Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-31 / 249. szám

ELERTEK A DONEC FOLYOT P én/elc 1941 október SI ::ö:;y?aiu '^pvuelöház könyvtára. n.nr BUDAPEST V KEÎJT EXîSR’í Wlí Wf lFS HETI RÍD!Ó.MÍjSOP{ Ara miér A HONVÉD SEREGTESTEK ETOFIZKTgSI AKAK: 1 HÓRA 8.70, KE- I GYED ÉVBE 8. FIX ÉVBE 16, EGÉSZ ÉVBE SS FKNGÖ. — POSTATAKAREK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 78148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 249. SZÁM. RIADJA A LAPKIADÓ KÉSZ VEN VláKSJSAG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉIG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. 8Z. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SX. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A Lelet« angol liadíerő csalt egy é v mn! va ad Kai segítséget Sztálin nalt Moszkva körül újabb nagy hadműveletek kezdődtek Kínából hat héten belül távoznak az angol alattvalók Dietrich dr. birodalmi sajtófőnök megbélyegezte Roosevelt módszereit Liddel Hart beismerései... A honvédseregtestek a bolseviamus elleni harcaikban több mint. ezer kilométerre az or­szág határaitól hősiesen küzdenek az uj Euró­pa megteremtéséért. Napról-napra újabb si­kereket érnek el és mindenütt az élen járnak. Amikor a Dnyeper-von álért folyt a hart—s- a nagy Megsemmisítő csatál„uf készítette- elő a német hadvezetőség, as egyik legnehezebb feladatot kapta a honvédség. A mélyen az ellenséges területbe csaknem elszigetelten be­ugró nagy folyó-kanyarulatot kellett hetekén át tartania a túlerőben lévő ellenség nyomá­sával szemben. Most a Donee-vonalért folyik a harc. A magyar katonai hefyrő! kapott közlés és a német hivatalos jelenté? egyidőben, csütörtö­kön jelentette, hogy a szövetséges csapatok * esek sorában a magyar seregtestek .széles vo­natban, az ellenség ellenállásának megtörése után elérték a Doncc-folynt. A magyar csa­patok ismét az éten haladnak s az. ellenség menekül támadó csapásaik nyomán. A szovjet haderő egyébként az egész vona­lon hátrál. A Donee-iparvidék utolsó sávjá­bái való teljes kiszorítása közvetlen küszöbön áll, s angol jelentések ismerik be, hogy a moszkvai vonal helyzete is válságosra fordult Rock tábornok hadseregeinek mindkét szár­nya ismét támadásban van. Kalinin, vidékén a németek újabb nagy áttörésre készülődnek, a kisebb gyorsatokul átok pedig az Oka folyó felé törnek előre. A szovjet jelentések köz­ük, hogy újabb áttörés várható német vésztő! Mozájszk és Kalinin között, továbbá Mosz­kvától délnyugatra az Orel mentén. A német hivatalos jelentés a Moszkva kö­rüli térség eseményéiről egyelőre hallgat és csak légi támadásokról emlékezik meg. Az a tény, hogy a szovjet hírforrások már várható német támadásokról számolnak be, való­színűvé teszik, hogy ezek a hadmozdulatok meg is történtek, eredménnyel jártak és a szovjet most a maga közvéleményed készíti elő a további bejelentésekre. A szovjet őszin­teség ugyanis mindig jóval az események mö­gött jár, hiszen a szovjet, rádió csak most ismerte be Charkov elestét A Szovjet azt remélte, hogy a Krim-félszi- gfcten. az előrenyomuló szövetséges erők olda­lában sikerül magának bástyát kiépíteni, hogy majd azután innen intézzen oldaltámadást. A perekopi áttörés ezt a reményét teljesen meg­hiúsította. A Krim félszigeten a német erők feltartóztathatatlanul üldözik a megvert el­lenséget. Rövidesen a Fekete-tenger parijá­nak ez a rendkívül fontos földdarabja is el­vesz a Szovjet számára. Napról-napra nyilvánvalóbb lesz, hogy az angoloknak nines meg a lehetőségük arra — amellett, hogy komolyan nem is akarják — a szovjet megsegítésére. Lisszaboni jelentés sze­rint az angol kormány csak a látszat meg­mentése érdekében adott utasítást Wawed tá­bornoknak, hogy tegyen meg minden előké­születet a szovjet segítségére felhasználandó indiai haderő megszervezésére., A Londonból kapott jelentések is megállapítják, hogy ez a hadseregszervezési munka egyáltalán nem könnyű, mivel egyelőre hiányzik a megfelelő vasútvonal és a gördülő anyag. Egy évre len­ne szükség, amig Iránba megépíthetik a szov­jet felé vezető megfelelő vasútvonalat. Egy év pedig a in: i rohanó időben nagyon bosszú i.főt-jO,— az alatt az idő alatt már reges légen megpecsctlődött p szovjet *or*a. Az angol kormány azonban a közvélemé­nyének nyomása alatt kénytelen ilyen lát­szatintézkedéseket tenni. Az angol közvé­lemény egyik fele ugyanis, amint a ..Popo- lo di Roma“ cimii lisszaboni lap külön tu­dósítója jelenti, meg van győződve arról, hogy Nagybritánnia sorsa szorosan össze van kapcsolva a Szovjetével és ezért azt hangoztatja, hogy a legnagyobb áldozatot is meg kell hozni a megsegítés érdekében. Ha a ,.szovjet, győz, mi is győzünk, ha a szovjet elveszti a háborút, mi is elvesz­tünk“ — mondotta Danne.r munkáspárti ve­zető, az angol szakszervezetek legutóbbi ülésén. Ezzel a véleményével körülbelül iga­za is van és ki is mondotta a halálos Ítéle­tet az angol világuralom fölött, mert >•« események napról-napra kétségtelenebből mutatják, hogy a Szovjet véglegesen elvesz­tette a liáborut. A közvélemény másik részt a. jobban tá­jékozottak és a szovjet irányában kevésbé elfogultak viszont látják, hogy a szovjetnek nyújtandó nagyobbmérvü segítséggel most már csak a szigetvilág védelmét, kockáztat­nák és egyúttal mind több és több hadi­anyagzsákmányt juttatnának német kézre. Az elfogulatlanabhul Ítélő angol szakembe­rek azt is beismerik, hogy az angol haderő nem mérkőzhetik a némettel. „Nagybritán. niának még mindig nincs olyan hadereje, amelyet egyenlő értékű kilátásokkal lehetne szembeállítani a német csapatokkal“ — ismeri be Liddel Hart, az ismert angol ka­tonai szakértő a Daily Mail-ben. Bármi­lyen nagy is legyen, Írja a brit hadsereg, nem mérkőzhetik o némettel. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a hadvezetés­nél nem a mennyiség a fontos, hanem a mi­nőség. Ezt az, ítéletet az angol hadseregről és ezt az elismerést a német hadsereg felé nem Berlin mondja, hanem — London, a A német és siörelséges csapatok elérték a Donee felső folyását Berlin, október 30. A Führer főhadiszáb !áeáról jelentik a Német Távira*! Irodának: A védorőfőparancsnokság közli: A Krim félszigeten a német erők feltar tóztathatatlanul üldözik a megvert ellensé­get. A szovjet utóvédek helyi jellegű ellen­támadását megtörtük, .eközben ismét több­ezer foglyot ejtettünk és sok löveget zsák­mányoltunk. Az ellenségnek a Donee me­dencében történő üldözése során német és szövetséges csapatok széles szakaszon elér­ték a Donee felső folyását. Az Ilmen és a Foglyokat eitettek és mtlió« Karc«- kocsikat zsákmányoltak hoavéd«»ink a Donee fogyónál A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szovjet ellen harcoló szövetséges erők az ellenségnek a Donec-menti iparvidék utolsó sávjából való kiszorítása közben ojabb jelentős területeket szálltak meg. A magyar seregtestek előtt megtorpant a szovjet utolsó ellenállása és honvédőink elérték a Donee folyót. Közben kisebb baxookban 120 foglyot ejtettek és nehéz harci­kocsikat zsákmányoltak. Az ellenség harci tevékenysége a magyarokkal szemben kizárólag a szovjet csa­patok légi tevékenységére szorítkozik. Veszteségeink az eddigi alacsony színvonalon mozognak. Ladoga tő között folyó eredményes hadmű­veletekben páncélos osztagok merész vállal, hozással elfogtak egy ellenséges páncélvona tot és sok foglyot ejtettek. A német nehéz tüzérség eredményesem lőtte Leningrad ha- difontosságu berendezéseit-. Háromszoros túlerőt vertek le az olasz csapatok Kelet; harctér, október 30. (Ştefani) Az olasz hadtest nyolc nap óta szünet, nélkül üldözi a Sztálinéból visszavonult ellenséget. Az előnyomulás a Donee medence egyik leg­fontosabb területén kedvezően halad. Egy olasz gyorscsapat, amely észak felé tőrt előre, háromszoros túlerőben levő ellenséges csapatot futamitott meg és üldözés közben egymás után semmisítette meg az ellenség szétszórt csapatait. Többezer fogoly jutott az olaszok kezébe. A zsákmány jelentékeny. A Szovjet vesztesége halottakban ás sebe­sültekben ige® nagy. (MTI) helyzet egyik legjobb ismerője. Roosevelt titokzatos okmányai körül egyre zavarosabb a helyzet s mind nyilvánvalóbb, iogv ezek az okmányok csak az elnök kepze- etében léteznek. Az amerikai népet rendsze­res izgatással viszik bele a háborús hangir­atba és ennek az eljárásnak folyamán Roose- nem uad vissza semmiféle eszköztől sem. U« Uu.ll sem­mit sem akar tudni az ominózus okmáttyrUZ. rőt. Az újságírók azt kérdezték tőle, hogy bolnntatták-e az á Ili tó tagos détnmerikni tér­képet a közvetlenül érdekelt amerikai álla­moknak. Hull egy rövid nemmel válaszolt, majd kijelentette, hogy neki magának semm* dolga sem volt ezzel a térképüggyel es az újságíróknak közvetlenül az elnökhöz kelt fordulniok ebben a kérdésben. Nyilvánvaló tehát, hogy Roosevelt maga­tartása már legközvetlenebb niunkatársninnk b kínos és kellemetlen. Természetes, hogy London, az angol körök n legnagyobb érdeklődéssel kísérik a Koose- velt-nyilatkoziTok hatását és követ,kezmé- nveit. Jellemző azonban, hogy hivatalos raeg- i cry zések egváltalában nem történtek s ille- ékes angol helyen egy idő óta az amerikai nyilatkozatokkal szemben nagy tartózkodást tanúsítanak. Altatóban ngy vélik, hogy az elnök kijelentései, ha nemi is éppen hadüze­net-zeniek. de valószínűleg a diplomáciai sza­kifás előjelének tekintendők az Egyesük Ál­lamok és Németország között. Angliának ter­mészetesen nemi fontos az, hogy Roosevelt oc? o.lzíí 'líilz/if llO£ niwew-lííl OiZffoî rődnek, hogy milyen támogatást kaphatnak abban a harcban, amely rövidesen teljes sú­lyával a brit birodalomra fog nehezedni. Nagy brit Anni a azonban nagyon keservesem fogja megfizetni ezt a „támogatást“. Az ame_ rikai törekvések célja a leghatározottabban Nagybritánnia amerikai gyarmattá való su­li b'cszkése, A brit kormány már kénytelen volt I láfgiHutTsr-tn., ■ 1 I. -»-n-^ni art toni indítványt, hogy a bérlet é* kölcsönnyuj- ~ fdsi segítségről szóló egyezmény alapján Washington a háború utóm is szabadon hasz­nálhasson volam'enmfi brit területet. Nem Is .javaslatról van itt sző, hanem egyszerű pa­rancsról. A helyzet az, hogy London kényte­len mindent megtenni, amit az Egyesült Álla­mok előír és éppenugy el kellett fogadnia ezt a javaslatot, mint ahogyan hasonló jellegű amerikai „tanácsot“ elfogadott a csungkingi kormány is. London máskülönben nem tudja megfizetni a szövetségese által számára nyúj­tott segítséget és Amerika, ki is használja az alkalmat, kizsákmányolja Angliát és a brit domíniumokon át megkísérli kiterjeszteni ha­talmát az egész világra. A Roosevelt-beszédre egyébként német hi­vatalos helyen is elhangzott a válasz. Dietrich dr. birodalmi sajtófőnök a Völkischer Be- ohaohter-ben irt cikket és ebben szettem i gangsztemek nevezte az amerikai elnököt, aki meghamisítja a fogalmákat, szemforgató jel­szavakkal leplezi maga és zsidó sugalmazó’, igazi terveit s mindezt teszi az amerikai nép bőrére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom