a kelleténél jobban megduzzassáották azoknak az egyes magyarországi németeknek az önérzetét, akik ugyan nem vesznek részt közvetlenül ebben a gigantikus küzdelemben, de az a tudat buz­dít je, őket, hogy rokonaik ilyenekre- képesek. Azt gondolom, hogy ennek nem szabad na­gyobb jelentőséget tulajdonítani. Ez átmeneti keRenulUnség és én meg vagyok róla győ­ződve, hogy a dolgok kellő mied,erbe fognak lépni és a kisebbségi egyezmény végrehajtá­sával kapcsolatban — ahogyan a mi részük­ről sem — úgy a túlsó oldalról sem let® sem­miféle kellemetlenség. BEBUN, am. SS. (DNB.) Illetékes német I helyről közllk: Az Egyesi*- Államok Hofland- j Guyana oKen végrehajtott intézkedését né- f met poétikai körökben erőszakos hódító cse­lekménynek tekintik és kijelentik. hogy ez az Egyesült Államoknak a déiamerlkai terü­let dien végrehajtott első katonai támadása. Azt áiUtják, hogy as Egyesült Államokban ezt a cselekményt valóflttnüleg jogosnak akarják feltüntetni, hogy tudniillik FrancUr- Gnyanábét veszély fenyegeti a boUand-guya- nai hatodt—bányákat. Berlinben ezt nevetsé­gesnek tartják, hogy nem hajlandók vele be­hatóan foglalkozni. Ha az Egyesült Államok kormányának szóvivője az esettel kapcsolat­ban Francia-Guyana és a Martinique meg­szállását követe«, akkor teljesen világossá Berlin, nov. 25. (DNB.) A birodalmi fenn- ceiilári palotában lefolyt ünnepélyes állami .ittüst Bibbentrop birodalmi külügyminiszter rövid beszéde zárta be. Ebben melege® üd­vözölte a komi nt érnél lenes szövetség 7 uj tag­ját Rámutatott a hommuniomats szövetsége­Kolozsvár, november 25. Egyes kolozsvári háztulajdonosok nemzeti ünnepemk alkalmá­val a polgármesteri hivatal ismételt figyel­meztetése ellenére is olyan szinehagvott, megfakult zászlókat tűztek ki házaikra, ame­lyek minden igaz magyar embert sértettek nemzeti önérzetében. Minthogy a polgármes­teri hivatal figyelmeztetésére egyes háztulaj­donosok nem cserélték ki a szí nehagyott, megfakult zászlóikat, a város vezetősége most. intézményesen oldja meg a zászlóhasználat kérdését, ftzabályrendóletet készített s abban pontosan körvonalazta a nemzeti ünnepek alkalmával kifüggeszthető zászlók méretét, nagyságát, színét. A szabályrendelet megálla­pítja azt is, hogy a háztulajdonosok meddig tarthatják kifüggesztve ünnepek alkalmával a nemzeti zászlót. A szabályrendelet szerint a törvényhozás által nemzeti ünnepnek nyilvánított napokon, vagy minden olyan alkalomból, amikorra azt a törvényhatósági bizottság, vagy a polgár­mester elrendeli, ki keli tűzni az épületek ormára a nemzeti, lobogót. A zászlót legko­rábban as ünnepet megelőző nap zárórájában keH kitűzni és az ünnepet követő nap !> órájáig lehet legtovább kifüggesztve tartani. A földszintes lakóházaknál legalább 65 centi­méter széles és lőO centiméter hosszú, eme­letes házaknál másfél méter széles és három méter hosszú lehet a zászló nagysága. A szabályrendelet rendelkezései ellen vé­tőket 50 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Itt írjuk meg, hogy most készült el Ko­lozsvár város állattenyésztési szabályrendeíle­váük, hogy Guyana nem jelend egy tejese* lezárását, hanem épp a «'éjamerikai szára»- földön való további előrenyomulásra irá­nyuló intézkedések egész sorának kezdetéé. Ha Brazília késznek nyilatkozott Surinam megszállásával részt venni, ezt hihetőleg Mok aa Egyesült Államok erős nyomására tette. Az Egyesült Agsimok ezzel a pánamerikai együttműködés látszatát akarták Mztoataé Német körökben senklsem csodálkozik azoe, hogy Németalföld menekült kormánya bele­egyezett az Egyesült Államok e lépésébe, mert mindenki tudja, hogy az a holtan d kor­mány az angolszász törekvések tengerén vi­torlázik és az ezért járó jutalmat csengő pénz ben kapja meg. (MTT.1 seinek kárhozatos szerepére, akik, tisztán önző érdekből szövetkeztek vele. A komintemelle- ttes szövetségben lévő valamennyi állam rf- érendő céljául a kommunizmus végleges kiir­tását jelölte meg. (MTL) te, a hivatásos tűzoltóság szervezetéről ss szolgálatáról szóló szabályzat, valamint Ko­lozsvár város területén forgalombahoaott bor, sör, hús és égetett szeszesitalok után fize­tendő adópótlék kivetése, beszedése, ellenőr­zése és kezelése tárgyában alkotott szabály- rendelet, A most elkészült szabályrendeleteket a vá­ros vezetősége a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé terjeszti jóváha­gyás végett. A Kormányzó Ur Äsn zavarlaían Magyar Távirati Iroda jelenti* A Kar mányzó Ur állapotáról a következő orvosi jelentést adták: A Kormányzó Ur őfÖmél­tósága állapotának a javulása zavartalan, úgy hogy több jelentés kiadására nincs szükség. Budapest, 1941. november hó 25- én este 7 órakor. Szőllőssy egészségügyi fő­tanácsos, közkórházi főorvos. A szerke-jbesért felel: N T I R ö JÓZSEF. A kiadásér* felel: JE NET tim«. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomd»; Urassal-utca 7. sz. Telefon: 1508. Posta- t akarék pénztári c&ekszáinla száma: 72148, Postafiók: 71. sz. Kéziratok** nem adunk visara. Ribbentrop beszédére! érf réget a kominterneSIenes szörefség ülése Intézményesen oldoíte meg Kolozsvár vezetősége a nemzeti zászlók használatának kérdését Nyomatott a Lapkiadó Róggvénfftáraasdg körforgó-gépin. FeMUis öaemvesetös Pável Miklós-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom