Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-29 / 247. szám

1941. OKI OB£S 20 Kormányzó Urunk Reményik Sándor elhunyta alkal­mából részvéttáviratot Intézett Keledy dr. polgármesterhez Kfix^eli efőLel^ségeli, lársaJalmi és irodalmi egyesü­letek is léfiralilao fejezlek ki réskvétiikel hAz árdrágíVás —* Iiazaáru3ása — Az érórágttáa ha*i»áni|fci! — MrdeMk or- măgszcri» a szalagplakátok s e hét «lején mér szervezetten Indult meg az egész őrssé ir­hán a drágaság elleni harc, Győrffy-Bengyel Sándor magáva|ragadó ereveţ bélyegezte meg szombati rádióbeszédében a spekulánsok, az árdrágítók nemzetellenes munkáját s minden egyes polgárt felhívott a közös. együttes harcra. Arra kérem — mondotta — hazánk sorsát szivén viselő minden magyar véremet, hogy legyen részesévé annak az elszánt küz­delemnek, amely harc lesz a drágaság elten és harc lesz mindnyájunk könnyebb, jobb és biztosabb megélhetése érdekében. fis ez a komoly, erélyes harc már meg is Indult. Az országot nyoiesaáz azonos gazda­sági körnhnények között étö árfelügyetefi körzetre osztották s a körzeti központok fel­adata arról gondoskodni, hogy a hozzájuk tartozó valamennyi város és község összes élelmiszerüzletében kifüggesszék a hatósági­lag megállapított legmagasabb árat. A drága­ság elleni harcnak egyik legfontosabb fegy­vertárba maga a közönség, mert hiába a ha­tóságok minden igyekezete, ha a vevő, a vá­sárló háziasszony már azzal a szándékkal megy a kereskedőhöz vagy a piacra, hogy’ bármilyen áron is, de megszerzi azt a cikket, amire szüksége van, A miniszter rádióbeszé­dében a közönség lelkiismeretére, fegyelme­zettségére appdiált s arra hívta fel a figyel­met, hogy a nemzet egyetemes érdekei ellen vét «Z, aki vásárlásainál a megállapított ha­tósági árnál többet fizet. Magyarországon a gondosan számbavett és igazságosan elosztott élelmlszerké'zletek ele­gendőek ahhoz, hogy mindenki hozzájusson a legszükségesebbekhez, nem szabad tehát elősegíteni az áruhiánytól való félelem miatt az eladók árdrágító kísérleteit. Az uj rend biztosítja azt, hogy már a kö­zeljövőben az ország legkisebb községében Is. a legkisebb vegyeskereskedésben is, úgy az eladó, mint a vevő tisztában legyen a meg­állapított hatósági árakkal. A fővárosban már elkészült, a hatósági árjegyzék, amely p mto- san feltünteti a Budapesten forgalomba ke­rülő élelmiszerek legmagasabb árát Ennek mintájára egészen rövid időn belül megjelen­nek az árjegyzékek az árfelügyeleti körzetek­ben is s a körzeti központok vezetősége hala­déktalanul eljuttatja majd a hatósági árakat az alája tartozó terület valamennyi helységébe és valamennyi é!eliniszeráru«itó üzletébe. A hatóságok tehát mindent megtesznek, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosít­sák a közönség érdekeit, kel] tehát hogy ma­ga a közönség is tegye meg a magáéi a saját érdekében. Közönyösséget, nemtörődömséget félretéve össze kell fognia az, egész becsületes magyar társadalomnak, hogy az áruelrejtés és az árdrágítás sokfejü hidráját egyesült erővel minél előbb ki lehessen irtani. Minden ártul- lépést. áruuzsorát, ámelvonást bűnös kész- lethalnmzást és árdrágító üzérkedést — ez Győrffy-Bengyel Sándor Határozott üzenete — haladéktalanul fel ke|| jelenteni a ható­ságoknál! Foltozzák a maiiYér-hofaár s**«Ií*«sáipí ár«fcseré* Szófia, október 28. (MTH Bánffy Pániéi báró. földművelésügyi miniszter az Utro bu­dapesti külön tudósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette, nagy érdeklődéssel visel­tetik a bolgár falusi élet, mezőgazdasági szövetkezetei;, mezőgazdasági iskolák iránt, amelyekben asszonyok tanulnak, nemkülönben a mezőgazdasági és szövetkezeti bank szer­vezés iránt Hozzátette, hogy a magyaror­szági és bulgáriai művelési ágak kükönböző- sége folytán e két mezőgazda nép nem ver­senytársa egymásnak, Magyarország kész se­gítségére lenni Bulgáriának mezőgazdasági gépek szállításával, viszonzásul pedig átvesz olajos magvakat Bulgáriától. A miniszter közölte még. hogy megadta a kellő utasítá­sokat a bolgár mezőgazdasági iskolások ér­dekében, hogy megkömiyit«e nekik a magyar- országi mezőgazdasági iskolákba való beirat­kozást. Húsz százalékkal emelték a bónyanyugbéresek jcrondóságát Budapest, október 28. A Magyar Távirati Iroda, jelenti: Több mint 18.000 bányanyugbéres óhaja teljesült a belügyminiszternek ina kiadott rendeletével, amely a bányanyugbér biztosi- tási szolgáltatásokat, vagyis a rokkantsági, özvegyi és árva nyugbéreket folyó évi szep­tember 1. napjától visszamenőleg 20 száza­lékkal felemelte. Készülőben van a bánya- tjyugbér biztosítás általános és tökéletes re­formja. E reform során a bánya munkásság nyugbérbiztositá*ának további javítása vár­ható. Kolozsvár, október 28. Itcményik Sándort, a magyar végvárak halhatatlan poétáját, a múlt vasárnap estébe hajló októberi délután­ján az egész nemzet osztatlan részvéte kisérte utolsó útjára. A gyász és a veszteség beszé­des megnyilvánulásai azok a részvéttáviratok, amelyek Reményije Sándor elhunyta alkalmá­ból érkeztek a városhoz, a költő hozzátarto­zóihoz és szükebb környezetéhez. Ezekből a részvéttáviratokból kötünk alább csokrot és megindult lélekkel hegyezzük a házsongárdi temető halhatatlanjai között pihenő költő sírjára. A sort a Legelső Magyar’ Ember részvét- távirata nyitja meg. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevében Uray, a kabinetiroda főnöke aiz alábbi rész­véttáviratot intézte Keledy Tibor dr.-hoz, Ko­lozsvár polgármesteréhez: ,A Kormányzó TJr őfÖméltósága őszinte sajnálattal értésük Végvári-Rém énr/ik Sándornak: a mai magyar nemzedék nagy költőjének elhunytáről és Kolozsvár kiváló fin. elköltözésével az egész magyar kultúrát ért súlyos veszteség alkalmával■ bensőséges részvétét fejezi hi.“ Hőmaii Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő részvéttáviratot küldte dr. Imre Kálmáhné, az elhunyt költő testvér- húga eimére: „Mélyen megrendülve vettem Reményije Sándor elhunytával a magyar kultúrát ért nagy veszteség szomorú bérét. A gyászoló család bánatában bensőséges részvéttel osz­tozom “ Ugyancsak Hónán Bálint, mint a magyar Corvin-lánc és a magyar Corvin-koszoru tu­Schoültz finn tengernagy a világhá­ború előtt a túri flottánál szolgált és így jól ismeri az orosz viszonyokat. Éppen ezért különös érdeklődésre tart. hat számot alábbi cikke a szoujetorosz imperializmus által fenyegetett Skan­dináv félszigetről. Még mindig sokan vannak, akik félreisme­rik Finnország harcának jelentőségét, ame­lyet a nagy szövetségessel együtt folytat a bolsevista ellenes front északi szárnyán. Skan­dináviában is meglepő nemtörődömséget ta­pasztalhatni szabadságharcunkkal szemben, holott e testvérországok felől számítottunk a legtöbb megértésre. A nyugati demokráciák megnenrértésén nem csodálkozunk, mert mór az első finn-orosz háborúban tapasztalhattuk, hogy az angol segítség mögött csupán a há­ború elodázásának szándéka rejtőzött és Így az csak ígéret maradt. A Szovjetunió a Kar_ jalcei félszigeten valóságos katonai felvonu­lási területet létesített a Skandináv félsziget ellen azzal a céllal, hogy Finnországon, Svéd­országon és Norvégián keresztül kijusson az Atlanti-óceánra. Amikor Finnországnak a világháború után sikerült nehéz harcok árán önállóságát vissza­nyernie, Keletkorjala továbbra is a bolseviz- müs kezében maradi. A megigért önrendelke­zési jog tudatos csalás és ámítás volt. A kar- jalai Szovjet-köztársaság az autonómia arcul- csapása és karrikaturája volt. Keletkarjáta sorsa egyenlő lett egy keresztre feszített nép sorsával. Finnország utolsó reménysugara Mannerheim tábornagynak 1918-ban tett es­küje volt, melyben kijelentette, hogy addig nem dugja vissza kardját hüvelyébe, amig Ke- ietkarjalát fel nem szabadítja. A finn népnek lajdonosaá testületének elnöke küldte az aláb­bi részvéttáviratot: ,A- magyar Corvin-lánc és a magyar Corvin-koszoru tulajdonosainak testülete fájdalommal értesült kiváló tagjának, Re­ményi,k Sándornak elhunytáről és őszinte részvéttel osztozik hátrahagyott családja le­sújtó guászában. HÓMAN BÁLINT, a testület elnöke.“ Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság főtitkára a „Pásztor tűz“ szerkesztőségéhez intézett alábbi részvéttáviratában a Petőfi Társaság és a Sajtókamara részvétét tolmácsolta: „Reményik Sándor váratlan elhunyta al­kalmával a Petőfi Társaság és az Orszá­gos Magyar Sajtókamara őszinte részvétét fejezi ki.“ A Magyar Kulturális Egyesületek Orszá­gos Szövetsége Járosi Andor evangélikus lel­kész címére az alábbi részvéttáviratot küldte: „Kegyeskedjék Szövetségünk nevében a halhatatlan halottat. Szövetségünk tisztelet­beli tagját búcsúztatni, családnak részvé­tünket kifejezni.“ Ugyancsak részvéttáviratot küldött báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője, a kelenföldi evangé­likus egyház elnöksége, az evangélikus teoló­gusok otthona, Biró István felsőházi tag, a < Magyar Asszonyok Nemzett Szövetsége, a MANSz, ceglédi csoportja, a Szentelek? Iro­dalmi Társaság, Ravasz László református püspök, Málnást Bartók György dr. egyetemi tanár és még számosán a felejthetetlen költő tisztelőinek hatalmas táboréitól ez a vágya már teljesült. Julius 20-ika után visszafoglaltuk Sállá:, majd finn kittre kerül­tek a moszkvai békében elragadott területek, valamint Keletkurjak is. Amit a cári és a bolsevista Oroszország egy.* ám megakadó-' lyozni igyekezett évszázadokon keresztül, az most valóság, Kcletkarjalai testvéreink visz- szatörtek Suomiba. Nemrégen megjelent a svéd sajtóban Sven Hedhmek egy 30 évvel ezelőtt irt cikke Orosz­ország évszázados imperialista törekvéseiről az At lan ti-óceán irányában. A svéd tudós ez­zel a cikkével már akkor ki akarta nyitni a skandináv népek szemét, hogy lássák azt a nagy veszélyt, amely őket keletről fenyegeti. Ez azonban 30 évvel ezelőtt éppen oly kevés­sé sikerült neki, mint ma. Svédország soha­sem gondolt arra, hogy felkészüljön egy eset­leges háborúra. Amikor 1939 november 30-ákán a Szovjet­unió minden ok nélkül megtámadta Finnor­szágot, som* Svédország, sem Norvégia nem nyújtott, teljes erejéből igazi segítséget Finn­országnak. Nem hallották meg a gyakori fi­gyelmeztetést. Az 1940 március 12-ikén meg­kötött moszkvai „béke“ újabb intő figyelmez­tetés volt Sven Hédin szavaira. Ezután még nyilvánvalóbb lett, hogy a bolsevisták az Atlanti-óceánra akarnak kijutni. A Murmanszk-vasut angol segítséggel még a cári éra alatt készült azzal a céljai, hogy az északi Jeges tenger könnyen és gyorsan el­érhető legyen. A szovjetimperinliznws első lé, pése a Sztalin-cSatoma megépítése volt. Ez a Finn-öblöt a Fehér-tengerrel köti össze. Ezen a csatornán 1300 tonnás rombolók, ágywnaszá- dok és tengeralattjárók is köziekedhetnek. A Jeges-tenger partján Alexán drovszkot és Murmamszkot elsőrendű tengerészen támasz­ESauem ligássá ponttá építette ki a Szövgeit. ’kirmanszktőí nyugatra a Jeges-tenger tudvalevőleg légmen­tes. A Jeges-tenger partján sem Norvégia, sem Finnország nem tarthatott flottát. Finn­országnak ezt az 1920. dorpati egyezmény kimondottan megtiltotta. A szovjetflotta te­hát rivális nélkül állt a Jeges-tengeren. A Munnanszk-vasut elágazásai a finn határ irá­nyában is a bolsevizmius támadó szándékát bi­zonyítják. A moszkvai béke után Salla-tól kiindulva egy finn vonatnak kellett volna a Muimanva sutát a svéd határral összekötni. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjet, unió az első finn—orosz háború befejezése után sem adta fel imperialista törekvéseit. Ezenkívül Keletkarjalában az utolsó tiz év alatt egész sor uj autó-utat építettek a bol­sevisták, valamennyit a finn határ irányában egymással párhuzamosan a csapatösszevosá- 90k megkönnyítése céljából. Ugyanitt mintegy 30 repülőtér is létesült. A jelenlegi háború kitörésének köszönhető, hogy a Szovjet nem llett mindennel idejében kész. Szüksége volt a Szovjetuniónak egyáltalán KeletkarjaMra ? Nem! Hiszen Lenihgrád kö­rül is gyéren lakott a vidék, nem is beszélve arról, hogy tőle délire és keletre milyen tér- . mékeny területek fekszenek igen gyér lakos­sággal. Svédországban és Norvégiában soha ne feledjék, a Szovjet stratégiai és imperia­lista elgondolásoktól vezettetve ki akart jutni az Atlanti-óceánra a Skandináv félszigeten keresztül! Finnország tehát ma nemcsak ön­magáért és saját szabadságáért küzd és vér- * zik, hanem a skandináv népekért is. Finnor­szág és Keletkarjala sorsa biztosítva is van a Németország vezetése mellett épülő uj Eu­rópában',! — EZ A SZABAD VALLASGYAKOR LAT A SZOVJETBEN! A bolsevistáktól visszahódított Ladoga-Karjalában a filmek nagyon sok községben találkoztak a követ­kező képpel: a bolsevisták a templomokból kihurcolták az oltárokat a szabadba s aaon mondották el propaganda beszédeiket Felhívás a kolozsvári hölyy társadalomhoz ! KOLOZSVÁR, okt. 28. A Főméltőságu Asszony rádiószózatára való hivatkozással a „Caritas“ kéri a kolozsvári hölgytársa daímat, hogy a távoli harctereken küzdő hős honvédeknek szánt gyapjút és érmele- gitőt november 15-ikéig a „Oaritas“-irodá.ba (Egyetem utca 11.) beadni szíveskedjenek. Karpaszomány osok áthelyezése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A karpaszományosok szülei mind gyaikrab- ban fordulnak a honvédelmi minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a tényleges szolgálatra tőlük nagyobb távolságra fekvő helyőrségek­be behívott karoaszományos fiaikat állandó lakhelyükön, vagy az azok közelében állomá­sozó alakulatokhoz helyezzék át. A honvédel­mi minisztérium illetékes osztálya fölhívja a karpaszományosok hozzátartozóinak figyel­mét, hogy ilyen kéréseket ne terjesszenek elő, mert a honvédelmi törvény végrehajtási uta­sítása elrendeli, kogy a rendes tényleges szol­gálatra kötelezett karpaszományosok • esak egészsegügyi és fegyelmi okokból helyezhetők át. De e tekintetben a fiatalságnak csak előnyt jelent, ha a katonai szolgálat keretében olyan országrészeket és népeket ismer meg, amelyet, az idegen megszállás következtében eddig elő­lük el voltak zárva Ezáltal pedig a szülői háztól távolabh került fiatalság módot és le­hetőséget kap m élet megismerésére. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK KP EGYETEM MOZGO CSÜTÖRTÖKI KEZDETT üli V7BTIT1 AZ AMERIKAI METRO FILMGYÁR LEGÚJABB SZENZÁCIÓJÁT: Főszereplők: SPEKCER TRACY, Hi DY LAMARR AZ ASSZONY A Z ORVOS és A HARMAD! uT0S[f!aDRfi Rád b'zow » magyar vígjáték. K a r j a I a, j Szovjetunió ugródeszkája Irtó: G. v. fchouílz tengernacy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom