Keleti Ujság, 1941. november (24. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-16 / 262. szám

MmzsmSirsitQ 194h \OVEMBER 16 ** snotty• Szerény ajándéknak küssana - mégis kevés hasznosabb akad Melyik háztartási dkk takart** meg salát árál használat közben? A Tungsram Irypton lámpa bizony megtakarítja! Amellett ragyogó a lénye. Meghosszabbították Kolozsvárott a cukor-, kenyér« és lisztjegyek kiosztásának határidejét KOI.OZ/SVAR. BftT 15. A toíonm-firi cotor-, kenyér- âs peatjegyek idatitáHiiiik ha­táridejét megfeassatlrbitották. mert *. »gye« városnegyedek lakói nem» tudták telje« uram- Hwn jegyeiket kivenni. Esek (ruerint aa> etsö második ée ötödik kerület lakói november 10-án és 174», a negyedik kerület lakói nov ember 17-én és 18-án, a harmadik kerület la­kéi pedig november lS-án é6 13-én vehetik ki még a fentemütett jegyeket. A VILÁGHÍRŰ BUDAI DALÁRDA hangversenye a kolozsvári dalárdák közreműködésével november 22.-én este a Magyar Színházban 01c6ó helyára jegyek: Király könyvkereskedőnél, Főtér. Tel. 21—12 November 24-én kezdődik az erdélyi nyereménykötvények jegyzése 25.779 nyeremény, köztük hét 1 milliós, négy 750.000 pengős és tizennégy félmillió pengés főnyeremény — Minden kötvénytulaj­donos visszakapja a kötvény arát és annak évi 4°/o-os kamatát Az ŐSZ a kolozsvári sétatérén Tűién esaJc mi érezzük: erdélyi ma. pyarok, akiknek a bóditó tavasz, a ke­nyéradó nyár, a Mikulást és Karácsonyt ajándékozó fehér tél huszonkét éven át csak 2ord. ködös, didergő időt jelentett, hogy milyen szép ás volt az idei ősz. Most az ősz, mint a nyár naptári ősi utódja nem ztkart szelíden elmúlni a tél­ben, tartotta magát, mint Ut, a földön a délceg öregek, akik katonásabban jár­nak elpáholt fiaiknál. Még néhány nap­pal ezelőtt is az égbolton Kolozsvár fe. lett viaskodott a nap a sötét és szövetsé­ges fellegekkel, hősi rohammal kitört kö­zülük és aranysárga fényét ráöntötte az ismét magyar városra és hitükért megju­talmazott magyarokra. Azon a napon, amikor, azt hiszem, az őszi nap utolsó muníciójával támadt a tél előőrseiként jelentkező fekete feltegek allén: jártam a sétatéren. A kolozsváriak kedvenc helye, a sétatér már megadta magát. Az öreg fák mintegy mentege­tőzve nyújtogatták felém inas, szinpa. etias díszüktől megfosztott karjaikat, fü. virág: minden, ami szép volt és üti el- kervadt a tavaszi biztos feltámadásba, a sétányokon pedig mindössze néhány em­ber sietett fázósan a város felé. Valóban temetői csönd és hideg volt a fák között. Hyénkor nincs mit keresni itt annak, aki Mák a napsütéses oldalon szeret kényel­mesen sétálni. A sétatér bejáratánál visszafordultam es néztem a színkört. Valójában csak most láttam, hogy milyen csúnya. Ot- somha, nagy hodáty, ha nem lenne hivő. gettó bejárata, gabonaraktárnak tarthat­ni akárki. Milyen csúnya épület, gon­doltam s utána rögtön azt éreztem, hogy milyen szégyenletesen hálátlan h az em­ber. Ez a kopott épület két évtizeden át a séf atéri Lák közé vonzotta, itt melegí­tette. fütötte a bujdosó magyar Kdozs. várt. hiszen ide költözött, a sétatéri fák közé a kiöldözött magyar szó és zene. Es itt nem fázott a ködös őszben és nem bűit ki a leghidegebb télben sem, amikor tőle húsz lépésnyire megfagytak a fák. Magyar érzés, magyar remény melegített vékony falai között. Most üresen, elha­gyatottan áll, mint az elhagyott szerel­met. aki fájdalmas stemmet néz: hát ve­lem mi lesz? • Tovább az őszben a sétatéren... Meg­állók egy helyen. Igen, ez az a hely. Őszi és téli délelőttönként magam is sokszor menekültem ide a magányba, a sétatérre, ahol ilyenkor nem járt senki a jóllakottak, gondnélkiiliek és megelé­gedettek közül. Itt találkoztam velük. Az elcsapott, adásaikból kidobott, nyug­dijuktól megfosztott magyarokkal. Volt köztük táblabiró, írnok, mozdonyvezető. Ide jöttek, itt találkoztak, mert ősszel és télen az elhagyatott sétatér biztonságot nyújtott ahhoz, hogy nyugodtan pár szót váltsanak. Aki nem élte át itt ezt a hu­szonkét évet, mindezt nem is tudja meg­érteni. A tó közelében találkoztak, min­denkinek mindennap volt valami jó hire, amit hallott, vagy amit álmodott. Ide nem is mert volna senki kisétálni, ha nem hoz valami biztos értesülést, dátumot, üzenetet... Vékony kabátokban didergő, de bizakodó magyarok találkozóhelye volt a. sétatér. Itt nem keresték őket a sziguránea ügynökei: amit beszéltek, amiről tárgyaltak, amit reméltek és hit. fék. csak az öreg fák hallották, hósip- kájuí alatt pedig azok is a feltámadást várták. Most mér nem jönnek ki. hiszen már nem keli bujdosni. Most már lehet ott­hon. a hivatalokban, az utcán, a vendég­lőben, kaszinókban hangosan elégedet­lenkedni. békétlenkedni. sérelmeket fel. sorolni, jobb fizetési osztályt követelni, kitüntetésekért versenyezni és egymás •He* intrikálni... Mindegy: a sétatér, a mi öreg sétaté- mink a régi maradt. Ősszel is olyan szép, mint myáron. vagy télen. Es végre meg­nyugodna sétálhatunk a százéves fák között. Az ősz most már utolsó sugará­val is úgy búcsúzik/ hogy legyetek tü­relemmel, tél után hozom nektek az igazi tavoact. A boldog és termékeny magyar tavasét. TÓTH SÁNDOR — BhéMdi ma. e4»e ***ümári cigánytelep, marról Jelentik: A aaatmáii cigányoknak a váméból kitelepítése érdekében & váróé ha­tárában felépítették *r. efeö cigánytelepe*, amelynek mintájára a város külterületén több ftyant lakótelep kénéül. A családok egy-egy lakószobái kaiméi, ée körös konyhán főének. A telepen hAxífogfalkoztató műhelyek is ran­aak. November 24-én i«tivii meg aa ewdé tyi nyereménykötvények jegyzést amelynek százmillió pengős összegét a kormány arra akarja fordítani, hogy a románoktól visszaszerzett keleti or­szágrészeket újjáépítse, gazdasági és kulturális életét felpezsdítse és élet ereit mindem vonatkozásban vis&- szakapcsol ja az oiKzág vérkeringésébe. Nagyszerű feladat, amelynek megoldá­sához a magyar társadalomnak kell segritökezet nyújtania. A kormány azonban néni áldozatot kíván a társadalomtól. Á százmilliót a nyereménykötvény tulajdonosai kama­tostól visszakapják, sőt a szerencsések nagy összegű nyereményekkel i« gaz­dagodhatnak. Hogy miként, azt a kö­vetkezőkben sorra élmondjuk: Az összesen százmillió pengő névér­tékű kötvényt 000.000 darab 200 pengős címletekben bocsátja ki a kormány. Lesznek azonban 100 pengő névértékű Vz, illőivé 50 pengő névértékű Ya rész kötvények is. Mindenki tetszése szerint tehát 280. JO0, vagy 5« pengős kötvénye­ket vásárolhat. Hogy hol lehet majd ilyen kötvénye­kéi kapni, aat későbbi számainkban közölni fogjuk. A kötvények névérté­ken kerülnek kibocsátásra és kibocsá­tásuk kelte 1941. november 1. A száz­millió pengőt az állam 1944. júliusában kezdi visszafizetni és 1981. júliusáig teljesen visszatéríti. Közben minden év novemberében, tehát már 1942. no­vemberében is évi utólagos 4% kama­tot fizet. Hogy melyik kötvénytulajdonos mikor kapja vissza a kötvény árát, ezt sorsolás dönti el. Lesz, akj már 1944 ben hozzájut köt­vényei értékéhez. Hogy a ka mai,szelvé­nyeket hol lehet majd beváltani, ezt is későbbi számainkban közöljük. A kormány azonban a nyeremény­kötvény kibocsátásával nem egyszerű kölcsön műveletet akar lebonyolítani. Hozzá akarja juttatni a Rötvéinytulaj. donosokat ahhoz a lehetőséghez is, bogy — akár a sorsjátékon — komoly összegeket nyerhessenek is. Ezért nemcsak olyan sorsolás lesz, amely azt dönti el, hogy ki mikor kapja vissza a kötvénybe fektetett pén­zét. hanem olyan fe. ahol nagy pénznyereményeket húznak ki. A nyereményhuzások már 1942. ja nuárjának első hétköznapján megkez­dődnek és 1.96L júliusáig minden év­ben kétszer (janíuárban ée júliusban) megismétlődnek. Összesen 25.779 darab nyeremény kerül kisorsolásra 46 millió 592.509 pengő értékben. Lesz hét egy­millió pengős, négy 750.000 pengős és tizennégy 500.000 pengős főnyeremény, a többi nyereményt viszont 50.000, tfl-000, 5.000,1-000 és 500 pengőben szab­ták meg. Persze a nyeremények a tel­jes névértékű kötvényre értendők, aki fél, vagy negyed kötvényt vásárol, az a. nyereménynek csak a felére, ij.1et.ve negyedére tarthat igényt, akár az osz- í álysorsjátékon. Meg kell még jegyez mink, hogy akinek kötvényét nyere­ményként húzzák ki, az a nyereség­ként felvett összegben már a kötvény árát is visszakapta, tehát az további visszafizetésre nem tarthat igényt- De igy sem jár rosszul senki, mert hiszen, mint mondottuk, a legkisebb nyere­mény 500 pengő vagyis 500 pengővel több, mint a kötvény ára. A nyere­ménysorsolás eredményét, valamint azét a sorsolásét fe, hogy kinek mikor fizetik vissza a kötvény árát, a Buda­pesti Közlönyben fogják a húzást kö­vető napon közzétenni. Tudni kell még a kötvényekről, hogy' azok nem névre szólnak, hanem bemutatóra, továbbá, hogy azok alkalmasok lesznek arra, hogy (pl. köze/Mintásoknál üzleti biztosíté­kul és bánatpénzként elfogadják. Az egyszer már kisorsolt kötvény többször természetesen már nem ját­szik. A magyar közönség számára talán szokatlan az efajta nyereménykölcsön. Az öregebb korosztály azonban még emlékezhet arra, hogy a mult háború előtti világiján gyakori módja volt ez a kölcsonakcióknak és a közönség kö­rében nagy népszerűségnek is örven­dett- A nagy külföldi országokban azóta fe sok ilyen kölcsönt bocsátot­tak ki nagy sikerrel. Kétségtelen, hogy az erdélyi nyerőmén yköl osonnék is nagy sikere lesz. Még pedig nemcsak azért, mert kitűnő befektetésnek Ígér­kezik. hanem azért is, mert gyönyörű hazafias célt szolgál, aminek szolgála­tából a magyar közönség sohasem von­ta ki magát. Félmillió kötvény nem sok, ezért mindenki jól teszi, 'a siet a jegyzéssel, annál is ink ‘b mért a jegyzési határidő deceffiiKi IJ-án le­zárni. K ont* n rental jók a kis­kereskedő áruellátását A közellátási minisztérium nemrégiben sesr- vezte bm; ipari ellátási főosztályát, nroriytiek vitéz Kiss Vtknos a vezetője. Ennek az iw- tálynak az a feladata, hogy a kereskedelem áruellátását irányítsa. Amint értesülünk, en­nek a főosztálynak vezetése alatt szák-mai áru* nyUeántartáH irodákat állítanak fel. Ezeknek a szerveknek fenntartási költségeit magok az érdekelt váHafetók. illetve érdekképviseletek viselők. A nyilvántartási irodák utján a nagy- é* főként a kük' i*skedel«m áruellátáséról törté. i»ik gnmícsífeodás. Fmek érdekében a gyárak 0 termésükre és re- ^készleteikre vonatkozó adataikat iéőnkint fotyUssk bejelenteni az H- tető szakmai íródéinak, amely bizonyos meg* határozott kvóták alapján osztja maid szét a rendelkezésre áltó árumon** dséget a kereske­dők között. Ezek a nyilvántartási irodák nem hivatalos szervek, hanem ae ügyvezetés és belső iga*, gatás munkáját maguk are. érdekeit váltéi átok. iHet.ve ezeknek a váll aktoknak a* érdekképvi­seletei látják ei, természetesen a közellátási minisztérium- felügyelete és irányítása alatt. A minisztérium awomba»* csak akkor érvénye­síti befolyásét, ha m. iindákkal szemben v»­1 amelyik oldalról panasz hangzik el. ResnéMk azonban, hogy ez a rends» r éppoly jói be­válik, mint a nyersanyaggazdálk<xiá«ha!n meg- Itonosiíott rendszer, »bol ar, anyagguzdáíbo- dáei bizottságok nräköcfesävel az érdekeitek meg Minőnk elégedve. Az áronyil vén tartó irodát először a ingtál- «Vtk,mában szervezik meg s ezután kerül sor basonjló szervezetek feíáffifésára a többi szak­mákban belül is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom