Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-01 / 223. szám

Sorozatos lerénylelek mialt Huszonnyolc kommunistát felmássz* toltak, tizenkettőt agyonlőttek a volt szerb Bánságban 1941. OKTOBER t Magadon segítse, ha másnak is adsz! Magyarország Nagyasszonya, vitéz nagy­bányai Horthy Miklósné csütörtök délután a rádió utján kérő szóval fordult a magyar társadalomhoz. Eét arcvonal számára kért a magyar társadalomtól adományokat: a hadviselés magyar hősei és a front mögötti élet harcvonalán-k nélkülözői számára. A Főméltóságu Asszony kérő szavaira májr az előző alkalmakkor is megmozdult a magyar társadalom szive és bőségesen juttatta el adományait. Most azonban kétszeresen szük­ség van a segítségre, többet és gyorsabban kell adni. Maga a Főméltóságu asszony mon­dotta rádióbeszédében, hogy katonáink orosz földön állnak s a német seregekkel vállvetett küzdelemben védelmezik a keresz­ténységet, a műveltséget, az emberhez mól- tő életet, a bolsevizmus nihilizmusa és bar­bársága ellen. Oroszországban hamarabb be­áll a tél, mint nálunk és számolni kell azzal, hogy katonáink a tél folyamán is a harcté­ren maradnak. Küzdő hőseink számára a Főméltóságn Asszony elsősorban érmelegi- tőket kér, minden más ruhanemű küldését feleslegesnek tartja, mert ezekkel katonáink jól el vannak látva. Ellenben jónéven veszi, ha honvédeink számára a társadalom pénz­adományokat juttat el és szeretetesomago- kat küld. Nyilván nemcsak az ajándék anyagi értéke lesz kedves a távoli harctéren időző fiainknak, de az a körülmény is, hogy megemlékezésként hat, annak a jeleként, hogy akik a front mögött teljesitik polgári és hazafias kötelességüket, nem feledkeznek meg arról, akiknek vállára sokkal súlysabb és komolyabb kötelesség nehezedik: a haza határainak fegyveres védelme. De nemcsak honvédeink számára kér a Főméltósága Asszony, hanem az itthonma­radt lakosság elesettjeinek javára is. A pénz­beli és természetbeni adományokból a pol­gári és szociális arcvonal nélkülözői közül azok fognak elsősorban részesülni, akiknek hozzátartozói a harctéren vannak. A Főmél- tósáigu Asszony bölcs szavai emlékeztették az egész magyar népet arra, amit tudunk ugyan, de néha hajlandók vagyunk elfelejte­ni, hogy más európai országokhoz viszonyít, va, a mi hazánk még a viszonylagos jólét ég nyugalom áldásait élvezi. Nálunk sokkal nagyobb államok lakói sokkal keservesebb formában ismerték meg a háború borzal­mait s az azt követő idők nélkülözéseit. A magyar társadalom tehetősebb rétegei tehát róják le az isteni gondviselés iránti hálájukat, azzal, hogy a Főméltóságn Asz- szony hivó szavára minden eddiginél na­gyobb mértékben juttatják el adományaikat hozzá. Akiknél minden nap megterül az asz­tal, ne feledkezzenek meg azokról, akiknél gondot jelent az asztal megtérítése s különö- sen ne feledkezzenek meg azok, akik % sze­rencse kedvezése folytán jólétnek, vagy plá­ne gazdagságnak örvendenek. Ha a szegény becsületesen teljesíti állampolgári és haza- fiúi kötelességeit, akkor a gazdagnak is tel­jesítenie kell, mégpedig fokozottabb mér­tékben, anyagi körülményeinek megfelelően. A társadami béke, rend és egyetértés biz­tosítása ma mindennél fontosabb feladat. Hiszen csak a társadalmi nyugalom légkö- rébeu nézhetünk szembe a jelen megpróbál­tatásaival és készülhetünk fel a nagy épitő munkára, amely a háború győztes befejezé­se után országunkra vár. Tudjuk, hogy uj Európa felépítése előtt állunk, amelyben Magyarországnak nagy szerepet szántak. Készüjünk erre a nagy szerepre, nemzeti múltúnkhoz és történelmi hivatásunkhoz méltóan. Ehhez az előkészülethez tartozik az is, hogy Nagyasszonyunk felszólítását Örömmel teljesítjük s mindannyian anyagi lehetőségeinkhez képest, minél előbb eljut­tatjuk adományainkat hozzá. Kolozsvár, szeptember 30. A Nagyliecske- rekea székelő segédbáni hivatal — mint a Szabadkán megjelenő „Délvidéki Magyar­ság“ cimü napilap közli — hivatalos jelen­tést adott ki, amelyből kiderül1, hogy a Bán_ súgnak a volt Szerbiához csatolt részében egész sereg embert végeztek ki kommunista merényletek miatt. A segédbámi hivatal je­lentése egyébként a következőket tartal­mazza: „Rövid idővel ezelőtt az illetékes hatóság felhívást boesájtítt ki, hogy ha a szökésben levő személyek meghatározott időre vissza A bujkáló kommunisták látták, hogy a 5«. kosság eleget tesz a felhívásnak és igyekszik romboló munkájukban megakadályozni őket, dühükben és elkeseredésükben a legutóbbi időkben a Bánátban a következő merényle­teket és bűntetteiket követték el: Merényletet követtek el a Nagykikinda és Mokrin között, valamint Oroszlánosnál a vasút- ellen. Bombát- dobtak be Mokrinban egy szerb polgár házába. Az illetőt- Meggyilkolták ts feleségét súlyosan megsebesítették. A Mcienczc-—Torán közötti útvonalon át­vágták a, telefonj-óznákat. Rálőtték egy magánautóra Nagybecskereh és Mélencze között. Megszervezték hivatalos személyek meg­gyilkoltatását- és erre a óéira ki is adtak bi. zortyos személyeknek utasítást és a szükséges fegyvereket. Csak a. rendőrség lelkiismeretes munkájá­nak köszönhető, hogy ezt a merényletet- sike­rült idejében megakadályozni, miután a- be­avatott személyeket sikérült kellő időben le­tartóztatni. Huszonnyolc akasztás! Ezeknek a pokoli letteknek megtorlásaként — folytatódik a segédbáni hivatal jelentése — szeptember 7_ikén Melenczén, Kumánon és Mokrinban szabotálásért, kommunista pro­pagandáért és kommunista röpiratok terjesz­téséért-, hivatalos személyek meggyilkolásának előkészítéséért, fegyvercsempészésért, terro­risták és kommunisták rejtegetéséért a kö­vetkező személyeket- végezték ki bntrlóHaH halállal: Meteorén: Milánót- Demeter nagybecskere. ki géplakatost, Fogarassi György nagybecs- feereki asztalos segédet, Fogarassi Árpád nagybecskereki mázoló segédet, Fazekas Já­nos nagybecskereki asztalos segédet, Bo­tár szki Lyubomir nagybecskereki mázoló se­gédet, Tóth József nagybecskereki lakatos segédet, Yukon Lynbinka nagybecskereki földműves leányt, Nicsetm Zorán nagybees. kereki lakatos segédet, Csontos Sándor nagy­becskereki mázoló segédet és Zsárkov Dra. golyub melenezei péksegédet. Kumánon: Mirese tics Bránkó nagybecskereki kereskedő segédet, Pájics Dane nagybecskereki magán­zót. Szekeres Dezső nagybecskereki malom- segédet, Erdelyán Miklós nagybecskereki nap. számost, Kosztícs Zsiva nagybecskereki bor­bélyt, Vukonyánszki- Radivoj nagybecskereki tanulót, Protics Rád« nagybecskereki szolgát. M&mirszki Zsárkó nagybecskereki géplaka­tost, Kárig omszki Dragomirt, a nagybeeske- reki vasúti műhely tisztviselőjét és Tu-rktiy Kosztat, a nagybecskereki vasúti műhely la­katosát. Mokrinban: Ignác Radivoj basahidi földművest, Mjolsshi Dane, basahidi földmű. térnék, jelentkeznek & beszolgáltatják fegy verőiket, úgy szabadlábon maradnak & sem. mi bántódásuk nem lesz. Éppen igy a vezető szerb nemzeti körök elítélték a különféle kommunisták és zsidó-béreneek tevékenyke dósét és felszólították a lakosságot, hogy tás son konstruktiv munkához, hogy az ország népe megujhodjon és megmentsék az orszá got, ezenkívül felszólította a lakosságot, bőgj' a maga részéről kövessen el mindent, hogy a kommunisták és bérencek ne tudják tovább folytatni romboló munkájukat. vest, Bnmesies Radován nagykikindai főis­kolai hallgatót, Grujics Milán hasnhidi főis­kolai hallgatót, Kaloper Szrgyán gválai bör­tönőrt, Radovánesev Aleksza wagykikindai napszámost. Bacmlaez Bránkó basahidi föld­művest, Búd,úrin Ráda basahidi asztalost és Trlyick-ov Milos mokrini napszámost. Sor tűz végzet! tizenkét kommunistá­val Ezt követőleg pedig azért, mert szeptem­ber 17-ike & 18-ika közötti éjszaka Marti- nica vasútállomás közelében, Nagybeeskerek- tőt 28 kilométernyire, a Nagybeeskenek— Panesova vasútvonalon merényletet kísérel, tek meg a vasul elten, amennyiben meglazí­tották a síneket, hogy as éjszakai vonatot kisiklassák, ellenintézkedésként a Feldkom. mandant részéről a következő' intézkedések történtek: Szeptember 19-én délelőtt. IC ikrakor nyilvánosam agyonlőttek 12 kommunis­tát, akik bebizonyított bűncselekmények miatt vokale bebörtönözve. Az agyorítőtt kommunistákat a- vásártéren rettentő példaként 24 órára felakasztották. A kivégzett egyének nevei a következők: Jarkovacski György pancsovai szabó, Pan­dúr ov Száva pancsovai egyetemi hallgató, Lemajics Lázár pancsovai kőműves, Szbidies Hinta sztáresevói munkásnő és édesanyja, Sskulics Zsófia sztáresevói földműves asz. szony. Risztté-s Mita sztáresevói napszámos, Rokndcs Vásza pancsovai ügyvédjelölt, Pav­lovié» Zdravkó csented földműves, Boguroski Bros nagykikindai munkás, Ranhov Zsárkó nagykikindai fémmunkás, Kohn Henrik nagybecskereki szállodás és borszakértő és Teodoszin Mdlntin ku.máni munkás. Ha megismétlődnek a merényletek«.! A további vasúti merényletek megakadá­lyozása céljából — fejeződik he a hivatalos jelentés — * Fp!dkommandánt elrendelte, hogy október 11-ikéig a vámosok és falvak la­kossága foglalkozásra- és nemzetiségre valamint vallásra való különbség nélkül köteles a vasúti síneket őrizni, olyképen, bőgj' 50 méternyi távolságra egy­mástól kettős őrszemek vigyáznak a vasul biztonságára, az este beálltától reggeli 6‘ óráig. Amennyiben a merényletek ennek el. lenére megismétlődnének, abban az esetben :i Feldkommandaint a nagybecskereki rendőr­ségnél kommunista üzelmekért fogságban levő egyéneket, szám-ser.rint 38 egyént, a nagybecskereki Bűz téren nyilvánosan fel­akaszt at ja. Természetes, bogy a lakosság ma­ga is elkövet mindent, hogy a retorzióra ne nyíljon alkalma az illetékes parancsnoknak. Keleté IÍtsjíc után nemi ad. táppénzt. Venczel József a tuberkulózis terjedése el­len a munkásságnak havonként kötelező orvo­si vizsgálatát tartotta szükségesnek. Pálffy Tibor sérelmezte, hogy az OTT tárgyalásokon az elnök az OT1 ügyvédje az ülnök nélkül is Hoz döntést a munkásság sé­relmes ügyeiben. Indítványozta, hogy minden sérelmet a muukáesaakosztály tagjai a követ­kező ülésre terjesszenek elő. Javasolta, egy­ben- . hogy az elnökség kérje az Erdélyi Párt országos központját arra, hogy Kolozsvár az első fizetési osztályú városok sorába kerüljön, Az értekezlet végül kimondotta, hogy ülé­seit ezután minden hétfőre tartja. Asváci nemzeti tanács ióváhagyta a Németországgal és Szlovákiával kötött kereskedelmi szp rzed^st Bern, szeptember 30. (DNB.) A svájci nemzeti tanács hétfőn jóváhagyta a német- svájci, valamint a szlovák-svájci kereskedel­mi szerződést. (MTI.) Meghalt Aba-Novák Vilmos, a nagynevű festőművész — ,,A legborzalmasabb az a beteg ember szánná tg, hogy a test, a kéz képtelen a mun­kára, de ugyanakkor az agy tele vám vitali­tással, alkotni, építeni, tervezni aka-r.“ Tragikus szavak. Egy művész gyötrődései. Aba-Novák Vilmos betegágyán, röviddel ha­lála előtt mondotta ezeket egyik barátjának. A művész, akinek egész élete lázas alkotás oott, nehéz művészi harcokkal, kemény küz­delmekkel, nélkülözésekkel és ragyogó diada­lokkal, élete delén, forrongó tervekkel, nagy álmokkal eltelve halt meg. Szinte feborotha- tátilan az a sok nagyértSkü mimica, amit maga után hagyott, été fájdalmat érzünk, ha arra gondolunk, hogy sok szép nagy tervének meg- valósitását megakadályozta a könyörtelen ha­lál, Aba-Novák Vilmos 1894-ben született- s már egész fiatalom, 17 éves korában beirat- kozdtt a rajzianodába. Olgyay Viktor tanít­ványa volt s egész életében öt tartotta mes­terének. A világháborút végigTciizdötte, majd visszatért a festőáttvámy mellé. 1922-ben lé­pett először a nyilvánosság elé, 1925-ben el­nyerte a Srimiyei-társaság nagydiját. 1928- ban « velencei kiállításon hatalmas feltűnést keltettek képei. Az eddig nagy nyomorúság­ban, kemény nélkülözések között élő művész pályája ettől kezdve meredeken fölfelé iveit, a világ minden táján nagyra tartották művé­szetét, Komoly, szép, nagy feladatokat ka­pott, Külföldről is elárasztották- rendelések­kel. Mussolini is vásárolt festményeiből s ké­pei elkerültek, a római és ncnc-yorki múzeu­mokba is. t Aba-Novák művészetére azonban a legjel­lemzőbbek s egyúttal legértékesebb alkotásai is, hatalmas falfestményei,. Freskóival külö­nös uj hatásokat- tudott elérni. A falfestészet harcosa volt, aki az utóbbi időben már azt vallotta, hogy a falfestészet olyan szerephez jut- majd a modern világbem, mint a közép­korban. Templomokban, hatalmas csarnokok­ban akarta megvalósítani álmait, hogy nem­csak kiválasztott kevesek, hanem százak, ez­rek láthassdk. Mindig azt hangoztatta, hogv a dicsőséges múltat, a történelmét- kell életre kelteni, de nem a romantika, honom az erő eszközeivel. Legnagyobb müvei, a jászszent- andrási templomfreskó, amely néhány évvel ezelőtt nagy vitákra adott alkalmat s nme. lyet végiül a katolikus egyház védett meg, a székesfehérvári Szent István kápolna, a sze­gedi Csorthatorony keresztelőkápednája és ae ellenforradalom diadalive. Aba-Novák Vilmost 1938-ban hívták meg a képzőművészeti főiskola tanárai közé. Ak­koriban mindenki azt hitte, hogy ez a robosz­tus egyéniség, aki egyheti lenyűgözően érde­kes előadó is volt, missziót- tölthet be az if­júság nevelésében. Sajnos, nem igy történt. Aba-Novák, mindössze egy évet tötthetett ka­tedráján. Nagy tervei voltak, mindig izzig- vérig nevelőnek érezte magát. Uj művészi irányba akarta vezetni a fiatalságot. Nogii tervei azonban csak tervek maradtak, egy zseniális ember valóra nem vált álmai. A kiváló festő már évek óta betegeskedett. A hatalmas termetű, valósággal vasegészségü férfi két évvel ezelőtt gyomorrákban betege­dett meg, súlyos műtéten esett át s akkor az volt az orvosok véleménye, hogy pihenéssel tálán si­kerül helyreálUtemi a művész egészségét. Aba- Novák derűlátása válóban segített fc egy ideig. Néhány héttel ezelőtt állapota rosszra fordáit s azóta ereje állandóan hanyatlott. Vasárnapra állapota annyira aggasztóvá vált. hogy már remény sem volt a javulásra. Hét­főn rde aztán a magyar festőművészet egyik büszkesége örökre lekmyig, a -szemét. Az OTI ellen felmerül panaszokat vitatta meg az Erdélyi Párt muni*asszak- osz*ályának hétfő esti értekezlete Heg mérgezte beteg gyermekéi1 azután kulbaölie magát egy orosházai asszony Orosháza, szeptember 30. Virrasztó Imre oroebázná gazdálkodó Pusz’üfoldvárvól haza­térve feleségét a kutban, testi és lelki fo- gyatékoaságban szenvedő leánygyermekét pe­dig haldokolva találta. Kiderült, hogy az I asszony először megmérgezte 14 éves leá- | nyák s azután a kútba vetette magát. Tettét azért követte el, mert sajnálta gyermekét, fogyatékossága miatt. (MTI.) Minden könyv ős minden ÍOiyOirSf minden szakból, minden nyelven 1 Kolozsvár. y C Kérjen jegyzéket Kolozsvár, szépt. 30. Az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatának munkásszakosztálya hét­főn este Pálffy Tibor elnökletével ülést, tar­tott, amelyen a munkásságnak az Országos Társadalombiztosító Intézettel szemben való sérelmeit vitatták meg. Pálffy Tibor elnöki megnyitójában han­goztatta, hogy a munkásság igen sok sérel­met tát az Országos Társadalombiztosító In­tézet rendszerében. Példaképen megemlítette, hogy egy recept nyomtatványát betegeknek meg kell vénülök, ára 20 fillér. Legtöbb eset­ben még az orvosság sem kerül ennyibe. Az OTI-tagdi jakkal kapcsolatban megjegyezte, hegy azok a munkások, tcherbiróképességét meghaladják. Tekintettel arra, hogy az OTI vagyona, 750 millió pengőt tesz ki, a társa- dalombigtosátő a munkásokkal szemben kövy. nyitcseket- teőict-ne. Pálffy Tibor a továbbiak­ban sérelmezte, hogy az OTI nem- ismeri el a Romániából átkerült bHegsogélyző intézett tagok- szerzett jogait. Ezeket az OTT uj ta­gonként kezeli. Lipcsei (Ákos szakosztályi titkár sérelmez­te, hogy az OTI-fogáezafa csak tömést és fog­húzást végez, ha pedig vallaki meg akarja csináltatni fogazatát, csak akkor részesülhet kiszolgálásban, ha előre kifizeti a kezelési költséget. Gáli Albert az Erdélyi Párt közbelépését kérte, hegy az OTI igazgatótaiíácsát mielőbb kinevezzék, mert ha n munkásság képviseletet kap az igazgatótanácsban, a febnerült sérel­meket gyorsam, orvosolni lehetne. Valk-ai. Sándor felszólalásában sérelmesnek vdtfe, Hogy az OTI « munkás beteg félesége MerénfBefelc és Siünfettek sorozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom