Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-01 / 223. szám

1941. OKI OB EU 1 Mbzbvi Utsjxg A moszkvai konferencia k?a: Rohan Károly Antal herceg Ä vffi% nagy aafonarfíás&Kvfc ogyeneuly.1 fefflfcwrnüt. A häbom első szakában Moszkvá- hsn így gondolkodtok: hadd viaskodjanak egymással és öljék egymást a demokráciák ás a fasizmus, hogy- a bbteevizmws mint a nevető harmadik merülhesse diadal mi torát. Ab oroszok akkor úgy számítottak, hogy btetos páholyból nézik atz eseményeiket és mteden koekáaat nélkül várhatják meg az alkalmas pillanatot. Mindaddig, amíg a fia­tal Európai és a demokráciák, valamint vi­lágiaké erői, szemmelláthatólag egyenlő fel­tételek mellett és egyenlő eséllyel birkóztok, az orosz szfinksz csak mosolygott. Abban a pillanatban azonban, aimidőn az egyensúly felborult és a mérleg Európa javára bilfcmt, a rejtelmes szfinksz ajkán megfagyott, a mjoeoly. Már látták m erős és minden izé­ben a bolsevizimus ellen forduló Európát és érezték, hogy a világ fel forgatására, párat­lanul adódott rendkívüli és egyetlen alkalom véglegesen veszedelemben forog. Az istentelenek, valamint marxistáik tábo­rának mii amennyi bölcse éppen úgy mint az eternit idők prófétái nem győzték hangoz­tatod és nem egyszer rámutattak, hogy az el- kerSl'hetetlenül hekövetkező népek niagy há­borúja a vikígforradalom megvalósításának ÓhBjját is magával fogja hozni. És az atheis- taknok Kremlben székelő legmagasabb pap­ijai, kerülve kifelé minden feltűnést, úgy határozták, hogy beleavatkoznak a háborúba és Európát hátbatámadják. Programjuk ké­szen volt: hosszú háború, a nagy nemzetek kifáírasztása, hogy ilymódon a világot meg- erfeljék a vörös őrület áradatának apokalip­elmorrdják véleményűikét a viliág iif^S-ronde - zésének teóriájáról, akikor a domotrate reakció hivatkozhat amg, tyogy a jövő „Mag­na Charta“-ját már kihirdették a csodálkozó világ előtt, de arra még nem kerülhetett sor, hogy ezt a ha/rmadik intemaoionalc szelle­méiben és gondolkodássá.Tiafc megfelelő stílus­ban is megfogalmazzák. Az oroszok ilyen, formán barátságos eszmecserét fognak foly­tatni majd a kizsákmányoló kapitalista po­litika képviselőivel és igyekezni fognak ugy tenroi, mintha a zsákmány mit sem érdekelné őket, és mintha ők anról könnyű szívvel le­mondanának. A viíágtőke képviselői pedig elég udvariasak, lesznek ahhoz, hogy ne ve­gyék ésizre, miszerint a szemben ülő félnek hőbb óhaja nincs, mint hogy őket megfojtsa. Mintán a delegációk a melléjük beosztott segédszeimélyzet és tolmácsok hada ellenére sem fogják egymást, könnyen megérteni és nemigen fognak egy véleményre jutni, min­den igyekezettel azon lesznek, hogy a napi politika tényein keresztül érjenek el minél kézzelfoghatóbb eredményeket. Hogy a moszkvai konferencia milyen veszedelmeket jelent azoknak a népeknek a számára, ame­lyek szerencsétlenségükre az „ntban feksze­nek“, arról a világ naponta borzalmas cso­dálkozással vehet tudomást az iráni esemé­nyek során. A bolsevisták itt ugyanazt teszik, amit 1939—40-be<n Lengyelországban, a balti ál. Janókban és Észak-Romániában tettek. London ás Washington urainak gyakran kell mwjd ajkukat összoszoritani. Iwgy Irán .,fal- szlabaditásának“ kétségtelenül egyéni, de a bnteevrTarWWm rendkívül jeütemző módszerel- re mit se szól janak: vagy éppenséggel udva­rias magatartást tanusátsanaik. így- aztán saivesebben fordulnak majd uj területek, mint például Afganisztán és más, Európa és India között fekvő országok, elsősorban azonban Törökorszálg felé. Hogy a.z oroszok a Dar'dameKákra, fenik a fogukat, atz már a tankönyvekben is benne áll. E kérdés miatt éppen eleget csatázott már Oroszország és a Török birodalom. Nem valószínű, hogy Ankara megfeledkezett vol­na Molotov Berlinben támasztott követőié, seiről és ezt a kellemetlen emléket aligha fogja a Dardanellákról lemondó ünnepélyes orosz nyilatkozat, sem kitörölni Törökország emlékezetéből. Az általános vélemény sze­rint egyébként is úgy tudják, hogy a Kreml­nek Európa hátbatámadására történt elha­tározását orosz-angol megállapodás előzte meg, melyben már eleve eldöntötték a Dar­danellák sorsát. Ezek szerint Anglia török szövetségesét a® ominózus, Keiet-Európániák orosz befolyás alá helyezéséről szóló, „Ti­mes“ csikk éitelméban — az újonnan felfe­dezett ,, testvémomzet “nők egyszerűen el. adta. * A tanácskozásuk megkezdődtek. Vájjon Moszkvában fogják.e befejezni? Moszkvától nem imiessze ott áll a harmadik fél, amelyet az eddigi tapasztalatok szerint még egyet­len konferencia káprázatos tűzijátéka sem zavart meg. Könnyen meglehet, hogy itt is beválik a. régi jó ‘közmondás arról a bizo­nyos gtsizd’áról. aki. nélkül nem tanácsos szá­madást csinálni, kiért: kétségtelen, hogy a moszkvai konferenciába a német hadsereg is beleszólhat még az ő szokásos és egy­szersmind félreérthetetlen nyelvén. Nagybányai napló SZÉCHENYI EMLÉKESTET rendezett a Magyar Szociális NépmozgaVmn nagybányai egyesülete a Szent József ott­honban. A jól sikerült műsoros esten zsúfo­lásig megtelt teremben a város több előke­lősége is megjelent. KÉMET FOGOTT Orgováuyi József a nagybányai rendőrség de- tektivje. A sikeres nyomozás után a kémet Budapestre vitték és a hon véd törvényszéken megtartott tárgyalás során, halálbüntetésre Ítélték. UJ RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNOST kap Nagybánya. A választás a közét jövőben megtörténik. A plébánost állás betöltésére a következők akták be kérésüket: Láng Gyúrta pápai kamarás, vállvaji esperes-plébános. Kertész Pál pápai kamarás yárpalánkai plébános és Bottlänger Pál dr. erdőd! plébá­nos. A választást a közönség nagy érdeklő­dése ejőzi meg ARCCAL NYUGAT FELÉ fordulva ál] napok óta a város apraja-nagyja az esti órákban. Még repülőgépek átvonulása idején sem látható ilyen tömeges érdeklődés. A csodás nagybányai őszi naplementében gyö­nyörködnek, Ez a látvány sok nagybányai festőt is megejt s valószínűi eg a legközelebbi képkiáliitáson találkozni fogunk egy-egy si­keres alkotással, amelyen ezt a ritkán látott, naplementét örökítik meg. FUTÓTŰZKÉNT I erjedt cl o hire annak, hogy szebb filmet í B BT g S3 W ffL még alig játszottak Rolozsvdrolt, minta AW JUT ,3UtJI%JL M VFi&f ÄA W Jk.JB, cimü amerikai csodát. FTÎa már egész nacon át ostrom alatt ál! az EGYET M MOZGO pénztára. — mindenki látni akarja o MODERN SZIMFÓNIA t, flz EGYETEM MOZGO közli a közönség­gel, hogs a mODFRH SZimirOnifl már csak hét napig látható még Kolozsvárott. Á hazatérés első és Széchenyi István gróf születésének százötvenedik évfordulójáról emlékezett Inczédy-Joksman Ödön főispán a város törvényhatósági bizottságának k n n I r r ozgyulesen A vóroy 650 ezer pengős bernfiáxássol bérpnlolÁt epiteel és kibővHi a vte vérrel ék - (i álóxatol títaw felfordulására. Világos: a gyöngébbek oldalaiba, keltett álln luk. hogy a német-olasz sikerek nyomón felbillent egyensúlyt vafa- müképen helyre állithassák. Á gyors német beavatkozás és a német. fegyverek valóban eltemallhatatlan ereje szinte maradéktalanul keresztülhúzta atz orosz kalkulációt. A angol szászok azonban úgy látják, hogy a világ-egyensúly, amely má.r végleg féire- btlleţnt, látszólag ismét helyreállott. A sznge- t-en úgy érzik, h\gy páholyban ülnek: hadd pusztíts» egymást -a bolseviamtus és a fasiz­mus, hogy a. két Íróit rest felett a demokrata reakció os kapi tál' zn:n.- ülhesse meg a világ felett aratott győzelmének ünnepét. A töke iámét engedelmes zsoldosokra tett szert, mdlio es millió szegény ördög, a szent orosz fold fiai hullaijaik vérüket az óceánion tuli és atz óceánon inneni tőke érdekében. És Londonban egyetlen tisztánlátó ember sincs, akit csak pillanatnyi kétség is gyötörne Eu­rópa. és a _ bolsevázirmrs között megindult szörnyű, véres harc kimenetelét illetőleg, őerrkisom ringatja magát, illúziókba, az ege«! világon tisztán látják, mi lesz a vége Európa és a bolsevizmus gigászi mérkőzésé­nek, csak aj! angolszász világban nem akad egyetlen ember sem, aki a világ legnagyobb ellenségére mért súlyos csapásokért a német népnek elismeréssel adóznék. A pirítokrária reszketve gondol a« igaz és tetterős rwnrnzeti saocnaliista. forradalom győzeimére, amelvtől sokkal inkább fél, mint a bolsevizimustól és minden, szentséget megcsufolva imádkozik a® orosz fegyvereik győzelméért. Hiszen az orosz háború minden hetét és napját való­ban az Isten ajándékaként, tekintik. * Esek azok a körülmények és szempontok, amelyek mellett, a moszkvai konferenciát összehívtak. A kapitalizmus és a bnlseviz- awK szövetsége, melynek kimélyitése a «Moszkvai komferenci i feladata lenne, való­ban az elképzelhető legnagyobb politikai gaaság És ha mindaz, amrit ezzel kapcsolatom terveznek:, nem yolinrv az egész emberiség szempontjából olyan halálosam komoly, úgy ennek a, paradoxonnak komikuma kétségtele­nül miosolyna késztetné az egész világot. Az el­következendő tanácskozások tárgyául a némtet hadaiktól veszedelmesen szoromgt'itott oroszsie. regefcniefe nyújtandó angotezász „segitsóg“-et jplölt-ók meg. Lyenfomrán is mind érthe- tőbfeé válilr, hogy Churchill és Roosevelt miért igyekeztek az óceánon végbement ro. maaitikus találkozásukkor oly nagy buzga­lommal lemásolni az időközben ismét szentté nyilvánított Wilson emlékezetes pontjait. A világreakció urai, mielőtt bekövetkezett vol­na a viüágforradalommal lefolytatott, első alapos megbeszélés, tető alá akarták hozni programszerű háborús céljaik kérdését. Ha már most a viiíágtélíorduláe nagy prófétái Kot.ostsvm, aaept. 30, Kolozsvár város tör­vényhatósági bizottsága kedden' délután 5 óra­kor Inczérfof-Joksrrut)! Ödön dr. főispán el­nöklet ével rendkívüli közgyűlésre iilf össze, hogy letárgyalja a polgármesteri előterjesz­tést a lakásínség megszüntetése érdekében és határozzon négy fontos szabályrendelet kérdé seben. A. Hiszekegy elmondása után tnczédy- Jotoman Ödön dr. főispán »megnyitójában me­leg sémákkal, emlékezett meg a hazatéré* év­fordulójáról, majd a honvédség dicsőséges fegyvertényeit méltatta. — Még nincs egy hónapja annak, — mon­dotta a főispán, — hegy évfordulót ünnepel­tünk templomainkban. Csendben, de annál bensőségesebben. aeHunk hálát Istenünknek, hogy megadatott nekünk, a boldog visszatérés drága Hazánkhoz. Megilletődéssel emléke­zünk ma is azokról a túláradó boldogsággal, örömmel tele pillanatokról, amikor álmaink, vágymink valóra válásának látható bizonyíté­ka : hazánk féltve őrzött, kincse, dicsőséges és azóta is hervadhatatlan babérokat szerzett honvédségünk bevonult, a nemes város falai közé! A boldogság mámorában erősebben ver a szív, könnyes lett a szem látni Hazánk nagyszerű fegyveres erejét! Megnyugvást, erőt, bátorságot, önbizalmat öntött, mindnyá­junkba p Táfonrárry, Megacélozta tetterőnket, fokozta munka kedvünket, mintegy buzdítva arra, hogy a hadsereg bevezető munkájához a további polgári élet minden vonalán érde­mes és méltó munkát fejtsünk ki. Egy hónap rövid távlatában úgy. érzem, hogy' meg kell erről itt emlékeznünk és különösen most, ami­kor drága véreink ádáz harcokban áldozzák életüket és vérüket hazánkért, a. keresztény kultúráért, mindnyájunkért! E megemléke­zésünkkel rójjuk le nekik hálánkat és kérjük a jó Istent, hagy áldja meg hoiwédeimket, azok hátrahagyott családját és hozza ed or­szágunknak. a békét. A főispán emelkedett szellemű megnyitója után megemlékezett Széchenyi István gróf­nak a legnagyobb magyarnak születése 150 évfordulójáról. — Ezen az őszi napon mondotta — ami­kor vitéz katonáink halálmegvetéseel harcol­nak, amikor megvédett halárainkon messze túl diadalmasan harcol és győz az ezer éven át oly sokszor megbántott, kijátszott és meg­sebzett. magyar, kegyelettel kell gondolnunk minden idők legnagyobb és lagönzettenebb magyarjára, gróf Széchenyi Istvánra, A 150 évvel ezelőtt született Széchenyi j István szá­munkra. 8 feldúlt magyar földön a magyar' éliniakarast, a magyar küzdelmet., a magyar munkát és ennek eredményét, kell jelképezze és jelentse. Széchenyi másfélszáizados szüle­tését egy megnagyobbodott, ország ünnepelte kegyeletiek szónoklatok, előadások, újságcik­kek méltatták azt benne, ásni földi életében nagy emberi és tragikusan magyar volt. Tör­péknek érezhetjük, magunkat az ő nagysága és szelleme méttatí, de Istenbe, vetett, hitünk, fajunk, izzó szerctete, becsületes törekvéseink, kemény rnwnk avállalásunk tegyen médiává ahoz, hogy a Kormányzó Urunk által meg- gyújtott, emlékezés fáklyáját az egész magyar földet bevilágító magasságba emeljük, Szé­chenyi István és a további magyar építő munka jegyében' Isten áldását kérem Kolozs­vár törvényhatósági bizottságának munkájára A főispán süni tapsokkal kísért, beszéde után Folyovich János főjegyző bejelentette, hogy a, Eerencz József Tudományegyetem idei rektorává Szentpétery Zsigmond dr._t választották. Több napirendi előterjesztés után Vásárhelyi László dr. poígámresterhe- lyettes ismertette a. lakásínség megszüntetése érdekében foganatosított polgármesteri nv tűzkődéi eket. Közölte, hogy a város vezetősé­ge a belügyminiszter felhatalmazása alapján 500.000 pengős kölcsönt szándékszik felven­ni az OTT Jól, azzal a rendeltetéssel, hogy a Hunyadi tér 3. szám alatti telken három- emeletes, hatalmas bérházat építtessen két- háromszobás lakásokkal. A bérház felépítésié némileg enyhítene a lakásínségem. A közgyű­lés Botár István hozzászólása és Kelcdy Ti_ bor dr. polgármester felvilágosításai után elfogadta a kölcsön felvétedéről szóló polgár­mesteri előterjesztést és fakhataferazásl adott. a város vezetőségének, hogy mindem intézke­dést meglegyen a kölcsön-ügylet nyélbeütése ás az építkezés haladéktalan megkezdésére. Vásárhelyi IAszló dr. poilgáríraesterhelye.l - tes ezután a város vízvezeték és csal,orna há­lózatának kibővítésére tett ivd.itrányl, A köz­gyűlés elfogadta az előterjesztést és utaisá- totta a város vezetőségét, lrogy a külvárosi utcák vízellátásának biztositására, valamint a csatornázási hálózat haladéktalan kibővitéfsé- re 150 ezer pengős kölcsönt vegyen fel, az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézettől. Math Mihály dr. tanácsnok az uj lakás- szabályrendeletet. Folyovich János főjegyző a hivatali ügyrendről szóló szabályrendeletet, Grucza. Lipót tanácsnok pedig a járványkór. ház ügyrendjéről és a piaci rendtartásról szóló szabályzatot terjesztette elő. A köz­gyűlés a szabályrendeleteket, általánosságban és részleteiben is elfogadta és ezzel a köz­gyűlés be is fejeződött. A közgyűlés előkészítésére kedden délelőtt 10 órakor a törvényhatósági kisgyülés tar tóttá meg rendes havi gyűlését. Tnczédy Joto­man Ödön dr. főispán elnöklésével. " "«‘V«ir5cli ícTCNOfVorlN’e'v.©! ő ir» á-y ft 1Hf s* *) F» BEBLIN, szepi. 30. (MTI.) Heydnch főcsoport vezető, a Csch-Morva védnök­ség helyettes védnöke 37 éves■ Mint tép gerésztiszt 1931-ben lett tagja a nemzeti szocialista munkáspártnak Hamburg ban■ A hatalom átvétele után nevezték ki a müncheni politikai rendőrség ve­zetőjévé. 1934-ben Berlinben a titkos rendőrség- majd. 1936-ban a biztonsági rendőrség élén áll. Végül is személyében egyesíti az .SS rendőrség hivatalát a po­rosz és bajor rendőrségék vezetésével. Újabb román vesítesóffiegj’zék BUKAREST, szeptember 30. (MTI.) A 16. számú legénységi veszteségjegyzék 125 legénységi állományú hősi halott nevét közli ViOST JELENT MEG! Fflbb ET1DRE: Jugoszlávia összeomlása A Delude* visszatérése Ara : P. 4*—. IHinerva Rt. Könyp- osztdl\ja, mátyás kiráty-tér 8 sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom