Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-26 / 245. szám
Hég ezév őszén átadják rendeltetésének a hadtestparancsnokság uj kolozsvári székházát Pompás falfestmények és szobrok valóságos remekművé avatják az eredetileg „román szellemvár'-nak tervezett épületet BMoas»ár, dfckőber 25. Néhány nehéz esz- tesőőwel «Belőtt. még: a román megszállás I idején, a Városmajor hatalmas kiterjedésű tejfelén, negjsnéretü építkezést kezdtek. Építészek és napszámosok százéi szorgoskodtak épitfcesés körűi, s aki aikkor ai Városmajor Árpád-ut Petőfi részói 1 elhaladt, csodálkozva kérdezte: — Hé* ide meg mit építenek a románok?... A* érdeklődőknek egy-egy napszámos vagy pallér szolgált, fel világom tással: — Itt építik fel Erdély legnagyobb és legszebb román főgimnáziuméit. A falak pedig emelkedtek ... És a vörös fiégiaiÉalak, ha nem is nyúltak m égig, mégis különösen, szinte túlméretezetteknek hatottak. A stilus, amelyben épültek:, amolyan reneszánsz-bizánci keverék volt. Idegen ettől a várostól, idegen mindentől, ami magyar. Dohát ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély, sőt az akkori „Nagyromiínia“ egyik legnagyobb szellemi hajlékának alapkövét rakták le itt . . . Közben azonban fordult az idő S Erdély újabb metamorfózishoz érkezett. Az irdatlan Mák pedig tovább állottak, mintegy sirhalmaként annak a szellemnek, amely a világváltozással úgy tovarepült innen, hogy nyomát is Inába keresné az ember a hazatért Erdélyben... Lázas munka folyik a Városmajor telkén A hazatért területek főhatósága^ mint ismeretes, kiadott egy rendeletot, amelynek értelmében a félbemaradt épületeket a legrövidebb idő alatt be kell fejezni! A Kolozsváron állomásozó hadtestparancs- nokság megfelelő épület hijján az egyik szállodában rendezkedett be. így határozta el aztán a legfőbb hadvezetőség, hogy a félbemaradt „román-szellemvárat" átalakítja, illetőleg befejezi s még ezen az őszön átadja uj rendeltetésének: a hadtestparanesnokság uj székhelyének. Már kora tavasszal megkezdődtek az átalakítási munkálatok. Mindenekelőtt a magyar szellemiméi és építészettel kellett összhangba hozni az épülettömböt. Ezzel a nagy feladattal Ormay János építészmérnök-főhadnagyot biztáik meg, az építés továbbfolytatásával pedig Rács Mihály felsőházi tagot, az ismert építészt bizta meg a legfelsőbb badvezjetőség. Minap bejártuk a lázasan épülő hadsereg- parancsnofesági épület minden zegét-zugát. Nyugodt lelkiismerottel mondhatjuk, hogy’ nem kis séta volt. Az épületben ugyanis nem kevesebb, mint félezer különböző helyiség és irodahelyiség van. A hősi magyar mull támad fel Szopos Sándor falfestményein Mindjárt atz Árpád-nt felőli főbejáratnál ott te tál jók Seopos Sándoar, Korvin-koszorús festőművészt, amint éppen freskókat feet a még alig kész főbejárati falakra. A művész I most festi negyedik gyönyörű alkotását a j hatból. Az első (letakarták, hogy ne lepje be j a por), „Erdőirtás“. Mennyi erő van ebben ) a hatalmas méretű képben! Honvédek és j székelyek végzik aiz irtást. A második: „Lár_ m&fagynjtó székelyek“. Magos hegyen meg- gynjtják a beásott fenyőfát, mert bajban van az ország ... A láng messze befesti a láthatárt s túl a begyeken emberek kelnek hadra. Székelyek. A harmadik történelmi kép: „Mátyás megszervezi az erdélyi hidakat“. Senkise hivja, mégis önszántukból sereglenek a derék székelyek. Viszi őket a vérük a nagy király seregébe. A másik falon hódolat és vér : „Hunyady Nagyszeben mellett megveri a törököket“. Ernitt meg a magyar múlt: „Istenítélete, perdöntő páhbaj“, egyik páncélban, másik mezítelenül egy szál karddal. A hatodik freskó talán a legmozgalmasabb: „Tatárbetörés visszaverése az erdélyi Kárpátokban“ . . . Az «Jakok mindig feoifliii viseletben és fegyverzetben. Hosszú, lelkiismeretes előte- nsukná.nyozás ketlett ide! — Kellett bizony — mondja Saopoe Sándor, — a, nyár egyrészét a Hadi Múzeumban és a Nemzeti Múzeumban töltöttem. Azonkívül 'lementem megegye zer a székelyek közé Orvosi kOngvek folQölrotok sä f -nál, Kolozsvár LLr rlUL Kérjen jegyzéket! is, mert azok ma is fehér harisnyában járnak, mint akkor. Harci-vágyuk sem lankadt. Nézze, itt van a vázlatkönyvemben ez a székely harcos. A csik-szentléleki oltárképre festette egy székely festő 1512-ben. A kép Krisztus megfeszítését ábrázolja. Római katona helyett székely katonát festett Krisztus mellé, mert nem is láthatott soha római katonát és népét is jobban szerette amnál. Közelebb állott a szivéhez s igy festett ai római zsoldos helyett a® oltárképre székely katonát. Barna ujjas, piros mellény, fehér harisnya, bakancs és karimás bábánybőrsapka. Ez volt az akkori székely vitézi öltözék. Aztán itt van ez a barát az „Istenitéleti perdöntő párbaj “-ban. Ennek sem festhettem holmi sima kámzsát, hanem olyat, amilyet Kapisztrán János viselt... A vázlatkönyv többszáz oldalán többezer apró részlet-tanulmány tanúskodik arról a nagy munkáról, ami a, gyönyörű magyar freskók megfestéséhez szükséges volt,.. Szin-es „sgrafittók“ az épület homlokzatán A legfelső emeleten találjak Haranghy Jenőt, az Iparművésze ti Iskola hírneves tanárát és munkatársait. Haranghy Jenő végzi az épület külső homlok díszítéseit s az ő tervei szerint készülnek a színes ablaküvegek. Óriási méretű kopjafák között helyezi el Haranghy színes „sgraifittóit“ az épület homlokzatán. A középső történelmi freskó: „Mátyás király diadal menete". 12 méter hosszú és két és fél méter magas. Ezt, fogja, közre mwjd „Szent László gyepüket építtet" és „Töhötöm vezér átadja Erdélyt, a magyaroknak **. — Azf akarjuk ezzel a« uj épülettel dokumentálni, hogy él még a hamisítatlan magyar művészet — mondja Haranghy pro- i fesszor. — Vissza akarjuk vinni a magyar 1 lelket saját leikéhez! Finneknek, svédeknek is megvan a maguk nemzeti művészete, csak ä miénk van elkoxesosodóban. Miért?... Azért, mert a már meglevő stílusokból sokkal könnyebb volt valami kotyvalékot előálli- tani, mint a magyar múltat és a magyar lelket. felkutatni. Mi, akik ennek az épületnek az elkészítésére megbízatást kaptunk, fogadjuk, hogy magyarul és magyart építünk! Méltót a magyar múlthoz, a magyar lélekhez és főként «1 magyar honvéd-múlthoz és jövőhöz. Munkánk nem könnyű, mert sokkal könnyebben lehetett volna dolgozni, lm ezeknek a falaknak a helyén semmi nem . lett volnai, de hányszor kellett már romokra építenie ennek a nemzetnek! . . , Főként i+t Erdélyben — fűzi hozzá még s az állványról a mes&zieégbc néz. És az állványról, báróim emelet magasságból, messzire látszok el innen. Látszanak jól a már havas sipkája gyalui havasok és látszik a feleki tető is. vhol magyar honvéd áll őrt. . . l>e ne nézzünk most olyan messze. Mara d.jvuik csak itt, a most készülő épületnél és nézzünk le közvetlenül a hónaljára*. Kicsi, silány, góttszerii házsorok. A káprázatos szépségű palotához sehogy sem illik már a sivár, szomorú külváróéi keret. Megtudjuk, hegy ez a keret nem sokáig marad meg jelenlegi állapotában. A palota előtti házcsoportokat egészen a Szamosig lebontják. Az ott levő házhelyeket kisajátítják. — A hadtestparancsnokság épülete elé — hangzik ai felvilágosítás — díszes parkot varázsolnak. A parkban, az épület főbejárata előtt, két hatalmas Árpádkori magyar harcos szobra fog állaui. Már készül is mindakettő, itt a szomszédban. Alkotójuk: Borsodi-Bindász Dezső, aki a® utóbbi tiz évben annyi jelentős honvédem!ékmüvei gazdagította a magyar városokat és tereket. A készülő szobrok csakugyan csodálatosak. A művész ott készíti őket az Árpád-utón, az egyik udvaron. Műterme négy árbócrudra húzott sátorlap . . . Az egykori szobor a „Figyelő“, óriási méretű. Súlya 30 mi sa. Anyaga messziről szállított, időt, és zivatarokat időtlenül kibíró mészkő. Hatalmas álló alak. Karbatett kézzel figyel. Árpédkori ruházatban, fegyverzetben. Mennyi erő és nyugalom van benne. És mennyi egyszerűség. Éppen ez a művészi benne. Olyan, mint „édestestvére“, az „Őrtálló“. Méretében mindkét szobor nagyobb, mint Fadrusz Mátyás-szobrának mellék alakjai. Az „Őrtálló“ is hihetetlenül és felségesen nyugodt. Mintha azt mondaná: — Ez a küldetésem, hegy it.t álljak, mint ahogyan állok is már ezer esztendeje, amióta Ázsiából ide vezéreltettem. É6 én állani is fogok további évezredekig, amig a kő kő és a vér vér marad. Mert magyar is addig marad itt, hisz én vagyok az őrtállója . . . — „Figyelő“ és őrtálló“. Egy soire, magyar sors mindkettő és el választ,hat a tlon ezen a földön — mondja Borsodi-Bindáez Dezső — ezt akartam kőbe vésni örök emlékül. * Két órát töltöttünk a hadeeregparanos- uokság láz'ais sietséggel épülő épületében s a rövid két óra elmulhatat.lan idővé alakult és gazdagodott lelkűnkben. Amint mondják, a jövő hónap végén kész lesz az épület, és adják rendeltetésének. Országos ünnepen avatják majd fel. Annak is kell lennie, sőt heted hétére zágr a szóiénak. Nemcsak mi érettünk ebben az országban és városban élő magyarokért, hanem mindazokért, ami velünk történt egy ezredesien át . . . Mi pedig figyelőkként és őrtállókként fogadjuk, hogy méltók leszünk nemcsak az uj ezredévek minden ünnepére, hanem szürke hétköznapjaira is . . . 1941. OKTOBER 26 Csodálni fogiák hibátlan, hamvas arcbőrét, ha rendszeresen használja a HIRES j llagyanycdi KOVÁCS KRÉM-et! Eltünteti az arc szépséghibáit már rövid használat után. Éiirii használatra féli ) ____... nappali használatra sárga / csomagolásban. — Ahol vidám muzsikaszóra folyik a gépírás .., Látoga'ás Fabro Henrika gyors» és gépíró-szakiskolái ában Kolozsvár, október 25. Könnyem tévedésbe .eshetek az, aki a Hitler-tér 3. szám alatti ház előtt elsétálva, az utcára szűrődő, pattogd, ütemű, vidám muzsika alapján azt hiszi, hogy odabenn serényem oktatják mindkét nembeli fiatalságot a legújabb tánclépésekre. Szó se róla. Fabro Henrikúnak, „a magyar gyors, írás atyja“ leányának gyors- és gépiró szakiskolája vau itt, ahol sokkal komolyabb tudományra készítik fel a növendékeket, A zene csupán újszerű segédeszköz, ami azon tani nemcsak ütemet, hanem,,— ha arra kerül sor — iramot is diktál. Kolozsvár közönsége mindjárt rájött, hogy a Fabro.iskola az ország egyik legkorszerűbben felszerelt, kiváló tanerőkkel rendelkező szakiskolája, amit az is bizonyít, hogy az is. boia vezetői ma már több, mint Í00 tanítvánnyal büszkélkedhetnek. A tanárok valóságos kenyeret adnak növendékeik kezébe (helyesírást és szépírást is tanítanak) s ez nem üres szóbeszéd, mert megérdmidikért utlan azok száma, akik n gyors. és gépirő.iskola elvégzése után, egyik napról a másikra, biztos megélhetés4 jelentő állásba jutattak. Dcrcskei Fodor László. Fabro Henrika férje. aki maga is elsőrangú tanerő, készséggel vezet- végig bennünket az iskola tantermein. Már rögtön elöl járóban megjegyzi, hogy november elsején nn'g szebb, még világosabb és még tágasabb helyiségekbe . költöznek. Az Olasz-Magvnr Bank helyiségei fölött. Szentegyház utca 1. szám alatt, az első emeleten béreltek nj helyiségeket. Nem lesz kis dolog a költözködés, mert az iskolának rengeteg írógépe van. Valamennyi uj, teljesen kifogástalan állapotban s mégsem féltik még a kezdőket som hozzáengodni. Ebben az iskolában ugyanis mindenre kiterjed s, gondos figyelem, a növendékek már az első órás? úgy bánnak a géppel, mintha ki Mid ja mik/an régen Terme dolguk vele Albflltrmink volt kis Ízelítőt kapusi a gépírás tanítás forradalörriszámba menő újításából: a zenére való gépírásból. A rádióval kombinált gramofon korongjára egymás után tették fel a Németországbau gyártott, fokozódó ütemű muzsikával készült hangllemezeket. Érdekte-s volt megfigyelni, hogy a növendékek, az egyes lemezek kicserélése után miként ndi.toziatíak iramot. Persze tiz ujjal gépelnek. Szinte úgy hatott, mintha ördöngősen mozgó ujjaik egy zongora, klaviatúráján futkosnának, és annak, eredményeképpen születne meg ez a pattogó muzsika. Minden kéz egyformán mozog, DMO.'- den növendék ugyanabban az ütemben dolgozik és — ami legcsodálatosabb — keresve sem lehet hibát találni a zenére gépelt szövegben. Nem csoda,, hogy olyan nagy a, kereslet, a Fabro iskolából! kikerült növendékek iránt. Aki ezt a tanfolyamat elvégzi, az lendületet visz magavail az életbe s a gyorsaság olyan erény, amit minden hfivatalbeli főnök megbecsül. Szemléltető képek, rajzok és más hason oe kellékek segítik a növendékeket arra, hogy vérükké váljon minden, amit itt tanítanak ... Amikor az iskolát, elhagyjuk, szemünk végigfut még az egyik tanterem falait díszítő képeken. Ismert — különösen gyorsírók előtt legendás birü — emberek arcmásai, Gab eleit er ger 4s Markovits — van ki e neveket aem ismeri? — portréi, Fabro Henriknek, a „magyar gyorsírás apjának“ arcképe. Mintha mindnyájan helyeslőén bólintanának a szaporán gép- és gyorsíró növendékek láttára: BIRO JÁNOS Jól van, csak igy tovább... (~) Hét tenger ördöge!! Elragadtatva nyilatkozik a Royal közönsége a három óra hosszáig tartó káprázatos műsorról. Kezdete: 3, 6, 9 órakor. Jegyelővétel minden d. e. 11—1. — Vasárnap d. e. 11-kor külön előadást tartunk számozott helyekkel. Holnap utoljára! „VIGYÁZÓ“ és „ŐRTÁLLÓ“, Borsodi-Bindász szobrászművész alkotásai, a hadtestparancsnokság uj székhazának pompás szobrai
