Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-18 / 263. szám

üüRtEW Ul&JKQ Megnyíltak a csíki és háfoniszéki Leánynépfőiskolák Csikosrokolyés, fiától székely leányok, mint a szebb r*v<5 úttörői, imédságos, dolgos és képzett asszonyok lesznek a Népfőiskolák leányaiból KégSvásárholy, nov. 17. A ..Keleti Újságé' kiküldött tudósítójától. Székelytoldön a leg­öregebb emberek sem emlékeznek 17 fokos novemberi hidegre. Most aztá/n ezt te megér* táh, akárcsak a műit esztendei nagy földren­gést. Calkországban a korai premi«- habfehér köntöséből még melengető napmosolyával ked­veskedik felénk Télapó, de Háromszékben go­nosz cinkosként szegődik hozzá a vadul szá­guldó Nemere és az emberek, — minthacsak , bsragsecan!rád"-ot játszanának vele, háttal haladnak előre Kéadivásárhely utcáin A Katolikus Otthon épülete élőit most sae- deT'zködik le a szekérről egy esik os-rokolyás székely assaony és bazsarózsa arcú leánykája, a k ózdi vásárhelyi Katolikus Leány népfői eko! a harmincadik hallgatója. A szemközti irányból berobogó, jégfüggönyös ablaku gépkocsival Sándor Imre püspöki helytartó, gróf Bethlen Györgyné és báró Apor Péterné érkeznek az iskolanyitó ünnepségre. A vendégeket Zacho- ri/ís Flóra és Künnle Ilona, a Leánynépfőis­kola szervezői fogadják. Az első székelyföldi LeánynépfŐiskok meg­nyitásának meäeghangulatn ünnepségén Kez­di vásárhely egyházi, katonai és polgári életé nek vezető személyiségei is megjelentek, ezzel is bizonyítva ennek a ma még felmérhetetlen kihatású nemzeti küldetést betöltő iskolának fontosságát. A Katolikus Otthon egyszerű, szűkös kis termében, amelyet a Népfőiskola ügyes szé­kely leányai őseiktől örökölt nemes ízléssel dí­szítették fel. ott ékeskedik a magyar Szent­korona, az örök jelkép, amely nemcsak egy­mástól távol eső országrészeinket, de az egy­mástól távol élő testvér-milliók szivét is egy gyé olvasztja Ezt érezzük mindannyian, arai túr a Népfőiskola harminc zsenge székelt! leánykájának ajkairól felhangzik az ünnepség, •nyitó Székely Himnusz Gróf Bethlen Györgyné, a mindig és min­denki felé mosolyt, jóságot sugárzó Nagy­asszony meghatódottan mondja el telkes meg­nyitó szavait. Mindannyiunknak jólesett hal­lani. hogy a Leánynépfőiskola megnyitásával kapcsolatban a korán elköltözött másik erdé­lyi magyar Nagyasszonyunkról, Kovács De- Zíőoérő', emlékezett meg, aki nemzete iránti végtelen nagy szereltétől sarkalva a meg­szállás sötét esztendeiben nem győzte elégszer kihangsúlyozni, hogy minden hiába való, ha a nemzeti megújulás munkáját nem a népne'l, a gyökérnél kezdtük. Est. akarjuk mi itt most megvalósítaná •— mondotta Bethlen Györgyné — és őrködni fogunk* hogy a lelkesedés lángja, melyei ma itt meggyuj főttünk, ne aludjék ki. Imádság«», dolgos és az élet-harcot erős létekkel álló anyák kellenek! Földi István népművelési titkár meggyőző­déstől izzó szavakkal mutatott rá a székely Lean y nép főiskola nemzetépitő feladataira. — Olyan magyar asszonyokat akar nevelni Népfőiskolánk, mint amilyen a honfoglaló ötök áldozatos asszonya volt, aki — míg fér­je küzdelemmel, vérrel hazát szerzett, — ad­dig otthont teremtett, gyermekeket szült, és ójielammel látta el a harcban megfáradt férfit, sőt harci eszközeinek utánpótlásáról is gon­doskodott. Olyan magyar asszonyokat akarunk nevelni keleti végeink leányaiból, mint a hás egri nők voltak, mint a világháború asszonya, aki felszántottál bevetette a földet, amíg az ara ellenséggel küzdött és olyan asszonyokat, mint a trianoni Erdély nemzetmenté, erős ma­gyar anyái voltak ... Vargha Béla dr. ügyvéd beszédében kifej­tette, hogy azok, akik ezt a nagyhorderejű munkát megkezdték, nem divatból tették, de iw rj is szereplési vágy késztette őket, hanem nak felismerése, hogy 1» itt, a Keleti Kár. párak tövében élő székegységet nem szabad 1 ivábbra is sorsára hagyni, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel szellemileg és anyagilag kell nnegerősiteaii őket... Poller Erzsébet, az iskola vezetőtanitónője a Népfőiskola legfőbb célkitűzését abban je­lölte meg, hogy a román tannyelvű iskolákban felnőtt székely leányokat megismertesse a ma­gyar nemzeti műveltség alap-elemeivel, gya­korlati háziasszonyokat neveljen és ezál­tal a székely családok és a székely falvak élőiének színvonalát emelje. — Azt akarjuk — mondotta végül, — hogy az uj székely leány-nemzedék ne űzött vad­ként Ss olcsó prédaként kóboroljon a világ, ban. mint- végvári idegenek szolgája, hanoin uji boldog otthont, gyermekkacagástól hangos, meleg fészkel építsen. Az iskola legfiatalabb növendéke, Ráduly iVe/oBÍka, egy kezdi saeutM&eki székely föld­művé«-család kilencedik gyermeke, komoly te­kintette! és csengő hangon győzi meg hallga­tóit arról, hogy ők annyi hasznos tudnivalót, annyi szépet és jót visznek majd magukkal ebből a Népfőiskolából, hogy nemcsak a csa­ládjuk, hanem az egész falu küzdelmes, ne­héz sorsát szebbé és könnyebbé teszik vele... Zacharias Flóra szociális testvér, a Leány- népfőiskola megszervezője visszapillantást ve­tett az Erdélyi Katolikus Nőszövetség tizen­két esztendős munkájára, melynek egvik leg­szebb kivirágzása a székely leányok Népfő­iskolája... Sándor Imre dr. ált. püspöki helytartó zárószavaiban elmondotta, hogy már tizenöt esztendővel ezelőtt egy tusnádi összejövetel alkalmával tanácskoztak a székelyföldi Nép­főiskolák felállításának szükségességéről.- - Legfontosabb feladatunk — mondotta — « nemzet gyökerének ápolása, mert min­den, ami érték, minden erény és jóság ebből a népi gyökérből szívódik fel a nemzet fiai­nak leikébe és amikor megfogyatkozunk élet­erőben, nemzetfenntartó erényeinkben, min­denkor ehhez a kiapadhatatlan <>d forráshoz kell visszatérünk, hogy tovább élhessünk. Az én édesanyám is ilyen egyszerű, szőttes róko- !yás székely leányka volt, mint ti, — forduü a harminc fiatal székely leány felé — ás büszkén, boldogan vallom, hogy min de a ne­meset és szépet ő o'tott a telkembe, az iskoia. az élet csak tovább építette, ezt az alapot.. Osiksomlyőn a kegytemplom szomszéd­ságában ütött tanyát a Népfőiskola Kézdivásárhellyel egyidejűleg Csiksomlyón is megnyílt a Leány főiskola. A földrengéstől rokkant csiksomlyói kegy­templom még mindig <3eszka ál Iványolctól kö­rülkerítve várja teljes gyógyulását, A kemény hideg bizony mcedermesztette a templomon dolgozó serény munkáskezeket és a sok szi- kártesHi. harisnyás székely munkás a templom mellett gyújtott máglya lobogó lángjánál me­lengeti tenyerét. Csak Szöls Dénes házfőn öl­ném fázik. Kabát nélkül, karba tett kézzel vizsgálja az egyik elkészült tornvot. A hideg Kolozsvár, november 17. Előttem fekszik Kolozsvár thj. szabad királyi város 1642. évi költségelöirayzata. Felelős kiadó: Jancsó Sándor számv. főtanácsos, aki — csak úgy mellékesen megjegyezve — rendkívül kedves, kurta pipát szívó, anekdótázó ur, akiből senki sem nézné ki, hogy mint ,/i m. kár. bel- ügjpniniszter alá rendelt számvevőség“ főnö­ke, milyen szigorúan ügyel arra, hogy min­den kíntaláa, kifizetés a törvények és remde- teéek betartásával történjék... nem aggasztja annyira, mint az a negyven­ezer pengő* ami még hiányaik a templomjain- tás költségéből. De amikor a Somlyói népfő­iskola harminc leánya elvonul cilőbte, kisimul­nak homlokán a gond redői. A sooilyói népfőiskola harminc teánya ép­pen most vonul a Veni Samcte-ra. Utána az Egészségiéi nagy termében ismétlődik meg a kézdivásárhelyihez hasonló, meleghangulatu megnyitó ünnepség. Abrahám József dr., Csik vármegye alis­pánja, mint a Somlyói népfőiskola legfőbb pártfogója nagyhatású ünnepi beszédet mon­dott. Az ünnepség után megtekintettük a benn­lakó leányok otthonát. A világos, szellős nagy hálóteremben fehértakarós ágyak. A takaró alatt kézimunka« huzata párna és legtöbb ágyban eserge-takaró, de olyan szépséges, mű­vészi munkák, hogy akármelyik urildseeszony megirigyelhetné. A faragott sárga szekrények zára piros szivbe van foglalva. Most rende­zik el benne tarka holmijaikat a leányok. Egy egy csikós szoknyás székely asszony fél- kenyeret, sárgcboHi csíki pereest, kirántott csirke combot pakol a ládafiába, hogy ,,ne érezze magát az első napokban olyan honta­lanul a leánka“ ,.. Csodálkozva kérdezzük meg az iskola meg szervezőitől, hogy miből teremtették elő ezt a sok költséget, amibe a bútor meg a felszerelés került Kiderül, hogy Kérdi vásárhelyen a 30 iskolapadot ingyen ajándékba készítették a székely asztalosok, a mosdókat a katonaság adta. a szekrényeket családok hordták össze... Most már tudjuk, hegy miért sikerült, a Szé­kelyföldön a Népfőiskolák felállítása és miért van Isten áldása ezen a népen A nagy titok a: kaláka, amit jelszóként választott az első székely Leány népfőiskola.... A sürgő-forgó, kipirult arcú, csillogó sze­mű leányok közt ott áll az ezüshaju Nagy­asszony. Ugyanolyan ruhát visel, mint ők. Egyenként vizsgálja őket. kérdezősködik, buz­dít. tréf álkózik: — Na kis Jula — szól oda egy bogársae- mü leánykának — neked nagyon huncut ar­cod van, biztos fogsz kapni nehány pofont, amíg jó gazdasszony lesz belőled. Be ne bú­sulj, mert az én egyik boldogult nőném, Wes­selényi Jozefa gróf kisasszony, aki 1816 ju­nius 6.-ilán, — amikor éppen olyan idős le­hetett mint te — azt i-rta a naplójába: „Tá­gítást olvastam, béfőtett elraktam, anyám­asszony megmotozott,.. GAAL OLGA A város 1942. évi költségelőirányzatát a Keleti Újság nagyvonalakban már ismer­tette. A költségvetési összeg a jövő évre 6,326.273 pengő, az ideivel szemben 577.408 pengővel emelkedett, a fedezeti rész viszont az 1941. évi bevételekkel szemben te emelke­dett 587.159 pengővel. Lényegében tehát a város ugyanolyant bevételekkel és kiadásokkal készül a következő évre, ahogy ebben az év­ben gazdálkodott. A költségvetés sosáutosriopaiból nem tűnik A főmélíóságu Kotnuáiu/zóué téli segélyakciójára befizetés a 99.000 számú esekkte&oM Hol lehet erdélyi nyereménykötvényt jegyezni ? Néhány napja csak, hogy hírfű ad­tuk az erdélyi nyereménykötvények jegyzésének közeli megindulását és máris olvasóink egész serege fordult hozzánk a kérdéssel: hol lehet erdélyi nyereménykötvényt .jegyezni- Az élénk érdeklődés könnyen megérthető, hiszen olyan akcióról van szó, amel^ egy­részt jól kamatozó, kitűnő tőkebe­fektetést jelent, másrészt hatalmas pénznyereményekkel kecsegteti a szerencsés kötvénytulajdonosok tízezreit. Közel 26 ezer nyereményt sorsolnak ki, köztük egész sereg milliós, három- négy edmflliós és félmilliós főnyere­ményt i«. A jegyzés, mint már közöltük, no­vember 24-én kezdődik és december 23- ig tart. Az első húzás január 2-án lesz A jegyzési helyek a következők: A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó összes pénzintézetek, az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezét kötelé­kébe tartozó hitelszövetkezetek, a „Szö­vetség Gazdasági és Hitelszövetkeze­tek Központja“, Kolozsvár és annak tagszövetkezetei. a Hitelintézetek Szö­vetkezete, a postahivatalok és posta­ügynökségek. mint a m. kir. Postata­karékpénztár közvetítő hivatalai, a Hangya Szövetkezet és annak tagszö­vetkezetei és az osztálysorsjegy főáru- sitók, a Magyar Bankárok és Érték­papír Kereskedők Országos Egyesüle­tének tagjai és végül a nagyobb for­galmú dohányáru dák. Mint már közöltük, háromféle köt. vény van: 200 pengős egész, 100 pen­gős fél és 56 pengős negyed kötvény­Kolozsvár városa—mint munkaadó A kétezret is meqhaladţa a város tíszMselölnek, alkal­mazottainak, munkásairak száma — Mindent össze* véve, Ko'ozsvár akossácpnak tíz szaza éka él a városból 1941. ÍBER 18 ideák és ideák új rádió és villamossági Ré4|iólK szaküzlete, Csillárok Mátyás király-tér Re«gó *< 15. SZ. Tel. 21-38. Korszerű rádió fásítás ki, hogy a városnak tulajdonképpen hány alkalmazottja van, vagyis Kolozsvár városa, I mint munkaadó, hány embernek ad kenyeretf Ezeket az adatokat sorakoztatjuk fel alább. Megjegyzendő, hogy úgyszólván naponként vannak változások, számbelileg egy-két százas eltolódások is természetesek, de ezek nem rontják le a hozzávetőleges kimutatás meg- bizhatóságát. Kolozsvár városának 312 kinevezett és 323 ideiglenes tisztviselője van. Ehhez hozzá kell számítani még a vízmüvek, vilamowmfl- vek és a gázgyár alkalmazottait. Számuk meg­haladja a háromszázat. A köztisztasági alkal­mazottak, munkások, ncaseprők száma 250 körül mozog, (A kéményseprőket, akik eddig városi alkalmazottak voltak, kivesszük a lis­tából. Egyébként negyvennégyen voltak.) A város mérnöki hivatala hetenként átlag 600 munkást alkalmazott. Ezeket a város a gaz­daságainál, az utcák burkolatainak javítása munkálatainál stb. foglalkoztatta és most az év végén is a tehetőségek szerint megtartja. Hozzávetőleges számítás szerint tehát a város tisztviselőinek, alkalmazottainak, mun­kásainak száma csaknem kétezer. Ezeknek a városi alkalmazottaknak — tekintet nélkül arra, hogy milyen minőségben teljesítenek szolgálatot a városnál — hetven százaléka nős, gyermekes családapa, a nők pedig rész­ben családfenntartók. Különösen a munká­sokról állapítható meg, hogy 3—8 gyermekes családfők, így jutunk el — megközelítőleg — a városi tisztviselők, alkalmazottak, munkások és családtag jóinak 7000—0500-as számához. Ez a kimutatás azonban nem -enne teljes, ba nem hivatkoznánk azokra a munkálatokra, amelyeket a város különböző vállalkozóknak és iparosoknak ad ki. Ezeket a vállalkozókat és iparosokat a város sokszor hónapokon át foglalkoztatja. Összegben is hatalmas az a pénz, amit a város pénztára a vállalkozóknak és iparosoknak kifizet. E kimutatás szem­pontjából pedig ki kell emelni azt is, hogy a város évenként a vállalkozókon és iparoso­kon keresztül mintegy 5—600 munkásnak ad kenyeret. Ha ezek családjait is számítjuk. az előbbi szám legalább kilenceze*re emelke­dik. A város nyugdíjasai és szegényei Következnek a város szegényei, akiket a családtagjaikkal együtt a város segélyez, vagy tart el. Ezenkívül a nyugdíj .'sok és hoz­zátartozóik, Minderről még nem készülhetett el pontos kimutatás, de mindenki elfogad­hatja azt az állításomat, hogy a .’áros mint munkaadó — százféle minőségűin és jogcí­men — tízezer embert tart "I — persze csa­ládtagokkal — és ez csaknem pontosan a vá­ros lakossága tízszázalékának felél meg. A városnak, mint üzemnek — hogy így nevezzük — ezenfelül megvannak a maga kulturális, szociális kiadásai, egy pengőtő. száz pengőig, vagy ennél is nagyobb Össze­gekig. Beruházások, elkerül hetet! an reprezen­tációs kiadások, gyorssegélyek, domáayok stb. .1 város kasszájában valóban nem me­legszik meg az adófizető pénze. Gyorsan cse­reinek gazdát a bankók. Megillető tűzetését kapja a tisztviselő, mukabérét a munkás, biz­tos nyugdijával elégedetten távozik az öreg tisztviselő, vagy özvegy, nyomort enyhít és könnyeket szárit fel a gyorssegély... Irodal­mat, művészetet támogat egy megértő gesz­tus, de mindé,n fillérre vigyáznak, minden a költségvetési keretek között történik, a tör­vényesség legszigorúbb betartásával. ... Nem árt ezeket tudni a polgárnak, aki befizeti adóját. Megnyugodbatik, hogy az adót — a múlttal ellentétben — most való­ban közcélokra fordítják, ebből van biztos kenyere a város lakossága egvtizedének. A pénz körutat tesz. De útjában mindenütt meleg otthoné és kenyeret jelent. TÓTH SÁNDOR — Egy lengyelországi zsidó a nanteei gyil­kosság tettese. VichyböJ jelenti a Stefanl- Iroda: A nantesi gyilkosság tettesét Páriá­ban elfogták. Lengyelországi zsidó, aki két kommunista társával együtt más romboló cselekményeket is elkövetett. Mind a hármat letartóztatták és valószinüleg rögtönitélő bí­róság elé állítják őket. HIEHT gfH Vlen ezt a ianoc az HIRDESSEM M ORSZÁG EG ESZ A KELETI ff VEVŐK EPES KO­DJSAGBAN ■ ZONStGE oivasai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom