Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-26 / 245. szám

1941. OKTOBER 26 in. XÁNTUS JÁNOS, Őszi titkok és csodák Bolyongok a?, őszi a vámon. Az erdő sa­vanya páráit fölissza a tarlók zsíros görön­gye, vaa-ju kereng a patak fűzei felett s a« ut mentén karcsú jegenyék, mint megannyi páJcájs liktor, dermedve állanak sorfalat. A nap átüti a szurokba mártott nyilát a rétek rótt palástján s a zöld tunikáju fák ,.puhán vetkőznek a téli álmod ás hoz". Az alacsonyan járó felhők, amelyek lassan ellepik az eget, mint kihűlő tejet a: pille, valami komoly me­legséget kölcsönöznek a tájnak. Józan va- lÓ 60erüség ez, amely annyira jellemzi az Al- pesektől északra húzódó Európát. A Föld­közi tenger giccsesen kék ege eltorzítja: a távlatokat, s túlzásokra ösztönöz. Nálunk a méreteket méterekben és köbökben számitják — az Alpesektől délre azonban Musset és Leopardi romantikus jelzői a mértékegységek. A felhők alatt vöröslő pompában izzik a cserjés s az erdélyi őez, amelyhez talán csak a kanadai „indián nyár" hasonlítható. A ma.: gyár ősz, mely nem ritkitóen és harsogóan gyászol, hanem finom paaztélszinekkcl len­dül az elmúlás felé. Az ökörfarkkóró bronzaranyra égett s&á- min, mint ezüstből vert csipke csillog a szo- vőpók hálója, ökörnyál úszik a levegőben. Puha selyem, ejtőemyőcskójén aprócska pók az utas. A légbajózás igazi művésze 5. Né­hány pillanattal előbb még ott kuksolt egv kukorieakóró csúcsán, gondos«« kémlelve a szél irányát, most pedig itt suhan előttünk magasított«, repülőkészülékével. A növényország ,,dudvásszáni nyárspolgá­rai“ is eleget tettek már magasztos kötelessé­güknek s utódaikat rejtő magvaik mind szét- KEéródtak a szelek szárnyán, a vizek sodrán vagy az állatok bundájába kapaszkodva, hogy a« egyén Italaién túlmenően diadalma­san éljen tovább a faj, A titokzatos kikirics Csak a domboldalak ftukósárga szőnyegén tengődik még az ősz lil»ruhás szépe: a ki- kirics. Különös, titokzatos virág, amely ép­pen az elmúlás sötét decreseendójában szólal meg az élet üde hangján. Már az ógörög mondakör is csak babonás mitoeaokkal mer közeledni feléje. Ovidinsz saeric:. Medea, a kolkhisi királykisasszony csodálaton, sárká- n.yobvonata szekerén gyűjtögette a Ki ki ricset a holdtölte puha fényében páráié mezőkön. Baglyok és kígyók félelmetes társaságában, főtt, zubogott m. ezüst s varázsszavak kisé- geteben hullott bele a kikirics mérges magja. A sötét praktikákkal készült „mixture com- pozitum“ a monda szerint olyan erős volt, hogy az elszáradt olajág kihajtott tőle s aho­vá lecseppent, ott rögtön megjelent az ezer­arcú élet. Kolkhis városának méregkc; erői mind jól ismerték a kikiricset s latin neve (Colchicum) is innen származik. A középkori szentnek, Hildegardnak kró­nikaszerű botanikájában is mint ártó, hajoló növény szerepelt, míg az arab kultúrkör or­vosai pi blink) can rendelték betegeiknek. Al­bertus Magnus ismerte föl igazi gyógyifcóto- tását a k öszvérre és reuma bizonyos eseteiben. Nemcsak mérges volta, hanem virulásánctk késői ideje is fölkeltette mind az avatatlanok, mind at szakemberek érdeklődését. A botani­kusok kezdetben arra gondoltak, hogy egy távoli haza késő emlékének visszhangja ez az „őszi virágnás-z“ — egy Földközi tengeri típusu éghajlatnak, amely még késő ősszel is kedvező feltételeket nyújt a viritáera. Ma inkább azt valljuk, hogy a kikirics, amelyet néhány könnyed sorban Petőfi is mcgénekelt — mos«' vállalta sorsát, mert az őszi ziman­kóban kévés vetélytársa akad s így a nektárt kedvelő rovarok számára ő lett a kizárólagos, szijite egyed árusítási joggal felruházott „méz- osárdn“. Azután nere is olyan mostoha a kikirics sorsa, mint amilyennek első pillanatban lát­szok. A Teremtő felruházta szellemes véde- kezőeszközökkel. . . de talán szóljon helyet- t-iin a népmese bűvös szava: „Midőn a Teremtő a növényeket négy év­szakra elosztotta, mindegyik húzódozott az ősztől. Egyik sem akarta vállalni a mostoha sors keserű megpróbáltatásait, a dermesztő fagyot, * szél mándent kiszikkasztó, borzon­gatóan. hűvös ölelését. A felelősséget, hogy utódaik életét biztosíthassák s « keserű ha­lált a dér szürke szem fedője alatt. Az Ősz virágok nélkül maradt mindaddig, amig testvére ai vidám Tavasz meg nem szánta s el nem küldötte hozzá legkedvesebb virágát a kücirkeet, hogy osztozzék sorsában. Yédel­KISVASITI SÍNT és betonli everőqépel keres építőipari vállalat. Ajánla­tok „Készpénz fizető“ jeligére HAASENSTEIN és VOGLER R. T. hirdetőirodába, Budapest, V., Dorottya-u. 8 küldendők mérő! is gondoskodott a kikelet jóságos töm­őére — mélyen a föld alá rejtve a növény hagymáját megóvta azt ® fagytól — keserű mérget, csepegetetett reá s azóta ©lkerüli őt a legelésző jószág is“. Az alaszkai aranylile csodája A kikirics mostoha sorsa azonban nem tudja elfeledtetni velünk a tornászét mindent elsöprő erejét az elmúlással, a halállal szem­ben. Az égen, vándormadarak lármás csapata húz délnek. Ott vannak a méltóságom szárnya­lásé gólyák, «z örökké ideges vadrneák s a mindég elegáns fecskehad. ők azok, akiknek ,.két hazát adott istenük“ s akik mindmáig szinte megfejthetetlen mó­don elindulnak, hogy kövessék a messzeségek hivó szavát s szánjanak „messzi roppant ten­gerekre“. Mi okozza azt a. megmagyarázhatat­lan izgalmat, amely rabul ejti őket a „hulló •levelek havában“, miiyen titokzatos hormonok hatására verődnek össze s mi vezeti utakon a holdsugárben fürdő Alpeseken át? Sokan szerettek volna erre feleletet adni. Voltak, akik az ösztön mitikus erejének cso­dáját látták a nwdárvouulás rejtelmeiben. Készben igazuk is volt. Az Alaszkában fesz kelő gerlenagyságu aranylile pihenés nélkül teszi meg Halváiba sí háromezerkilóméternyi utat, mindenütt a Csendes Óceán felett, órán­ként hetvenöt kilométeres átlagsebességgel Hogyan tájékozódik, nem tudjuk. Ugyanilyen titokzatos a kakuk vándorlása is. Ä lcakukfióka nem is ösmeri szüleit, így tehát azok semmi módon sem oktathatták ki a helyes ut ismeretére. Máskülönben is ez a madárfaj magánosán és nőm csoportban uta­zik s igy azt sem lehet feltételezni, hogy fix idősebbek lennének a« utrwrtatók. Pm •s EBBEN AZ EVBEN AZ UTOLSÓ gyorsíró gépiró és szépiró tanfolyamokra a beiratkozások megkezdőd­tek Maayarország egyik legmodernebb szak­iskolájába. — Alfami vizsga és bizonyítvány. Fabro iskola. — Kolozsvár, Hitler-tér 3 szám A repülőgépen messzi tájakra szállított feeskék ie úgyszólván mindem esetben vissza­találtak otthonukba. A kérdés megoldásául egyelőre Schenk Jakabnak. » magyar ornito­lógiái intézet igazgatójának elméletét kell elfogadnunk. A jeles tudós szerint a szamo­jédek álláspontjára kellene helyezkedni, akik „csodálatos tájékozodóképessógök iráni lag­gatva azt válaszolták, hogy egyáltalában nincs csodálni va.ló azon, ha valaki tud tájé­kozódni, inkább az aiz érthetetlen, ha valaki nem tud“. Az ujabh kutatásoknak érdekes kiinduló­pontja az, hogy a rövidhullámon történő, rádióleadások erősen zavarják a maradek tá­jék ozodóképe sségét. Vándorúi a vizek wsél\fén Az ő°wi vándorlások leg titokzatosabbik') iwottbr. :)'»!» a madárvilág zajos társadal­mába. a'rténik, hanem a vizek mélyében. Édcgvi: ink különös lakója, az angolna indul t-1 i-men vándorutjura. Fülledt nyárvégi éj- s: .rákon kelnek ntra a kigyószertien meg­nyúlt testű állatok, hogy folyóvizeink n le­úszva eltűnjenek az Atlanti Óceán víz-siva­tagjában. Sokáig nem tudták, mi történik itt velők? A múlt század végén két olasz tudós fii »falevél ailaikn, átlátszó testű árvá­kat talált az óceán vizében lebegő apió élőié- nyele között. A részletesebb vizsgálat során tűnik ki, hogy angolna-lárvákkal voit dol­guk. Megvolt, tehát az, ok, «Miniért a* angolnák elhagyták az édesvizeket s a tengerek fele vándoroltak. Ott akartak utódaikról gon­doskodni. Sok mindent elárul ez a tény! Valamikor ugyanis tengeri állat lehetett az acgclna ma is — késői emlékezésképpen — • j*!3- ,'"t' deti „élettérbe“ tér vissza, hogy ikráit lerak- Most már csak az. volt a kérdés, meddig ja az vándorol az. angolna, másszóval hol van ivás pontos helye? A dán kormány egyik kutatóexpediciója adta meg erre a feleletet Hosszú évek keserves és idegölő munkájával kutatták végig az. Atlanti Óceán minden re- )>ét-zugát, amig rá nem akadtak a tegneuié- sebb vadra,, az angolnalárvákra, amelyek mil­liószámra nyüzsögtek éppen ott, ahol legke­vésbé számítottak reá, a Bermuda sz-getek útvesztőiben. Megvolt tehát a Mokzatos vándorok misztériumának magyarázata. Az édesvizeinkben élő angolna minden esztendő­ben megteszi vándorút,ját át az. Atlant; óceá­non a Bermudák felé^ hogy engedelmeskedtél ösztön ös porán eseaav ának. Ezek tudatában azt is megérthetjük, miért volt az angolna olyan; megcsodált, varázs­erőkkel felruházott állat, elődeink szemében. Nem ismerve a szaporodás menetét és egész titokzatos bonyolultságát, mindent elkövet­tek, hogy halastavaikat benépesítsék az ízes hnsu állatokkal. A szintetikus angolnalárva Nemi,régiben — az. Erzsébet ut egyik poros padlásáról kaptam kézhez egy köz"! száz esztendős füzetet, amelyben szépít ősze rek és konyhnaveeptek színes és olykor mulatságos társaságában akadtam reá az angolnalárvu egyszerit, de a«s író szerint ,,csalhatatlan“ elő­állttá isi módjára. íme a szintetikus angolnalárva receptje: Vágj előbb egy nyári hajtást az mogyoró fájáról, majd egy részen oly hosszú gyepet, mint a mekkora az hajtás. Ezen gyepet meg­fordítva, hogy az zöld gyepes föle alul le­gyen, letesszük, az felül lévő földbe kisuj- junk kivi árkócskát huzunk, aa mogyorófa nö­vést meg jól belerejtjivk. Fejjül hasonlókig egy akkora hosszúságú más gyeppel befedjük és úgy hagyjuk három napig. Akkor az felső gyepet levesszük s meglátjuk, hogy az wo gyorófai növés apró kékes férgeiikel var tele. A gyepet ismét, reá tesszük egy zsineggel összve kötjük, egv tóba vetjük s igy négy mennyiségű angolnára teszünk szeri“, íme a recept. Tessék kipróbálni! A/, angolnák vándorlása, költöző madara­ink haoig.ja mind elárulják a természet csodá­latos színváltozását. Valami titkos sejtelem borong mindenütt s a lehulló levelek illatától nnogrészégiüt szél lázasan kutat a száraz ágak között. A réten gyors záporok szaladnak át, mcgcsörrcn a cser,je kontyai s a dombokról az erjedő must ,.antik illata“ freccsen. Muzsikál: va csendül össze n {réz és a terrakotta, ezer­nyi fának köntös ragyog - zeng a vidám üizalcocló o«Ic Szántani kellett: feltörted a földet, sokszor nyakadon húztad az igát., szél, eső, éhség százszor meggyötörtek fejed fölött károgó varjú szállt: várta, hogy kidőlj, hogy holtan elessél, de elnyűtt, tested minden hajt kiállt. Vetettél is, csírázik már a mag, s tavaszra hajt tán ringó zsenge szárt; őrködnöd kell: surranó sáska-had fenyegeti és idegen kaszák. Tudod, mit jelent bus koldusnak lenni, sokszor csikorgóit éhségtől a szád. Védd a földet. Hegyes karót és csapdát állíts annak, ki lábujjhegyen lépdel, hogy megraboljon. Oldaladnál szablyák feküdjenek, nehogy elaludj éjjel, virrassz, virrassz estétől napkeltéig s kerítsd he magad szúrós kerítés«el. De jól vigyázz: nemcsak szomszédod s nemcsak kívülről jöhetnek nyomok kerted felé, hogy elvigyék a termést: meglophatnak virágnak vélt gyomok, mert. felettük szem cd balga-mód elnéz vagy jó hajtást. vársz tőlük s ápolod­[ Védd a földet s őrizd a nemes fajtát és irtsa’, irtsál mindent, mi szemét, s hidd cl, hogy bojtorjánról sose hajt ág, mi szőlőt teremne vagy gesztenyét; láthattad már : elöli veteményed. — vágd el •— míg nem késő — a gyökerét. szí«majális. A táj még érző és meieg, de a köd már átosont a völgyön s a borzongvz összesúgó nyirokén riadva száll a hir, bog; fenn, a messzi ész-kon. lompos fehér kutyá­ját már elkötötte a tél. SAKK 81. şzâma feladvány Burmeister A.-tól. I Sötét; Kgl, Fhl, gy.: £3, g2, b3 (5 drb.) Világos: Kcö, Fg3, Hd2 (3 darab). Világos indul és a hannadik levésre mat­tot ad (Megfejtési batáridő: november 11.) A szeptember 28-ikán közölt 77. sz. felad vánv (Iohnrr) megfejtése: 1. Hfl—cG. Világos : Sötét: Kiw v SaJo (Helsinki, 1311.) (Caro-Kann védelem.) 1. e4. c6. 2, d4, d. 3. eXd. eXd. 4. c4 (Ez a folytatás újabbon nifglo.het-őren divatba jött és világosnak jó játékát biztosít.) 4.. Hffi. 5- He3, eö. 6. Hf3, Fe7. 7. Fd3. dXc4 8. FXe4, 0—0. 9. 0—0, ad. 10. Ve2, h5. 11. Fb3, Fb7. 12. Fg5, Vd6. (Uj és kissé idegen- szerű lépés, de nem rossz). 13. Ba—dl, Hd7. 14. Ife5, Ba—c8. 15. a.3, Hbfi. 16. Bd3. H6—d5 17. Fd2. (Igen jó volt itt a közrrt- len támadás Bg3-mal.) 17... b4(?) (Helye­sebb: 17... HXc3). 18. aXb, FXM. 19. Bg3. Bf—e8 (?) (Hiba. 19... Kh8 volt helyén.) 20. HXf7! (Kitűnő és döntő áldozat!) 20... IvXf7. 21. FXc6+, K£8 (?) (A vezért kellett volna most leadod, nagy csomó tisztért.) 22. FhG! gXh6. 23. Vhő! és sötét feladta, mert a vezér ütésére rögtöni matt következik. Huszá­ros, csinos játszma. fipifcéai anyagbeszerző szövetkezet ve­zet ésér* keresizlény szak* embert keresunb Eddigi működését és fizetési igényét ma­gában fog’rtó írásbeli ajánlata kérünk a kővetkező címre: DEMÄTTY ANDOR építész, Kolozsvár, Magyar utca fié. a®. REX szemfeiszQdő oep szenzdciA — Kelen hdsz'ó textilipari gépek Budapest, VCsdkyu 14. Tel. í!l-58t­LÉTAY LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom