Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-18 / 238. szám

MCbzbti Ursita I I ill, ' ii ^ \\ 111——— éŰHHtRRBUááBB 1941. O K 1 Ott ER 18 Egy év alatt 3070 büntető eljárás. •. Tonulságos éra Kolozsvár véros rendőri büntetőbíróságán Kolozsvár, október 17. Az öreg kolozsvári városháza két nagy épületében a délelőtti érákban ugyancsak nagy a forga Lom. Nők, férfiak nem la sietnek, hanem valósággal rohannak a folyosókon, izgatottan érdeklőd­nek: hol van az az ügyosztály, amelyben dolguk van! Pedig a kapuban hatalmas táb­lák felvilágosítást adnak mindenről s a földszinten udvarias közléseivel vár minden­kit a tájékoztató iroda. Emlékezzünk csak arra, hogy a román megszállás alatt a raid, őrség „Információs osztálya“ öt lejt vasalt be mindenkitől, ha csak annyit akart meg­tűrni, hogy valamelyik rendőrt! szt viselőt hol találhatja meg . . . Ezeket persze elfe­lejtették az emberek, most mindenki siet., idoges, nagy méltánytalanságnak tartja, ha várnia kell, vagy bai ügyét nem intézik el azonnal. Mert az ügyes-bajos dolgokban járó embereknek nemcsak érthetően sürgős a maguk messziről kicsinek látszó, de szá­mukra életbevágó ügye, hanem azonnali elintézést is követelnék. Nehéz megmagya­rázni, hogy törvények, rendelctek szabályoz­zák a tisztviselők munkáját s ezeken nem tehetik túl magukat. A városháza nyolc ügyosztálya közül — a közélelmezési ügyosztály után — legfor­galmasabb a negyedik, m. iparügyi osztály s ennek az osztálynak keretében belül mű­ködő városi rendőri büntetőbíróság. Szűk szobákba zsúfolódnak össze a tisztviselők, akik sokszor ai késő esti órákig dolgoznak. Ebben elől jár az ügyosztály vezetője, Grucza Lipót tanácsnok, volt rendőrkapitány, régi kolozsvári ember, aki úgyszólván mindenkit ismer a városban- Nem panaszkodhatik, hogy nem látogatják meg s unalomra van ítélve hivatali szobájában. A folyosó rende­lje u tömve van emberekkel, egyik részének itt van dolga, másiknak a rendőri büntető­bíróságon, amelynek ajtaján egymásután lépnek be a megidézettek. 3070 eljárás egy év alatt A rendőri bünbetőbiró Jeszenszky István di\ aljegyző, helyettese. Schuller József fo­galmazó. Reggeltől déli három óráig tár­gyalnak, délután, sőt a legtöbbször este munkatársaikkal feldolgozzák az anyagot. A magyar rendőri büntetőbíróság 1940 szep­tember 28-ikán tárgyalta, az első ügyet. Köz­egészségügyi kihágás volt s egy mészáros követte el. Tiz pengő pénzbüntetést kapott. Azóta a mai napig pontosan 3070 ügyet ik- tattal: be, de kilátás van arra, hogy ez a szám az év végéig eléri a háromezerötszá­zat is .. . Tudni kell, hogy ehhez az ügyosztályhoz tartoznak ipari, közegészségügyi, állategész­ségügyi kihágások, valamint a mezőrendőri, erdőügyek stb. A tárgyalások nyilvánosak, de a napisajtó rendesen „heti összefoglalót ad“ oi rendőri büntetőbiróságok működésé­iül, közli a neveket, a kihágásokat és a bün­tetéseket. Wrabel, mint irtuk, mészáros volt. Ezt a kihágást a törvény 10 pengőtől két hónapig terjedő elzárással bünteti. A mészáros Bízzál védekezett, hogy a román világban, minit mészáros levághatta a borjut, ő csak ezt tet­te most is. A bíró felolvasta a törvényt s figyelmeztette, hogy mintán első esetről van szó, :i minimális büntetést, a tiz pengőt al­kalmazza. — Fellebbez! — kérdezte. — Nem fellebbezek — mondta letörteu Wrabel, akinél elmaradt a lakoma, mert bizalmas feljelentés alapján csípték rajta a vágáson s rögtön elkobozták a levágott bor­jut. így végződött a bárányvásárlás Wrabe- lókncl. Amikor valóban bárányokról van szó... Tárgyal azonban olyan kihágásokat is a biintetőbiró, amikor valóban bárányokról van szó, ugyancsak házi vágatáéban ... Az ellenőrök, nyilván a szomszédok besugásai alapján, tudomást szereznek «S ilyen „feke­te vágásokról“, rajtaütésszerűen megjelen­nek, s megteszik a