Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-08 / 229. szám

ffîxnuem IXtsjíg 1941. OKTOBER 8 ószenf elés §áromberkén A visszatérés óta a Sárcrmberkl Református Dalkör volt az első, amely zászlót szentel abból a célból, hogy a megszállás alatt meg­kezdett kulturmissziőt & visszatérés után még nagyobb lelkesedéssel folytathassa. A zászlót vasárnap szentelték fel megható ünne­pélyességgel. Délelőtt istentisztelet volt. me­lyen az Igét Zoltán! Pál lelkész hirdette. A zászlót Kim Lajos esperes áldotta meg. Az Istentisztelet alatt az ünneplő egyesület férfi. és vegyeskara szép vallásos müveket adott ető. Tsfentisztelet után a gróf Teleki-család kertjében kezdődött a díszközgyűlés Az egye­sület jeligéjének elhangzása után Zol tárni Pál lelkész nagyhatású megnyitó beszédet mon­dott, majd javaslatára kimondta a díszköz­gyűlés, hogy dr Inczédy-Joksman Ödön és Miké László főispánokat táviratilag üdvözli. Tárra» Bertalan, a Daloeazövetsőg főtitkára ünnepi beszédében vázolta a magyar dalosok újabb misszióját, és üdvözölte a Sáromberkl Református Dalkört a zászlósaentelés alkal­mából, lelkűkre kötvén azt, hogy ml minden­re kötelezi őket ez a jelkép, Rápoütoy Ká­roly a Feteőmarosi Daloskerület, Bállnth Endre a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör, Zoltán! Pál a református egyház és Berek­méri István a ,.Hangya“ és a többi helybeli egyesület nevében üdvözölték az ünneplő da­lárdát, Kántor József karnagy pedig felol­vasta a Sáromberkéröl elkerült Horváth Dé­nes postamester üdvözlő táviratát. A dísz­közgyűlés a Szózattal ért véget. Délben a református iskola udvarán köz- ebéd volt, melyen az első pohárkőszömtőt Kiss Lajos esperes mondotta a Kormányzó Urr». Ezután még több lelkes felköszöntő hangzott el. Délután a grófi parkban rendezett dalos- ünnepen a férfikar elénekelte a Hiszekegyet, Szabó István, a dalárda elnöke Szép megnyi­tó beszédet mondott. Márkus István dalos Reményik: „Zászló“ elmü költeményét sza­valta el nagy hatással, majd Vajda Márton zenetanár olvasta fel magas színvonalú ér­tekezését a zene hatásáról. A vegyeskar Tárása: Három Petőfi dalát adta elő nagy tetszés mellett, Tüzes István áll. tek. igaz­gató pedig a dalkör történetét ismertette. Utána a. dalkör karnagya: Kántor József magyar dalokat, énekelt cigányzene kiséret. tel olyan nagy hatás mellett, hogy ráadást Is kellett énekelnie. Vajda Mártonné zászlóanya, a Református Nőszövetség kiküldöttje, a zászló kereszt­anyái ée a koszorús lányok díszes iszalagok­kal ékesítették a zászlót. A zászlószegek bé­vé rése után Bálintfa Csaba, Bálinth Endre szászrégeni elnök fiacskája alkalmi költe­ményt szavalt nagy tetszés mellett, majd fel­kötötte a Szászrégeni Polgári Dalkör szalag­ját Tárcza Bertalan főtitkár a Daiosszovet- ség nevében köszöntötte a zászló,anyát, majd Kristóf Jánost, a Dalkör legöregebb tagját üdvözölte abból az alkalomból, hogy Immár félévszázad óta áll a magyar dalkuitura szolgálatában. Zoltán! Pál lelkész Kántor József karnagy érdemeit méltatta és átnyúj­totta neki a Dalkör ajándékát. A férfikar dalegyvelegének elhangzása után Zoltán! Pál lelkész köszönetét mondott mindazoknak, akik erkölcsi, vagy anyagi támogatást adtak a dalkörnek a zászló megszerzéséhez. A dal- üncepély a Himnusz elénekléséve] ért véget. Este az állami Iskolában díszelőadás volt. melyen a dalkör műkedvelő tagjai két víg­játékot adtak elő a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítása mellett. Közben a Dalkör vegyeskara énekelt, majd Vajda Do­mokos s. lelkész, akinek nagy érdemei van­nak a zászló készíttetése körül, ismertette a zászló beszerzésének történetét, majd köszö­netét mondott a közönség lelkes támogatás sáért. Végül megemlékezett a község leg­újabb hősi halottjáról, aki most esett el «z orosz hereiére». Ass ünnepség Kántor József karnagy záró beszédével ért véget. Azután kezdetét vette a táncmulatság, mely a legjobb hangulatban reggelig tartott. Nemcsak a falu népe jelent meg teljes számban, hanem a környék váro­saiból ée falvaiból Igen sokan jöttek el a Feieömaroe vidékének lélekemelő magyar ünnepére. MOST JELEST MEG FflLtb tnDRE: Jupz'évia csszeom!ésa A Qé! idák vlsszaiéíése Ära : P. A—. minerva Rt. Könyv- osztálya, ílWtyás király-tér 8 sz. „Amióta Magyarországon legyőztük a kom­munizmust es az anyagias világszemlé­letet, a keresztény szellem az irányadó" Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozott o „Tribuna" eimű olasz lap részére Róma, óik*. 7. (MTI.) Terranova, a „Tri­buna“ különtndósitója hosszasam beszél got ott Hómon Bálint vallás és közoktatásügyi mi- niszterreL — A magyar kormány tag)ni közül kétség­telenül Hóraau Bálint az egyik !tegrá?ibb mi­niszter — Írja az olasz újságíró. — Szemé­lyiségét Olaszországban is jól ismerik. Kivá­ló tör'én éti ró áldunk a magyar középkorról végtelenül fontos könyven jelöniek meg. Egye­temi tanár, akinek tanításai már több nemze­dék tudását alakították ki. Közoktatásügyi miniszter, aiki a magyar temitdsi rendszerben uj látókört alakított ki Olaszország barátja, aki jelentékemten Olaszország kultúrája felé fordítja a magyar ifjúság szemléletét. Egyre nagyobb erővel vezeti be az iskolákba az olasz nyelv tanítását —■ A magyar művelődés sok évszázad óta — mondotta Hóman Bálint miniszter — te­vékenyen részese a latin-germán műveltség közösségnek & célunk tovább is tartósan együttfaaladni a két baráti álfem kulturális fejlődéséről. Amióta Magyarországon legyőz­tük a kommunizmust és az anyagias vüág- szemléletet, a keresztény szellem az irányadó. Ma a magyar ifjúságot valamennyi iskolában sokkal mélyebb vallásosságra és erkölcsi ér­zésre neveljük, azonkívül tnvoltartjuk a napi politikától. Amikor kilenc évvel ezelőtt átvet­tem a közoktatásügyi mini.sz,téri um vezetését, nyolc gimnáziumban és négy szakiskolában tanították az olasz nyelvet. Mer már hetven­hét gimnáziumban és huszonnyolc szakiskolá­ban vem bevezetve az olasz nyelvoktatás. Mint jó magyar nagyon szeretem az olaszokat és 1031-ben abban a nagy szerencsében részesül­tem hogy megismertem a Duóét. Beszélgeté- tésünk alkalmával meggyőződhettem arról, hogy vaJóbau a világtörténelem egyik legna­gyobb alakja. EDISON MOZCsO Telefon: 31—60. A legsrorakoztatóbb, Ieg- hangulatosabb magyar film „Sartre!©irmf»ől nősülfetti No ti Károly regénye nyomán Székely István rendezésében. Főszerepekben: Erdélyi Mici, Râdaţr, Csortos Gyula és Kabos Kolozs-vármegye a kormányhoz fordul a megye vízügyi kérdéseinek megoldására Kolozsvár, október 7. Kolozs-vármegye tör­vényhatósága kedden délelőtt tartotta meg október havi rendes kisgyülését. A kisgyiilé­sen töhb fontos, közérdekű tárgyhan határoz­tak. Az ut- és községi ügyeken kívül kimon­dotta a kisgyülés, hogy a törvényhatósági bi­zottság elé javaslatot terjeszt, hogy a tör­vényhatósági bizottság forduljon a kormány­hoz a vármegye területén fennálló rendkívül súlyos vízügyi kérdésekkel kapcsolatban. Az előterjesztés szerint kormánytámogatással, az érdekeltek bevonásával és a vtaerőt haszno­sító teleptulajdouosofe bevonásával fogja Ko- lozs-vármcgye törvényhatósága a vízügyi ren­dezést megejteni. Az idei. árvizek, bebizonyí­tották, hogy a patakok, vízfolyások és med­rek rendezetlensége következtében óriási kár származik az egyesekre és a vármegye közön­ségére, A kisgyülésen Inczédy-Jóksman Ödön fő­ispán távollétében dalnoki GaoJ Elemér alis­pán elnökölt. Szerdán délelőtt a törvényható­sági bizottság tartja meg ülését. Hélezeiötszáz méter magasságban — a lipcsei Augusztus-téren „Fe’szóllás" a német légierők kísérleti kamaráiéban (MN.) Megpróbálkozik egy felszállással? — kérdezte barátságoson mosolyogva a moz­gó kísérleti kamara parancsnoka, egy . repü­lő“ orvos. — Miért ne — mondottam — hál' Isten­nek a szivemnek cWtnmj baja, nme* mitől tar­tanom, És a kísérlet kezdetét veszi- A gépek ke­zelője, ©gy egészségügyi altiszt elfoglalja he­lyét az avatatlan számára valósággal ijesztően körülményes kapesolószerkezet mellett. Az orvos apró míkrofonnali ellátott repülősisakot húz fejemre. Ez ás az asztalon lévő telefon- készülék az egyetlen, ami a kaposolószerkezet mellett ülő altiszttel és a kísérteti kamarába velem együH beszálló orvossal az érintkezés lehetőségét biztosítja. Beszálltunk. Az ajtókat légmentesen lezárják- A motorok zúgná kez­denek. Hallom a vezényszót: — Startra készen, lassan emelkedni! A légszivattyúk dolgozná kezdenek. Az al­tiszt már jehnH is: 1000 méterig. Előttem asztalkán egy iv papiros ^Kísér­letek a magasság hatásának megvizsgálására“ — áll nyomtatott hetükkel rajta. Most az or­vos szólal meg: — Hogy érzi magát? — Köszönöm jól. — Ír jóm föl számokat ezertől visszafelé — adja ki az utasítást ntiíársam. Feljebb emel­kedünk. Minden ezer méternél újabb feladatot kapok: egy-egy hosszú szót kell leírnom. 2000,... 2500,... 3000 méter. A kísérleti ko­csi azonban még mindig az Augnsztup-tér kö­zepén áll. Az ablakon át látom az utcát, vil­lamosok, autók haladnak el mellettünk ée sie­tős emberek mennek mindennapi munkájuk után. Arra gondolok, hogy egy valóságos re­pülőgépből nézve miilyen másképpen fest az élet. Milyen aprónak, milyen jeLentéktőimnek látnánk felülről mindezt. Eszembe jut hogy egyszer elrepültem vagy kétezer méter magas- hau a népek csatájának emlékműve fölött, olyannak tetszett, mintha játékkockákból épí­tették vote« ügyes gyermekkezek... Tovább emelkedünk. Percemként ezer mé­tert.. Az altiszt jelenti: 4000,... 5000,.- 6000 méter. Utitáxsam időnként árverésemet vizs­gálja. Mosolyogva int. Úgy látszik ezen a pon­ton minden rendben van. Én azonban már érezni kezdőm az oxigén hiányát, A számok n papiroson egyre nőnek és mintha elhomá­lyosodnának, Az írás i.s nehezemre esik. Agyaim ezzel szemben — legalább is úgy ér­zem — pompásan működik. Csak a kezem na­gyon. nehéz és sehogyan Som akar engedel­meskedni. Az orvos hangját hallom most, wtetha nagyon messziről, jönne a szó: —. írja: mond valamit. Nem értem, hogy mit mond- Megismétli. írom: .Zweier“. Az orvos mosolyogva nemet int, ,$cMeier“-t mondott. A magasság következtében beálló rosszallóit első tünetei már jelentkeznek. He/ezerötszáz méter magasságban vagyunk. Oxigén készülék­kel felszerelt repülőknél mondhatni minden­napos eset. Ismét hallom utitárerun hangját: — írja: ,,HöeliPMlauglichkeitsprüf ung*. Rettentően hosszúnak, szinte vágnélkülánek tetézik a szó. Írom, de a vége már csak két­ségbeesett. erőlködés, gyermekek firkálásához hasonló kusza vonalak, — Akar még tovább repülni? —- Nem! — mondom olyan határozottság­gal, hogy szinte magam is csodálkozom rajta, — Szálljunk le? — Igen. Már rajzolom, is nagy kínnal a lefelé mu­tató nyilat, a leszállás jelét. Érzem, hogy na­gyra sápadt tehetek. Legjobb ereszkedünk. ~As orvos félém■ nyújtja az oxigénkészülék,el, Mohór szívón be az „óljáét“. Kosszullétnék nyoma sincs már. Érzem, hogy ismét szint kap az arcom. Az ©lőttem fekvő papirosra te-* khtttek. Most látom, hogy 7500 mélmr magas- ságbm már a számokat sem tudtam, leírni, Mint később megtudtam, rz a jelenség a kas­sát; fellépő válság legkéteégtelenebb jele. —• Akar zuhanni ? — kérdi az orvos. — Igen. Ebben a pillanatban 4500 méter magasság­ban vagyunk. Már megy is a patánes az al­tisztnek : — Vigsfázz! Zuhanórepülés 1500 méterig. Zuhanunk. Érzem., Hogy n vér az agyamba tódul. Nem sokáig fart. Hat másodperc alatt 5000 méter suhantunk. 1500 méterről már csak lassan szállnak lej­jebb, »mind közelebb a forgalmas Augusztnst- iérhezL, amelyet egyetlen pillanatra sem hagy­tunk el. Simán , földótériink" és ezzel vége önnek a fantasztikus és számomra örökké eml lékezetes repülésnek. Kiszállunk. Kimondha­tatlan élvezői teli szívom az ózooidus, friss lip­csei levegőt... (n. f. f.) Jmmo$7wnä. DÉS FEJLŐDÉSÉNEK KÍVÁNALMAK­A növekvő város mozgalmas élete uj kí­vánalmakat állít fél: Korszerű közfürdő, a vasútállomás és a főtér között társasgépkocsi járat,, higiéni­kus vásárcsarnok, uj városháza, uj áOaml elemi Iskola, szegéayek-háza, állandó ma­gyar színház a szórványokra való tekintet­tel. uj ut- és utc.ahiirkolatok, több villany­fény -. . ezek rövidem és hirtelen az nj vá­rospolitika vezérfonalai, miknek megvalósí­tására mlndannylunlaiak törekednünk Ml, Mert Dósból forgalmas, élénk, elégedett nagyvárost lehet idővel kiépíteni. * SOROZÁS Október 15—-17. között általános sorozás lesz Denen, amelyen nemcsak az nj hadkö­teles ifjak, hanem a régebbi évfolyamok nem sorozattal is kötelesek előállani. A sorozás helye a vármegyeháza nagyterme. * ÜJ REND A VÁSÁROKON Dés város polgármesteri hivatala tudat­ja, hogy a heti, országos vásárokon és bú­csúkon csakis azok üthetnek fe] sátrakat én árulhatnak, akiknek Iparhatósági engedé­lyük van. A vonatkozz engedélyeket a dó«! városházán adják ki. * A SZÓRVÁNYOKÉRT A ,,Törekvés" közművelődés! egyesület az ..Elnémult harangok" elmü Rákosi-darabot tanulja be, amelynek a szamoamenti szórvány vidéken fokozott jelentősége van. Az egyesü­let kéri azokat, akik komoly kedvet, tehetsé­get éreznek magukban a szerepléshez, jelent­kezzenek Diószeghy igazgató-tanítónál, az egylet főrendezőjénél, hogy az egyesület mi­nél job kulturmunkát fejthessen ki.-* MŰKEDVELŐ ALOSZTÁLY alaki tU az Erdélyi Pari; megyei kultur sarak osztálya kebelébe», A műkedvelő alosztály már is próbál egy vígjátékot. Sorozatos e#ö adásokat tartanak majd a megyei színház­ban. * A HIRES szamosmenti álma sokszor a bécsi csemegés-boltokba Is elke­rült! Az idén gyenge volt a termés, alig le­het szép tép almát kapni ... A fővárosi ke­reskedők igen magas árakat Ígértek azzal, hogy a pestiek jobban szeretik az almát, mint a narancsot s ha kell télen egy almáért töb­bet fizetnek, mint a legszebb vörösbélü na­rancsért! ,. , (SZ. 1.) — Hat frauda hadifoglyot szabadon bo­csátottak, mert- segítettek bajbajutott német katonákon. Párisból jelentik: A Maliin jelen­ti: A német hatóságok szabadon bocsátottak hat francia hadifoglyot, mert szülőfalujuk­ban egy alkalommal német, katonákat se­gítségben részesítettek, amikor tehergépko­csijuk kigyulladt. (MIT.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom