Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-21 / 266. szám

19 -1. N O VE MB E R 21

olmz alakulatok gyors cüentámadássdl viesza- herték a Sibi 0martól nyugatra harcba küldött erős brit egységeket és súlyos veszteségeket okoltak nekik. Sok ellenséges páncélost elpusztítottunk. (MTI.)

Róma, nov. 20. (Ştefani.) Az olasz föhedi rar áll ás 536. sz. közleménye:

November 18-án és 19-én éjszaka -(égi kötelékeink bombázták Málta szigetének légi és tengerészeti támaszpontját. November 20-ra virradóra angol repülőgépek bambákat dobtak Brindisire Nápolyra és Messina környékére.

súlyosabb kí.reJEaf nem 'Oroztak. Bríndisibeu egy repülőgépet lelőttünk. Három sebesülésen kívül egy haláleset történt. Nápolyban három ember megsebesült.

Kelet-Afrikéban a gondári harctér több are- vonalán visszavertünk ellenséges támadásokat. A Marmarica sivatagban szerdám hajnalban ellenséges páncélos erők megtámadták az olasz páncélos csapatokat. Az Ariete páncélos hadosztály erélyes eUentámaddssal estefelé elvágta és elpusztította az, ellenséges harckocsik rgy részét, a többiek visszavonultak. A csata ISO kilométeres arcvonalon folyik. (MTI.)

Amerikai szakemberek ozőnlik el Angliát

Amszterdam, nov. 20. (DNB.) Az angol híriroda jelenti: Londonban szerdán közölték, hogy 25/>00 északmwerilcai szakembert állita- nalc be az angol műszaki szolgálatba,. Ezek fríg karácsony előtt megkezdik a munkát. Az amerikai műszaki különítmény tagjai nem ee- viik a haditörvényszék büntető rendelkezései alá «> nem kötelesek fegyveres szolgálattétel- ». (MTI.) »

India egyre világosabban látja

»z angol szándékokat

Kanton, nov. 20. (DNB.) Megbízható indiai jelentés szerint Wátveti tábornok az indiai államtanácsban válaszolt arra ’ a . határozatra- amely hindu származásnak nagyobb ardnţru tiszti kiképzését sürgeti az indiai hadseregben. Wswell tábornok bejelentette, hogy csak később döntenek az indiai tisztek háború utáni sorsáról. Hindu politikai körökben a tábornok beszédjéből' azt látják, hogy az angoloknak háború előtt szükségük van az őslakosság fiainak segítségére, de háború után isméi az egyeduralom álláspont jára helyezkednek. (MTI.)

Japán engedékenysége olt végződik, ahol W# sfiim?* tos* követe ései kezd"dbe1*

Zürich, november 20. (Búd. Tud.) A Die Tat berlini jelentése szerint a német fővárosban a washingtoni japán—amerikai tárgyalást úgy látják, hogy az Egyesült Államok és Japán viszonya olyan mértékben élesedett ki, amilyenre csak a Berlin és Washington közötti viszonyban volt példa. Berlinben úgy látják, hogy Japán hajlandó messzemenő engedményeket tenni. Ez azonban csak addig a pontig megy, ahol az amerikai követelmények tulajdonképen kezdődnek. Ez a pont Kína. ás Mandzsuimé.

Ellenőrizhetetlen hírek szerint Washington Tokiótól a japán csapatok Kínából való visszavonását és Mandzsuk uóban tartandó népszavazást követel. Berlini felfogás szerint világos, hogy Japán ilyen követeléseket nem teljesíthet anélkül, hogy saját érdekeit fel ne adná. Kurusza legfőbb feladata, hogy Rooseveltet erről meggyőzze. Igen kétséges, hogy vájjon sikerülni fog-e neki ez a meggyőzés. Kevésbé kétséges azonban az, ami ennek a kísérletnek a meg. hiusnláea esetén várható.

Buigaria hitet tett az uf Európa mellett

Fi low miniszterelnök melegen emlékezett meg budapesti látogatásáról

Szófia, nov. 20. (DNB.) Füov bolgár nxi- ndazterelnök az országgyűlés szerdai ülésén beszélt Bulgária külpolitikájáról. Rámutatott a most folyó harcok sorsdöntő jelentőségére. Ebben a harobam — mondotta — a tengely- hatalmak Európa uj rendjéért küzdenek. Rámutatott ama, hogy a páriskörnyéki ,,béke‘' volt a tulajdonképpen i forrása az egymásután bekövetkező fegyveres összetűzéseknek. Hangoztatta, hogy ezeknek a megalázó békeszerződéseknek jóvátételéért szálüit síkra Németország és Olaszország s Bulgária a történelem parancsát hajtotta végre, amikor a már régebbi baráti érzelmektől is áthatva csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. Bulgária hü maradt célkitűzéseihez, megakadályozta a Balkán-szövetség terjeszkedését és meghiúsította a® úgynevezett száz hadosztály megalakítását, amelynek a tengelyhatalmak ellen kellett volna harcbaszállania A továbbiakban emlékezi etett bécsi látogat kására és a német csapatok bulgáriai bevonulására. Bulgária hisz Németország győzelmében, mert a német nép az igazság győzelméért harcol. Ezután élesen támadta az angol, kormány hírverő politikáját és hangsúlyozta, hogy az angolszász rádió és sajtó uszításai hiábavaló kísérletek a bolgár nép egész séges nemzeti érzése eUen. A kommunista eszmék számára — mondotta — nincs talaj Bulgáriában.

— Egy hónappal ezelőtt — mondotta beszéde egy másik helyén — szerencsém volt Budapesten meglátogatni Bárdossy László miniszterelnököt és külügyminisztert, valamint Hóman Bálint vallás- és közoktatás- ügyi minisztert. Viszonoztam az 1941 februárjában tett szófiai látogatást, amikor Szófiában aláírtuk a magyar—bolgár kulturális egyezményt. Ezt az egyezményt budapesti látogatásom idején megerősítettük. Az a fogadtatás, amelyben Budapesten részesítettek, épp oly meleg é“ szívélyes volt, mint római fogadtatásom. Budapesti látogatásom alkalmával meggyőződhettem arról, hogy még szorosabban egymáshoz fűzi a bolgár és magyar népet a hagyományos barátság és nagy örömömre szolgált, hogy kinyilváníthattam azokat a baráti érzelmeket, amelyek hosszú idő óta jellemzik a két népet és amely érzelmeket soha sem zavarhatja meg semmi külső behatás. (MTI.)

Ünnepélyes kins&ségsk közön nyílt meg a második «oíozsván gépkeze ői tanfolya m

Kolozsvár, nov, 20. Most nyílt meg Kolozsvárott a második mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam. Huszonhat fiatalabb és középkorú kisgazda gyűlt össze a Gazdasági Akadémia külső majorjának egyik tantermében, hogy megkezdje az ismeretek elsajátítását,

A szakképzett cséplőgép és traktor kezelők hiányának pótlására rendezte meg első tanfolyamát tavaly az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet. A jelentkezők nagy száma miatt Kolozsváron párhuzamos tanfolyamot kellett tartani s Marosvásárhelyen is meg kellett rendezni. A kezdeményezést a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége az iparügyi minisztérium és a kolozsvári Gazdasági Akadémia is nagymértékben támogatta.

A tanfolyam megnyitása ünnepélyes külsőségek között zajlott le. A szervezést irányitó Seyfried Ferenc EMGE titkár helyett Nagy Miklós EMGE titkár üdvözölte a megjelenteket, Röviden rámutatott a tanfolyam jelentőségére, majd felkérte S»lty Ernő dr. miniszteri titkárt, a földművelésügyi rninisz- íévium erdélyi kirendeltsége vezetőjének helyetteséi, hogy a tanfolyamot nyissa meg. A megnyitó szavak után PáH Andor ny. felsőipariskolai igazgató, a tanfolyam vezetője, Ismertette a tanfolyam anyagát, célját, majd Kürtőé János iparügyi főtanácsos, ipariskolai igazgató értékes adatokkal mutatott ama a tényre, hogy milyen óriási jelentősége van a nemzetgazdaság szempontjából annak a sokszor semmibe vett pár maréknyi gabonaszemnek. amely a rossz oséplés következtében a szalmában elvész s a fogyasztók részére megsemmisül. A lelkiismeretes és szakképzett gépkezelőnek elsősorban a nemzetgazdaság érdekeit veszélyeztető ezen hibákat kell kiküszöbölnie, hogy legalább azt a termést, amit az isteni gondviselés országunknak meghagy, a rossz kezeléssel el nem prédál- juk.

Ezu+án Tóth Tibor dr. gazdasági akadémiai tanár, a tanfolyam egyik előadója, közvetlen szavakkal buzdította munkára a hallgatókat.

ItlUKT ff

Men ezt * lapot a?.

aiRl> ESSEN m‘M

ORSZÁG EG ESZ

4 KELETI §

VEVŐK EPES KöÚJSÁGBAN ■

ZONSEGE olvass

EjIteMÍllf az

a ntunlcalcoivelifés államosításáról szóló és a mun^aláauiaraa

törvény erveief

E'fog»(l?R az Iparfigyi Lölliégyelésl a l#pTJ*e"Öíiá*

Budapest, november 20. A képviselőház

plénuma csütörtökön délelőtti ülésén az ipar- ügyi tárca költségvetésének tárgyalását vette sorra.

Stitz János, a tárca, előadója ismertette az iparügyi tárca költségvetését. Sorra vette a költségvetés fő tételeit és részletesen ismertette az egyes előirányzatokat. Megemlítette, hogy több fontos iparügyi vonatkozású törvény készült el, amelyeket rövidesen a Ház elé terjesztenek. Elkészült az iparfejlesztési törvényjavaslat is. Erre feltétlenül szükség van annak érdekében, hogy a magyar ipar teljesen korszerűvé váljék. Az uj iparfejlesztési törvény rendet teremt a kedvezmények adományozása és a segélyek feltételei terén.

Teljesen elkészült egy másik törvényjavaslat, is, a munkaközi'etités államosításának javaslata. Elkészült a nagyon fontos munka- kamarai törvénytervezet is. Ennek lényege.» hogy lehetővé tegye a munkakereső és munkaadó közös tanácskozását olyan kérdésekben, amelyek eddig hatósági jogkörbe tartóztak.

Az előadó ezután különböző ipariigyi rész- létkérdésekké*’ foglalkozott, majd a költség- vrtést elfogadásra ajánlotta

Az első vezérszónok Lili János volt. Kevésnek tartja az ipari tárca költségvetésére előirányzott összegeket. Felszólalása további részében az ipari szakoktatás fontosságát hangoztatta. Átfogó reformokat sürget az ipari munkás-ág szociális helyzetének javítására. Különösen a munkabérek emelését kéri.

Ronkay Ferenc, a MÉl’ vezérszónoka, kiemelte azokat a nagy érdemeket, amelyeket Gömbös Gyula a magyar ipar megóvása es kiépítése körül szerzett. Hangoztatta a továbbiakban az ipar korszerűvé tételének fontosságát, aminek a háborúban különösen nagy jelentősége van. Ha a mezőgazdaságot intenzivebbé tesszük, az ipart pedig decentralizáljuk, a gazdasági élet sokkal nagyobb számú lakosságot is táplálni tud, mint a jelenlegi. Nem szabad a fővárosnak az ország ipari központjává lenni, az ipart a vidéknek kell átadni, a fővárosnak az ország tudományos, művészeti és politikai központjává kell kifejlődnie. A mérnöki utánpótlás biztosítására nagy gondot kell fordítani, segíteni lehet a helyzeten művezetők fokozott kiképzésével. Az ipari szakiskolákat teljesen gyakorlati irányúvá keM alakítani. A költségvetési elfogadja.

A következő felszólaló Andréka Ödön volt. Szóvá tette a lakbérekkel elkövetett visszaéléseket. Foglalkozott az ipari munkásság helyzetével. A bányamunkásság orvosi ellátásának megjavítását kérte. A költségvetést nem fogadta el.

Figus-Ilinyi Albert szerint elsősorban az ipari oktatás rendszabályozására van szükség.

A tanoncoktatás igán fontos kérdés. Be kell az egész országot iparos-tan onootthonokkal hálózni, meri csak igy lehet keresztény nemzeti iparosgenerációt nevelni. Az ipartörvény legfőbb hibájának azl tartja, hogy azok a felügyeleti hatóságok, amelyeket a törvény ismer, nem valók a törvény végrehajtására. A munkástársadalomról beszélve, ennek a rétegnek a magyarlm magatartását is kiemellte. Mikor az elnyomó hatóság cselvetésből módot adott a munkásságnak arra, hogy a városi törvényhatóságokba bekerüljön, akkor ez a. nemzetközinek tartott munka“osztály segítségére volt a Magyar Pártnak a nemzeti kitartásban, Módot kell adni ennek a rétegnek arra hogy felépíthess0 a maga szervezetét.

Utána Kabóh Lajos fontosnak tartja a munkaközvetítés átszervezését, azon az alapon, hogy a munkaközvetítést ipari ismeretekkel biró személyekkel végeztessék Kéri a esaládi pótlékok, különösen a gyermeknevelési pótlék felemelését

Közy-Horváth József hangoztatta, hogy a magyar ipar fejlesztéséje van szükség. Méltatta a kisiparosság Szerénát. A munkaközvetítés teljes átszervezését sürgette. Olyanokra kell bízni ezt, akik gyakorlattá1, hozzáértéssel rendelkeznek és érzéseikben nemzeti és keresztény szellem nyilvánul meg. Szükség van az iparfelügyelői kar létszámának emelésére. Végül a családi pótlékok emelését, továbbá a munkavállalók önkormányzati szervezetének és a munkaadók szervezetének megteremtését sürgette. A költségvetést elfogadta.

Vitéz Martsekényi Imre azt fejtegette, hogy az uj Európában a magyar iparnak jóval nagyobb fejlődési lehetőségek állnak majd rendelkezésére, mint eddig.

Horváth Ferenc többek között fölvetette azt a gondolatot, hogy küldjenek ki szakértőket Hollandiába és Franciaországba, hegy sajátitsák el a facipőgyártást és nálunk is vezessék be a facipőt. Kérte, hogy azoknak adjanak elsősorban épitőan'yagot, akik hajlandók a lakásokat bizonyos bérkalkuláció alapján is kiadni.

Szabó Gyula a tanoncképzésnek állatai feladattá való nyilvánítását sürgette. Zsám- hoky Pál rámutatott arra, hegy az ipar iskolák a jelentkezők felét sem tudják telve aur. A faipari szakiskolát Erdélybe kell áthelyezni. A repülögépipari oktatás fejlesztésére van szükség. Sigray István hangoztatta, hogy egyik termelési ágnak sem szabad dominálnia a másik fedett. Az iparfelügydősá- gek kitűnő munkát végeztek. A költségv-stest elfogadja.

Hóman miniszter az erdélyi papok, tanárok és tanítók helyzetéről

Ezután Hóman Bálint vallás és közoktatás- ügyi miniszter válaszolt Mester Miklósnak az erdélyi papok, tanárok és tanítók helyzetéről mu'lt héten elhangzott interpellációjára. Teljesen osztozik Merter Miklósnak abban a megállapításában, hogy az erdélyi magyarság fennmaradása szoros összefüggésben volt, az erdélyi magyar egyházak, tanárok és tanítók működésével. Valóban az erdélyi papság vétte ki a legnagyobb részét az erdélyi magyarság küzdelmeiből. Az egész nemzet tudatában van orrnak a nemzet- és népmmtö munkának, amelyet Erdélyben az elmúlt 22 esztendő alatt végeztek. Éppen ezért Erdély visszatérésének pillanatától kezdve a legnagyobb tel kiesed őssel és szeretettel foglalkozott az erdélyi napok, tanárok és tanítók ügyeivel. Visszautas!tóttá az interpelláló képviselőnek azt a beállítását, hogy a kormány részéről ezen a téren súlyos mulasztások történtek volna. Voltak ugyan sérelmek, de »ízeket mindenkor a legnagyobb készséggel orvosolták, mihelyt a kormány tudomására jutottak. A lelkészi kongruák ügyét is megnyugtató módon elintézték. Visszáutasitja az interpelláló képviselőnek az erdélyi közigazgatási tisztviselők ellen felhozott vádját és rámutat arra, hogy a közoktatásügyi közigazgatás embereit csaknem kivétel nélkül az erdélyiek választották és csak akkor nevezte*, ki anyaországit, ha valamilyen posztra erdélyi ember nem akadt.

Ezután Kottái József az ipari műnké“'k bérkérdéseiről beszélt.

Varg» miniszter a magyar ipar hatalmas fejődéséről

Egynegyed hat órakor Varga József ipoi- ügyi miniszter emelkedett szénásra. Vitazáró beszédében rámutatott arra, hogy a miüt évi költségvetés előterjesztése óta, az ország

ipari nyersanyagellátási nehézségei lényegesen fokozódtak ugyan, az ipari termelőé mégis a várakozáson felül kedvezően alakult. A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar gyáripar termelési értéke 1540-ben 4.4 milliárd pengőt tett ki, az előző évi 3.8 és az 1938, évi 3 milliárd pengővel szemben. A gyáripar idei termelésé pedig meghaladta a mult év eredményét. Ebben a kedvező fejlődésben legnagyobb szerepe változatlanul a

beruházási program végrehajtásának jutott. A magyar gydrvállalatokbam most, szeptemberben közel 73 millió munkaórát dolgoztak,

mig januárban 69 millió volt a munkaórák száma s az elmúlt év szeptemberében 70 millió. Az ipari termelés a munkanélküliségnek úgyszólván teljesen véget vetett. Ha valamelyes munkanélküliség mégis. mutatkoznék, ezt könnyebben vezethetjük le, mint a régebbi esztendőkben, mert a, mezőgazdasági munkapiacon egy év óta észrevehető rannkáshiány van.

Az idén júniusban 371.000 volt a gyáripari munkáslétszám, mig januárban 358.000, egy évvel ezelőtt pedig csupán, 355.000. A kézműiparban foglallcoztatottakkal együtt munkáslétszám májusban a trianoni ország területén 880.000 volt, ami. csúcspontot jelent a magyar ipar történetében. Az tdei év januárjában a visszatért felvidéki és kárpátaljai