feljelentést. Ez minde­nütt a készülő báránypörkölt elkobzását és legalább tiz pengő büntetést jelent. Sajnála­tos csak az, hogy ezek bizony mind szegény emberek . . . Sok pénz tiz pengő & sokan talán inkább leülik az öt napot. Az anyaor­szágban ilyen ügyben ritkán Ítél a biró, itt azonban még idő kell ahhoz, hogy az embe­rek ne tegyék túl magukat a rendelkezése­ken, megértsék, hogy ez a rendelkezés egész­ségügyi szempontból történt. De itt annyi a szegény ember ... Tejgazdaság — 1000 pengő pénzbüntetéssel Őszintén szólva, meglehetősen zavaros iigy Klein Sándor és Czódik Károlynó tejgazda­sága. A jegyzőkönyv szerint Klein Sándor valójában Czódikné pénzével dolgozik, ®z állatállományt ő vásárolja, de a jártatokat — garanciaként — Czódikné nevére Íratja ... A gazdaságban 23 tehén van, adnak naponta 80—150 liter tejet. Egy körülményes wa- rosvásárhelyi vásárlásról is szó van a jegy­zőkönyvben s végül a z is kiderült, hogy Klein- nak nincs iparengedélye, nem is volt. De nem volt Gzódiknénak sem. Klein 400, Czó­dikné 600 P. büntetést kapott. Fellebbeztek. Ócslfós, vagy vasnagykereskedő ? A unióst következő ügyet több alkalommal tárgyalta a büntetőbíróság. A vádlott Havas Lászlónó, száll. Grünblatt Donba őcsknnagy- kereskedő, vagyona 30,000 P. Iparengedélyét a román megszállóé alatt kapta ócskavaske- reskedésre „nagyban és kicsinyben“. Az első tárgyaláson előadta', hogy a készletéről a kimutatást a valóságnak megfelelően adta be minden hónapban. Ez év februárjában el­felejtett bejelenteni 105 kiló bronz-forgá­csot, de ai következő hónapban ezt a mulasz­tását is pótolta. Az ipariigyi minisztérium kihágásért feljelentette. A Kereskedelmi Hivatal megbízottja jóhiszeműséget látott fennforogni, do akkor baj támadt az ipar- igazolvány körül. Tatay Ferenc, a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara titkára azt a véleményt adta le, begy Havasnénak nincs nagykereskedői engedélye, nem is volt, mert az iparengedélye tulajdonképpen egyszerű ószer-engedély. Iparát tehát jogtalanul űzte; Ez már súlyosabb kihágás s a következő tárgyalások bővelkedtek is az izgalmakban. A bíróság szombaton délben hirdetett Ítéle­tet, ameiy szerint Havasnó háromrendbeli kihágást követett el, mert készletét, nem je­lentette be a meghatározott időben, ipari kihágást követett el, mert iparengedélye nem volt megfelelő, ezenkívül cégtábla-ki­hágást is megállapítottak. Ezekért, az eny­hat­2000 ADAKOZZ» a 99.000 sí. t^A!*apon a Főméltó ágú Kormányzó né tél' segélyakciójára hitő körülmények figyelembevételével van napi fogházra, átváltoztatható Pengő pénzbüntetésre ítélték. Kevesebbet fizetett az előirt munkabéreknél Zalai Sándor oipőüzlet-tulajdouos egy al­kalmazottjának feljelentése alapján került a rendőrbiró elé. A vád az volt ellene, hogy munkásainak nem fizette a megállapított munkabért. A vád beigazolódott. A munka­kamara képviselője azzal az indoklással, hogy’ az első kihágás és büntetés után sem javult meg, büntetését lehetőleg elzárásban kérte megállapítani. A rendőrbiró 30 napi elzárásra, vagy 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, kötelezte egyben, hogy öt munkása visszatartott bérét mintegy 1200 P. összeg­ben a mai napig térítse meg. A cipőkeres kedő azonnal ki is fizette a visszatartott összegeket. ... Egyik ügy a másik után. Nekem mind ez úgy tűnt fel, mint amikor az árokba for­dult szekér nehezen vergődik ki a sima és biztonságos útra- De egyszer mégis esak odajut . . . TÓTH SÁNDOR A kormány rövidesen felemeli a drágasá^i pótlékot Egy órát ültem a büutotőbiró szobájában. Nagyobb ügy csak kettő volt, a. többi apró kihágás, de engem éppen ezek érdekeltek. Mindenekelőtt megái lapítottam saját türel­mem árán, hogy egy egész jelentéktelen ügy letárgyalása is sokáig tart. Itt nem vészbíró­ság ítélkezik, a biró alkalmat ad a védeke­zésre s türelmesen meghallgatja a bőbeszédű vádlottait. Itt ismét emlékeztetem az olva­sót azokra az időkre, amikor esak a román biró és ügyész beszélt, a vádlott pedig hall­gatott, mert rendszerint nem is értette, hogy tulajdonképpen miről van szó. A két Wrabel báránya... Magam sem tudom már: Wrabel, vagy Bravei de kettőn voltak, testvérek. Az egyik mészáros, a másik festő, amit az utóbbiról azonnal meglehetett állapítani, mert aligha­nem egyenesen aas állványról jött le. Hogy' ne nyújtsam úgy a mond ók á mat, mint ők a biró előtt. Közlöm, hogy menekültek, akik nehezen tengődtek családjaikkal együtt. A festő Wrabel — egyezzünk meg ebben a névben — elhatározta' 1941 május 24-ikén, hogy vesz egy bárányt. A bárány drága volt s igy inkább egy huszonöt-kilós borjut vett. Hogy minden a családban maradjon, bátyja levágta a bor jut. A nem megvetendő hus- mennyiséget — kijelentésük szerint — más menekült családok között aikarták elosztani. — Mennyi is a maga jövedelme — nézett a jegyzőkönyvbe a biró. — Havi száz pengő! — fis csak ngy elosztogat egy borjút? kérdezte. — Azok is menekültek, uram! — védekc- 3 zeit a festő — azért akartam adni nekjj: ... Az egész borjuvásárlásban és a remélt lakmározásban az volt a tragikum és egyben a kihágás, hogy az állatot nem a vágóhídon vágatták le, hanem „feketén“, mert az egyik Kolozsvár, október 17. A Nemzeti Munka- központ budapesti központja körlevelet inté­zett az összes vidéki szervezetekhez, a kolozs­várihoz is és abban részletes beszámolót adott arról a munkáról, amelyet a központi veze­tőség a magyar munkásság éle’színvonalának emelése és gazdasági helyzetének megjavítása érdekében végzett. A körlevél mindenekelőtt beszámol azokról a fáradozásokról amelyeket a központi ve­zetőség a drágasági pótlék felemelése érdeké­ben kifejtett. A Nemzeti Munkaközpont meg­bízásából Mester Miklós dr. országgyűlési képviselő az iparügyi államtitkárt kereste fel,- majd Mocsáry Ödön képviselő Varga József dr. iparügyi miniszterre! folytatott beható tárgyalásokat Ennek során a minisz-i tér megígérte, bőgj' a drágasági pótlékot a kormány rövidesen felemeli Kérte azonban a munkásságot, hogy néhány hétig legyen türelemmel, mert a kormány most as üzérke­dés és a felelőtlen kereskedelem, letörésén dolgozik. Amint ez a munka befejeződik, konkrét formában i'oglalkozhatik a drágaság pótték emelésének kérdésével. A Nemzeti Munka.közpout lépéseket tett a családi segélyek ügyének rendezése érdfkéb'm is Az iperügyi miniszternél történt közben­járás során a munkásság képviselői elvben leszögez'ck, hogy a munkaadó a hadhavoiuU munkásának teljes fizetést köteles kiszolgál­tatni, Tekintettel azonban arra, hogy a mai gazdasági helyzetben ez nagy megterhelést jelentene a munkaadókra, a munkásság ve zetői elfogadják az olyan értelmű megoldást is, hogy a magánvállalatok ugyanazt az ösz- szeget folyósítsák munkásaiknak a katonai szolgálat tartamára, mint amennyit a kincs­tár fizet. Vitéz Marton BéLa, a Nemzeti Munkaköz­pont országos elnöke az üzemi önellátás kér­désében tárgyalt a közellátási miniszterrel. Az üzemi önellátás kérdésében a Nemzeti Mui’kaközpont javaslatot terjesztett a minisz­ter elé. A javaslat szerint mind,en olyan vál­lalat. amely legalább 20 munkást, foglalkoz­tat, köteles az elsőrendű közszükségleti cik­keket alkalmazottaiknak beszereznii. Győrffy-Bengyel Sándor közellátási mi­niszternél szóvá tették a Nemzeti Munkaköz­pont képviselői az erdélyi önellátás kérdé­séi is. Előadták, hogy egyes közszükségleti «kitek teljesen eltűntek a piacról, vagy pe­dig a fővárosi áraknál jóval magasabb ára­kon kaphatók. Tekintettel arra, hogy az erdélyi munkás­ság fizetése lényegesen alacsonyabb, mint a fővárosiaké, sürgős közbelépésre vám szük­ség, hogy ez az állapot megszűnjék. Részletes javaslatot terjesztett a Nemzeti Munkaközpont a kormány elé a hdzhelyakeió kérdésében is. Az ipari továbbképzés céljából pedig a vezetőség szorgalmazására ipari to­vábbképző tanfolyamok kezdték meg műkö­désüket. Kolazs-v^rmeaye területén kíméletlen hadiárától indítanak az árdrágítók ellen Kolozsvár, október 17. Csütörtökön délután a vármegyeházán értekezletet tartottak az összes főszolgabírók és szolgabirók bevonásá­val aiz élelmiszerárak rögzítése ügyében. Az értekezleten, résztvett Szász Ferenc dr. vár­megyei főjegyző, Hegedűs Sándor dr., Ko­lozsvár város közélelmezési hivatalának főnö­ke, Fogarasi Géza dr., a Kereskedelmi Hiva­tal főtitkára, a katonai élelmiszerellátás ki küldötte és Csutak dr. rendőrfőtanáesos, A késő esti órákig tartó értekezleten megállapí­tották, hogy kíméletlen hadjáratot indítanak az árdrágítók ellen ©s minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek megvédeni a fo­gyasztóközönség érdekeit és biztosítani a köz- ellátást. Tekintettel arra, hogy az árrögzítést országos viszonylatban is teljesen egységesen oldják meg. a Kolozsvár vármegyei hatóságok is gondoskodni fognak arról, hogy a megsza­bott és kijelölt árakon felül semmiféle ter­ményt és élelmiszert ne árusítsanak. A hiva­talosan. rögzített árakat a falvakban a jegy­zők fogják a lakosság tudomására hozni. Megkezdődtek a III. Otsz^aos Protestáns Napok előkészületei Budapest, október 17. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség, mint a magyar protestáns- síig egyetlen átfogó szervezete, ezévben is megrendezi Budapesten ölet óber 26-ikáióI november 2-ikáig az immár hagyományossá vált Országos Protestáns Napokat. A gazdag főüti,népségek- ovangéüzáció, értelmiségi-, hi­vatáskor)-, egyházvédelmi-, ifjúsági-, inunkás- és asszonykomfereneiák; protestáns irodalmi és művészeit a Magyar Művelődés Házában a protestáns élet kiválóságainak és művészei­nek közreműködésével. Egyházzenei ünnepély a Zeneakadémiában, ünnepi istentiszteletek, koszorús kegyeleti ştafete a protestáns tem­plomok elől protestáns nagyságok emlékmű­véhez, a Soli Doo Gloria közgyűlése és délvi­déki estje az Evangélikus' Nőszövetség kézi­munka kiálilitása az Országos Református Lei­kés/egyesület közgyűlése. Október 31-ikén reiörmáeió-eml ékünnep a Vigadóban az im­már évtizedek óta hagyományos gazdag tar­talommal Vidéki felutazók részére október 24~ikétől november 7-ikéia 50 százalékos vasúti ked­vezményt biztosítunk. Az Orszásos Protestáns Napokra vonatkozó felvilágosításokat készségesen nyújt az Or­szágos Bethlen Gábor Szövetség fBudaposi IV . Sernmel weis-ntca 17. I. L). Uf abb liommunisia vérencnése^í Szerbiában B dg rád, október 17. (DNB) A Novo Vreme jelentést közöl kommunisták újabb borzalmáé gaztetteiről. Egy kommunista cso­port behatolt Blasnalava községbe és magá­val hurcolta Nevelj kovies nációmul!sta érzel­mű földművest. A gazdálkodó, amikor meg­rohanták, puskát fogott támadóira, de rövid harc után lefegyverezték és magukkal vitték. Útközben megkérdezték a földművest: sze- rctl-a a feleségét, amire az igennel felelt. Ekkor visszamentek vele a faluba és a szeme láttára vadállat ins kegyetlenséggel meggyil­kolták az asszonyt és két fiát, végül öt magái is halálra kínozták, (MTI) — KOMMUNISTA KÉMEKET ÍTÉL­TEK EL SVÉDORSZÁGBAN. Stc-khnlmból jelentik: A göteborgi törvényszék 30 évi börtönre Ítélt egy kommunista csoportot, amelyet rádió utján elkövetett kémkedéssel vádolnak, (MTI.) 3X perc rnarosvdsdrhelv? 40 perc Ragtjvdrad perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Meaver Légiforgalmi r. ♦. MALERT iégijdrata' vasárnap Is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék helyfoglalásról Máltás király-tér f sí* Telefon: 35—%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom