Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

194h. O KT OBER 12 l&EZETS UrSJtG Uj élei a magyar földön Bonczos Miklós telepítési kormánybiztos munkásságának eredménye. A telepítés lefolyása — Eredmények és aj feladatok Á mólt saSisad közepe óba, de különiöeen vtz 1867-«s kiegyezés Titán a magyarság legjobb­jait gyakran foglalkoztatta a magyar nép bel­ső, országhatárokon belii ti terjeszkedése. So­kam aggódva nézték országunk nemzetiségi térképét és fájdalommal gondoltak a török pmf?ztitáookra. meliyek miatt a határssséK te­rületek magyarsága annyira megrHJcuft. Egyesekben féhnerült a telepítés gondolát* fe. Közírók és nemaetgazsdászok fejtették ki vé­leményüket erről a kérdésről. Ä 80-as évek elején felvetették a bukovtrari csángók haza- telepítésének gondoláié*. Nagy visszhangja t&ntedt a kérdésnek ás csakhamar hívogatni kezdték a csángókat Bukovinából. 1883-ban tényleg etívduM egy csoport bukovinai szé­kely Magyarország félé. A hazat elépítés, hír­verői azonban .semmit sem tettek a telepítés tényleges előkészítésére. A kijelölt, földterület agésasÓgtelen volt s a hazatelppitottektel az efeS beszédek etHhamgzáisa után többé neon fog- laltooehak, így aztán a székelyek lassgnkini etsaéledt,ek. MüUí/t SVfig/Jtír'aJ ív jif,i HI ’őá nyfţ Jít'Tsát •iV'vi'Já. U HS\- lu 381- tjoLte .^1 -*W«tík I •sS-au*** «r,.... .t t v* *rVt,.tdk te» pfcrn> riL- íVg/ *«*. •tt'ir jükttt. 3* Art* _ hÄß '! rteţr tH" ».">«. sara ‘-SÄfc tsÍBafcía »fte» g*© üdemME^iSb, i&rwmSies Jípm Jvteááfr, —- v% 1?^» vsf <£" wií-KiV: y wv uifo ftdv«v WP-.1 rrfftv ?-**„. Valóban szomorú wait a.z akkori kísérlet vége. Még szomorúbb az a folyamat, mely ékkor már az erdélyi székelyek fizerreit vitte a Mv&ndorlás kockázatos lésértésébe. .Nem kapván földet Magyarországon, a székelyek már 1880-tól kezdve tömegesen vándoroltak tó. Főleg Romániába ás Amerikáira. Muse év glatt, 1880-t,P. 1900ég 56.8SS székely hagyta el Magyarországot, hová többé alig tért visz- sza valaki közülök. Nem volt senki az akkori magyar állam- vezetői között, aki é pusztu­lásba indádé székelyek megmentésére és lete- piiésére gondolt volna. Erők jártak «ízemben, miikor az elimilí hét egyik estéjén, pár tucat érdeklődő magyar kö­zött a telepítési kormánybiztos jövetelére vár­tunk a belügyminisztérium tanácskozó termé­ben. A fátokon és asztalokon miodeinütt raj­zók, térképek, felvételek és kimutatások. Mind mind a kormánybizl os tevétenységéről, Mónikájáról beszelnek. A terem egyik sarká­ban dr. vitéz Kováés Elemér tábl&biró, a kor­mánybiztosság kitűnő jogi szakértője magya­rázza a telepit és gyakorlati kérdéseit és n bukovinai csángók, hazat elépítésének előzmé­nyeit. Lelkes szavai nyomán átéljük a nagy magyar munka döntő pillanatait. Ezek még világosabban feltárulnak a kormánybiztoeság álltai készített jelentésből, moTy sokszorosítva előttünk fekszik. A jelentés szerint, öt hét le­forgása alatt Bukovinából és az ország min­den részéből 3262 családot szállitottafca szerb uralom áléi felszabadult Bácskába. Összesen 14.803 lélek, akiknek letelepítése és földhöz juttatása két és fél hónap alatt megtörtént. Még pedig Mindenre kiterjedő gondossággal és lokiianeretosséggel. A S zabadka —-Uj v i dók vonalion elhagyott egykori szerb dobrovoljác telepeiket hosszú és alapos munkával .tették alkalmassá a bukovi­nai székelyek befogadására. A megrongált lakóházakat heljp-eálti tolták, <tz 'épületeket fer­tőtlenítették, a kutakat kMaka rí-'ol fák, az wt- cákut felárkolták, a különféle egészségügyi, közigazgatási és kutturális' soervezétcket 'méff- alapitották, az ipar és kereskedelérn tniegin- dUáeáról gondoslcodtak. E munkálatok elvégzése Titán 'a hsakat ideiglenesen kijelölték és a^ székelyeknek ki­osztották. Majd a meg nem müveit, földek megmunkálásé t készítették elő; A szükséges munkaeszközök’és jószágok, bßggetfsfa&rijjl gon­doskodtak, a mezőgazdasági termények beta­karítását és értékesítését biztpşiţottâk. A kot“ mánybiztoswágmn'k a székelyek élelmezéséről is kellett govdoskdditiá, Mfirt•'■Az első hetekben a letelepítettek, még nem ..tudták magukat áSelmoztni. Mindezek' a nrnvkálatok -több, rúint 5 millió pengőbe- kerültek és. április óta 44 szakembert és tisztviselőt igényeltek. A tele­pítési kmamínybiztos vezetése alatt ezek a mindem elismerésre méltó magyarok végezték a nagy munkát. Mialatt ezeket az adatokat nézegettük és ,* .jelemtési.csoportokba.verődve.tárgyaltuk, bir. telem megjelent a teremben a telepítés veze­tője és irányítója dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkár. V . Akinek a telepítést köszönhetjük ... vidéken elrejtett, földbirtok-politikai kérdé­sekre vonatkozó szí rb okmányokat, felkutatta, lefordittatta és ■'május 7-ikén regelates jelentést terjesztett a minisztertanács elé, A miniszter- tanács május 9-ikén -határozott a kérdésben. Kimondotta, hogy az u. n; egykori, dobrovol- jác-kncségékét a hozzátartozó földekkel együtt elsősorban a Délvidékért hősi halált haltak hozzátartozóinak, a délvidéki harcokban ki­tüntetetteknek» g Vitézi Rend tagjainak és ' a külföldről hazatelepített magyaroknak kíván­ja juttatni, .tűz, ezen felüli területeket pedig az ősiakó magyarság földigényének kielégí­tésére- használja fel. A telepes községek be­népesítését és a községekhez tartozó, mintegy 53.000 hold felosztását a telepítési kormány- biztosság hatáskörébe utalta, a többi felhasz­nálható terület -- 179.000 katasztrális hold — pedig a földmivelésügyi miniszter rendel­kezése alá adatott. E minisztertanácsi határozatot Bonczos j Miklós telepítési kormánybiztos azonnal vég- I rehajtotta. A május 9-iki határozatra gyors cselekedettel 10-ikén mór intézkedett és « Bácska határán összegyűlt, mintegy 3000 csán­góval bevonult az üresen maradt egykori szerb telepekre, s azok földjét azonnal birtokba vette. Ez a gyors eljárás biztosította elsősor­ban a . telepités sikerét, mert ezzel az egykori birtokosok esetleges földre form-éli eres moz­golódását és önző egyéni érdekeknek az egye­temes magyar érdekek felett, való érvényesü­lését megakadályozta, A még Bukovinában' maradi 'székelyek most mán mind felkerekedtek, és egyik falu a má­sik után indult el. Junius 18-ig már nemcsak a bukovinai magyarok, hanem a hősi halottak utódai, a kitüntetettek és vitézeik letelepítése is.befejeződött.,Az.öt nagy bukovinai falu­ból — Hadikfglva,. IsUnsegits, Andrásfalva, József falva és. Fogadjisten — és a máshon­nan odatelepitcttekből összesen 29 telep ala­kul. A telepek legnagyobb része a szabadkai Magyar nép tömb szerves folytatását képezi. Tehát n-cm szigetek az idegen elemek között, hanem, a meglévő magyar népiség délkeleti irányú terjaszk.edéséiiák alap jói. Ez a megoldás minden szempontból a lehető leg«-»nen«ésebb volt. A ' bukovmm izéíkékyek a Bácskában körülbelül kétszer olyan értékű földet kaptak, mint amilyennel Bukovinában rendelkeztek. Uj házaik általában gyengébbek és kisebbek, mint a Bukovinában hagyottak, de földjük viszont sokkal jobb és terméke­nyebb. J5xt a földet, október elejére már min­denki meg is kapta $ a telekkönyvezés szintén [olyormalban van. Mindezt aiz óriási méretű munkát esek a katonai hatóságok mindig kész segítségével és .a telepítési kormánybiztos munkatársainak át- dpzatós buzgóságával lehetett, sikeresen elvé­gezni. A már említett Kovács Elemér tábla- biró mellett, különösen áldozatos munkát vég­zett Nagy Valér. Szob ados Mihálj’ és Ecsedy kapitány. Mindhárman a letelepített magya­rok nehézségeinek csökkentésére fordították egész munkaerejüket. Ezen felül Szabados Mihály dr. a telepítés gyakorlati kérdéseinek megoldása mellett az irodalmi és tudományos ■feldolgozásban is buzgólkodik, lévén az egész ország egyik legalaposabb telepítési szak­értője; • < • -■ A telepesek életkörülményei A telepítési kormánybiztos előadását kö- *vető napon meghívás folytán alkalmunk volt végigjárni az érdekesebb telepeket. Szabados dr., Nagy Valér és Ecsedy kapitány társasá­gában mintegy 25-ön vettünk részi ezen az igen tanulságos kiránduláson.! Sajátságos érzés Volt az itt-ott még látszó bunker-maradványok inekett elsuhanni. Az uj magyar telepek vidámak, életerősek, bi-zal- molkeltök, Az udvarok rendben tartva, házak frissen meszelve — fehér és zöldre — min­denütt az őszi bctdkaritáéíöminkájának nyo­maival. Hatalmiak társaskoosinteit pillanatok alatt körülveszik. Vidám gyeimckavcak, pelyhesállu íeg^nyek, soVány. de szívós férfiak és ősi vi­seletben pompázó irányok hiülámizanak fel s alá az utcán. Egyetlen telepien sincs templom, ellenben mindenütt szép kutturház. Úgy lát­szik a szerbek niem sokat törődtek az egyház­zal. Bezzeg a székelyek másképpen gondol­koznak ; —r . Csak. már. UmpLomzmk .legym s jó papunk, hogy mindermap imádkozhassunk ■— mondja egyik andrásszállási asszony. — Van-e valami panasza az uj helyén? — kérdezzük egy másik asszonytól. —r NipcS nekem semmi — rázza a fejét ko­molyan — csak egészség legyeai s békesség az országban, azután majd megélünk! — % Mi * JWkÍMP* Í-. Momrjfc ' i&HtJánll *'*■' ****■«■*' •tPÜ^V. f%m a mí h*í**+í& *mu ,JSP «!*# i; Tfy E - |«m " 'j^ír; te'Tgpwer— . * ilKq'dl —n mát v/fp VH fWtt.) kar ‘•Jtt ....;■ .— wn JF-Jbi m Meizu-^ "-*■***­— ftr» H ánn * teámgm m«A Is í«)e* Obi**juí.»k s»tlk VfW* MM Mim - Hf * “ Kiá «tí ■<#» mr -.v.., : ■ V - ;r' Ti ti ft:« ii ivgj »fc o si«" Mb m F«g fik* ?!Sá Egyik telepen, az aezouyok elmondják, mi­jein mesememdásra, nem »Itatwtatr* van a gyermeknek szüksége. A kié gyermek agyának mesével való terhe­lése helyett célszerűbb a gyermeknek áltató italul egy csésze Ovomaltine.t adni. Az Ovomaltine-val töményen kap a szervezet tápértékét, idegsejteket táp­láló amelyek alvás alatt is megnyugtatják, tápláljak az agyat, ideg- és írom. rendszeri. Az Ovomaltine elősegíti az elveszett. erők pótlását, nyugalomba ágyazza az idegeket. Gyermeknek, felnőttnek lefekvés előtt egyaránt jót tesz 1—2 csésze Napi használata csak fillérekbe kerül lyer.t volt a Bukovinából való eljövetelük. A bécsi döntés után a legtöbb faluban tűrhetet­len lett a helyzet. A faluban etttUrítták a ma­gyar szót, — Románul beszólj, mart román kenyeret eszel, — mondta a román csendőr a magyarul beszélőknek. Ha lisztet vagy fát akartak vásárolni, rá­juk förmedtek: „menjetek Budapestre, ott kaptok“. . Ugyanezt mondta a molnár is, kihez őrölni vitték gabonájukat. Mikor azonban a kiköltö­zés megkezdődött, sok román megsiratta a székelyeket. A Radanti-ból valló „urak“ mi­kor kimentek a már költözködő falukba, egyet-mást kérdeztek, ,,egyszer csak eltakar­ták a szemüket s hát omlik a könnyük, — „Nem lesz több zöldség“ — mondták a falubeli románok, kik jól tudták, hogy az egész környék zöldsége a székelyek kertésze­téből kerül ki. A már közeledő orosz-német háború árnyé­kában szomorú előjelnek tekintették a széke­lyek elköltözését. A radauti állomáson egy román katonatiszt kérdezősködött a vonatot váró székelyektől. Ezek elmondták, hogy azért, mennek, mert sok román nem ad nekik semmit és Pestre küldik őket lisztért meg fáért — Nem volt ember, aki ezt mondta. — fa- lelte a tiszt szomorúan. Uj feladatok ■ , i -/-eon leriNGoroBn es ereje teljeesege- l>ei, llévő államtitkár olyan magyar államférfi, akiről már évtizedek óta álmodtak népünkért aggódó Íróink, Biztos iiélétü, erős akarata, tett er ős ember, aki veleszületett magyar gon. dolgozásával és érzésével megértette az idők jeleit. A bukovinai székelyek letelepítésének sikere és eredménye elsősorban az ő határo­zottságának ég gyors cselekvésének köszön­hető. Ha ezelőtt hatvan, évvel hozzá hasonló magyar államférfi él, g. bukovinai csángók hazate.Jlepedése, minden bizonnyal már akkor megtörtént, volna.. fe> bizonyára nem indult, volna meg az erdélyi székelyek kivándorlása és a magyarság njaibb elgyengülése. Bonczos Miklós álfflamiitkAr érdekfeszitő elő­adásban ismertette a telepítés lefolyását. Először a menekültek sorsának alakulásáról beszélt, majd rátért a bukovinai csángók te­lepítésének előzményeire. Kedves szerénység- gel fejtegette, hogy a hazatelepülés elsősor­ban a hazatelepülő bukovinai székelyek érde­me, mert ezek mindenüket otthagyták, és a J matpjar állam .iránti fettséges bizalommal jöt- J tek Magyarországra. | E beállítás hallatára eszembe jutott az 1883dt4 kísértét; Akkor i is megvolt ’ á magyar áliain iránti bizalom — de nőin volt egy olyan államférfi, akj erős kézzel és határozott bá­torsággal megvalósítsa a lotéfepitéö és fölhöz- juttffltás 'mimikáját. Bonczos Miklós államtitkár a Délvidék visszafoglalása után azpcnjajl hozzáfogott a már Magyarországban lévő bukovinai csán­gók — mintegy 3000 lélek — bácskai letele­pítésének előkészítéséhez. A katonai müvedet április 18-ikán ért véget. 10 nap múlva, ápri­lis 28-ikán. a kormány által kinevezett tár­caközi bizottság már megkezdte munkáját, mely a jugoszláv földbirtok-rendezés felde­rítésére és a magyar telepítés lehetőségeinek megállapítására irányult. Ez a bizottság rendkívül gyorsán elvégezte feladatát. Az Uj­~W _______ - » Jókarban hétszázpengő ÜOnqOriK töl. egyéb márkás zon­gorák. planinók feltűnő olcsón legcsekélyebb részletre is. — Budapest, Rákdczi-ut ötven. Zongorateremben. A bácskai tc: epeken kezdődő uj magyar életben még sok elvégzésre váró feladat van. Egy séges irányításra és komoly támogatásra vár a nemzetnevelés ügye. A román elnyomás következtében kialakult gondolkozásmódot és szokásokat meg kell változtatni. Különleges magyar nevelésre van szükség, különleges tan­folyamon előkészített nevelők álltak Hasonlóképpen megoldásra vár a bácskai magyar őslakosság földiigényének kérdése. Kö­rül belül 23.000 olyaaT nincstelen magyar van, aki már hónapok óta várja, hogy a remélt földmennyiséget megkapja. A földmüvelésiigyj minisztérium rendelkezik a szükséges igény- bevehető területekkeL Nagyon kívánatos 'enne a. gyors cselekvés, mert az őslakó magyarság máris mellőzöttnek érzi magát s nem érti, miért nem tesz a miin-isztórinm valamit ebben az ügjrbetn. Sokan az érdekelt birtokosok be­folyásai. sejtik a háttérben. Az uj feladatok megoldása minden bizony­nyal hozzájárul majd a bácskai magyarság öntudatának erősödéséhez. A telepitésv-ek nagy lelki hatása volt már eddig is. Ország­szerte bebizonyította, hogy a nagyobb töme­gék telepítése igen is keresztül vihető és minél gyorsabban történik, orvnál könnyebb és olcsóbb. A magyar uralom alá visszatért- bács­kai magyarok száma a székelyek letelepítésé­vel 5%-al növekedett. A telepítési kormánybiztosság szakemberei néhány hét, múlva befejezik munkájukat. Leg­többjüknek soha el nem halványuló élmény volt a telepítés. Nekünk is az Volt e nagy magyar munka megtekintése. Egy uj honfog­lalás körvonalainak megpillantása. Átérzéee annak, amit az újvidéki magyar temető egyik sírkövén Nagy Valér látott: „Szabad földben pihen már porladó szived, Minden dobbanása szabadságra vágyott. Nyugodj im békében én édes jó ernyőm Isten meghallgatta a te imádságod.“ bíró Sándor Legolcsdbh! PESTEN Legjobb szórakozás: a HONK (&R10 dancing bárban, Tecéz-körut 15. Műsor! flttggogófávcgörHIh!

Next

/
Oldalképek
Tartalom