Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-05 / 227. szám

m Kutya a patikába neun látott, már dl is felejtek bará­tom buysaiat fel tegnap délelőtt a vendéglő­ben, ahol ilyenkor, tizenegy óra tájbani kelle­mes pörköltsaag terjeng az asztalok körüli. FeMrxuMs pincér hozza a pörköltet és a habzó sört, amely számiunkra egy kis erőgyűj­tést jelent abban az örök és vad rohanásban, amit a legtöbbször elkeseredve, de néha egy kis napsütésnek is örvendve, életnek neve­zünk. Az emlékezésben már elmosódott arc felém fordulít s megszólalt. Úgy tűnt fel nekem, mintha egy véletlenül előkerült öreg lemezt játszanának. — Nem ismersz meg? A hangja csufundá- ros és kötekedő volt. Felnéztem a pöiücölitös tányérból. — Dehogynem... Persze, te vagy a patikus! szólítottam meg, ahogy harminc évvel ezelőtt neveztük, amikor esténként négyen ültünk az azóta eltűnt füstös Gárdonyi kávéházbán. Há­rom gólya, elsőéves jogász — az egyik én — és Genő, a gyógyszerészeti fakultás elsőéves hallgatója. Barátok voltunk, ón nekik Sán­dor, nekem a magasabbik és szőke Pista, a köpcös és cigányfakete Jani, de Gerö't egyi­künk sem szólította a keresztnevén. Végre itt vagy patikus, förmedtünk rá, amikor laülit az asztalunkhoz, ugye ma aszpirint vacsoráztál, bosszantottuk, miikor a feketéit megrendelte. Mikor pedig, nagy későre hazaindultunk, öt­ször is utánalááltattunlk: szervusz patikus, aludj jól! Ezeket a csipkelődéseket a mi Gerő bará­tunk valóban angyali türelemmel viselte. Ma erre visszagondolva, azt hiszem, hogy csön­dességében, hallgatásában lenézett minket. Mert mindössze egyszer tett megjegyzést, — Rá jöttemi már régen ama, — mondta — hogy tökfilkók vagytok, akikkel nem érdemes vitatkozni. Mi az, hogy jogtudomány? Sze­retném látni, hogy tudtok nem egy beteg em­beren, hanem egy beteg állaton segíteni! Ki gyógyul meg a jogtudománytól ? Persze, a perköltségek törvényesen megállapítva, foly­tatta nagy örömmel, minit aki egyszer meg­mondja' a magáét, ez a fontos nálatok. Ti csak tehertételt jelenítetek az emberiségre, hát ne legyetek olyan büszkék! A vitának, patikusnak készülő barátunk bosszantásának a háború vetett véget. Ha nem is csapott bomba a Gárdonyi kávéház törzs­asztalába, de sízéitugrasztotta áz összes törzs­asztalokat a katonai behívó. Ennek bizony van jó egynéhány éve — minek számitsn-x össze — én pedig azóta nem találkoztam Ge- ró'vel, a — patikussal. Leült, s mig rendelt a pincértől, szemügyre vettem. Alapjában véve nem sokat változott. Egy kicsit, meghízott, de most is éppen olyan lomha, kényelmes a járása, mint valamikor. A haja sem szürkült úgy meg, mint az enyém Biztosan festi — gondoltam magamban — pa­tai; árus, pénzébe sem kerül az ilyesmi. \ beszélgetés, ilyenkor, a rég nem látott Daratok között nehezen, indul, de az én Ge- roon,^ miután egy hajtásra kihúzta a sört a pohárból, beszélni kezdett. — Az ördög vitte volna el azt a kutyát kezdte. Egy vacak kutya miatt vagyok itt. — Talán csak nem harapott meg? __ kér­deztem^ Isten bocsássa meg, nem sok rész­véttel. Gyanakodva nézett iám. A tekintete olyan volt, mint valamikor a kávéházi asztalnál. ~ ,íl°*lníln tudod? Vagy ilyen okos ember tett belőled s felcsaptál! gondolati vasónak? Ha., engem valóban megharapott egy becste- jen kutya Ki tudja, veszett, vagy sem, de én bejöttem kezelésre.. — h. e mondd, válaszoltam, megbarapott egy kutya? De hol vagy te tulajdonképpen, hiszen olyan reg nem találkoztunk. - Beszél­jünk inkább erről, ne a kutyáról... — Könnyű neked lóháskodni, — szóit mér­gesen — nem te jársz kezelésre.’.. Hát igen _ csendesedett le azután — falun, van a pati­kám. Jól megy hálisfennek. A feleségem is okleveles gyógysaerésianő, de gyakornokot is tartok... Éppen aznap volt a gyakornok ki­menője, a feleségem pedig befőttet rakott e' amikor bejött; az az átkozott kutya... —- Hová jött be, türelmetlenkedtem. — Hát Istenem, a patikába! Nyitva volt az ajtó s az a gyalázatos dög egyszerűen be­sétált. Egész rendesen viselkedett, rám nézett, mintha kérne valamit... Egy nagy fene juhász­kutya volt. Megsámogat.tam. Tűrte a piszok. Eme eszembe, jutott, hogy a pult alá tettein az uzsonnás tálcát s maradt, egy darab vajas- ketnyér. Odaadtam a dögnek és képzeld, bá­lából megharapott. Aztán elfutott, de a vajas kenyeret elvitte. Na mit szólsz hozzá? A leg­bosszantóbb az, hogy nem tudom ki a gaz­dája, Ilyenfajta kutya van ötven is a falunk­ban. A körorvos megvizsgált s beküldött ke- aeJtásre. Egy -csomó pénzbe keiül a jóhiszemű­ségem. Ha tudnám, kié a kutya, beperelném a gazdáját. Egy ügyes ügyvédhez fordul­nék... — Áhá, csaptam le rá, látom megváltozott a véleményed az ügyvédekről, — Az ilyesmire jók az ügyvédek, — felel­te dühösen. —. Mint a veszettségre a szérűim. De nincs kit pereljek s maradok a kárommal és a fájdalommal. Mi vau ezen kacagnivaló? — nézett rám, megbotránkozva. — Úgy látom, te semmit sem változtál... — Látod éra azt gondoltam, igyekeztem megbékíteni, hogy egy falusi patika egy kis része a földi paradicsomnak.. Jóimonő üzlet, benne nyugodt élet, csend ás megelégedés. Jó ­szág a páti Icában, politizálás a lócán a patika előtt, mint az én falumban; volt... Közben sűrűn, születnek és méghahnaik az emberek, de a patikus ezen is, azon is keres... — Frászkarikát, — vágott öklével Indula­tosam a levegőbe. — Ez csak az ostoba regé­nyekben yan,. Kínlódás az élet, kezdve a sok buta falusitól a büdös acetilinlampáig.. Nincs soha egy nyugodt percem. Látnád, hogy dol­gozunk mind a hárman hetivásárkor. És alig vám haszon... Mit tudod te ezt! lemét sört hoztak, megtelt és kiürült egy­néhányszor a poharunk. Az ötödik pohárnál Gerő, a régi baráti bizalmassággal közelebb hajolt hozzám. — Irigyellek titeket, városi embereket... De azért én sem vagyok megveszve, ha az a. ku­tya meg is harapott. Ez a kis bejövetel rám­fért, Oltyan szép és kedves ez a város. És ■— ezt már ’ csak suttogta — mennyi remek nő van itt.. Tegnap megismerkedtem egy nővel a moziban,. Ma délután találkozunk a cuk­rászdában. Kutya legyek magam is. ha nem angyal... Valóságos földrészállt angyal ked- kedves öregem,. Ha látom, már nem is ha­ragszom úgy arra a kutyára., TÓTH SÁNDOR ► 4 Százkilencvenöt embert végeztek ki eddig a cseh-morva protektorátusban PRÁGA, október 4. A prágai és brünnl rögtönitélő néptörvényszék lázadásra, gaz­dasági kártevésre való előkészület és titkos fegyverviselés miatt pénteket 15 csehet go­lyó általi, három zsidót pedig kötél álteli halálra ítélt, Az ítéletet csütörtökön végre­hajtották. Három esetben felmentő volt az Ítélet, 110 esetben a védnökség! titkos rend­őrség elé utalták a vádlottakat. A 15 elitéit közül 13 a volt cseh hadsereg tisztje volt, akik a Birodalomellenes cseh központi és vi­déki szervezetekben játszottak vezető szere­pet. Szombaton a hazaárulás, összeesküvésre való felbujtás és szabotázs miatt felelősség­re vont vádlottak közül újabb 14 embert, ítéltek halálra és végeztek ki a protektorá­tus területén. Ezzel az eddig kivégaet-tes száma 195-re emelkedett. Október 26 8kán iif össze az Unitárius EcpybazS Főtanács Ugyanokkor kerül sor Józan Miklós főpásztori eskütételére is. Áz uj püspök ma búcsúzik budapesti hiveitől Kolozsvár, október 4. Szombaton délelőtt érkezett meg az unitárius egyházhoz a val­lás és közoktatásügyi minisztérium leirata, amelyben az egyház elöljáróságát arról ér­tesíti, hogy Kormányzó Urunk szeptember 13Jkán kell legfelsőbb elluttározásávod Jó­zan Miklós, a magyarországi Unitárius Egy­ház püspökévé történt megválasztását meg­erősíti, egyben pedig a hüségeskü bevételével Mikó Ferenc dr. nyugalmazott igasságiígy- mimsztériumi államtitkárt bízta meg. Az uj püspök eskütétele október 26-ikán, az Egy_ házi Főtanáccsal kapcsolatos ünnepi isten­tiszteleten történik meg. Itt írjuk meg, hogy Józan Miklós volt bu­dapesti unitárius lelkész püspökké válasz­tása után vásárnál) délelőtt búcsúzik el hu. dapesti hiveitől a Koháry-utcai unitárius templomban. Istentisztelet után díszközgyű­lés lesz, amelyen a budapesti egyházi és tár­Hogyan kell a nemzsidó házasulandóknak származásukat igazolniok Kolozsvár, október 4. A Budapesti Köz- .löny szombaton megjelent száma — mint már röviden jeleztük — az úgynevezett faj­védelmi törvény hatálybaléptetésére vonatko. zólag három rendeletet közöl. A rendelkezé­sek között szerepel mindenekelőtt a nemesi- dók és a zsidók egymással való házasságköté­sének tilalma. A rendeletek egyike a tilalom hatálybalépésével kapcsolatban megállapítja azokat a szabályokat, amelyek. sím int a jő. vőben a házasulóknak származásukat iya- 'zolniok kdl. Vezető szempont, hogy nemzsi- dóknak egymással való házasoddá» ne nehe­züljön meg s ennek érdekében az olyan sze­mélyektől, akiknek legjobb tudomás szerint négy, vagy legalább három; szülője keresztény felekezet tagjaként született, nem követelhe­tő a származás igazolására okirati igazolás, hanem, tekintettel a súlyos büntetőjogi kö­vetkezményekre, elegendő, ha a házasuló fe­lek egyszerű és nyomtatvány alakjában ké­szen álló nyilatkozat aláírásával, büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy' a törvény alkalmazása szempontjából nemzsi. dónak tekinthető személyek. Csals> abban az, esetben lehet észszerű korlátok közé szorított okirati bizonyítékokat követelni, ha a nyi­latkozat ellenére is a rendelkezésre álló ada­tok szerint kétség forog fenn a házasuló fe­lek valamelyikének r.em zsidó származása te­kintetében. Ezzel szemben a szabályrendelet, rendkivid szigorú igazolást követel az úgynevezett nemssidó félvérek, tehát az olyan' nemzsidók sadalmi egyesületek búcsúznak el Józan Mik­lóstól, aki 42 éven keresztül megszakítás nélkül volt a budapesti unitáriusok lelki gon. dozója. Józan Miklós Toroekóról került a buda­pesti egyházközség élére. Nagy szerepe volt a trianoni Magyarországban szétszórtan élő unitárius hívek megszervezésében. Az össze­omlás után önálló ügykörrel ruházta fel az unitárius egyházi főhatóság „püspöki viká­rius“ cinimel. Érdemeire való tekintettel a felsőház. tagja lett, a kormányzat pedig a többi protestáns püspökök járandóságához hasonlóan Sárdbogárdon 200 holdas felsze­relt birtokot bocsájtott az unitárius egyház rendelkezésére. Józan Miklós székhelye ezután , mint Dá. vid Ferenc óta az összes unitárius püspökö­ké, Kolozsváron lesz. A főpásztor csütörtö­kön tér vissza budapesti útjáról. született keresztény felekezet tagjaként. Ezeknek a személyeknek a nem zsidó ágról váló származást a leghitelesebb módon iga_ colniok kelt. Érdekes részlete a rendeletnek, hogy az olyan, még meg nem kötött házasságok ese­tében, amelyeket 1941. október 11-ike előtt már kihirdettek, illetőleg a kihirdetés alól felmentettek, nem szükséges a kihirdetés, il­letőleg a felmentési eljárást megismételni, hanem megengedi a rendelet, hogy az ilyen házasságokat az 1940. évi november első napja előtt a most hatálybalépietett szabá­lyokra való tekintet nélkül megköthessék. Hatálybaléptek természetesen a törvény, cikknek az említett házassági tilalommal kapcsolatos büntető rendelkezései is. Öt évig terjedhető börtönbüntetés sújtja mind a polgári tisztviselőt, aki a tilalmas házas­ság megkötésében szándékosan közreműkö­dött, mind pedig a tilalmas módon egymás­sal házasságra lépett feleket. Úgyszintén ha- tá’iybalepett az a rendelkezés is. amely há­rom éri fogházzal, illetve minősíteti esetek­ben öt évig terjedhető börtönnel büntetheti azt a zsidót, alti magyar honos, tisztességes nemzsidó növel házasságon kívül nemileg érintkezik, vagy öt ilyen célra a maga, vagy más zsidó részére megszerzi, vagy megsze­rezni törekszik. Belon-burkolatot kap Székelek ereszt ur főtere és főutcája Székeiykcresztur, okt. 4, Székelykeresztur elöljáróságának kérésére a közlekedésügyi minisztérium engedélyezte a törvényhatósági közút székely keresztúri átkelési szakaszának tekintetében, akiknek csak két nagyszülőjük | kiépítését. JSz az útszakasz nagyon rossz, el­1941. OK T On ER 5 hanyagolt-állapotban, van, jóllehet — vasút­vonal hiányában itt bonyolódik le a Maros- vásárhely—Székelyudvarhely közötti nagy for­galom. Tekintettel erre a körülményekre, va­lamint városrendészeti szempontból is első­rendű érdeke Udvarhely vármegyének és Székelykeresztur községnek, hogy ezt az át­kelési szakaszt betonburkolattal építsék ki." Az útépítési munkálatok megindításának felülvizsgálata céljából szerdán délután a köz­lekedésügyi minisztériumból Székelykeresz- turra érkezett dr. vitéz Karátson Jenő pâi­ni szteri tanácsos és beható tárgyalásokat foly tatott Jakab János községi biróva], Demeter Andor főjegyzővel, valamint a város vezető embereivel. A tanácskozás eredményeképpen az anyag- beszerzést már az ősz folyamán megkezdik é* jövő év tavaszán megindítják az útépítési munkálatokat, amelyek során aknákkal és átereszekkel is ellátják az utakat-, hogy a csapadék-vizek levezetését biztosítsák. Minthogy az eredeti terv szerint 1 km. hosszúságban akarják a székely ke reszt úri át­kelési szakaszt betonburkolattal kiépíteni, a város társadalmának vezetőemberei mozgal­mat indítanak annak érdekében, hogy beton- burkolattal lássák el az útszakasznak az uni­tárius főgimnáziumig terjedő részét is. Értesülésünk szerint illetékes hatóságok, tekintette] a városrendészeti szempontokra, valamint az említett tanintézet tekintélyes múltjára, megértéssel fogadják a kérést. Az utépitési munkálatokra mintegy félmil­lió pengőt ad az állam, a csatornázási mun­kálatok költségeinek fedezéséhez pedig Szé- UeEykeresztur község 15.000 pengővel járul hozzá. Vórady Imre dr»t választották meg a Ferenc József Tudomány­egyelem ezévi prorektoraul Kolozsvár, okt. 4. Az egyetemek szervezeti szabályzata szerint a rektor helyettese előző évi rektor, a prorektor. Ő a rektor távollété' ben az egyetem feje és többek között ő az egyetem fegyelmi tanácsának elnöke is. Az elmúlt évi rektort, málmási Bartók György dr.-t a bölcsésztudományi kar ez évben dé­káninak választotta meg S ezért a szervezett szabályzat megfelelő rendelkezése szerint, a prorektori tisztet nem tudja betölteni. Ilyen esetben az előírás az, hogy minidéin kar ki­jelöl saját kebeléből négy-négy professzort (elektorok), akik annak a karnak professzo­rai közül választanak prorekíort, amely kar pnofessszora volt az előző évi rektor. A pro­rektor választó gyűlést e hét elején tartották meg és ezen Várady Imre dr.-t választották egyhangúlag prorekiornak. Az uj prorektor szombaton foglalta el hivatalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom